Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

I

Erős az igénybevétele nyáridőben a mezőgazdasági gépeknek■ Egész napi szorgos üzem, kánikulai hőség, mind-mind befolyásolják, mennyire üzemképesek az oly nagy szolgálatot tevő masinák. A közös gazdaságok földjein, hogy munka után, szerelők veszik szemügyre a fáradt alkatrészeket, a hibákat azonnal kijavíthatják, nem kell a következő műszakból ellopni az időt a szerelésre. Mindenféleképpen javasolni tudjuk hát a tervszerű megelőző karbantartást a nagy nyári munka dandár idején, mert ezzel a betakarításhoz biztosítunk igen értékes órákat — ár —

MAI KOMMENTÁRUNK

Úrhatnám asszonyságok

VÉLETLENÜL csapódott mellém a Rákóczi úton. Lehagyni nem tudtam nehéz csomagjaim miatt, s az első pillanatok után nem is lehetett. Megszólított, néhány sajnálkozó szóval méltatva cipekedésemet. Ugyanolyan „cipőben járt”, az egyik kezében levő szatyorban kétkilós veknik sorakoztak, a másik tele volt csomagokkal és — levelekkel. A beszélgetés során kiderült, hogy úgynevezett „hivatalsegéd”, a postáról jön, és a vállalat néhány nődolgozója megkérte, hogy „egyúttal” ugorjon be a kenyérboltba, az áruházba, hozza el az órástól a megjavított karórát. További érdeklődésemre elmondta azt is — ó nem panaszképpen —, hogy ő maga háromgyermekes anya, otthon is csak a strapa várja, munkaidő után még be kell vásárolnia a családja számára és a fizetés, hát az bizony nem sok, nincs arányban a fáradsággal.

Egyetlen eset ez, de nem egyedi. Magam is fültanúja voltam egy másik vállalatnál, amikor a vezető állású nődolgozó édeskés hangon, aranyoskámmal és drágámmal sűrűn megtűzdelve, „megkérte” a nála idősebb hivatalsegédet, hogy — amúgy is sok futkosással járó feladatának végzése közben — .^kerüljön” a piac felé, és a zöldségfélétől a gyümölcsig vásárolja meg számára a vasárnapi ebédhez valót.

Még hány és hány ilyen történetet sorolhatnánk fel, ha naponta bekukkantanánk a hivatalokba, ahol ha magasabb tudást igénylő és felelősségteljesebb munkát végeznek is a a nődolgozók, fizikailag mégsem lehetnek olyan fáradtak, hogy bevásárlásaikat ne végezhetnék el saját maguk.

De itt tulajdonképpen nem is a magasabb fizetés, a könnyebb munka a lényeg. A másik ember, a nő, az anya vélt, vagy valódi kiszolgáltatottságának érzetében teszi ezeket az „apró szívességeket”. De hiszen jókedvvel csinálja — védekezett az egyik ilyen szívességkérő. Nos, annál inkább csúnya dolog visszaélni ezzel a szolgálatkészséggel. A túlzott strapa az évek múlásával előbb-utóbb „visszaüt”, s ha a fiatalabbjai ma még rendelkeznek is fölös energiával, van ahol azt elpazarolják: a családjukban. Kevésbé fáradtan végezve otthoni munkájukat, több türelemmel foglalkozva gyermekeikkel.

Azonfelül — akárhogy is vesszük — önérzetében is sértheti az alacsonyabb beosztásút a folytonos szívesség — vagy inkább szolgálat kérése. Már csak azért is, mert az esetek többségében — tapasztalataim szerint — éppen az egy gyerekesek, vagy. éppen gyermektelenek, sőt a gépkocsival rendelkezők használják ki ily módon a hivatalsegédet.

A hivatalsegédben is a dolgozó nő, asszony és anya megbecsülése, tisztelete, a kényelmeskedő önzés, az úrhat- námság felszámolása lehet csak ezeknek a bántó jelenségeknek a megszüntetője.

VAGY TALÁN a két-három gyermeket nevelő, alacsonyabb beosztású — munkája folytán és nem utolsósorban keresete miatt egyszerűbben öltözködő — családanya nem ugyanannyi, mint az íróasztalnál ülő asszonytársai? Akiknek éppen magasabb — politikai, szakmai, iskolai képzettségüknél fogva kellene belátóbbaknak és — a szó legtágabb értelmében — demokratikusabbnak lenniök.

Kemény Erzsébet

Cikkünk nyomán

Jó már a somosí tanács telefonja

~~ Lapunk június 11-i szá- ■ mában ,,A somosi tanács kéri” című cikkünkben a Somoskőújfalui tanács panaszát tolmácsoltuk, miszerint már több mint fél éve rossz volt a telefonösszeköttetésük.

Cikkünkre, a tanács panaszára felfigyelt a Budapest— Vidéki Postaigazgatóság,

amelytől az alábbi értesítést kaptuk:

„A tanács panaszát kivizsgáltam, s megállapítottam, hogy annak előidézőjét a salgótarjáni központ hibája okozta. A hiba kijavítására intézkedtem, ez 1972. június 29-én meg is történt. A hiba elhárítása után most már a tanácson elhelyezett távbeszélő-állomás kifogástalanul működik.”

Perembolt

Áz évi költségvetésben Ce- reden 20 ezer forint szerepel óvodai udvari játékok vásárlására. A játékokat már megvették és a szülők társadalmi munkában állították fel a kicsik nagy örömére.

Bővítik a hangoshíradót. Jelölő gyűléseken kérték a község lakói a hangoshíradó bővítését. A tanács 30 ezer forint értékben vásárolt anyagot, melyből helyi lakosok — villanyszerelők — nyolcezer forint értékű társadalmi munkával elvégezték a hálózat bővítését. Elkezdődött az óvodák és iskolák karbantartása, festése. Cered község jobb ellátása érdekében az ÁFÉSZ a község kérésére peremboltot létesít a gyengébben ellátott területen. Az üzletet 20-án nyitják meg.

AKÁRHOGYAN is forgatom

az egy hónappal ezelőtt megtárgyalt és elfogadott munka- és üzemszervezési intézkedési tervet a Kőbányai Porcelán- gyár balassagyarmati telepén, sok olyan általánosságot találok benne, ami igencsak jellemző sok más megyebeli és megyén kívüli gyárra. Mondom is Bogyó Sándornénak, az alapszervezet párttitkárának. ö így válaszolt:

— Konkrétan nehéz lenne meghatározni a különböző tennivalókat, mert az új gyártógépsor beállításával az üzemet teljesen átszervezzük. A napokban utazik tőlünk két szakember a Német Szövetségi Köztársaságba, hogy megismerkedjen azzal a kondenzátorgyártó automata gépsorral, amely augusztus 15-től kezdene termelni. Ennek beállításával új technológiára, új munkaszervezésre lesz szükség.

Valóban nagy gondot és problémát jelent az előbb említettek megvalósítása. De váltsunk néhány szót az első fél évről is. Mi jellemezte ezt az időszakot?

— Kisebb-nagyobb megrendeléshiány. Márciusban például két napig alig' folyt munka. Később a gyár budapesti vezetői külföldön járva szereztek megrendelést,

ugyanakkor a hazai gyárakat is sikerült visszahódítani. Ez utóbbiak kisebb mennyiségben ugyan, de rendeltek különböző kondenzátorokat.

— Most már egyenesben vannak?

— Elvétve ugyan, de előfordul, hogy állásidőt kell fizetni. A létszámot viszont tartani kell, mert szükség lesz rájuk az új gyártógépsornál. Hogy ki kerül át, az majd a képességvizsgáid felmérés

A villamos energia:

életszükséglet

Eredmények és feladatok «* ÉMÁSZ-nál

tizenhatmillióért

Ebben az évben sok kellemetlenséget okozott az időjárás az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzemigazgatósága dolgozóinak. Gyakran voltak viharos erejű széllökésekkel kísért zivatarok, amikor a villámcsapások az elektromos távvezetékeket sem kímélték. A megye több részéből is érkezett jelzés, hogy néha hosz- szabb ideig szünetelt az áramszolgáltatás. Sőt, arról is tudunk, hogy az egyik szövetkezeti üzemben nem kis termeléskiesést okozott az áramkimaradás.

Mit tesz a vállalat az esetleges üzemzavarok gyors elhárítása érdekében? Hogyan dolgoznak a „kritikus’’ időszakban a szerelők? Először ezekre a kérdésekre kértünk választ Scholcz Lajostól, a salgótarjáni üzemigazgatóság üzemviteli osztályának vezetőjétől.

— Nagyon jól tudjuk, hogy a villamos energia életszükséglet. Ezért a munkánkat is úgy szervezzük, hogy kimaradás az energiaszolgáltatásban lehetőleg minél ritkábban forduljon elő — mondta. Természetesen, ez nemcsak rajtunk múlik. Ebben az évben többször volt olyan viharos idő, hogy sorozatosan előfordultak a hálózaton vezetékszakadások, szigetelőrobbanások. A balassagyarmati ki- rendeltséghez tartozó körzetben például május közepén egyidejűleg több, 20 kV-os vezetéken is volt üzemzavar. A szerelők éjjel-nappal dolgoztak, hogy minél hamarabb elvégezzék a helyreállítást.

— Akkor úgy is fogalmazhatnánk, hogy „csodákra” még az ÉMÁSZ sem képes. A szerelők a legrövidebb időn belül a helyszínre sietnek és kijavítják a hibát. Ehhez azonban, bármennyire is gyorsak legyenek, idő kell, amit meg is lehet érteni.

— Nemrégen voltak a félévi műszaki konferenciák, és termelési tanácskozások a

vállalatnál. Az áramszolgáltatás zavartalansága mellett az üzemigazgatósággal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a hálózat állandó karbantartása és a további fejlesztés, korszerűsítés. Milyen eredményekkel sikerült zárni az év első felét? Gyakran hallani azt az észrevételt is, hogy egyes területeken még mindig eléggé „mostohák” a körülmények az energiaszolgáltatásban. Javult-e a helyzet az utóbbi időben?

— Ebben az évben tizenhat- millió forintot kitevő korszerűsítési, hálózatszerelési munka elvégzése hárul az igazgatóságra, részben saját költség- vetésből, részben a „fogyasztók” megrendelésére.

— Ez sok, vagy kevés? Érdekelt-e abban az igazgatóság, hogy minél több munkát elvégezzen?

— Harminckét tagú a hálózatszerelő kollektíva. Bár nálunk az iparénál magasabb az átlagkereset, mégis szak- emberhiánnyal küszködünk. Messzire vezetne az okokat boncolgatni, erről talán majd egy más alkalommal. Egy-egy dolgozóra jelenleg évi négy- százezer forint teljesítményt számolunk. Ami a tizenhat- millióból még így is hiányzik, azt a hálózatépítési munkát — főleg a lakosság érdekeit szolgáló, kisebb szereléseket elosztjuk a kirendeltségek között.

— És az érdekeltség?

— A vállalat e téren az első lépéseknél tart. Ebben az évben először, ha ezt a nem kis programot teljesítjük, akkor a várható 2,5 százalékon felül, további másfél százalék bérfejlesztésre nyílik lehetőség. Minden háromszázaléknyi túlteljesítés pedig újabb egytized százalék bértöbblettel kecsegtet. A takarékos anyaggazdálkodás szintén egyre fontosabb feladat.

— „Aprómunka9*

— Milyenek a kilátásai 12 igazgatóságnak? Tizenhatmillió lesz-e a tizenhatmillió?

— A hálózatszerelési programunkat mindenképpen teljesíteni szeretnénk. Az év első felében egymillió-háromszázezer forintos költséggel átépítettük az elosztóhálózatot Cered, Iliny és Kisbágyon községekben. Egy-egy millió forintba került Salgótarján térségében egy 20 kV-os vezeték átrendezése, a Kishar- tyán—Zagyvapálfalva közötti hálózat kiépítése és a nagy- bátonyi FÜTÖBER energia- ellátásának biztosítása. A Göd—Léva közötti 400 kV-os vezeték hazánk területére eső szakaszának építésével járó szabványosítás félmillió forint értékű munka volt. Űj lakótelepeken is dolgoztunk, Salgótarjánban és Rétságon, a „November 7.” lakótelepen. Ezenkívül mintegy harminc helyen — vállalatoknak és községeknek körülbelül kétmillió forintos költséggel végeztünk bővítési és korszerűsítési munkákat.

— Az igazgatóság egyik beszámolójából tudom, hogy az év hátralevő részében a nagyobb rekonstrukciók mellett huszonöt községben lesz munkájuk a szerelőknek. Ezenkívül mintegy negyven kisebb megbízásnak kell eleget tenni, amik együttesen több mint kétmillió forintot „érnek”.

— Ez a legnagyobb gondunk — mondta az üzemigazgatóhelyettes. — Jó szervezésre van szükség ahhoz, hogy a sok „aprómunkából” összehozzuk a tizenhatmilliót. Még szerencse, hogy néhány nagyobb tétel is akad, két és fél millióért Jánosaknán, Hasznoson, Szécsényfelfalú- ban, Vizsláson, Tereskén, Szé- csénkén és Rózsaszentmárton- ban, az elosztóhálózat átépítése, lakótelep-villamosítás Salgótarjánban, az Arany János úton és a balassagyarmati Le- n-in-lakótelepen.

Kiss Sándor

Munka• és üzemszervezés

ÖNMAGUKAT MINŐSÍTIK A VEZETŐK

után dől el. Annyit tudok, hogy két műszakban 120 főre lesz szükség. A többiek 1(10- an a régi technológia alapján különleges kívánságoknak megfelelően állítják elő a kondenzátorokat.

— Ki tanítja be a dolgozókat az új technológiára?

— Pestről jön majd egy mérnök, akinek segítségével közösen kialakítjuk, illetve ahol szükséges továbbfejlesztjük a munkamódszert.

— Van ilyen gépsor a vállalatnál ?

— Úgy tudom, ez az első. Beállítása után Budapesten megszüntetik a kondenzátorgyártást, hozzánk csoportosítják át. Igazgatónk közölte, hogy a technikai fejlesztéssel 2o évre biztosítva van üzemünk fejlődése.

— Nem túlzá6 ez?

— Nem tudom. Ha majd itt lesz a gépsor, látjuk, hogy mit tud, milyen költségszinttel dolgozik, akkor válik el isazán, hogy mit ér nekünk? Egyébként novemberben felülvizsgáljuk az intézkedési tervben foglaltakat, januárban pedig párttaggyűlésen számol be a telepvezető a tapasztalatokról és a tennivalókról. Ügy látom, különösebb akadálya nem lesz a végrehajtásnak. Minden feladatnak megvan a maga felelőse.

— Hogyan fogadják a dolgozók az új technikát?

— Beszéltünk már erről párttaggyűlésen, KISZ-tag- gyűlésen, termelési tanácskozáson. Egyikük várakozással, mások érdeklődéssel, illetve különböző érzésekkel. A csalódások elkerülése végett minden fórumon hangsúlyozzuk: idő és türelem keli mire zökkenőmentes lesz a termelés. Ismeretlen gépet kell majd gyorsan és jól megismerni. Ez nem megy máról holnapra.

— A korszerűbb technológia előnyei jelentkeznek majd a keresetben is?

— A tervek szerint az itt dolgozók keresete növekedni fog. Ugyanis nem betanított, hanem egyszerű szakmunkának tekintik majd — válaszol a párttitkár.

Az új technikát a kondenzátorüzemben alkalmazzák. Ezek zökkenőmentes megvalósításához ad majd segítséget a TMK- és a szerszámműhely. Nekik kell biztosítani a gyártógépsor zavartalan működését is. Ezzel kapcsolatban Jávor István művezető a következőket mondja: — A kulcs- fontosságú gépekből megfelelő tartalékunk van. Bármelyik tönkremegy, gyorsan ki tudjuk cserélni. Ez azt jelenti, hogy gépállásból úgyszólván nincs állásidő.

— A forgácsolómunkát is helyben végezzük el, hogy ne legyen fennakadás — egészíti ki az előbbit a szerszámműhely vezetője. — Emellett a karbantartók közül választjuk ki azokat a szakmunkásokat,

akik majd gondjaikba veszik

az új, több százmillió forintot érő gyártósort. A szerszámműhely pedig a munkák ösz- szehangolásával segíti a folyamatos termelés megvalósítását

Később az értekezlet befejezése után Gyimesi László telepvezetővel is szót váltottam. Véleménye szerint a munka- és üzemszervezésre irányuló tevékenységük már a múlt év végén elkezdődött. Átszervezték a MEO-t, két művezetőt diszpécsernek soroltak át, a készletgazdálkodásban határozott intézkedéseket hoztak. Mindezek hatására a tavalyi 36—40 százalékos munkaköri selejt 18,5- százalékra csökkent, az engedélyezett 2o százalék helyett. A raktárban pedig a programnak megfelelően 2—3 nappal előbb kerülnek be az anyagok, nem úgy, mint régen. Igaz, megrendelések hiánya miatt az első fél évben nem volt zavartalan a termelés, ennek ellenére 104 százalékra teljesítették a 6 hónap termelési előirányzatát.

X

Tanácskozást tanácskozás, megbeszélést megbeszélés követ. A téma ugyanaz: az új technika gyors megismerése, hasznosítása, a munka zavartalan biztosítása. A legnagyobb körültekintés mellett is érhetik a gyár fiatal vezetőit és dolgozóit váratlan meglepetések. Érzik, tudják, hogy jelentős próbatétel előtt állnak. Mondják is, hogy az átszervezéssel egyértelműen minősítik majd magukatV. K.

NOGRAD — 1972. július 20., csütörtök 3