Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
Azon a hétfon,., Arcok közelről Számot kapnak, panaszkodnak — Lerója az illetéket? — Le kérem. Mennyit? f — Tizenöt forint. — Máris hozom, kérem. A férfi elvált. A vagyonközösség! per szerint a rádió a feleségnek jár. A férfi hogy, hogy nem. elmulasztotta átadni. Megbírságolták 400 forintra. Ezt nehezményezi, ezért megy át a szomszédba a 15 forintos illetékbélyegért, hogy megfellebbezze azt a 400 forintot. Panasznap van a Salgótarjáni Járásbíróságon. Telt ház a földszinti folyosón. Számot húztak a várakozók, az a fiatalember is, aki az ajtónak dőlve magyaráz: — Ne teregessük ki a szennyest — mondtam az asz- szonynak, váljunk el szépen, csendben, közös megegyezéssel. Éltes asszony helyesel, közben törli a homlokát, félkézzel lányát karolja. Talán hasonló ügyben járnak, mert a lány vagy asszony ottfelejtkezik szemével a válni készülőn. A kánikula elől menedéket ad a folyosó, de ami belül nyomja az embert, azért számot kell húzni és kopogtatni illik. — Az a sérelmem, tisztelettel, hogy a múlt évben két embernek takarmányt adtam el. Biztatott a fiam is. Eladtam, de közben az történt, hogy a két pernahajder ellopott tőlem egy jó vasvillát — negyvenöt forintért vettem — és tartoznak a takarmányért is — szóval a lóheréért — százhat forinttal. Kérem, én BO éves vagyok és amikor kérem a pén^í, mindig azzal hitegetnek, hogy majd eladják a lovat, abból törlesztik az adóságukat. Nem is a pénz kell nekem, de jó lenne őket megfigyelmeztetni. — mondja az öreg egy szuszra, talpig feketében, a kalapját mor- zsolgatva. A bírónő türelmes, hagyja az öreget beszélni, nem szól, hogy azt mondja már meg, mit akar tulajdonképpen, mert az öreg tisztelettudó és ahogy a szavaiból érződik, nagyon komoly ügyben tette meg az utat. Csak egy kis baj van... Nem tudja az adós címét. A kalap marad, az öreg megy a cím után, ígéri 10 percen belül itt lesz. A 13-as számot férfi húzta. Elmondja mit akar. — Megegyeztem egy illetővel, eladom a telket. Adott 1000 forint előleget. Vártam, hogy adja a többit. Nem adta, visszaküldtem az ezret. Erre visszaküldte és fenyegetett, hogy nehogy másnak adjam. Visszaküldtem, visszaküldte. .. A küldözgetésnek az a vége, hogy a panasztevőnek is át kell menni a szomszéd szobába, ahol ebben az ügyben már elfekszik egy akta. így megy ez minden hétfőn a Salgótarjáni Járásbíróságon. Jönnek az ügyfelek és kérik a befizetési meghagyást, a végrehajtás elrendelését /és feljelentik a haragost, a szomszédot, a volt férjet vagy feleséget. A hétfői nap a jogi szolgáltatás naoja, ha úgy tetszik útbaigazítás. Sok ügyre emlékezhet úgy valamelyik fél: azon a hétfőn kezdődött. Valóban, mert a havonta befutó mintegy 180 polgári perből átlag 80—90 hétfőn kezdődik. A panaszosok közül legtöbben a gyermektartásdíj felemelését, vagy leszállításál kérik. Ezután a házassági bontóperek következnek, majd a magánvádas büntetőperek, és sorrendben negyedik kategóriaként a végrehajtási ügyek. Vannak természetesen notórius panaszkodók. Nem sokan. de legalább egy tucatra tehető a számuk. Itt vannak a kánikulában, és akkor is, ha foga van az időnek. Hiába volt már per per után, újra és újra próbálkoznak. — Van itt egy peres ügyünk, de halasztást kaptunk. — Miről van szó? — Egy kis közös földről. Közös a testvéremmel. — És ez a baj? — Ez. Meg kell indítani... — Mit? — A pert, kedves. A pert, mert bevetette a földet. Kattog az írógép. Forma- nyomtatványon terhelő sorokat írnak a billentyűk. Ez a hétfő is egy a sok közül, amikor ingyen és bérmentve jogi tanácsot kapnak az ügyfelek. Egy évben 52 hétfő van, egy hétfőn 70—80 ember — télen nem ritka a százon felüli panaszkodók száma. Egy évben megközelítően 5000 ember fordul meg a Salgótarjáni Járásbíróságon, csak hétfőnként. , — Két éve annak, hogy eladtam a hízott sertést nekik. Tartoztak 2600 forinttal, s ebből a férfi megadott 1300- at. Majd a többit a feleség adja, mert hogy különváltak. A feleség a mai napiig tartozik. Ki is jelentette, hogy akár a főnyereményt is megnyerhetné a lottón^ akkor sem adná meg az 1300-at. A férj bányász, rendes ember, házat is épített, ám az asszony... — De a disznót megették — vetem közbe. — Meg a cudarok, Pedig milyen nehezen neveltem, özvegyen. Most már kérném, hogy csináljanak valamit, mert újra összeálltak, nekem meg nagy pénz az az 1300 forint. Pedig hogy ígérték, hogy megadják, mert a fiú is evett belőle... És dől az asszonyból a sző, mert szeretünk panaszkodni, különösen akkor, ha pénzről van szó. (székács) A párttitkár nem megy Megalakulása óta tagja a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetnek. Kis- terenyén a bányában dolgozott, s mert abban az időben kevés volt a traktoros, úgy döntött, hogy hazamegy a termelőszövetkezetbe. A pártvezetőség tagja lett, majd 1966-ban megválasztották a termelőszövetkezet alapszervezeti titkárává. Tomis István, ez a 35 éves fiatalember Szécsényben született, s együtt nőtt fel a többi mezítlábas gyerekkel. Élete, sorsa ott alakult, formálódott a falu emberei előtt. Hogy párttitkárrá választották? Nincs ebben semmi különös. Emberi magatartásával, szakmai tudásával, politikai képzettségével méltán érdemelte ki az idősebbek bizalmát. Hogy ez a bizalom nem kopott meg, bizonyítja az a tény, hogy naponta többen keresik fel személyes problémákkal. Van aki a fizetési jegyzékével elégedetlen, mások egyéb problémáikat mondják el. Nyugdíjasok, gyermekgondozásban Ifvő anyák, fiatalok bizalommal fordulnak hozzá. Mindenkit türelmesen meghallgat, a jogos kéréseket orvosolja, a jó javaslatokat továbbítja, a túlfűtött, ingerült emberekkel megérteti a tévedést. Naponta hány órát dolgozik? Nehéz lenne megmondani. Reggel már ötkor bent van a tez- irodán. — Jó, ha az ember ott van a munkába indulók első sorában — mondja. — Ilyenkor mindig akad egy-két kérdés, esetleg vélemény. Aztán jön a napi munka, este meg a szakvezetéssel való tárgyalás. Pedig gyermekei, a 12 éves Pista és 8 éves Klára szeretnek az apjukkal beszélgetni, játszani. Tomis István nemcsak a termelőszövetkezet ügyeinek intézéséből, de a község közügyeinek mukájából is kiveszi részét. A községi pártbizottság vb-tagja, tanács- és vb-tag. Ezenkívül tagja az ÁFÉSZ intéző bizottságának és a járási nép- Erontbizottságnak is. Tudja, hogy ma egy párttitkár csak akkor tud megfelelni a követelményeknek, ha állandóan képezi magát, lépést tart a fejlődéssel. Éppen ezért végezte el levelező úton a mezőgazdasági technikumot, majd az esti egyetemet. — Nem szeretek visszanézni — vélekedett. — De a jövő érdekében le kell vonni a múlt hibáit. Hogy Szécsényben a termelőszövetkezetet szanálták, nem a pártalapszervezeten múlott. — Mi felhívtuk a gazdasági vezetők figyelmét a hibákra. Az íróasztal fiókjából intézkedési terv kerül elő. Belelapoz, majd megjegyzi: — A gazdasági vezetéssel szorosabban együttműködünk. A pártszervezetnek mindenről tudnia kell, ami a szövetkezetben történik. Felhívtuk a vezetőség figyelmét, hogy hozzák létre a különböző bizottságokat és azok munkaterv szerint dolgozzanak. Aztán a nyár, a munkák, a szabadság kerül szóba. — Ezen a nyáron sok a feladat, nem megyek szabadságra, Majd később, — jegyezte meg csendesen. Igen, feladat az van. Beszélgetésünket még be sem fejeztük, már Török Erzsébet KISZ-titkár kereste. — Tavasszal szerveztük újjá a KISZ-alapszervezetet és a nőbizottságot — tájékoztatott Tomis István. Azóta bizony gyakran keresik fel hol az egyik, hol a másik szervezettől. Sz. F. Telekkönyvi ügyintézés Nyugtató a türelmetlenkedőknek Nemigen találunk olyan tál hatáskörébe a salgótarjá- lelenlegi létszámmal és egy- embert, aki ügyesbajos dől- ni járás tartozik, mely az általán nem irigylésreméltó gainak elintézésére szívesen összes megyei ügyeknek a 44 körülményei között nem ké- vár 20—30 napot. Persze at- százalékát teszi ki. Erre a ha- pes rövid idő alatt teljesíteni tói is függ, miről van szó. Is- talmas mennyiségű munkára a kérések és igények özönét, merve például a lakásigénye- két gyakorlott szakember áll Adott esetben 20—30 napot is két, a várakozási időt már rendelkezésre. igénybe vehet az ügyintézés. Tenni kellene régre valamit! Idegölő út Becske és Bércéi között r_ Ha valakit nagyon meg akarnék büntetni, arra ítélném; szállítson Becskéről Bercelre kocsival ezer tojást úgy, hogy egy se törjön össze belőle. A büntetést pedig annak megfelelően szabnám ki hónapokban, ahány tojás az úton összetörik. Biztos vagyok benne: az illető egész életét rács mögött töltené... Komolyra fordítva a szót: Becskéről Bercelre — repülő alkalmatosságokat leszámítva — bármilyen közlekedési eszközzel eljutni manapság nagyobb teljesítmény, mintha gyalog vág neki az ember annak a néhány kilométernek. Mert az út —■ amenyiben az még annak nevezhető — olyan, hogy már szinte nem is jellemezhető az állapota. Legpontosabban így nevezhetnénk: valami, ami néhol bokáig, jiéhol pedig féllábszárig érő kátyúkból áll. Gépkocsi- vezető legyen a talpán, aki ezen a kriminális útvonalon valahogy is ki tudja kerülni a gödröket. Hiába próbálkozik vele. Amíg az egyiket közölgeti, addig a másikba úgy belezökken, hogy majdnem elharapja a nyelvét. Nem csekély iróniával dicsérjük, Bercelen a két falut összekötő utat, mire mindenki „veszi a lapot.” Lengyel József tanácstitkár, arcán kesernyés mosollyal tárja szét a karját, s amikor egy kissé csillapodik benne az indulat, percekig sorolja ki mindenki foglalkozott már ezzel az ominózus útüggyel, de szinte semmi eredmény. Illetve annyi mégis van hogy Balassagyarmattól Becskéig úgy-ahogy, rendbe tették, eltüntették a legnagyobb felfagyásokat; tengelyes rugótörés vészélye nélkül lehet közlekedni, ha eléggé óvatos az ember. Becskétől azonban kétszer is gondolja meg az utas: vállalja-e a továbbiakat. A következőkre számíthat: ha előbb nem is, de mire a nógrádkövesdi kőbánya bejáratáig ér, az idegei biztosan felmondják a szolgálatot. Eltűnik mindaz, amit jó nevelésnek szoktunk nevezni, s pokolba kíván mindenféle útfelelőst, akkor is ha vállalat, vagy akkor is, ha egyszerűen csak útőr. A berceli szülőotthon gépkocsivezetője mesélte, hogy ők bizony már neki se. vágnak a Becske felé vezető, rövidebb útnak. Inkább kerülnek Galgaguta vagy más felé, s megtoldják a kilométereket, csakhogy mentsék a járművet és önmagukat. Ez idáig rendben is lenne. Mi van azonban olyankor, ha már egyáltalán nem tudnak kerülő útvonalat választani? Nos, ilyenkor a káromkodásokkal elegyített cammogás marad, és annak a veszélye, hogy a beteg, akihez éppen viszik az ügyeletes orvost, jócskán kínlódik amíg elérnek hozzá, vagy ne adj isten, még ki is szenved. Bérceinek egyébként, amióta a községbe települt az ik- ladi műszergyár egyik egysége, alaposan megnőtt a forgalma. Ha ehhez hozzászámítjuk a Balassagyarmatról érkező és az oda tartó autóbuszjáratokat, meg az egyéb gépkocsikat, fogalmat alkothatunk arról, mennyire fontos lenne már végre tenni valamit az áldatlan útállapotok megszüntetéséért. Ez alkalommal nem keresgetünk felelősöket, azt se vizsgáljuk, hogy az útügyekben illetékes vállalatnak van-e pillanatnyilag kerete a Becske—Bércéi közötti útszakasz javítására, felújítására. Csak a figyelmet szeretnénk ismételten ráirányítani arra a kritikus helyzetre, ami ezen a néhány kilométeres szakaszon kialakult. És természetesen azt is reméljük, hogy a berceliekkel együtt a továbbiakban nem a semmit 'kergetjük, hanem majd látunk is valamilyen biztató eredményt. Sz. X, Szolgáltatóház Befejezéséhez közeledik Hollókőn a szolgáltatóházépítése a- község, lakqinak nagy örömére. Úgyanis Hollókőn a szolgáltatóház részére egy régi palóc házat alakítottak át, és ebben kap helyet a fodrász, a GELKA, és a Patyolat felvevőhelye. Az átadást szeptember 1-re tervezik, bár egyelőre még gondok vannak a vízszereléssel. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei még hozzá sem kezdtek a munkálatokhoz. Éppen ezért a községi tanács helyesnek tartaná, hogy a vállalat mielőbb végezze el a munkát, így a régen várt szolgáltatóház megkezdheti működését. Jobbágyiban 18 éve Jancsó István hozza a postát. Forgalmasabb napokon 40 kilós teherrel kezdi munkáját. Hozza a levelet, újságot; kinek mi érkezett (Herbst Rudolf felvétele) Miért kell erről írni? A hivatalnak raktározási Salgótarjánban és környé- gondjai vannak, s az ott dóikén az oszágos átlagnál jóval gozónak minden esetben át nagyobb méretű bontások és kell tanulmányoznia a telek építkezések folynak, telkek „történetét”, rendkívül bo- cserélnek nap mint nap gaz- nyolult és hosszadalmas dát adásvétel, kisajátítás arányszámításokat kell vé- vagy örökség során. Ennek geznie, hogy a valóságnak következtében a telekkönyvi megfelelő adatok birtokába hivatal munkája nőttön nő: jusson. Idáig hosszú és fá- naponta — átlagosan — 30— rasztó az út. Gótbetűs és 40 ügyféllel foglalkoznak, il- nagyrészt igen nehezen olvas- letve csak foglalkoznának ható kézírásos bejegyzések- mindnyájukkái, ha az adás- ben kell böngésznie, nevek- vételi szerződést az előírások- nek és adatoknak sokszor nak megfelelően fektették százait figyelemmel kísérve, volna le írásban, ha az ügy- egyeztetve, fél tudná saját telkének a te- Az igaz, hogy az irattár és lekkönyvi számát vagy leg- a névmutató jelentékeny ré- alább a helyrajzi számát, s sze nehezen áttekinthető, de tudná — nem egy esetben — a folyamatos rendezés napimit is akar tulajdonképpen, renden van. Ez a munka — Mindenki siet, mindenkinek mennyiségét tekintve — fé- sürgős, nem tud várni senki, lelmetes és visszariasztó a mert a mester már kivonult a kívülálló számára, munkásokkal és kezdené a Nincsenek tehát könnyű ház és garázs építését, mert helyzetben a telekkönyvi hi- az OTP nem adja ki a köl- vatal dolgozói, éppen ezért csönt stb. (Ehhez csak any- /okos és hasznos dolog lenne, nyit, hogy 1958-tól! napjaink- ha az ügyfelek számolnának ig egy csomó papírt őrizget- ezzel, g legalább egy hónap- nek, rakosgatnak a hivatal- pal a tervezett adásvétel ban, ugyanis az egykor „na- vagy építkezés előtt jelenné- gyon sürgős” ügy közben nek meg a hivatalban, szá- tárgytalanná vált.) mítva arra, hogy néhány nap Mit ajánlhatunk a sietős, alatt nem képesek elintézni türelmetlenkedő ég gyakran az ügyeket. A telekkönyvi érteden embereknek? számot pedig nemcsak illik, Tudomásul kell venniük, de célszerű is tudni, hogy a telekkönyvi hivatal a B. Z. Halló, itt Balaton! Nagy sikerrel pendliznek a hatták meg a Halló, itt Bala- Balaton-parti üdülőhelyeken a ton! műsorát, hogy augusztus Halló, itt Balaton! esztrádmű- 26-án ez a program a salgó- sor szereplői és sikerük kü- tarjáni Megyei Művelődési ionosén, ha jó az időjárás — Központ színháztermében is rendkívül nagy. Akik me- bemutatásra kerül, a műsor gyénkből a magyar tenger keretében fellép Koós János, partján üdültek, valószínűleg Kovács Kati, Szécsi Pál, Ősz találkoztak már velük. Most Ferenc és Dékány Sarolta, az bizonyára örömet jelent azok- Eszpressz együttes kíséreté- nak, akik nem jutottak el a vei. Az előadások 17 és 20 Balatonhoz és nem hallgat- órakor kezdődnek. NÓGRAD — 1972. augusztus 16., szerda 5 években számoljuk, mert tudjuk és többé kevésbé megértjük, hogy kielégítése nem történhet máról holnapra. Talán az is világos már mindenki számára, hogy erkölcsi bizonyítványt meg útlevelet sem kaphatunk kézhez néhány nap alatt. Nem egyszerűen azért, mert nagyon sok ilyen igény van, hanem mert bizonyos adatokat és tényeket ellenőriznie kell az illetékes szerveknek, ami nem megy egyik napról a másikra. A telekkönyvi hivatalban ebben az évben 2100 iktatott üggyel foglalkoztak. A hivaS