Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

Egy lény a faluban Érdekes volt az a pártalap- szervezeti taggyűlés, amelyen ezt a kislányt felvették a párt soraiba. A tagokhoz vi­szonyítva nagyon fiatal volt. Titokban azt figyeltem, mit szólnak ehhez a korban bi­zony éltesebbek. Felemelték kezüket és igent mondtak. A fiatal, magas homlokú. fakó haját simán hátrafésülő, tiszta tekintetű Mec'nura Mag­da, a drégelypalánki párta- lapszervezet tagja lett. Néhány éve ennek. Engem azóta is foglalkoztatott az a gondolat, hogy vajon ez a lány miként illeszkedett be az alapszervezetbe ? Nemrég találkoztunk. Azóta tanácstag lett, vezetőségi tag­ja az ifjúsági mozgalomnak. Ennyi a változás az életében. Akkor villant szemében ha­misítatlan ifjúsága amikor ar­ról beszélt, hogy Pesten szín­házban voltak, legutóbb pedig kedvelt verseskötetéből, a Bariéból felolvasott a klub­jukban. Szereti a verset, a ringató szép szóval fűzött igaz­ságot. Mechura Magdolna a hely­beli földművesszövetkezet könyvelésében dolgozik. A sok Vidám mondanivaló után elkomorodott. Mintha vívódott volna. Szokatlanul vizsgáló­dó lett a tekintete. Később azt mondta: — Nem tudtam eldönteni, elmondjam-e? De ne más mondja, inkább én. Egy fiúról volt szó, akivel ébreszteni az alárendeltség­együtt járt. Akit talán szere- nek. Okunk se legyen ezért tett Is. Együtt alakították az aggódni. Irodalmi színpadot, rendezget­ték á fiatalok gondjait. Együtt Az °re§ Mechura nem is jól érezték magukat. Egyszer szólt többé erről. Odahaza sem. aztán a fiú elment és nem jött Inkább azért, hogy az ifjúság többé vissza. Magdi a faluban vezetői eltűrik a hosszú hajat beszédtéma lett egy darabig. ® fiúk fején, fülük mellett az mert az Igazságot senki sem örökké hangoskodó magnót, ismerte. De a közélet egész Van ezekben a megjegyzések- embert követelt, Magdit pe- ken egy csipetnyi abból is: dig sok tennivalóval bízták ',ia olyan okosak vagytok, ezt meg az emberek. A lány ar- miért tűritek,..” Ilyenkor az- cára kemény vonások rajzó- Ian kibontakozik otthon is a lódtak. A tekintete Is határo- vit,a; Ilyen tűzben edződik ez zott lett. a lany. Válaszul ezekre a vi­Mondta nekem Hornok La- fákra beleveti magát a mun- jos, a párttitkár már koráb- „aDa- a magára hagyott ban. hogy ebben a lányban öregeket keresi fel. segítséget rendkívül kemény akarat van. harcol ki részükre, hol társa- Mint az apjában, aki hosszú dalmi esküvőt rendez társai- időn keresztül volt a község nak’ bol a tanácson makacs­vezetője és most is aktívan kpdik, hogy nagyobb anyagi dolgozik a pártszervezet veze- támogatásban részesítsék az tőségében. Egyébként erdész a ifjúsági mozgalmat. Munkahe- tsz-ben, ö ilyen határozott Iy^n Peólg a szocialista bri- természetfl ember. Ma már az Sa(I vezetője, apa, meg a lánya vitába is Kint az eperfa leveleivel keverednek egymással, a köz- hangoskodott a szél. Meg­öleti munka közben. Nemré- nyúlt a délutáni árnyék is. A gen a környező községek egye- lány elábrándozott a fotelban, sítéséről tárgyaltak a tanács- Az ablakhoz közelnyújtózó ülésen, Drégelypalánkon. Me- falevelet nézte. Vonásai ellá- ehura a Palánkhoz csatolan- gyultak. Szeme kékje megszé- dó községek védelmében szó- pült. Alig hallhatóan mondta. Iáit fel, hogy még véletlenül hogy nem kell azon csodál- se sértsék meg azok önállósá- kozni; ha egy fiatal részt kér gát az egyesítéssel Okos dől- a munkából. Hiszen ehhez a got mondott, a lánya mégis törvény jogot biztosít, vitába szállt vele. Finoman, nem hangoskodva, de okosan. Felnézett. — A gondolatát sem szabad — Én mondjam el, hogy ép- _____________________________ pen az alkotmány?... K ETTEN A HÍDON Kulcsár József felvétele Nem szólt róla, de nála más hajtóerő is van. Ez a lány tizedik gyermeke a csa­ládnak. amely szegénysége mi­att nem melegedett mindig az elismerés fényében. Munkával kellett kivívnia azt. Ez az ami ezt a lányt elvitte a kö­zépiskoláig, falujában az elis­merésig és talán elviszi még a magasabb tudományok meg­ismeréséig is. Rajta az arcán, hogy az életben nincs megál­lás. Az ifjúi üdeségét nem ve­szítette el. Amikor indulatai lehiggadnak, rakoncátlan haj­fürtjeit igazítja. Örömtől csil­lan a szeme, ha barátairól emlékezik. Bizalmasáról, Pet- rezsely József néról, aki lelki válságából segítette ki. amikor olyan egyedül érezte magát. Az ifjúság szépségét megosztó barátairól, Czigler Ilonkáról, Pongrácz Kingáról, a fiatal Börcsök házaspárról és az életről. Szépen mondta, nagyon halkan: — Az élet vidáman szép.i. Lassan alkonyba fordult az Ipoly-völgye. A szél és az eperfa levelei is megbékéltek. Az alkonyat csendet hozott a falura... Bobál Gyula Befejeződtek azok a falu­gyűlések és tanácsülések, amelyeken Nógrád megye tizenkilenc községében dön­töttek Újabb közös tanácsok kialakításáról. Soltan szólal­tak fel, mondták el vélemé­nyüket, javaslataikat a kö­zös tanácsok munkájával kapcsolatosan. Nem vitás, fontos dolgok­ról van szó, Nógrád megyé­ben a tanácsrendszer létre­jöttekor százhuszonhárom önálló, és hat közös tanács alakult. Ma az önálló taná­csok száma negyvenhat, a közös tanácsoké harminchá­rom. A számok önmagukért beszélnek. Közös tanácsú községekben ól a megye la­kosságának negyven száza­léka, a falun lakók több mint fele. Sokszor hangzik el az a megállapítás — nyilván nem ok nélkül —, hogy a közös tanácsokat az élet igazolta. Jobban, hathatósabban, az egyre növekedő Igényeknek eleget téve intézik az állam­polgárok ügyes-bajos dolgait, valódi gazdái lettek- terüle­tüknek. A kis községek, a két-három emberrel dolgozó tanácsok felett mindenkép­pen eljárt az Idő. A szakképzett, nagyobb' apparátussal rendelkező kö­zös tanácsok nyilvánvalóan jobban szolgálják a lakosság érdekeit és tesznek eleget az elvárásoknak. Sok példát le­hetne felhozni. Elég néhá­nyat megemlíteni. Magyar- nándor székhellyel Cserhát- haláp, Debercsény és Mohó­ra választópolgárainak ügye­Az első névadó 1960-ban volt Salgótarjánban. Azóta, az eltelt 11 év alatt se szeri, se száma az 5, 10, 20, olykor 25- ös névadóknak. KlSZ-eskü- vők és családi szertartások váltották egymást, bábásko­dott a szakszervezet, majd a nőtanács, ám valami mintha hiányzott volna ezekből a családi eseményekből. Mond­juk ki: a családiasság. Legszebb az egyes... Rövid ideje működik a me­gyeszékhelyen, a városi ta­nács égisze alatt a Családi és Társadalmi Ünnepségeket' Rendező Iroda — vagy rövi­den családi iroda. Bőviz Lász­lói az iroda vezetője mondja: — Mindig arra törekszünk, hogy maradandó élmény le­gyen a családi ünnepség, és hogy az ünnepségnek ponto­san a családi vonása megma­radjon. Ezért valljuk: leg­szebb az egyes névadó. Ebben az évben, hogy úgy mondjam még van restanciánk — több csoportos névadót rendezünk —. de jövőre szeretnénk egyre kevesebb csoportos és egyre több egyes névadót. Az eltelt fél év munkájáról beszélgetünk. A tapasztala­tokról, arról, hogy mit jelent a CSI munkája Salgótarján­ban. Személyesen, telefonon sejétől 110 gyermek névadóját rendezték meg, 90 esküvőn működtek közre. Az irodának szerződése van a város nyolc nagyüzemével, ahonnan he­tenként érkeznek az igények névadóra, esküvőre. Népszerű a salgótarjáni családi iroda — sok a köszönőlevél. Meg­történt: Budapestről a me­gyeszékhelyre jöttek névadót tartani, mert valaki megsúg­ta: „ha itt rendezitek, olyan, szép, hogy olyat még nem lát­tatok.” És ami a legnagyobb dicsé­ret, az az, hogy a családi ün­nepeken jelenlevő nagyma­mák meghatódva mondják: „Nagyon szép volt gyermeke­im. bár az én esküvőm lett volna ilyen.” Tágítani a kört A CSI-ben dolgozók szünte­lenül azon munkálkodnak, hogyan lehetne még bensősé­gesebbé, ünnepélyesebbé ten­ni a három legfontosabb — így mondják — „alapünnep­séget”. Az év végére a név­adó műsorok bemutató anya­gából kiadvány készül s ez elkerül majd a megye vala­mennyi úttörőcsapatához. KISZ-alapszervezetéhez. Mondjanak véleményt, java­soljanak. Elkészült az a kör­levél is, amelyet a város és a járás ifjúsági klubjai kapnak. Biztatást, hogy éljenek a le­hetőséggel, mármint az iroda szolgáltatásaival. Igen, a já­rást is „aktivizálni” akarja a CSI. Tágítani a kört és a kö­zeljövőben ott lenni a társa­dalmi ünnepségeken is •— ter­vezik, Felejthetetlenné tenni a nőnapi ünnepségeket, a nyugdíjasok búcsúztatását vagy a szakmunkások avatá­sát csakúgy, mint az öregék napját. A városért, az emberekért Voltaképpen az iroda Is új­szülött, nemrég volt a „név­adója”. Ezért minden .ötletet, tapasztalatot szívesen fogad­nak és cserélnek. Valaki, aki legutóbb az irodában járt szóvá tette: miért ne kaphat­nák meg a névadó szülők azt a verset, amit a kicsinek fel­olvastak. és azt a tollszárat, amellyel nevét bejegyezték az anyakönyvbe. Megkapják. Á CSI szolgáltat és taná­csot is ad. Ha mér a név­adóknál tartunk, arra vonat­kozóan, hogy legtanácsosabb 3—9 hónap között megrendez­ni a kicsi névadóját. No nem kötelező szó szerint venni a hónapokat, de előfordult, hogy az egyik csoportos névadón egy 14 hónapos ünnepelt ki­vette az egyik úttörő kezé­ből a virágot és megette. Igaz, az ünnepség zavartala­nul folyt tovább. Szokács László Ftirdőzök Nógrádból Derecskéi nyár Hogyan kezdte működését az iroda? Ötletesen. Anyagot gyűjtöttek^ — verset, köszön­tőt, dalokat — és azokat el­küldték a város valamennyi úttörőcsapatának. A pajtások szorgalmasan készültek a be­mutatóra. Tíz iskola csoportja 10—12 perces „ünnepséggel” váltotta egymást a színpadon. A „nézők”, a családi ünnepe­ken közreműködők pedig el­ragadtatással szóltak a pro­dukciókról. Tatabányáról és Egerből, Budapestről és Nyír­egyházáról is eljöttek, hogy továbbvigyék a látottakat. A városban megtörtént a fel­osztás. Ez az úttörőcsapat ek­kor jön, a másik akkor. A családi Iroda ajtaján pedig egyre gyakrabban kopogtat­nak. Ismerik, keresik, kérik közreműködésüket a házassá­goknál, a névadókon.. Nem­csak személyesen, telefonon is. Az iroda pedig szolgáltat, Orgonát, zenekart, énekkart, fotóst és ha kell szónokot is. Dicséret a nagymamáktól A számok bizonyítanak. Nem mást, mint a CSI nép­szerűségét. Ez év február el­A zuhany alatt egy hétéves müncheni kisfiú dudorászik. Hétköznap délután. A nap melegen ontja sugarait, de a fürdőzők nem tágítanak. A 80 éves Szikora Józsi bácsi sem húzódik az árnyékba — annál is inkább, mert az ap­ró csemeték még nem nyúj­tanak védelmet a tűző nap­sütés ellen. A kisterenyei MÁV-nyugdíjasnak nagyon tetszik a. mátraderecskel 40 fokos, kénes fürdővíz. — Néhány hétig elmarad­tam, mert kórházban ápoltak — magyarázza Kovács József SÍ éves fürdOmesternek. — Most már mindennapos ven­dég leszek, mert reumára sokkal jobb ez a víz, mint a bílkkszéki. Hétköznaponként ezeröt­száz—kétezer, hét végén négy—ötezer vendég is felke­resi a közkedvelt mátrade- reesket gyógyfürdőt. A ven­dégek 80 százaléka Nógrád­ból érkezik. Ezen nincs mii csodálkozni, hiszen a három­ezer lakosú falu alig 7 kilo­méterre van a megyehatár­tól. Salgótarjánból és környé­kéről főleg vonattal és sze­mélygépkocsival érkeznek a vendégek. Sokat közülük a fürdőmester már keresztne­vén szólít, örül az elismerő szavaknak, de leveleket is kapnak. Külföldről, a fővá­rosból, Debrecenből, Szeged­ről is. Az ózdi ügyvédi mun­kaközösség vezetője például levelében leírja, hogy az or­szág minden gyógyfürdőjét végigjárta már, de betegségé­re egyik sem volt olyan ked­vező hatással, mint a derecs­kéi. A derecskéi strandfürdő 1968 nyarán nyitotta meg ka­puit. Népszerűsége egyre növekszik. Hlában, a jó bor­nak nem kell cégér. (rozgonyl) Közős tanácsok ít jntézik, nagy gondot for­dítva nemcsak a székhely, hanem a társközségek fej­lesztésére is, De jó példát szolgáltat a Kallói közös Ta­nács is, amelyhez Eruokürt és Erdötarcsa tartozik. Pa­lotáson négy község közös összefogásával építenek mű­velődési házat, A kevés pénzzel .rendelkező faluk er­re egyedül, hosszú éveken keresztül sem lettek volna képesek. | A községi közös tanácsok megfeleltek az „elvárások­nak”. Ezért a jó tapasztala­tok és a szemmel látható eredmények alapján újabb közös tanácsok alakulnak 1973. január elsejével. A községekben megtartott ta­nácsülések kivétel hélkül úgy határoztak, hogy egyesí­tik erejüket. Az eddig önál­lóan gazdálkodó Hont, Ipoly- vece, Terény, Ipolyszög, Bor- sosberóny, Horpács, Puszta­berki, Alsópetény, Keszeg, xegénd, Nógrádsáp, -Szátok, Szllaspogöny, Zsbar, SágúJ- falu, Hollókő. Egyházasgerge, Ipolytarnóe, Magyargéc beje­lentette szomszédjának csat­lakozási szándékát. A pász­tói járásban két közös ta­nács — az Ide tartozó köz­ségek Alsótold, Bokor, Fel­sőtold, Garáb, Kutasó — ha­tározott úgy, hogy január el­sejétől Cserhátszentiván székhellyel alakítanak közös tanácsot, Sok embert érintő, fontos dolog a tanáesösszevonás. Hosszas megbeszélések, ala­pos és átfogó döntések, vé­lemények és ellenvélemé­nyek kaptak hangot az elő­készítés során. Helyenként — ez is természetes — ag­gályok Is jelentkeztek. Fel­vetődött, vajon nem lesz-e hátrányára a társközségeknek az összevonás. Elhangzott az is, fejlődik-e majd ugyan­olyan ütemben a község, mint az önálló tanács irá­nyítása alatt? Az összevont tanácsok na­gyobb és átfogóbb igazgatá­si egységet alkotnak, több ember ügyelt, gondjait kell intézni egy tanácsnak. De ez nem jelenti azt, hogy lassab­ban, vagy hanyagabbal fog­lalkoznak az emberekkel. Sőt; a több szakemberrel rendelkező, az eddiginél na­gyobb hatáskörrel, önálló döntési joggal felruházott közös tanácsok a való élet­nek inkább megfelelő dönté­seket hoznak. A közös tanácsok életké­pességét pontosan az iga­zolja, hogy egyesíteni tud­ják az anyagi és szellemi erőket. Persze az js nyilvánvaló, hogy a most sorra kerülő ta- nácsösszevonások nem jelen­tenek több vagy újabb pénzt. Nem jelenthetnek újabb igénylistát, „fentről” kisírt anyagiakat. De jelentik a tár­suló községek fejlesztésére szánt pénzének egyesítését, amellyel a közös tanács Job­ban. okosabban. célszerűb­ben gazdálkodhat. Magyarán: hamarabb, hosszabb várakozás nélkül tudnak megvalósítani fejlesztéseket. Persze az Igé­nyeknek és a józan észnek megfelelően, mart nem lehet a közös tanácshoz tartozó va­lamennyi községben egyfor­mán beruházni. mindenütt szolgáltatóházat, iskolát, mű­velődési házat, avagy gyógy­szertárt építeni. Nem jelent hátrányt s tá­volság sem. Általában két- három kilométer választja «I a társuló községeket, megfe­lelő a közlekedés. Emellett a tanácsok vezetői rendszeresen kijárnak a társközségekbe, mindig más és más helyen tartják a tanács-, Illetve vég­rehajtó bizottsági üléseket, sőt ahol a célnak és az Igé­nyeknek jobban megfelel, ta­nácsi kirendeltségek dogoz- nak. A lényeg az. hogy az ál­lampolgárok érezzék: a közös tanácsok hathatósabban, gyor­sabban. az új tanácstörvény szellemében, a köz érdekében tevékenykednek, A már mű­ködő közös tanácsok bizonyí­tottak. Ezt várják a most, alakuló közös tanácsoktól is az emberek. Csatái Erzsébet NÓGRÁD - 1972, augusztus 20,, vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom