Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

Mintegy ezer elsős diák Az építők dicsérete A beíratás és a demográfiai apály Lényegében befejeződött Nógrádban is a középiskolai beiskolázás előkészítése, meg­szervezése és lebonyolítása. Milyen eredménnyel? A tel­jesség igénye nélkül csupán néhány tanulságról kívánunk szólni, ezekről beszélgettünk Fekete Ottóval, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjével. • Eredményes volt a beisko- lázas. A tervezett 31 középis­kolai első osztály helyett 33 indul szeptemberben. A kiste- renyei és a szécsényi körzet­ben a jelentkező továbbtanu­lási igények kielégítésére egy- egy plusz gimnáziumi osztály nyílik. Ebben a tanévben is csökkent az általános iskolák­ban a nyolcadik osztályt vég­zettek száma. A csaknem fél­ezerrel csökkent gyereklét­szám ellenére — ez a de­mográfiai apály következmé­nye — a középiskolák első osztályaiban körülbelül annyi­an kezdik majd meg tanul­mányaikat, mint tavaly. Egyébként a pártértekezlet is arra kötelezte a művelődés- ügy vezetőit, hogy a csökke­nés ellenére lehetőleg tartsák ezt a számot. Szeptemberben az általános és a szakosított tantervű 17 Induló gimnáziumi első osz­tályba eddig 507-en iratkoztak be, 72 százalékuk lány. A szakközépiskolai 16 első osz­tályban pedig 483 a beiratko­zott tanulók száma, 53 száza­lék itt is lány. Javult a kapcsolat az álta­lános és a középiskolák kö­zött. A gimnáziumok, szakkö­zépiskolák keresték a kapcso­latot az általános iskolákkal. Ez lényegesen hozzájárult a jó beiskolázási eredményekhez, kiegyensúlyozottabb, egyen­letesebb lett a beiskolázás. Több jó kezdeményezésről kaptunk tájékoztatást: a kö­zépiskolák levélben, sőt szak­tanárokkal keresték meg az általános iskolákat a beisko­lázás idején. (Ugyanakkor ko­rántsem volt ilyen kedvező a viszony az általános iskolák és a szakmunkásképzők között. Több más okon túl, bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szakmunkástanuló intézetek­ben a beiratkozási terv nem realizálódott, hiányszakmák léteznek továbbra is. Ezzel azonban külön cikkben kívá­nunk foglalkozni, itt csak utaltunk rá.) Sok a lány. Ügy tűnik, bi­zonyos osztályok és szakmák teljesen ellányosodnak, erre ismételten érdemes már most felhívni a társadalom figyel­mét, ez ugyanis nem csupán iskolai ügy. Például a nőha­tározat további megfelelő vég­rehajtása szempontjából sem érdektelen ez a tény, szerte­ágazó társadalmi következmé­nyekkel jár a jövőben. A gimnáziumok és a szak- középiskolák között az arány most körülbelül ötven-ötven százalék. A jelenlegi arányo­kat tartani kell. Egyébként ősztől egy óvónői szakközépis­kolai osztály működik Balas­sagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában, ami kedvezően befolyásolja a szak­középiskolai hálózat bővítését. Kétségkívül tény viszont, hogy a gimnáziumi és a szakközép­iskolai osztályok aránya nem a középtávú tervnek megfele­lően alakult. A termelő jelle gű szakközépiskolai osztályok szervezéséhez a társminiszté­riumok és a társmegyék kö­zötti egyeztetésre és együtt­működésre, s nagyobb anyagi befektetésre is szükség lenne, s ez hosszabb időt igényel. Gondjaink vannak a kollégi­umi helyek miatt is, ezek igen korlátozott számban állnak rendelkezésre. Fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulása. Különö­sen örvendetes, hogy a tago­zatos osztályokban tovább ja­vult a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya. A gimnázi­umi általános tantervű osztá­lyokban 58 százalék, a szakkö­zépiskolákban pedig 71 száza­lék a fizikai dolgozók beirat­kozott gyermekeinek aránya. Cél, hogy ez az arány a jö­vőben a gimnáziumi osztá­lyokban még javuljon, első­sorban azért, hogy közülük a legtehetségesebbek nagyobb számban juthassanak be a fel­sőoktatási intézményekbe. A szakosított tantervű osztályok­ban 46,4 százalékra emelke­dett — tehát 11,4 százalékkal növekedett — a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya, itt egyében kívül az ösztöndíjke­ret is pozotívan hatott. (Jó példaként említjük e szem­pontból a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumot.) Terv szerint, még idén át­tekintik a megyei pályavá­lasztási tanácsadó munkáját is. A következő évben pedig vezetőtestület vizsgálja az egész pályaválasztási, pályai­rányítási munkát, különös te­kintettel a szakmunkásképző intézetekre. Nagyobb figyelmet a beirat­kozásokra. Ügy tűnik, ellent­mondás van a plusz két gim­náziumi osztály és a betöltet­len helyek között. Nem min­den tanuló iratkozott ugyanis be júniusban a középiskolák­ba. Az augusztus 30-i pótbe- íratáson még 45 tanulónak kellene beiratkoznia. A jövő­ben a szülőknek is nagyobb figyelmet kell erre fordítani, mert ez zavarja az iskola-elő­készítő munkát. Sok izgalmas fordulattal teli két kalandfilmet kínál műsorán a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház a hol­nap kezdődő műsorhéten. A Murphy háborúja című an­gol, háborús kalandfilmet au­gusztus 17—20-án vetíti a mo­zi. A nagy sikerű ifjúsági ka­landfilm felújítása, a Tenkes kapitánya pedig augusztus 21 -23-án szerepel a mozi prog­ramjában. A második világháború utolsó napjaiban játszódik a Murhy háborúja című színes, angol film. Egy. a trópusi vi­zeken portyázó német tenger­alattjáró elsüllyeszt egy felfegyverzett amerikai keres­kedelmi hajót. Az akciót kö­vetően a németek módszere­sen elpusztítanak minden túl­élőt. Csak Murphy, a dublini repülőgép-szerelő menekül meg. A fiatal férfi bosszút eskü­szik. Elhatározza, hogy meg­semmisíti a tengeralattjárót. S báx a rádió már a háború Tavaly június 21-én verték le az első karókat Salgótar­jánban, a Gagarin Általános Iskola épülete közelében a szécsényi és karancssági tsz- közi építő vállalkozás dolgo­zói, akik vállalták, hogy egyetlen esztendő alatt elké­szítik, megépítik, átadják ren­deltetésének az új zeneiskola épületét, amelyben az idén ősztől átmenetileg a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgó­tarjáni ipari tagozata műkö­dik. Július közepén megkez­dődött az alapok ásása is, ami nagy szó, hiszen terepet kel­lett rendezni, hegyet faragni, földet elhordani, egyengetni. A TÖVÁLL dolgozói azonban politikai feladatnak tekintet­ték a vállalt határidők betar­tását. Anda László művezető, aki az építkezéseket vezette má­sik két építkezéssel, a salgó- bányai KISZ-táborral és az ELZETT fővárosi telephelyé­nek raktárával egyidejűleg, így vall erről: — A tanács vezetői eljöttek hozzánk és elmondották, meny­nyire érdeke Nógrád megyé­nek, hogy az épület 1972. szeptemberéig átadásra kerül­jön, hiszen ide költözne be a megye első főiskolai intézmé­nye. S ezen a főiskolán talán végét jelzi, Murphy elindul, hogy az ő külön háborúját befejezze... A háborús kalandfilmek kö­zül a Murphy háborúja sajá­tos, kissé groteszk hangjával is kiemelkedik. A művészi megoldások közül kiemelkedő a kiváló fényképezés. Az iz­galmas cselekmény mellett nagy élményt nyújtanak a szí­nészi alakítások, elsősorban Peter O’Toole játéka. Az ő művészetét egyébként ismer­hetjük már a Hogyan kell egymilliót lopni és Az orosz­lán télen című filmekből is. Bizonyára sokan emléke­zünk még a televízió nagysze­rű filmsorozatára, A Tenkes kapitányára. A Fejér .Tamás rendezte ifjúsági kalandfilm a felnőttek számára is jó szóra­kozást Jelentett. Béri-Balogh Adám kuruc brigadéros megsebesül a du­nántúli harcokban. Katonái­nak sikerül őt biztonságba he­lyezni, de maga helyett Eke Máté kuruc vitézre kell rábíz­a mi gyermekeink is helyet kapnának. Mi megértettük a feladat nagyságát és amint a tények is mutatják, úgy dol­goztunk, amint azt elvárták tőlünk. Mint kiderült, ez a fejedel­mi többes tulajdonképpen hat „elszánt” brigádot takar. Mégpedig Szmorad Zoltán es Rektorik István kőművesbri­gádját, Szűcs Dezső és Rigó Bertalan kubikusbrigádját, később a Durnyik Ferenc ve­zette ács- és a Kőműves Jó­zsef vezette villanyszerelő­brigádot. Mi volt a legnehezebb? Gyakran teszik fel ezt a kér­dést az építőknek, s mint ki­derül, az egész évben akadt erőt, fegyelmet, öntudatot kö­vetelő feladat elegendő. Elő­ször is arra kellett törekedni, hogy az épület még az őszi esős idők, főleg a tél beállta előtt tető alá kerüljön. Mint elmondják, ez nem volt köny- nyű dolog, hiszen a zeneisko­la, illetve „főiskola épülete” nem egy típusterv alapján ké­szült, sok egyedi, sajátos meg­oldást tartalmazott. Nem vé­letlen, hogy a tervezőknek gyakran el kellett jönniük, hogy szermélyesen is elmond­ják elképzeléseiket. Az isko­la tervét Perczel Dénes, a nla a feladatot: meg kell vé­deni a népet Siklós várának német parancsnokától. Eke Máté a legkülönbözőbb furfangos cselekkel tör borsot a labancok orra alá, és a Ten­kes kapitánya néven válik híressé a környéken. Hűséges társaival együtt egészen ad­dig folytatja a rajtaütéseket, amíg egyesülni nem tud a visszatért Béri-Balogh Adám brigadéros seregeivel és visz- sza nem foglalják a laban­coktól Siklós várát. A fordulatos cselekmény­hez a nagyszerű aláfestő ze­nét Vujisics Tihamér szerez­te. zenéje külön élményt nyújt. Csakúgy, mint a fősze­repeket alakító színészek já­téka. többek között Zenthe Ferencé. Krencsey Marianné, Szabó Gyuláé, Tordy Gézáé és Ungvári Lászlóé. A kétrészes kalandfilmet most műsorára tűzte a mozi, bizonyára sokunk»nagy örömé­re. Középületeket Tervező Vál­lalat munkatársa készítette el, a tervezői művezetést vi­szont Schilling Zsolt látta el, aki gyakran megjelent az épít­kezésen. S amikor az épület valóban a rossz idők beállta előtt te­tő alá került, jött az újabb nehézség, a tetőszerkezetek kidolgozása. Nagy nehézség­nek Ígérkezett azután a nyolc alvállalkozó, a vízvezeték-sze­relők, fűtésszerelők és a töb­biek koordinálása. S végül most a művezető és a szal- matercsiekből, nagylóciakból, karancsságiakból és más köz­ségekből érkezett munkások tréfás megjegyzése szerint: a legnehezebb volt a nagytaka­rítás, vagyis az, hogy a mű­szaki átadás napjára tiszták legyenek a termek, s az is­kola udvarát parkírozásra ké­szén elrendezzék. Márpedig ezt az igyekezetüket nagyban befolyásolta az augusztus ele­ji esős idő. Valaki megjegyzte: — Nem szabad itt senkit külön megdicsérni. Nagy kol­lektív munka volt ez, ahol si­került jól egyeztetni az idő­pontokat és jól meggyőzni a feladat nagyságáról a munká­sokat. S kérték, azt hangsúlyoz­zam, hogy itt valóban éjt nappallá tettek és munkanap­pá lett a szabad szombat és a vasárnap is. S hogy ez mennyire így van, azt híven tanúsíthatják a Pécskő utca la­kói is, akik csodálattal tekin­tettek a hatalmas, kivilágított ablakokra, amelyeknek csil­lagszerű fénye messzire ha­tolt a tiszta éjszakában. Büszkék vagyunk az itt dol­gozó munkásokra, büszkék megyénk új, nagyszerű intéz­ményére ! Lakos György Épül a lövészpavilon Somoskőújfaluban a helyt MHSZ-lövészklub és a tarta­lékos klub kezdeményezésére légpuskás lövészpavilon épí­tését kezdték meg. A község központjában épülő pavilo­non társadalmi munkában dolgoznak a klubtagok. Az építéshez jelentős segítséget adott a helyi tanács, a ter­melőszövetkezet, a kőbánya­vállalat és a határőrség. Úgy tervezik, hogy a modern, két helyiségből álló építményt a fegyveres erők napján adják át. T. E. MOZIÉLET ...És akkor jött a Tenkes kapitánya SZUTS DENES: Önqyilkossáq? iA Kaszinó álcában 33. Szász visszakanyarodott a part felé. Lázas, égő arccal, egész testében reszketve lo- vallta magát egyre jobban a kétségbeesésbe, a tehetetlen méregbe. Szemrehányásokkal illette magát, hogy nem tud valamilyen lépést tenni. Azt hitte felesége megcsalta, és a vélt eset túl nagy fájdalmat okozott... Belső erődítmény­rendszere, amivel az ilyen ügyek ellen védekezett, össze­omlott; nagy. tátongó rések ke­letkeztek rajta. Az önvádaskodás és önszem­rehányás vonalai egyetlen fó­kuszba tartottak: miért is sze­reti ő ezt a nőt? ... Mi van benne, ami annyira fájón hoz­záláncolja, amivel megbénítja akaratát, erejét? ... Miért sokszorozza meg fájdalmát az a lehetőség, hogy elveszti? Szász a tengerpart egyik szik­lájára ült. Kezébe temette ar­cát. Szégyen és bánat fojtogat­ta. Arra gondolt, hogy bemegy a szobájába, előveszi Évát és holmijaival együtt kidobja. Elkergeti magától, Szász életé­ben nem ütött még meg nőt, eszébe sem jutott, hogy így vegyen elégtételt magának. Romantikus jelenetre sem ké­szült fel, s nem akart Fless- burgerrel megverekedni. Nem a férfi a bűnös. Az csak azt tette, amit minden más férfi: ajánlatot. Aztán, ha valaki ezt az ajánlatot elfogadja? De mit láthatott Éva ezen a férfin, a pénzén, az előkelősködésén kí­vül, ami ilyen messzire elvit­te? De elvitte-e? A nagyon re­álisan gondolkodó Éva minden ellenszolgáltatás nélkül nem cselekszik ennyire ötletsze­rűen. Mindennek ez az átkozott kutatás és az írás az oka. Mi­ért is kellett neki felesége ap­jának régmúlt ügyeit előven­nie? Miért feledkezett annyi­ra Balátai Jenő életébe, kese­rű sorsába, mit akart vele bizonyítani? Nem lett volna sokkal célszerűbb, ha hallgat felesége nagyanyjának figyel­meztető szavára, és „nem tur­kál a temetőben?” Éva nem bírja a magányt, és szegény most jött először külföldre. Szórakozni akart. Elkapta, megszédítette a tengeri leve­gő, a nagystílű szálló, az ide­gen vendégek, az előkelő nők, a régen vágyott miliő. Miért is érdekelné Évát. hogy apjával mi történt tulaj­donképpen és mi történhetett volna? Egyszerűen tudomásul vette, hogy Balátai halott, ha­gyatéka nincs, végrendelete behajthatatlan követelést tar­talmaz azok ellen, akik már leléptek a történelmi színpad­ról és fizetésképtelenek. Ha nem is bizonyítható a gyilkosság, erkölcsileg egyen­értékű tragédia történt: Balá­tai megölte magát. És harminc év után Idejön Splitbe ez a Flessburger, az egyik túlélő. Ehrenburgi Bayer Olga báró­nő. a másik túlélő a sok kö­zül, és elveszik tőle a felesé­gét. megalázzák, gyöngévé te­szik. Később esetleg máskép­pen is tönkretennék, kihúznák alóla a talajt, akárcsak Balá­tai alól... Balátai nemet mondott, meghalt, ő is nemet mond, de élnie kell! Egy tapodtat sem enged. Csak legalább a hiány­zó részeket még megtalálná, hogy teljes egészében láthas­sa a drámát. Balátai nem hagyta magát elveszejteni, in­kább meghalt. Neki már nem kell meghalnia ahhoz, hogy önmaga és ember maradhas­son. Szász agyában szörnyű fel- tételezés vert gyanút, és még saját magának sem merte egyenesen megfogalmazni. Még nem mondhatja ki senki­re ezt a szót: bűnös! De, ha majd már kimondhatja, akkor utána egy másik szót is ki kell mondania: bosszú! Betörőként osont Olga nagy­mama ajtaja elé. Visszafoj­tott lélegzettel nyomta le a kilincset. Az ajtó nesztelenül kinyílott, és Dániel bénultan állt meg az előtérben. Az üvegajtón túlról, a szobából dédanyósa hangját hallotta: „Ugyan Frisch, mi közöm hoz­zá?” És a válasz? Flessburger válaszolt. Frisch és Flessbur­ger? Dániel homlokát kiverte a víz. A félig nyitott gardrób- szekrényt pillantotta meg. s a következő pillanatban már a fogasos rekeszbe bújt. Mindent hallott. Eleget ah­hoz. hogy eddigi gyanúja bi­zonyság legyen... A valóság vízesésként zuhogott rá, s az örvényben tehetetlenül vergő­dött ... S amikor már nem bírta tovább, besurranó tol­vajként szökött ki börtönéből. Flessburger akkor támogatta ágyba a bárónőt. Dániel reszkető kezét alig tudta arra kényszeríteni, hogy zajtalanul becsukja ma­ga mögött a folyosóajtót. Saját szobájuk ajtaját vi­szont olyan lármával nyitotta ki. hogy felesége riadtan ült fel az ágyban. — Dániel? Te vagy? Szász dörmögött valamit, és feldúltan a heverő szélére ve­tette magát. Hangosan sóhaj­tott A félhomályban csak Éva fejének körvonalait láthatta. Szeretett volna minden ma­gyarázkodást, vitát elkerülni. — Ugye. mi mindig nyíltak és őszinték voltunk egymás­hoz? — Éva kérdése úgy hangzott, mintha természetes lenne az igenlő válasz. — Nem értem, mire gon­dolsz. — Dániel, amióta itt va­gyunk, sokat gondolkodtam az életünk felől. Otthon nem kapok levegőt. Számomra nem megoldás hogy húsz év múlva másfélszer annyit ke­resek, mint most, és erre men­jen rá az egész fiatalságom, mindenem. — Nos? — Szász érdeklőd­ve könyökölt a párnájára. — Mire akarsz kilyukadni? — Tudom, hogy először nem értesz majd velem egyet. Nem is akartam neked elmondani, de amíg távol voltál... És azért mi szeretjük egymást, ugye Dániel? Annyi, szép, kö­zös emlék köt össze. A múl­tunk. A szenvedéseink. Nekem az a férfi, a kölni gyógysze­rész, Flessburger ajánlatot tett. Kivinne mind a hármun­kat Olaszországba, motorcsó­nakon ... — És miből fogunk addig élni? Már úgy értem, ki fog bennünket finanszírozni... mert ugye egyszerre nem megy... — Flessburger — engedett fel Éva aggodalma. — Én drá­gám. már mindent megbeszél­tem vele. Az asszony azt hitte, na­gyobb ellenállásba fog ütköz­ni, s az egyetlen „nem”-et gyengébb tiltakozásnak, majd­nem, hogy beleegyezésnek fogta fel. Érzéseinek ez a bal­fogása téves képet mutatott és ebből heves, boldog magya­rázkodás következett. Alfred Flessburger bizo­nyos összeget ad nekik, amíg értük nem megy Olaszország­ba. Tudniillik neki feltűnés nélkül kell ide visszajönnie a kocsijáért. Dédinek is milyen remek lesz. Dédi megkeresné azokat az ismerőseit, akik Né­metországban élnek még és ragyogóan élnek. Valami Schrödert és Ludger Westrik- ket emlegetett... — Úgy? Értem! — Szász azt a sokféle érzést, ami hir­telen elöntötte, képtelen tett volna szavakba formálni. Gondolatai rendkívüli sebes­séggel törtek a bizonyítékok­ra. végre teljes volt a kép. Hűvösen kérdezte az asszony­tól: — Éva, ugye tudsz arról, hogy édesapád nem fogadta el a németek által felkínált ösz- szeget? — Tudok. Persze. Azért ju­tott szegény koldusbotra Dédi azt is mesélte, az amerikai alumíniumkonszern aligazga­tója is tett neki. talán még pompásabb ajánlatot, de azt is visszautasította. — Honnan tudod, vagy tud­ta a Dédi. hogy apád nem hajlott az amerikaiak szavá- ra ?. — Maga az apám említette neki. Nem értem, mit kuka- colsz most ezen, vagy mi kö­ze ennek az egész dologhoz? — Dédi nem beszélhetett apáddal, mert apád az ame­rikaiak ajánlatát követő napon meghalt. Mástól tudja tehát, hogy az amerikaiak ajánlatát visszautasította. Tudod, mit jelent ez...? — Szász felgyúj­totta a villanyt és bőröndjé­ből iratokat és egy magnósza­lagot vett elő. — Dániel — Éva hangja élesen csengett —. elment az eszed? Hajnalban magnófel­vételt akarsz velem hallgat­ni? Férje arcára nézett, amely elszántan, keményen konokan rajzolódott ki az éjjeli lámpa szűrt fényében. Szeme hara­gosan s olyan furcsán vágott feleségére, hogy Éva megdöb­bent. — Egye fene — gondol­ta —. egyezzen bele az olasz útba. és kész. Felőlem aztán magnózhat. Szász felrakta a szalagot, és előrefuttatta a felvételt, majd egy kék papírszalagnál indí­tott. — Hallgasd! — sziszeg­te. 4 NÓGRAD — 1972. augusztus 16., szerda (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom