Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

BÉLYEGGYŰJTŐKNEK A Magyar Pos­ta szeptember 2- án egy forint név­értékű bélyeggel emlékezik meg az első magyar (és európai) tudomá­nyos mezőgazda- sági tanintézet alapításának 175. évfordulójáról. Gróf Festetics György Keszthelyen 1797-ben vetette meg az intézmény alap­ját, amely nevét Vergilius ró­mai költő földművelésről írott műve görög címe után nyer­te. A Georgikon-hagyomá- nyok folytatója a keszthelyi Agrártudományi Egyetem. Vertei József grafikusmű­vész tervezte az emlékbélye­get, amely nyitott könyv, burgonyavirág és kalász áb­rázolásával, valamint a Ge- órgikon emblémájának bemu­tatásával az egész mezőgaz­daságot átfogó tudományos és tanító tevékenységre utal. Drága múzeum A Magyar Posta bélyegmú­zeuma 1930-ban alakult meg, gazdag gyűjteménye miatt Európa legelső filatelista in­tézményei közé sorolják. A múzeum húszéves fennállásá­ra kiadott sorozat 60 filléres értékén megismerhetjük a bélyegritkaságok otthonát, amelyet korszerűsítés miatt már három éve bezártak. Ezért a tavalyi bélyegkiállí­tás számtalan hazai és több ezer külföldi látogatója jogos szemrehányással illette az' il­letékeseket. A munkálatok lassan befejeződnek és készül már az a kétértékes sorozat, amelyet a bélyegmúzeum és az új otthonhoz jutott posta­Georgikon múzeum ősz folyamán bekö­vetkező megnyitásakor adnak ki. A bélyegek névértéke da­rabonként négy forint lesz, de ezenfelül két forint felárat kell fizetni a vásárlónak a múzeumok felújítási költségei­re. A filatelisták forintjaira nagy szükség van, mert a bélyegmúzeum átalakítását olyan luxussal végezték el, hogy az előirányzatot nyolc­millió forinttal lépték túl. A drága múzeum ügyében a Né­pi Ellenőrzési Bizottság felje­lentést tett. Újdonságok Kanada új témával lepte meg a gyűjtőket: négyértékű sorozattal köszönti a Föld megismerésével foglalkozó tu­dósok kongresszusát. E kiad­vány először hozza albu­munkba a térképészet, a geo­lógia, a fotogrammetria és a földrajztudomány jelképeit. — A technikát szerető gyűj­tők a BBC, az Angol Rádió és Tv félévszázado6 jubileumát üdvözlő sorozatnak örülhet­nek. A bélyegeken Marconi és Kemp 75 éve kezdődött kísér­leteit, a mikrofon öt évtized alatti változását és a leg­újabb színes tv-kamerát is­merhetjük meg. — Luxem­burg 3 frank névértékű bé­lyegen emlékezik meg arról, hogy a Renert (Róka frakk­ban) c. szatirikus eposzt száz éve írta Michel Rodange. A különleges, luxemburgi táj­szólásban alkotott mű kedves főhősét ismerhetjük meg a bé­lyegről. — Svédország 1,40 koronás új bélyegén az Északi-sarkkör szomszédságá­ban élő lappok nehéz körül menyeit mutatja be: a va­dász teljesen bőrökbe burko- lódzva utazik a rénszarvas vontatta szánon. München 72 Milyen legyen o mesterséges vér? Az orvosi körök nagy érdeklő­déssel figyelik az arra irányuló kísérleteket, hogy olyan mester­séges oldattal helyettesítsék a vért és a vérplazmát, amelyet transzfúziónál lehetne alkalmaz­ni. Robert Geiger bostoni tudós tíz évvel ezelőtt a kísérleti pat­kányoknál vérük 90 százalékát fluorral kezelt szénből és néhány más anyagból álló emulzióval he­lyettesítette. A patkányokat ezután üvegbúra alá helyezte, ahova 10 percenként oxigént juttatott be. A patkányok életben marad­tak, sót mim d járt táplálékot is vettek magukhoz. Két nap múl­va vérplazmájuk fehérjéi pótlód­tak, egy hét múlva pedig vörös vérsejtjeik száma is normális szintre állt vissz». A kísérleti ál­latok még több évvel a kísérlet után is egészségesek voltak. A súlyos vérveszteségeknél alkalma­zott más helyettesítő oldatoktól eltérően a fluorral kezelt szenet tartalmazó mesterséges vér sokkal jobban tudja biztosítani a szerve­zet oxigénellátását. Robert Geiger kísérleteinek eredményeit a közelmúltban a Cincinnati városban működő egyetemen dolgozó L. Clark fizi- ológus is alátámasztotta. L. Clark a Washingtonban rendezett sebész­kongresszuson bejelentette, hogy a fluorral kezelt szén rendkívül nagy jelentőségű az olyan embe­ri „tartalék”-szervek konzerválá­sa szempontjából is, amelyeket a későbbiekben átültetésre szánnak, elsősorban a szív és a vese kon­zerválása szempontjából. Ha fluor­ral kezelt szénből előállított emulziót bocsátanak keresztül ezeken a szerveken, akkor táro­lásuk időtartama jelentősen nö­vekszik, mivel a szövetek több oxigént kapnak. A hematológusok véleményé szerint a mesterséges vért különösen széles körben le­het majd alkalmazni olyan ese­tekben, amikor a páciensnek va­lamilyen okból csaknem teljes egészében ki kell cserélni a vérét. A legutóbbi állatkísérletek újra azt bizonyították, hogy a 90 szá­zalékban emulzióval kevert vér hat nap alatt teljesen regenerálta a vörös vérsejteket és a fehérjé­ket. Amerikai történet Egy Ismerősöm érkezett lá­togatóba Amerikából. — New Yorkban élek — beszélte, egyszer súlyosan megbetegedtem és egy kór­házba vittek. Gyomorfekély, i i a sh á rty a gyulladás. Az orvos már lemondott rólam. Meg is mondta nagybácsikámnak: — Tessék elkészülni a leg­rosszabbra. — Pszt, ne olyan hango­san — ijedt meg nagybá­csim és az agyamra muta­tott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az orvos, és tár­gyilagosan megkérdezte: — óhajt a temetéséről tárgyal­ni? — Máris?! — riadt meg az öt eg. — Véletlenül itt van a „Panoráma" temetkezési egy­let elnöke. Ha önnek mind­egy, akkor csinálják a teme­tést a Panorámával. Tőlük ugyanis öt százalék jutalé­kot kapok. Az orvos meglátta a temet­kezési ügynököt a folyosón, aki a haldoklókat irta ösz­sze és behívta a szobába. Az megkérdezte: — Második osztályút akar 400, vagy harmadikat 300 dollárért? — Négyszázat kérek — válaszolta gondolkodás nél­kül a nagybátyám, — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az énekesek oldalán? — Lehet. — Hat gyertya, vagy tizen­kettő? — Ha lehetne, huszonnégy. Az ügynök szeme felcsil­lant. — Akkor talán válasszunk első osztályú temetést 600 dollárért. — Lehet. Szerettem volna megcsókol­ni az öregei, aki még dél­szaki növényeket és 500 sza­vas beszédet is rendelt. — Milyen legyen a be­széd? — kérdezte az ügy­nök. A legmeghatóbb, könny­fakasztó gyászbeszéd: 80 dol­lár. Gyászbeszéd: 50 dollár. Beszéd: 30 dollár. — A 150 dollárost kérem. Az ügynök azatan odajött az ágyhoz — és nyilván, a koporsó miatt — megmért engem, lehajolt, és ekkor jól belerúghattam. Nekiesett az orvosnak, aki csodálkoz­va nézett rám. — Maga nem haldoklik? Ez nem egyezik a diagnózi­sommal. Megnézte a láztáblát és rámkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait! Magának már órák óta agonizálnia kelle­ne. Most felborította a Pa­noráma temetkezési egylet­tel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — Nézze, én végighallgat­tam a temetkezési tárgya­lást és hallottam a maga öt százalékáról is. Ami ebben a kórházban folyik, ahhoz jó gyomor kell. Ha mosta­náig kibírtam itt, akkor ne­kem jó gyomrom van. Vi­szont akkor miért haljak meg? Tehát semmi értelme, hogy itt feküdjem. Felöltöztem és elmentem. Palásti László Havasi kürtök messzehang- zó hangja adja meg augusz­tus 26-án, pontosan délután három órakor a jelt a XX. nyári olimpia megnyitására. Tizenkét esztendő után újra Európában kerül megrende­zésre a világ legjobb sportoló­inak négyévenkénti legna­gyobb versenye, amely tanú­sítani hivatott a sport fejlő­désének mértékét és irányait. Az olimpiai létesítmények ünnepélyes átadása már 58 nappal a játékok kezdete előtt megtörtént. Ez önmagában is rekord, hiszen a korábbi olim­piákon a létesítmények egy része mindig az utolsó pilla­natokban készült el. Willy Brandt kancellár az átadáskor mondott beszédében többek között hangoztatta: „Az olim­pia kitűnő alkalmat nyújt a Német Szövetségi Köztársaság számára, hogy bebizonyítsa: a békét szerető emberiség tábo­rához tartozik.” A Münchenbe sereglő spor­tolók őszintén remélik, hogy a kancellár szavai valóra vál­nak, mert ha a XX. nyári olimpia valóban a békés ver­sengés szellemében kerül le­bonyolításra, akkor a bajor főváros előreláthatólag nagy­szerű versenyekkel és kiváló eredményekkel írja be nevét az olimpiák történetébe. A rendezők ugyanis kétmilliárd márkás, hatalmas beruházás­sal a legkorszerűbb feltétele­ket teremtették meg az elő­zetes nevezések szerint 123 or­szágból Münchenben összegyü- Lekező több mint tízezer spor­toló számára. Nagyszerű, több­nyire műanyag pályák, gépe sített idő- és távolságmérés, kitűnő felszerelések, minden igényt kielégítő edzési lehető ségek, az olimpiai faluban pedig kényelem, sok szórako­zási alkalom és változatos koszt várja az érkezőket. A XX. nyári olimpián — amely a valóban megrendezett nyári játékok között csak a 17., hiszen 1916-ban az első világháború, 1940-ben és 1944 ben pedig a második világ­háború miatt nem rendezhet­ték meg a játékokat — 22 sportágban 194 aranyéremért versengenek a világ legjobb sportolói. Az induló verseny­zők száma alaposan túlhalad­ja a mexikói 6059-es létszá­mot. mert az európai orszá­gok mindegyike nagy csapat­tal indul. A legnépesebb kül­döttséggel természetesen a há­zigazda NSZK vonul fel, 523 sportolót neveztek a 22 sport­ág küzdelmeire. Előrelátható­lag csak az NSZK indítja va lamennyi sportágban verseny­zőit, a többiek, például a második legnagyobb csapattal felvonuló Szovjetunió, amely a tervek szerint 504 sportolót küld Münchenbe, már kihagy­nak egy-egy sportágat, mint a gyeplabdát, vagy a kajak-sla- lomot. A 247 sportolót felvo­nultató magyar küldöttség, szinte eltörpül a nagycsapa­tok mellett, hiszen verseny­zőinek száma még a felét sem éri el az előbbiekének, de lé­nyegesen nagyobb csapattal indul Münchenben Lengyelor­szág, az NDK. Nagy-Britan- nia és Olaszország is. Pedig a magyar versenyzők is 20 sportágban küzdenek majd az érmekért és a helyezésekért, s csupán gyeplabdában és ko­sárlabdában nem lesznek ott az indulók között. Mint minden olimpia előtt, úgy most is sok szó esik az esélyekről. Valamennyi szak­értő megegyezik abban, hogy a csúcson a szovjet és az ame­rikai csapat Münchenben is külön küzdelmet vív. Hasonló párviadal várható a nemzetek nem hivatalos ranglistájának harmadik helyéért az NDK és az NSZK sportolói között. Az ötödik hely az. amelyet a re­ális esélyek alapján még jó néhány országgal együtt a ma­gyar sportolók is „megcéloz­hatnak”. A legnagyobb rivá­lisnak Japán sportolói látsza­nak, akik néhány sportágban több érmet és helyezést sze­rezhetnek — például csel­gáncs, férfitoma — míg a magyar csapat gyenge pontja éppen az, hogy főként azok­ban a sportágakban vagyunk erősek — pl. öttusa, vízilab­da —, ahol a megszerezhető érmek és pontok száma erősen korlátozott. A magyar csapat végső helyezését illetően na­gyon sok függ attól, hogyan szerepelnek versenyzőink azokban a sportágakban, ame­lyekben sikerükre nem egyér­telműen lehet számítani. Az esélyek latolgatásakor a nagy szaklapok például atlétikában egyetlen magyar versenyzőnek sem adtak győzelmi esélyt. De az is döntő kérdés, hogy ha­gyományosan sikeres sport­ágaink, mint az öttusa, a bir­kózás, a kajak-kenu. a vívás, az ökölvívás és a súlyemelés, hozzák-e azokat az érmeket és pontokat, amelyeket elvá­runk tőlük. Számunkra na­gyon izgalmas a csapatspor­tok végeredménye, mindenek­előtt az. hogy milyen helye­zést érnek e csapataink lab­darúgásban, vízilabdában, ké­zilabdában és női röplabdá­ban. Végül sokat segíthetnek gyengébb sportágaink, mint az evezés, a cselgáncs, az íjászat egy-egy érem, egy-egy helye­zés elcsípésével. A magyar sportvezetés azt tűzte olimpiai csapatunk elé, hogy a mexikóihoz hasonló eredményt igyekezzen elérni érmekben és pontokban egy­aránt: Ez igen nagy feladat, mert az erőviszonyok kiegyen­lítődése tovább tart, a rivali­zálás Münchenben lényegesen nagyobb lesz, mint Mexikóban volt. Döntő szerepet fog ját­szani a bajor fővárosban is a küzdőszellem, az akarat, te­hát azok a tulajdonságok, amelyeknek a jól felkészített magyar sportolók az eddigi olimpiákon is mindig nagy hasznát látták. Idei szállításra ajánlunk üvegszál MfJMIVItG Fekvő tartály, 1000—50 000 literes Álló tartály (lábas), 200—9000 literes Álló tartály (sík alaplappal), 10 000—50 000 literes. £1* tarlós, jól tisztítható. Élelmiszeripari, borászati, vegyipari és egyéb célra, a tárolt anyagnak megfelelő összetételű alapanyagból készülnek. Két évi garancia! Forgalomba hozza: a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat 7. sz. fiók, Budapest VI.. Jókai u. 38. Telefon: 126-963. casco i

Next

/
Oldalképek
Tartalom