Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

Elkészül-e határidőre? Szeptember 15-én megkezdődhet a műszaki átadás Állványerdő várja az épület külső vakolását végző kőműveseket és a kiszolgáló segéd­munkásokat Még élénken él bennem az a találkozás, amikor dr. Fan- osik János, a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője, dr, Bönsch László, a megyei kórház igazgató főor­vosa és dr. Cseplák György főorvos az alapszervezet párt- titkára, fejüket ingatva, azért mosolyogva mondták: —Nem hiszünk az építőknek, hogy az újabb, a harmadik határidő­re, szeptember 15-re átadják az egészségügyi szakiskolát. Akkor abban egyeztünk meg, hogy egy idő múlva új­ra meglátogatjuk az építőket, és megírjuk, hogy a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főmérnöke mennyi­ben állja a városi pártbizott­ság titkárának, Palócz Imré­nek tett ígéretét. — Kész lesz-e az _ ígért szeptember 15-i határidőre a szakiskola — kérdem Mikáva Gábor művezetőtől. _ Lakható lesz —1 hangzik a tömör, egyértelmű válasz. — Jelenleg 34 ember dolgozik nyújtott műszakban. — Több munkáskézre nincs szükség? — Nincs. A belső vakolás­sal 15-ére végeztünk. A vil­lanyszerelést 11-re befejeztük, kivéve a szerelvényezést, amit csak a teljes festés után tudunk elvégezni. Ehhez még újabb két napra lesz szüksé­günk. öten foglalkoznak a vízvezeték- és fűtésszerelés­sel. Ez utóbbi is kész lesz au­gusztus 20-ra. Erre az időre teljes nyo­máspróbára átadják a víz- és fűtésszerelési hálózatot, annak ellenére, hogy a vizeseknél néhány szerelvény akadályoz­za a munkát. A vállalat ^fő­mérnöke tud erről, sürgősen intézkedett, hogy mire a sze­relők egyéb munkáikat befe­jezik, a szerelvények is meg­érkezzenek. Ezek felszerelése, elhelyezése újabb egy hetet vesz majd igénybe. Ottjártunkkor a festők-má- zolók, parkettázók még nem voltak az épületben, mivel ré­szükre nem tudtak munkate­rületet biztosítani. Ők _ au­gusztus 15. után foglalták el helyüket. Az ütemterv sze­rint szeptember 1-re a kiadott munkákat elvégzik. — Eddig az épületben fo­lyó munkákról volt szó. Be­széljünk egy kicsit a külső munkákkal kapcsolatos hely­zetről. — Semmi akadálya — ve­szi vissza a szót a művezető, majd ezt mondja: — Az épü­let külső munkálatainak el­készítéséhez segítségképpen gaszkodtak a munkának, a még 5 kőművest és 6 segéd- tempót jónak látom, a határ­munkást kapunk. Aztán ahogy idő betartásában azonban ki­szorulnak ki az épületben csit kételkedem, bár lehetsé- dolgozó kőművesek és segéd- ges, hogy a műszaki átadást munkások, úgy kapcsolódnak az ígért időben meg lehet a külső vakolási munkákba, kezdeni. Ezzel szeptember 15-re vég­zünk. A főbejárati lépcső is kész, e héten pedig a mel­Mivel szerkesztőségünkbe az építők korábban tett ígé­retével szemben nem érkezett lékbejáró is elkészül. Nem m<5dosító javaslat, így to- tudjuk viszont szeptember 15- vábbr ls a szeptember 15-i re elvegezni a külső terep- határldőt tartjuk mértékadó- rendezest es a járdaépítést, nak H mlért bízunk az mivel a talajból 10-15 centi- építőkben? Mert meg va_ metert le kell szedm, majd gyunk győződve, hogy amikor salakkal feltölteni. Ettől fug- kimondták az jgent, azt fele­getlenül szerintem az épület műszaki átadását a főmérnök ígérete szerint szeptember 15- én meg lehet kezdeni. — Ügy látom, most hajráz­nak. Nem megy ez a minő­ség rovására? — A napokban itt járt a beruházó ellenőre, megnézte a munkálatokat a tervező is. Mindketten megelégedve tá­voztak, mert minőségileg kü­lönösebb hibát nem találtak. — A munkásoknak tetszik ez a gyorsított tempó? — Nálunk most jó a mun­kaszellem. A brigádok több­sége komoly, érett, megfon­tolt, felelősségteljesen gon­dolkodó ember. Bizonyítja, hogy a július 29-én megtar­tott kommunista műszakon teljes létszámmal részt vettek. Rá két hétre is szerveztünk szabad szombaton egy mű­szakot. Erre is eljöttek. Igaz, ez utóbbit dupla bérrel fize­ti ki a vállalat — legalábbis ilyen ígéretet kaptunk. A vállalat főmérnöke egyébként mindennapos ven­dég az építkezésen. Segítő­készségével kapcsolatban a művezető a következőket mondja: — Amit eddig kér­tem tőle, azt teljesítette. A korábban felvetett problé­mákra is hatásos intézkedé­sek történtek. Hogyan vélekedik az épít­kezés üteméről, a jövő kilá­tásairól a kórház igazgatója? — A napokban kint jártam az építkezésen a kórház mű­szaki dolgozóival együtt. Nem vagyok építési szakember. Annyit azonban mondhatok, hogy a korábbi időszakhoz képest most fellendült a munka. Hiszek-e a szeptem­ber 15-i határidőben? — Ismétli a kérdést, majd így folytatja: — Szeretnék hinni benne. Ez viszont nem rajtam múlik... Major László, a kórház fő­mérnöke a következőkkel egé­szíti ki az előbbieket: — Egy hónapja az építők nekixupJ lősségük teljes tudatában tet­ték. V. K. A jó munkaszervezés alapvető munkásérdek Minden munkahelyen be- Hiszen akár a szervezettség a szervezés óhatatlanul célt szédtéma a munka- és üzem- színvonalából, akár a veszte- téveszt. S valljuk meg, elég szervezés szerte-körbe ágazó ségforrásokból kiindulva néz- nagy a múlt rossz „hagyomá- problémája. Máskor is, de zük teendőinket, azt kell ér- nyainak” kísértése. A szerve- most, ' a Központi Bizottság zékelnünk, hogy napjainkban zés bizony sokszor volt a múlt év decemberi határozata elsőrendű helyen a mindenne- könnyebb megoldások eszkö- óta különösen az. Sok kérdés, mű munkavégzésre kiterjedő ze, a célnélküliség színtere — vélemény hangzik el e témá- ésszerűsítő jellegű szervezés lejáratva ezzel a szervezést val kapcsolatban. A helyes áll. Minden üzemben dolgozó mint tudományt, s mint a ha- feleletet megadni, a kételyeket ember tudja: a szocialista épí- tékonyság elérésének egyik és félreértéseket eloszlatni, az tésben olyan belső tartalékok- eszközét, egységes szemléletet kialakí- kai rendelkezünk, amelyek ki- . x—.. ~~ mindenekelőtt a használása már a jelenlegi Az a követelmény, hogy a tani — ez pártszervezetekre, nistákra vár. ______ ___ szervezésnek a termékek irán­s zámottevően javíthatná élet- ti piaci igényből, az üzem és munkakörülményeinket. S «lőtt álló feladatokból és a lényegében éppen ez adja e technológiai adottságokból feladat politikai súlyát, ezért kell kiindulnia — e munká- tette most a párt az egész or- ban_ igen nagyfokú differenci- szág ügyévé a munka- és áltságot jelent. Nemcsak ipar­üzemszervezés megjavítását, ágak között, hanem egy ipar- fejlesztését. ágon belül is igen eltérőek a vállalati, üzemi lehetőségek. Mindezt azért is szükséges A korszerűséget éppen ezért a pártszervezeteknek megér- mindig az adott egység szint­____, ________________ tetniük, mert sokan hajlamo- jén kell mérni. Ez látszatra a g azdasági hatékonyságot kell sak a látványos megoldások- világ legtermészetesebb dolga, elősegítenie, szolgálnia. A ha- ra- Nem egy helyen azon mé- Nem így a valóságban. Hi- tékonyság, az egész gazdálko- rik a korszerűséget, hogy szén vezetőtől és munkástól dás következménye, végered- van-e számítógépük. Ez a egyaránt azt igényli, hogy ménye. Az eredményesség a szemlélet az egyik legveszé- kellőképpen ismerjék vállala- folyamat végén már aligha lyesebb felfogás, mivel lénye- tűk valóságos gazdasági, mű­befolyásolható. de a kezdetén gében passzivitásra kényszerí- szaki, politikai helyzetét. Be- és menet közben, igen. Helyes ti az üzemi kollektívát. „A letartozik ebbe a szervezés új­A hatékonyság szolgálatában A jelenlegi időszakban a legfontosabb a párthatározat­nak azt a gondolatát megérte­nünk, hogy a szervezésnek a gép mindent megold” nézete fajta értékelése, a gyári szűk­ellen éppen ezért a leghatá- látókörűség elleni harc, az új rozottabb fellépés szükséges, stílusú szakemberképzés, és E fellépésnek természetesen nem utolsósorban az, hogy nem a gép ellen kell irányul- felismerjék saját erőiket, nia, hanem azt az elképzelést tervezéssel, korszerű technoló­giával, ütemes termeléssel, a termelőkapacitások jó hatás­fokú kihasználásával, a szak- képzettség fokozásával, a vesz­minőség javításával. Mindez szükséges bírálni amely min- gítésében dönt6 szerepe van a pedig — közvetlenül vagy dent tőle var. Hiszen ahol pártszervezetek kezdeménye­közvetve — összefügg a mun- megérettek az optimális ki- zésének segítésének, ellenőr­ka- és üzemszervezes szmvo- használás feltételei, ott most „„ ivtöt «alt nalávaL már valóban a számítógép a szervezés következő lépcsőfoka. A szervezés tehát nem kam- De a legkiválóbb gép is rontja pányszerű feladat, nem lehet az üzem eredményeit, ha alkal­egy-egy intézkedéstől feltűnő mazása nem gazdaságos. A változást várni. A szervezeti feltételek megteremtéséhez ■ .. . . „^szakilag sémák lefektetése, a felelős- pedig sokoldalú, gondos mér- normákat vezet? ség és a hatáskörök tisztázd- legelés szükséges. A valóságot torzító elkepzelesek ellen a bármennyVre is szükségesek. Az ilyen szemlélet érvénye­ző tevékenységének. Már csak azért is, mert minden szerve­zési intézkedés embereket érint. Akkor is, ha egv új gé­pet állítanak üzembe, akkor is, ha kiselejteznek egy gé­sa önmagában nem elegendő, a munkaszervezésnek a tér- pártszervezetek úgy küzdhet­kellemetlensége­hez sok-sok kisebb-nagyobb vezetőt és a munkást egy? h°?L me?,®r,t^re intézkedés, folyamatos munka aránt. szükséges. Mai kommentárunk Még egy utolsó erőfeszítésre van szük­ség, és akkor Nógrád megye is jelentheti, hogy befejeztük az 1972. évi gabonater­mésünk betakarítását. Az utolsó holdak­nak a betakarítása szokott a legnehezebb lenni. Már fáradtak az emberek, megkoptak a gépek. Valóban erőfeszítésre van szükség az utolsó holdak betakarításához. De ezt az erőfeszítést meg kell tenniük, le kell vágni a gabonát, mert csak akkor mondhat­juk, hogy betakarítottuk a jövő évi kenye­rünket biztosító termést, s az állatainknak szükséges takarmánygabonát. 1972. nyarát a mezőgazdaság történeté­ben úgy fogjuk feljegyezni, mint a meg­próbáltatások esztendejét. Az aratás eié rendkívül nagy bizakodással tekintettünk. Okunk is volt rá. Olyan termés ígérkezett, amilyen nem volt még a megyében. A Ga­bonaértékesítő Vállalat egyik hivatalos fel­jegyzése arról tanúskodik, hogy Nógrád megye történetében először, a lakosság bő­séges ellátása mellett, más megyének is ad kenyérgabonát és takarmánygabonát. Ezt az állásfoglalást még hivatalosan nem másították meg. A becsült gabona, ha mi­nőségben alacsonyabb szinten is, de meg­termett. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás töb­bet elpusztított, mint gondoltuk. Éppen ezért, ami még betakarítható, azt kell men­tenünk. Elismerésre méltó, amit mezőgazdasági üzemeink dolgozói az aratás ideje alatt véghezvittek. Vihar döntötte kalászosokat szedtek fel. Ahol a gép nem boldogult, ott előkerültek a kézikaszák. Nem egy gazda­ságban a felázott talajon tengelyig sül­lyedtek az aratógépek. Mégis, minden ne­hézség ellenére, amikor az idő engedte, végezték a munkát. Ilyen lelkesedéssel, elszántsággal kell le­takarítani az utolsó holdakat is. Szeren­melőfolyamat dinamizmusé- S" ha’az “'"‘adotT viszonyok időlegesen ban kell érvényesülnie. S eh- reális Elemzésire jS1 w 1/JjTiICiL, r üxv_ janak azok között, akiket érintenek. Elfogadtatni viszont Iaaz tinm „ 1 , , . , , csak azt lehet, ami ésszerű, s zetff funkció - de egyetlen ^ feladatokra valóban könnyebb, gazdaságo­vezető sem lehet képi ezt építve fbb 1“? hata£ara a termelési ellátni a munkások részvéte- folyamat, le, aktív támogatása, a párt- Arról van tehát «zó A munkások régi és állan­szervezetektől kapott politi- a pártszervezeteknek a febT dó kivansá&a. ho§7 tegyék a kai segítés, bátorítás, erősítés datokra éDülő c7P,fíla,7 munkát szervezetté. Nem vé­neikül Különös hangsúlyt kap politikailag támogatnák ősz” letlen ez> Hiszen a munka_ ** ez jelenlegi helyzetünkben, tönözniök Különben uivato« üzemszervezes összes gyenge­s,y sége végső soron rajtuk csat­iban. Érzik, mint dolgozók (túl­órák. hajrák, nehéz fizikai munka) és mint vásárlók (ki­csi az áruválaszték, nem di­vatos a termék). A kulturált, becsületes munkát kedvelő többség ezért igényli a gon­dos szervezést. Vannak azon­ban szép számmal olyanok is, akik jól érzik magukat a kevésbé vagy rosszul szerve­zett munkahelyeken. így ugyanis aligha derül ki, mit és mennyit tesznek a vállalat, az ország asztalára. Az utolsó holdak cséré az időjárás most néhány napig rend­kívül kedvezett az aratóknak. Lehetőség ki. nálkozik azokról a földekről is letakarítani a termést, amelyeket egyébként már ott hagytak, azzal a gondolattal: nem érdé mes vele bajlódni, annyira nedves a talaj a gépek elsüllyednek, a vihar annyira le döntötte a növényt, hogy felvert benne a gaz, és nem lehet hozzáférni. Szécsény előtt, a Feketén található né­hány négyszögölnyi ilyen gabona. De van a magyarnándori út mentén is, Drégelypa- lánk körzetében, és több helyen rejtve a mező eldugott szögeiben. Ha ezeket az árvánhagyott kalászokat összeszámlálnánk, sok-sok mázsa termést tennének. Talán ép­pen azokat a kilókat jelentik, amelyekre szükség van még az emberek bőséges ellá­tásához. Nem szabad engedni, hogy veszendőbe menjen a jó termés. Akik megtermelték so­kat dolgoztak érte. Gondoljanak csak a fárasztó őszi vetés idejére. De amikor az utolsó erőfeszítésekről beszélünk, akkor ez alatt azt is értjük, hogy azoknak a holdak­nak a letakarításáért is össze kell szednünk minden erőnket, amelyekkel nem úgy szá­molunk, hogy nem érdemes vele bajlód­nunk. Ezeknek a holdaknak a betakarítása az előbb említettekkel együtt jelenti az aratás végét. Mindenki tisztában van azzal, hogy nehéz volt az idei aratás. A paraszt- embernek keményen kellett küzdeni az eredményekért. Nem érheti vád a földmű­velőt, hogy nem tett meg mindent. Ezeket az utolsó napokat is, mint a munka kezde­tén, vagy a derekán töltsük meg eredmé­nyes munkával. Takarítsuk be a termést, mert a munka öröme csak akkor igazi, ha maradéktalanul elvégezzük azt.- B ­Jl A dolgozók közreműködésével Mindenkinek szervezik a munkáját, s mindenki maga is szervezi azt. Ügy tűnhet: nem kell hozzá más. mint a józan ész. Ez valóban nélkü­lözhetetlen, de önmagában kevés. Szakmai hozzáértés szükséges hozzá, mégpedig elég bonyolult, mivel., össze­tettek a vállalatok előtt álló feladatok is, amelyekre a szervezésnek épülnie kell. Ez a szakmai hozzáértés azonban nem szűkíthető le csak a szervezést végző intézetekre, osztályokra. A gazdasági, mű­szaki vezetők, a munkások hozzáértését és közreműködé­sét is igényli a szervezés. Sőt, ez utóbbiak nélkül a legjobb­nak minősített intézkedés is hatástalan. A munka kulturáltsága, a termékek minősége, mennyi­sége, ára, a munkaidő és a szabad idő viszonya ma jórészt a szervezettség színvonalának függvénye. Ezért minden kez­deményezés, ami a szervezet­tebb, jobb munkát segíti, alapvető munkásérdek. Ezt kell ma mindenekelőtt meg­értetniük az üzemi pártsze- vezeteknek, kommunistáknak. Balogh Mária J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom