Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
Mintegy ezer elsős diák Az építők dicsérete A beíratás és a demográfiai apály Lényegében befejeződött Nógrádban is a középiskolai beiskolázás előkészítése, megszervezése és lebonyolítása. Milyen eredménnyel? A teljesség igénye nélkül csupán néhány tanulságról kívánunk szólni, ezekről beszélgettünk Fekete Ottóval, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. • Eredményes volt a beisko- lázas. A tervezett 31 középiskolai első osztály helyett 33 indul szeptemberben. A kiste- renyei és a szécsényi körzetben a jelentkező továbbtanulási igények kielégítésére egy- egy plusz gimnáziumi osztály nyílik. Ebben a tanévben is csökkent az általános iskolákban a nyolcadik osztályt végzettek száma. A csaknem félezerrel csökkent gyereklétszám ellenére — ez a demográfiai apály következménye — a középiskolák első osztályaiban körülbelül annyian kezdik majd meg tanulmányaikat, mint tavaly. Egyébként a pártértekezlet is arra kötelezte a művelődés- ügy vezetőit, hogy a csökkenés ellenére lehetőleg tartsák ezt a számot. Szeptemberben az általános és a szakosított tantervű 17 Induló gimnáziumi első osztályba eddig 507-en iratkoztak be, 72 százalékuk lány. A szakközépiskolai 16 első osztályban pedig 483 a beiratkozott tanulók száma, 53 százalék itt is lány. Javult a kapcsolat az általános és a középiskolák között. A gimnáziumok, szakközépiskolák keresték a kapcsolatot az általános iskolákkal. Ez lényegesen hozzájárult a jó beiskolázási eredményekhez, kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb lett a beiskolázás. Több jó kezdeményezésről kaptunk tájékoztatást: a középiskolák levélben, sőt szaktanárokkal keresték meg az általános iskolákat a beiskolázás idején. (Ugyanakkor korántsem volt ilyen kedvező a viszony az általános iskolák és a szakmunkásképzők között. Több más okon túl, bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szakmunkástanuló intézetekben a beiratkozási terv nem realizálódott, hiányszakmák léteznek továbbra is. Ezzel azonban külön cikkben kívánunk foglalkozni, itt csak utaltunk rá.) Sok a lány. Ügy tűnik, bizonyos osztályok és szakmák teljesen ellányosodnak, erre ismételten érdemes már most felhívni a társadalom figyelmét, ez ugyanis nem csupán iskolai ügy. Például a nőhatározat további megfelelő végrehajtása szempontjából sem érdektelen ez a tény, szerteágazó társadalmi következményekkel jár a jövőben. A gimnáziumok és a szak- középiskolák között az arány most körülbelül ötven-ötven százalék. A jelenlegi arányokat tartani kell. Egyébként ősztől egy óvónői szakközépiskolai osztály működik Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában, ami kedvezően befolyásolja a szakközépiskolai hálózat bővítését. Kétségkívül tény viszont, hogy a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályok aránya nem a középtávú tervnek megfelelően alakult. A termelő jelle gű szakközépiskolai osztályok szervezéséhez a társminisztériumok és a társmegyék közötti egyeztetésre és együttműködésre, s nagyobb anyagi befektetésre is szükség lenne, s ez hosszabb időt igényel. Gondjaink vannak a kollégiumi helyek miatt is, ezek igen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása. Különösen örvendetes, hogy a tagozatos osztályokban tovább javult a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A gimnáziumi általános tantervű osztályokban 58 százalék, a szakközépiskolákban pedig 71 százalék a fizikai dolgozók beiratkozott gyermekeinek aránya. Cél, hogy ez az arány a jövőben a gimnáziumi osztályokban még javuljon, elsősorban azért, hogy közülük a legtehetségesebbek nagyobb számban juthassanak be a felsőoktatási intézményekbe. A szakosított tantervű osztályokban 46,4 százalékra emelkedett — tehát 11,4 százalékkal növekedett — a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, itt egyében kívül az ösztöndíjkeret is pozotívan hatott. (Jó példaként említjük e szempontból a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumot.) Terv szerint, még idén áttekintik a megyei pályaválasztási tanácsadó munkáját is. A következő évben pedig vezetőtestület vizsgálja az egész pályaválasztási, pályairányítási munkát, különös tekintettel a szakmunkásképző intézetekre. Nagyobb figyelmet a beiratkozásokra. Ügy tűnik, ellentmondás van a plusz két gimnáziumi osztály és a betöltetlen helyek között. Nem minden tanuló iratkozott ugyanis be júniusban a középiskolákba. Az augusztus 30-i pótbe- íratáson még 45 tanulónak kellene beiratkoznia. A jövőben a szülőknek is nagyobb figyelmet kell erre fordítani, mert ez zavarja az iskola-előkészítő munkát. Sok izgalmas fordulattal teli két kalandfilmet kínál műsorán a salgótarjáni November 7. Filmszínház a holnap kezdődő műsorhéten. A Murphy háborúja című angol, háborús kalandfilmet augusztus 17—20-án vetíti a mozi. A nagy sikerű ifjúsági kalandfilm felújítása, a Tenkes kapitánya pedig augusztus 21 -23-án szerepel a mozi programjában. A második világháború utolsó napjaiban játszódik a Murhy háborúja című színes, angol film. Egy. a trópusi vizeken portyázó német tengeralattjáró elsüllyeszt egy felfegyverzett amerikai kereskedelmi hajót. Az akciót követően a németek módszeresen elpusztítanak minden túlélőt. Csak Murphy, a dublini repülőgép-szerelő menekül meg. A fiatal férfi bosszút esküszik. Elhatározza, hogy megsemmisíti a tengeralattjárót. S báx a rádió már a háború Tavaly június 21-én verték le az első karókat Salgótarjánban, a Gagarin Általános Iskola épülete közelében a szécsényi és karancssági tsz- közi építő vállalkozás dolgozói, akik vállalták, hogy egyetlen esztendő alatt elkészítik, megépítik, átadják rendeltetésének az új zeneiskola épületét, amelyben az idén ősztől átmenetileg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ipari tagozata működik. Július közepén megkezdődött az alapok ásása is, ami nagy szó, hiszen terepet kellett rendezni, hegyet faragni, földet elhordani, egyengetni. A TÖVÁLL dolgozói azonban politikai feladatnak tekintették a vállalt határidők betartását. Anda László művezető, aki az építkezéseket vezette másik két építkezéssel, a salgó- bányai KISZ-táborral és az ELZETT fővárosi telephelyének raktárával egyidejűleg, így vall erről: — A tanács vezetői eljöttek hozzánk és elmondották, menynyire érdeke Nógrád megyének, hogy az épület 1972. szeptemberéig átadásra kerüljön, hiszen ide költözne be a megye első főiskolai intézménye. S ezen a főiskolán talán végét jelzi, Murphy elindul, hogy az ő külön háborúját befejezze... A háborús kalandfilmek közül a Murphy háborúja sajátos, kissé groteszk hangjával is kiemelkedik. A művészi megoldások közül kiemelkedő a kiváló fényképezés. Az izgalmas cselekmény mellett nagy élményt nyújtanak a színészi alakítások, elsősorban Peter O’Toole játéka. Az ő művészetét egyébként ismerhetjük már a Hogyan kell egymilliót lopni és Az oroszlán télen című filmekből is. Bizonyára sokan emlékezünk még a televízió nagyszerű filmsorozatára, A Tenkes kapitányára. A Fejér .Tamás rendezte ifjúsági kalandfilm a felnőttek számára is jó szórakozást Jelentett. Béri-Balogh Adám kuruc brigadéros megsebesül a dunántúli harcokban. Katonáinak sikerül őt biztonságba helyezni, de maga helyett Eke Máté kuruc vitézre kell rábíza mi gyermekeink is helyet kapnának. Mi megértettük a feladat nagyságát és amint a tények is mutatják, úgy dolgoztunk, amint azt elvárták tőlünk. Mint kiderült, ez a fejedelmi többes tulajdonképpen hat „elszánt” brigádot takar. Mégpedig Szmorad Zoltán es Rektorik István kőművesbrigádját, Szűcs Dezső és Rigó Bertalan kubikusbrigádját, később a Durnyik Ferenc vezette ács- és a Kőműves József vezette villanyszerelőbrigádot. Mi volt a legnehezebb? Gyakran teszik fel ezt a kérdést az építőknek, s mint kiderül, az egész évben akadt erőt, fegyelmet, öntudatot követelő feladat elegendő. Először is arra kellett törekedni, hogy az épület még az őszi esős idők, főleg a tél beállta előtt tető alá kerüljön. Mint elmondják, ez nem volt köny- nyű dolog, hiszen a zeneiskola, illetve „főiskola épülete” nem egy típusterv alapján készült, sok egyedi, sajátos megoldást tartalmazott. Nem véletlen, hogy a tervezőknek gyakran el kellett jönniük, hogy szermélyesen is elmondják elképzeléseiket. Az iskola tervét Perczel Dénes, a nla a feladatot: meg kell védeni a népet Siklós várának német parancsnokától. Eke Máté a legkülönbözőbb furfangos cselekkel tör borsot a labancok orra alá, és a Tenkes kapitánya néven válik híressé a környéken. Hűséges társaival együtt egészen addig folytatja a rajtaütéseket, amíg egyesülni nem tud a visszatért Béri-Balogh Adám brigadéros seregeivel és visz- sza nem foglalják a labancoktól Siklós várát. A fordulatos cselekményhez a nagyszerű aláfestő zenét Vujisics Tihamér szerezte. zenéje külön élményt nyújt. Csakúgy, mint a főszerepeket alakító színészek játéka. többek között Zenthe Ferencé. Krencsey Marianné, Szabó Gyuláé, Tordy Gézáé és Ungvári Lászlóé. A kétrészes kalandfilmet most műsorára tűzte a mozi, bizonyára sokunk»nagy örömére. Középületeket Tervező Vállalat munkatársa készítette el, a tervezői művezetést viszont Schilling Zsolt látta el, aki gyakran megjelent az építkezésen. S amikor az épület valóban a rossz idők beállta előtt tető alá került, jött az újabb nehézség, a tetőszerkezetek kidolgozása. Nagy nehézségnek Ígérkezett azután a nyolc alvállalkozó, a vízvezeték-szerelők, fűtésszerelők és a többiek koordinálása. S végül most a művezető és a szal- matercsiekből, nagylóciakból, karancsságiakból és más községekből érkezett munkások tréfás megjegyzése szerint: a legnehezebb volt a nagytakarítás, vagyis az, hogy a műszaki átadás napjára tiszták legyenek a termek, s az iskola udvarát parkírozásra készén elrendezzék. Márpedig ezt az igyekezetüket nagyban befolyásolta az augusztus eleji esős idő. Valaki megjegyzte: — Nem szabad itt senkit külön megdicsérni. Nagy kollektív munka volt ez, ahol sikerült jól egyeztetni az időpontokat és jól meggyőzni a feladat nagyságáról a munkásokat. S kérték, azt hangsúlyozzam, hogy itt valóban éjt nappallá tettek és munkanappá lett a szabad szombat és a vasárnap is. S hogy ez mennyire így van, azt híven tanúsíthatják a Pécskő utca lakói is, akik csodálattal tekintettek a hatalmas, kivilágított ablakokra, amelyeknek csillagszerű fénye messzire hatolt a tiszta éjszakában. Büszkék vagyunk az itt dolgozó munkásokra, büszkék megyénk új, nagyszerű intézményére ! Lakos György Épül a lövészpavilon Somoskőújfaluban a helyt MHSZ-lövészklub és a tartalékos klub kezdeményezésére légpuskás lövészpavilon építését kezdték meg. A község központjában épülő pavilonon társadalmi munkában dolgoznak a klubtagok. Az építéshez jelentős segítséget adott a helyi tanács, a termelőszövetkezet, a kőbányavállalat és a határőrség. Úgy tervezik, hogy a modern, két helyiségből álló építményt a fegyveres erők napján adják át. T. E. MOZIÉLET ...És akkor jött a Tenkes kapitánya SZUTS DENES: Önqyilkossáq? iA Kaszinó álcában 33. Szász visszakanyarodott a part felé. Lázas, égő arccal, egész testében reszketve lo- vallta magát egyre jobban a kétségbeesésbe, a tehetetlen méregbe. Szemrehányásokkal illette magát, hogy nem tud valamilyen lépést tenni. Azt hitte felesége megcsalta, és a vélt eset túl nagy fájdalmat okozott... Belső erődítményrendszere, amivel az ilyen ügyek ellen védekezett, összeomlott; nagy. tátongó rések keletkeztek rajta. Az önvádaskodás és önszemrehányás vonalai egyetlen fókuszba tartottak: miért is szereti ő ezt a nőt? ... Mi van benne, ami annyira fájón hozzáláncolja, amivel megbénítja akaratát, erejét? ... Miért sokszorozza meg fájdalmát az a lehetőség, hogy elveszti? Szász a tengerpart egyik sziklájára ült. Kezébe temette arcát. Szégyen és bánat fojtogatta. Arra gondolt, hogy bemegy a szobájába, előveszi Évát és holmijaival együtt kidobja. Elkergeti magától, Szász életében nem ütött még meg nőt, eszébe sem jutott, hogy így vegyen elégtételt magának. Romantikus jelenetre sem készült fel, s nem akart Fless- burgerrel megverekedni. Nem a férfi a bűnös. Az csak azt tette, amit minden más férfi: ajánlatot. Aztán, ha valaki ezt az ajánlatot elfogadja? De mit láthatott Éva ezen a férfin, a pénzén, az előkelősködésén kívül, ami ilyen messzire elvitte? De elvitte-e? A nagyon reálisan gondolkodó Éva minden ellenszolgáltatás nélkül nem cselekszik ennyire ötletszerűen. Mindennek ez az átkozott kutatás és az írás az oka. Miért is kellett neki felesége apjának régmúlt ügyeit elővennie? Miért feledkezett annyira Balátai Jenő életébe, keserű sorsába, mit akart vele bizonyítani? Nem lett volna sokkal célszerűbb, ha hallgat felesége nagyanyjának figyelmeztető szavára, és „nem turkál a temetőben?” Éva nem bírja a magányt, és szegény most jött először külföldre. Szórakozni akart. Elkapta, megszédítette a tengeri levegő, a nagystílű szálló, az idegen vendégek, az előkelő nők, a régen vágyott miliő. Miért is érdekelné Évát. hogy apjával mi történt tulajdonképpen és mi történhetett volna? Egyszerűen tudomásul vette, hogy Balátai halott, hagyatéka nincs, végrendelete behajthatatlan követelést tartalmaz azok ellen, akik már leléptek a történelmi színpadról és fizetésképtelenek. Ha nem is bizonyítható a gyilkosság, erkölcsileg egyenértékű tragédia történt: Balátai megölte magát. És harminc év után Idejön Splitbe ez a Flessburger, az egyik túlélő. Ehrenburgi Bayer Olga bárónő. a másik túlélő a sok közül, és elveszik tőle a feleségét. megalázzák, gyöngévé teszik. Később esetleg másképpen is tönkretennék, kihúznák alóla a talajt, akárcsak Balátai alól... Balátai nemet mondott, meghalt, ő is nemet mond, de élnie kell! Egy tapodtat sem enged. Csak legalább a hiányzó részeket még megtalálná, hogy teljes egészében láthassa a drámát. Balátai nem hagyta magát elveszejteni, inkább meghalt. Neki már nem kell meghalnia ahhoz, hogy önmaga és ember maradhasson. Szász agyában szörnyű fel- tételezés vert gyanút, és még saját magának sem merte egyenesen megfogalmazni. Még nem mondhatja ki senkire ezt a szót: bűnös! De, ha majd már kimondhatja, akkor utána egy másik szót is ki kell mondania: bosszú! Betörőként osont Olga nagymama ajtaja elé. Visszafojtott lélegzettel nyomta le a kilincset. Az ajtó nesztelenül kinyílott, és Dániel bénultan állt meg az előtérben. Az üvegajtón túlról, a szobából dédanyósa hangját hallotta: „Ugyan Frisch, mi közöm hozzá?” És a válasz? Flessburger válaszolt. Frisch és Flessburger? Dániel homlokát kiverte a víz. A félig nyitott gardrób- szekrényt pillantotta meg. s a következő pillanatban már a fogasos rekeszbe bújt. Mindent hallott. Eleget ahhoz. hogy eddigi gyanúja bizonyság legyen... A valóság vízesésként zuhogott rá, s az örvényben tehetetlenül vergődött ... S amikor már nem bírta tovább, besurranó tolvajként szökött ki börtönéből. Flessburger akkor támogatta ágyba a bárónőt. Dániel reszkető kezét alig tudta arra kényszeríteni, hogy zajtalanul becsukja maga mögött a folyosóajtót. Saját szobájuk ajtaját viszont olyan lármával nyitotta ki. hogy felesége riadtan ült fel az ágyban. — Dániel? Te vagy? Szász dörmögött valamit, és feldúltan a heverő szélére vetette magát. Hangosan sóhajtott A félhomályban csak Éva fejének körvonalait láthatta. Szeretett volna minden magyarázkodást, vitát elkerülni. — Ugye. mi mindig nyíltak és őszinték voltunk egymáshoz? — Éva kérdése úgy hangzott, mintha természetes lenne az igenlő válasz. — Nem értem, mire gondolsz. — Dániel, amióta itt vagyunk, sokat gondolkodtam az életünk felől. Otthon nem kapok levegőt. Számomra nem megoldás hogy húsz év múlva másfélszer annyit keresek, mint most, és erre menjen rá az egész fiatalságom, mindenem. — Nos? — Szász érdeklődve könyökölt a párnájára. — Mire akarsz kilyukadni? — Tudom, hogy először nem értesz majd velem egyet. Nem is akartam neked elmondani, de amíg távol voltál... És azért mi szeretjük egymást, ugye Dániel? Annyi, szép, közös emlék köt össze. A múltunk. A szenvedéseink. Nekem az a férfi, a kölni gyógyszerész, Flessburger ajánlatot tett. Kivinne mind a hármunkat Olaszországba, motorcsónakon ... — És miből fogunk addig élni? Már úgy értem, ki fog bennünket finanszírozni... mert ugye egyszerre nem megy... — Flessburger — engedett fel Éva aggodalma. — Én drágám. már mindent megbeszéltem vele. Az asszony azt hitte, nagyobb ellenállásba fog ütközni, s az egyetlen „nem”-et gyengébb tiltakozásnak, majdnem, hogy beleegyezésnek fogta fel. Érzéseinek ez a balfogása téves képet mutatott és ebből heves, boldog magyarázkodás következett. Alfred Flessburger bizonyos összeget ad nekik, amíg értük nem megy Olaszországba. Tudniillik neki feltűnés nélkül kell ide visszajönnie a kocsijáért. Dédinek is milyen remek lesz. Dédi megkeresné azokat az ismerőseit, akik Németországban élnek még és ragyogóan élnek. Valami Schrödert és Ludger Westrik- ket emlegetett... — Úgy? Értem! — Szász azt a sokféle érzést, ami hirtelen elöntötte, képtelen tett volna szavakba formálni. Gondolatai rendkívüli sebességgel törtek a bizonyítékokra. végre teljes volt a kép. Hűvösen kérdezte az asszonytól: — Éva, ugye tudsz arról, hogy édesapád nem fogadta el a németek által felkínált ösz- szeget? — Tudok. Persze. Azért jutott szegény koldusbotra Dédi azt is mesélte, az amerikai alumíniumkonszern aligazgatója is tett neki. talán még pompásabb ajánlatot, de azt is visszautasította. — Honnan tudod, vagy tudta a Dédi. hogy apád nem hajlott az amerikaiak szavá- ra ?. — Maga az apám említette neki. Nem értem, mit kuka- colsz most ezen, vagy mi köze ennek az egész dologhoz? — Dédi nem beszélhetett apáddal, mert apád az amerikaiak ajánlatát követő napon meghalt. Mástól tudja tehát, hogy az amerikaiak ajánlatát visszautasította. Tudod, mit jelent ez...? — Szász felgyújtotta a villanyt és bőröndjéből iratokat és egy magnószalagot vett elő. — Dániel — Éva hangja élesen csengett —. elment az eszed? Hajnalban magnófelvételt akarsz velem hallgatni? Férje arcára nézett, amely elszántan, keményen konokan rajzolódott ki az éjjeli lámpa szűrt fényében. Szeme haragosan s olyan furcsán vágott feleségére, hogy Éva megdöbbent. — Egye fene — gondolta —. egyezzen bele az olasz útba. és kész. Felőlem aztán magnózhat. Szász felrakta a szalagot, és előrefuttatta a felvételt, majd egy kék papírszalagnál indított. — Hallgasd! — sziszegte. 4 NÓGRAD — 1972. augusztus 16., szerda (Folytatjuk)
