Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
ilsmfil tárgyaltak B*äriaesE>an KepunHön Xuan Xhuy, a VDK küldöttségének vezetője megérkezik a — sorrendben százötvenedik — találkozói» Csütörtökön Párizsban hosz- szú ßzünet után ismét össze- ült a vietnami helyzettel foglalkozó négyes értekezlet, amelynek munkáját az amerikai küldöttség szabotáló magatartása március óta akadályozta. \ A 150. ülésen megjelent mind a négy küldöttségvezető. A tanácskozás színhelyén várakozó újságírók előtt Xhuan Thuy, a VDK államminisztere hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a VDK elleni légiháborút, és kijelentette, hogy az általa vezetett küldöttség kész a vietnami probléma korrekt rendezésének kidolgozása érdekében folytatni a megbeszéléseket az amerikai küldöttséggel. Binh asszony, a DIFK' külügyminisztere kijelentette, hogy készen áll az elfogadható politikai megoldás felkutatására. Porter, az amerikai delegáció vezetője rövid nyilatkozatáoan azt ígérte, hogy az amerikai küldöttség rugalmas magatartást fog tanúsítani, „ha a másik fél is úgy tesz”, és haljandó — ahogy Porter mondotta — az amerikain kívül más javaslatot is megvalósítani. Csak a szándékról beszélnek Nincs program a japán—kínai tárgyalásokra ' A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette^ a Tanaka-kormány egyelőre semmiféle konkrét programot nem vitatott meg a Kínával való kapcsolat rendezésére. Ugyanakkor hozzátette, véleménye szerint mindkét ország kormánya, őszintén törekszik a kapcsolatok rendezésére. A japán külügyi szóvivő szerint ez év szeptemberében megbeszélés indulhat arról, hogy mikor, hol és milyen szinten kezdjék meg a japán —szovjet békeszerződés megkötésére vonatkozó előkészítő tárgyalásokat. A szóvivő tagadta annak a japán sajtóban közölt hírnek a hitelességét, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter januári tokiói látogatása idején a Szovjetunió békeszerződés-tervezetet adott át a japán kormány illetékeseinek. (MTI) Szidhf Moszkvában Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet és egyiptomi zászlókkal feldíszített vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és más hivatalos személyiségek fogadták az egyiptomi delegációt. (MTI) Ez a kérdés és a reá adott válasz a párizsi l’Humanité egyik legutóbbi vezércikkének summája. Az Arles városában megtartott községtanácsi pótválasztáson az FKP listája jóval megnövelte szavazóinak számát- és a voksok 53 százalékával győzött a helyi jobboldali csoportok támogatta ún. centrista listával szemben. Természetesen nem lehet csalhatatlan irányjelzőnek tekinteni egy helyi pótválasztás eredményét, de az arlesi „széljárásra” nagyon sokan felfigyeltek Franciaországban, mert ez volt az első választás a kommunista és a szocialista párt közös kormányprogramjának meghirdetése után. Az FKP lapja ezért mutathatott rá: a munkáspártok közös programja, a baloldali egységakció lehetősége új reményeket keltett a munkásosztály és a néptömegek szívében, olyan új fordulat reményét ébresztette fel, amelyet régóta várnak a franciák. A két munkáspárt történetében példa nélkül áll, hogy közös kormányprogrammal lépnek a közvélemény elé; s a Francia Szocialista Párt az első olyan nyugati szociáldemokrata párt, amely kész együttesen elfogadott program alapján közös kormányzásra a kommunistákkal. Ez az összefogás alapja lehet az egész baloldal tömörülésének, ez pedig egy olyan széles körű népi egységnek, amely képes lenne parlamenti úton az alapvető társadalmi átalakításokra. Történelmi horderejű egyezményt kötött tehát a kommunista és a szocialista párt vezetősége. Talán leghamarabb Londonderry egyik legforgalmasabb utcájában 100 kilós bomba robbant és tucatnyi üzletet, hivatalt döntött romba. Az időzített bomba politikailag is időzítve volt. Orániai Vilmos emléknapján, a protestánsok ünnepén repült a levegőbe 3 NÓGRÁD - 1972. július 14., péntek Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) egyezményben résztvevő KGST-tagországok számára számos előnyt biztosít. A korszerű konténeres árufuvarozás kiszélesítése segíti az áruforgalom meggyorsítását. a közlekedési ágak közötti hatékony munkamegosztás megvalósítását, munka- és költségmegtakarítást eredményez, valamint csökkenti a fuvarozásnál előforduló károkat. A Minisztertanács a megállapodást jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve gondoskodjék a megállapodás végrehajtásáról, A munkaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a kor- tmány határozatot hozott az iparban foglalkoztatott tervező, beruházó, szervező, kutató, dokumentációs, számítás- technikai vállalatok, valamint más ágazatoknál az előzőekkel azonos tevékenységet folytató intézmények dolgozói munkaidejének csökkentéséről. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalati állóeszközök selejtezésének helyzetéről. A jelentés alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a köz- gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasználódott állóeszközök selejtezésére, pótlására. A kormány felhívta ak érdekelt minisztereket, hogy saját hatáskörükben kezdeményezzék az elavult állóeszközök kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal. összefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyta a Világgazdasági Tudományos Tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és meghatározta munkájának további irányát. A kormány, tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és bizottságai felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott tájékoztatást. Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta javultak a testületi munka módszerei és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány a kialakult gyakorlatnak mgefelelő- en felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és utasítást adott, hogy az intézkedésekről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Burmái vendégünk látogatásai Ellenzéki tűzben Andreotti kormánya A képviselőház után csütörtökön a szenátus is bizalmat szavazott — bár alig néhány szavazatos különbséggel — az Andreotti-kormánynak, amely így most már alkotmányosan gyakorolja hivatalát. A szavazás eredménye 163:155 volt. A szavazást megelőző bizalmi vitában a baloldali pártok képviselői keményen elítélték a jobboldali fordulatot jelentő kabinetet. Az OKP nevében Edoardo Per- na, a kommunista szenátusi csoport helyettes vezetője beszéLt. Bírálta a kormány antidemokratikus programját. Hangoztatta, hogy a liberálisok jelenléte eleve lemondást jelent a társadalmi reformokról, és rámutatott: nem igaz, hogy a DC számára ez a kormányösszetétel volt az egyedüli lehetőség, ahogyan ezt a miniszterelnök állította. A kereszténydemokraták azonban el akarják szigetelni a baloldalt és ennek érdekében nem riadnak vissza az újfasisztákkal való együttműködéstől sem — ahogyan ezt az állandó parlamenti bizottságok vezetőinek megválasztása is tanúsította. Rendkívül élesen támadta a jobbközép kormányt Pietro Nemmd örökös szenátor, a szocialista párt volt elnöke is. Kijelentette: az OSZP határozott ellenzéki fellépéssel a jobboldali kormány megdöntésére fog törekedni. A vita után, a csütörtöki szavazásban a kereszténydemokrata, liberális, azooiélde- mokrata és republikánus szenátusi csoportok a kormány mellett, a kommunisták, proietáregység pártiak, szocialisták a kormány ellen szavaztak. (MTI) U Ne Win, a Burmái Unió Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök, aki baráti látogatásra érkezett fővárosunkba, csütörtökön felkereste Losonczi Pált, a .Népköz- társaság. Elnöki Tanácsának elnökét és Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Az államférfiak, a kíséret jelenlétében szívélyes eszmecserét folytattak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s szóba került több fontos nemzetközi probléma is. Az Elnöki Tanács és a Mi- niszteratnács este vacsorát adott a burmai elnök tiszteletére, amelyen megjelent a politikai. és társadalmi élet, s a: diplomáciai képviseletek számos vezetője. A , vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. A burmai elnök ma folytatja programját, amelynek központjában a magyar államférfiakkal folytatott hivatalos tárgyalások állnak. Űj francia kormány — a baloldali egységáraidat ellen a tőkés hatalom vette észre, milyen fontos esemény történt. Alighanem igazuk van azoknak, akik éppen ebben az eseményben látják a kormány átalakításának elsődleges okát is. Szerintük Pompidou elnök azért állított új embert a kormány élére, hogy kifogja a szelet a változást követelő áramlat vitorláiból, hogy a megújhodás látszatát keltve gyengítse a baloldali összefogás vonzerejét. Chaban-Delmas lemondása már régóta a levegőben lógott, mégis meglepetést keltett. A volt kormányfő ugyanis a nemzetgyűlés gaulleista többségére, a kormánykoalícióra támaszkodva nemrégiben bizalmi szavazást erőszakolt ki és alig néhány nappal e bizalom után nem látszott valószínűnek a miniszterelnök menesztése. Igaz, a kormányfő „elkopott” az egész rendszert megrázkódtató botrányok sorozatában, de úgy tűnt, a parlament szavazása és utána a nyári parlamenti szünet megkezdése azt jelenti, hogy megszilárdította pozícióját. Ezt a véleményt támasztotta alá az a televíziósnyi- latkozata is, hogy a franciáknak „még kilenc hónapig el kell őt viselniük”, mert ebben az időszakban — tehát a választásokig — mindenképpen hivatalában kíván maradni. Nos, nem így történt. Éppen azért nem, mert a választások előkészítésére az elnök új emberrel akarja harcba vezetni az uralkodó pártot. Ügy érezte, hogy a sokat támadott, lejáratott Chaban-Delmas helyett „tiszta lappal” induló kormányfőre van szüksége, aki inkább képes ellensúlyozni a baloldali tömörülés- hatását, a népi egységben hagyományosan megnyilvánuló „dinamikát”. Chaban-Delmas utódjául olyan politikust választottak, aki erélyes, dinamikus ember hírében áll és aki a gaulleista „régi gárda” hagyományát követve megújulást, „pur et dur” (vagyis „tiszta és kemény”) politikai magatartást hirdet. Ezt az embert találta meg az elnök Pierre Messmer volt hadügyminiszter személyében, aki „törzsökös” gaulleista, s akit az UDR jobbszárnya elsősorban azért támogat, mert keményebb, erélyesebb politikát ígér. A Le Monde című polgári lap szerint a kormány tehát nem eddigi tevékenységének eléggé vitatott mérlegére hivatkozva, hanem terveire és megújulási szándékára hivatkozva akar a választók elé állni. Ugyanez a lap azonban a kormánylista ismeretében már arra utalt, hogy „az elnök megújulási elképzeléseit alighanem alárendelte a folyamatosság igényének...” Ezek a finom szavak azt jelentik, hogy új ember ide, új embpr oda, azért elsősorban mégis arra ügyeltek, hogy a nagytőkét az eddigi kulcsemberek megtartásával megnyugtassák. A belső „ötösfogat”, vagyis a pénzügy-, a külügy-, a had- ügy-, az igazságügy- és á belügyminiszter a helyén maradt, a kormányátalakítás tehát a legfontosabb hatalmi posztokat nem érintette. És, hogy a jobboldalnak nyújtott kedvezményt is ellensúlyozzák, a liberálisnak tekintett Edgar Faure volt miniszterelnököt is bevonták a kormányba, s megbízták az ún. szociális kérdések felügyeletével. A párizsi lapok" szerint várható, hogy Faure egész sor szociális jellegű ígérettel áll majd elő — amint ez egyébként a választások előtt szokásos Franciaországban. Maga Messmer miniszterelnök (aki nem a nemzetgyűlés előtt, hanem tv-nyilatkozatban ■ mutatkozott be és ezzel is jelezte, hogy a kormány nem sokra tartja a parlamentet) máris megígérte, hogy újabb munkaalkalmakat teremt, növeli az életszínvonalat és csökkenti az adóterheket. A kommunista és a szocialista párt közös kormányprogramja nem holmi választási katalógus, nem üres ígéretek listája, hanem nagyon is reális, megvalósítható program, amely lehetővé tenné a népi egységkormány sikerét, egy olyan demokratikus alternatíva kibontakozását, amely lényegében megnyithatná a szocialista Franciaországhoz való átmenet útját. Óriási tehát a tét. Ezért rendkívül éles választási küzdelem tanúi leszünk majd a jövő' tavasszal, de lehetséges, hogy már ezen az őszön. Rudnyánszky István