Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
Emberi sorsok Kislányok a szünetben Cj gyár, biztos jövő Meg kell küzdeni az érvényesülésért Ha minden sikerül, akkor az év utolsó negyedévében befejeződnek az építési munkálatok a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni vegyipari gép- és acél- szerkezetek gyárában, s megkezdődhet az igazi temrelő- munka. Az idei 55 milliós tervet jövőre 210 millióra akarják növelni, a negyedik ötéves terv végére pedig 350— 370 milliós termelési értékkel számolnak 1200 fős létszám mellett. A különböző gyártmányok mindig egy fokkal magasabb szakmai képzettséget igényelnek. A középacél-szerkezetek- nél bonyolultabb munkát jelent a vegyipari készülékek gyártása, ennél is nagyobb szakképzettséget követel a gyógyszeripari kisgépek elkészítése, végül a legmagasabb szakmai kultúrát a műszerautomatikai berendezések gyártása igényli. Indítékok és lehetőségek Ez az új gyár lesz az ország legnagyobb ilyen jellegű gépgyártó üzeme, ahol a vegyiparnak a hagyományosnál egy fokkal magasabb szinten állítják elő majd a szükséges berendezéseket. Igen ám, de ehhez jó képzettségű szakemberek kellenek. Ezeket pedig nem lehet máról holnapra előteremteni. Honnan jöttek az új szakmunkások, kikből tevődik ösz- sze a munkásgárda? — Ha most kezdenénk hozzá a szakemberek megszerzéséhez, bizony nem sikerülne. Az új gyár építése során a megyeszékhely más gyáraiban dolgozó szakemberek közül több érdeklődött, hogy mit is fogunk gyártani. Eljöttek hozzánk azok, aki úgy látták, hogy itt nagyobb lehetőségük van az előrelépésre, mint régi munkahelyeiken. Mások, a nagyobb anyagiak reményében kopogtattak a gyár kapuján. Ismét mások — főleg a fiatalok — úgy vélik, hogy ők itt majd alapító tagok lesznek. De jöttek a szénbányászatból is. Ez utóbbiak munkafegyelemben, szorgalomban példamutatóak. Egy-két hónap alatt belejöttek a munkába — állítja határozottan Trizna János, a gyár vezetője. Bármilyenek is legyenek az indítékok, a gyár vezetősége szívesen fogadja a jelentkezőket. Nem csábít el senkit, bár (z a megjegyzés többször elhangzott velük kapcsolatban. Lehet, hogy valamivel több pénzt tudnak adni a jelentkezőknek, mert egy kezdő gyárnak talán jobbak a lehetőségei. Egyre azonban szeretnénk mindenkit figyelmeztetni:senki ne higgye, hogy itt kolbászból fonták a gyár kerítését Érvényesülésért, akárcsak máshol, itt is meg kell küzdeni. Technikusok, fizikai munkán A párt-, a szákszervezet és a gazdaságvezetés egyöntetű véleménye, hogy a technikusok kezdjék csak a fizikai munkával — folytatja Trizna János. — Jelenleg 20—30 főre tehető a számuk. Ügy véljük, ez a fajta indítás az életben csak javukra válhat. Bebizonyíthatják, mire képesek, megismerhetik közelről az életet, a dolgozók gondjait, a gyakorlatban érzékelik, mit is jelent vezetni. A technikusok mint brigádvezetők tevékenykednek. Szükség van erre a megoldásra, mert a termelés struktúrájában a meghatározó technológia, a gyártás alfája és ómegája a magas fokú hegesztési technológia lesz. Mivel az itt gyártott igényes termékek hegesztéseit röntgenezik, izotópos vizsgálatnak vetik alá, az e munkát végzőknek technikusi szinten kejl ismerni a szakmát. Ezért a gyár vezetősége egy hegesztőmérnököt is munkába kíván állítani. Magasabb fokon A gyár vezetősége a ME- TESZ helyi csoportjának titkárával megbeszélte, hogy Salgótarjánban egy magas képzettséget adó hegesztőképző tanfolyamot kellene indítani, ahol a megyeszékhely és a megye többi vállalatai képeznék ki a technikusi szintet elérő hegesztési szakembereket. Erre alkalmas lenne a gépipari technikum, megvannak hozzá a szükséges tanerők. Csupán a vállalatok összefogásán múlik ennek sorsa. Kár lenne, ha valamilyen oknál fogva megrekedne a helyes gondolat megvalósítása. Ugyanis jelenleg a villamos hegesztők minősítése a kecskeméti Automatika Főiskolán történik. Kiképzésükre jelenleg személyenként 15—16 ezer forintot fordít a gyár. Hogv a rájuk költött pénz ne menjen veszendőbe, kétéves szerződést kötnek velük. Több mint száz ipari tanuló Ebből is látszik, hogy a gyár vezetősége nemcsak saját érdekét tartja szem előtt a magasabb képzettségű szakemberek megszerzésénél és kiképzésénél, hanem maga is tesz azért, hogy minél több legyen a képzett szakmunkás. Jelenleg 35 III., 30 II. éves szakmunkástanulója van az üzemnek. Az idén 45—51) I. éves tanulót akarnak ezerződtetni Ha ezt az ütemet tartanák, akkor is hosszú időbe telne, mire ilyen módszerrel elő tudnák teremteni a termeléshez szükséges szakmunkás- gárdát. S3 Az új gyár nemcsak új lehetőségeivel, sokat ígérő jövőjével, hanem ismeretlenségével is vonzza a szakemberek egy részét, akik közül néhá- nyan a valóságtól elrugaszkodó kérésekkel hozakodnak elő, akik azt hiszik, minden kívánságukat azonnal teljesítik. Erről szó sincs. Csupán arról, hogy jobbak a körülmények, mint másutt. A pénzért, az előléptetésért itt is keményen meg kell dolgozni. V. K. Könnyű a munkásigazgatónak ? A nevével gyakran találkozni lehet az újságokban. Megírják, amit mond, feljegyzik a gondolatait, nyiltkozik és beszédet tart. Elhatározásain, döntésein százak élete, milliók sorsa múlik. Lesik az utasításait, dicsér és büntetést oszt. A nagygyűléseken általában az elnökségbe ültetik, a miniszterhelyettes elsőként vele fog kezet, ha a gyárba látogat. — Könnyű neked — mondják egykori játszópajtásai, gyerekkori ismerősei. S ha a termelés nem hoz elegendő hasznot, esetleg ráfizetéssel jár, elsőként őt veszik elő. Ha valakinek megoldhatatlannak látszó problémája támad, akkor hozzá szalad segítségért. Ha egyetlen üzlet „nem vág be”, s a raktárkészlet a megengedett fölé emelkedik, tőle vonják el a prémiumot, a jutalmat. Mindenki lehet ideges, de neki nyugodtnak kell maradni. Az asztalán elintézésre váró ügyek gyűlnek a dossziékban. Fejében számok, tények, tervek, emberi sorsok, üzleti kilátások és termelési programok adatai kergetik egymást. Negyven év körüli férfi. És zsebében gyógyszeres dobozkák lapulnak. Egy „maszekról” mesélik, aki hulladékkal, ronggyal, tollal szép pénzeket keres, amikor egyszer számon kérték tőle, miből futja neki arra, hogy időnként két kézzel szórja a százasokat, így válaszolt: — A pénz az utcán, meg a szemétben hever. Én lehajolok érte és fölveszem. Tessék utánam csinálni! Bármennyire is profánul hangzik, hiszen maszeknek lenni egészen más világ, egyetlen dologban mégis minden törekvő ember megegyezik. Felismeri a lehetőséget és „lehajol” érte. Vagy megteremti magának és élni tud vele. A különbség persze óriási. Az egyik rongyot gyűjt, saját hasznára, más nem is igen érdekli, a másik tudást és élettapasztalatot gyűjt, hogy emberibb emberré váljon, és másoknak hasznára lehessen. — Könnyű neked — hallja az ismerősöktől. Mit lehet erre mondani? Kezdje el újra és újra magyarázni, hogy nem a vezérigazgatói bársonyszék árnyékában született? Hogy nem az apjától örökölte a rangot és a „hivatalt”? Nem álltak mindenható hatalmasságok mögötte, „csak” egyszerű munkásemberek, akik kezébe adták a szerszámot és megtanították a mesterség fogásaira. — Huszonegynéhány éves voltam — mondja, ha nagyon faggatják. — Tanulni kezdtem. Néhányan talán csak mosolyogtak rajtam. Nemsokára „feljebb” kerültem, műszaki munkakörbe. Egyszer azt mondja a régi főmérnökünk, aki azóta már nyugdíjba ment: — Tegnap elfelejtetted fiam a villanyt eloltani az irodába. Éjféltájban mentem hazafelé és láttam, hogy égett nálad a lámpa. Nem is nagyon akartam megmondani, hogy még akkor is a vizsgamunkámon dolgoztam ... Esténként, hazafelé be-benézett az ablakon a gyári kantinba, ahol ismerősök, barátok iszogatták sörüket és kártyáztak, jókedvűen verték a lapot, beszélgettek, keze már-már a kilincsre tévedt, de még idejében meggondolta magát. Otthon szögmérő, körző és vonalzók, logaritmustáblázat, tankönyvhegyek, logarléc várták. És vizsgák előtt, alig nyiladozó hajnalokon az első utcai járókelők, a munkába igyekvők sokszor találgathatták, vajon már felébredt, vagy még el sem oltotta a villanyt? Azokban az években a felesége is tanult. Aki nem csinálta, nem is tudhatja, mennyi, de mennyi kiadással, fáradsággal, átvirrasztott éjszakával, izgalommal jár a tanulás. És lemondással. Szórakozásról, egy- egy jobb ruhadarabról. Nem volt könnyű beosztani a keresetet. Néha a legegyszerűbbnek látszó kérdésekben is válaszút elé kerültek. Elmenjenek a konzultációra? Az utazási költségből új cipőt vegyenek? — Manapság azon is vitatkozunk, hogy lehet-e egyszerre jól dolgozni, meg tanulni is? — mondja. — Hát, gondolja, hogy idáig jutok, ha nem így lenne? ö a gyárigazgató. Valóban olyan könnyű lenne a dolga? Kiss Sándor Elveszettnek hitt kézirat Nem mindennapi leletre bukkantak Türkméniában, ahol a türkmén nyelvi és irodalmi intézetben megtalálták a Cseppek az élet forrásából című könyv XV. század végi, már elveszettnek hitt kézírásos eredetijét. A könyv szerzője Ali Szafi, középkori történész egész életét 140 korabeli kimagasló személyiség — költők, tudósok stb. — élete leírásának szentelte, A 400 oldalas kézirat érdekes információs anyagot tartalmaz a közép-ázsiai kultúra központjairól, amelyekről a régi üzbég, tadzsik és perzsa irodalmi művek is megemlékeznek. A kézirat szerzője rendkívül értékes, új, a kutatók előtt mindeddig ismeretlen adatokat közöl a keleti irodalmakról, s Abdurrahman Dzsámi költőről, aki Ali Szafi közeli barátja volt. Két sziget van születőben Amerikai, kanadai és japán kutatók a Suveyor óceánkutató hajó fedélzetén öthónapos megfigyeléssorozatot hajtottak végre. Azt tapasztalták, hogy a Csendesóceán északkeleti felének altalaj.V* ban jelentős változásokra van kilátás. A Juan de Fura és Gorda tenger alatti hegyek magasabb csúcsa, a Cobb és Bear néhány év leforgása alatt kiemelkedik a vízből és szigetet alkot a Csendes-óceánban. A Cobb-esúcs pillanatnyilag az óceán felszíne alatt 35 méterre van. A tudományos munkát irányító Douglas J. Elvers kijelentette: az említett hegycsúcsok vagy helyi vulkánikus tevékenység, vagy a víz alatti hegyvidék általános mozgása révén emelkednek az óceán szintje fölé. Az MSZMP X. kongreszszusa figyelmeztetett arra, hogy minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a női dolgozók megbecsülésére. Jóleső érzéssel tapasztalhatjuk azt a folyamatot, amely a figyelmeztető szavak után lejátszódik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A felszabadulás előtti időkben alig 40—50 nő dolgozott a vállalatnál, most naponta közel ezer lépi át a gyár kapuját, hogy a termelőmunka szinte minden területét behálózva segítse a népgazdasági feladatok megoldását. A párt-, szakszervezet és gazdasági vezetés a kongresz- szusi útmutatásra figyelve, nem egyszerűen látványos, vagy átmeneti megoldásokra törekszik. A női munkavállalók helyzetét felmérve 25 pontba foglalt intézkedési tervet készített a dolgozó nők helyzetének megjavítására. A feladat egyértelmű: a nők az egyenlő értékű munka elvégzéséért a férfiakkal egyenlő bért és anyagi elismerést kapjanak. A vezetői munkakörök betöltésénél figyelembe kell venni, hogy a megfelelő felkészültségű dolgozó nők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a férfiakkal szemben. A nagyobb fizikai igénybevételt igénylő munkahelyeknél kis- gépesítéssel és szervezési intézkedésekkel könnyíteni kell a munkát, s amennyire a lehetőség megengedi, a gyermeküket egyedül nevelő és a több gyermekes anyák éjszakai műszakját csökkenteni, sőt, ahol erre lehetőség van, meg is kell szüntetni. A legutóbbi felmérések adatai szerint 1970-től két női dolgozót neveztek ki psztályA határozat nyomában A dósság törlesztés a dolgozó nőkkel szemben nők részéről is kifejeződik, hiszen az eddigi 12 női brigád mögé újabb öt szerveződött és a korábbi 360 fő helyett ma már 500 női dolgozó felvezetőnek, egyet számviteli vezetőnek, öt női dolgozó kapott csoportvezetői beosztást, újabban pedig a fémbevonó- ban és az áruforgalmi osztálynál egy-egy női csoportvezető vesz részt a szocialista beállítását vették tervbe. De gádversenyben. a gyár vezetői előre is tekintenek, s azzal számolnak, hogy a nyugállományba vonulás során megüresedett vezetői állások betöltésére újabb női dolgozókat vonnak be. Hasonló pozitív változások tapasztalhatóak politikai és társadalmi vonatkozásban is, hiszen a párt-, szakszervezet-, KISZ-, Vöröskereszt-vezetésben és a különböző munkabizottságokban, ma már közel 300 női aktíva tevékenykedik. A női munkaerők fokozottabb anyagi megbecsüléséről Az elmúlt évi munka alapján nyolc nő vált érdemessé a szocialista brigádok aranykoszorújának viselésére, 22 női dolgozó nyerte el az ezüst, 96 pedig a bronz fokozatú brigádjelvényt. S ez önmagában sürgős exportrendeléseiméi vonják be a munkába a nőket. A kovácsoló gyárrészLegnél is széles körű vizsgálatot végeztek a női munkahelyek megkönnyítésére. Ennek folytán az „A”-üzemi láncszem- sorjázás műveleténél és lyukasztásnál összevont szerszámot, az egyes, kettes ellen- ütésű kalapácsoknál csúzdát építettek be, a keretes fűrészgépeknél az utolsó állványra pótgörgőt szereltek fel. A „B”-üzembe sorjalehúzót építettek be, a gépek mellé kosarat rendszeresítettek, amelyet targoncával továbbítanak. Emellett a csavargyári részlegnél szintén megszüntették a harmadik műszakot. A hideghengerműben összesen 24 munkahelyet vizsgáltak már^ nemcsak mennyiséget, de femi, hogy tárgyilagos képet minőséget is jelez. A szakszervezeti bizottság megállapítása szerint szinte egyetlen olyan üzem 6incs, ahol ne könnyítettek volna a munkahelyi körülményeken. A dróthúzó és a COa-es üzem tanúskodik, hogy amíg az női munkahelyeit darusítot1979-es évben összesen 154 részesült bérfejlesztésben, addig az 1971-es évben kiérdemelt munkája alapján 360 nő kapott béremelést, 1972 első felében pedig máris 292 nőnek lett magasabb a bére. Igaz, a női dolgozók nagy része maga is tudja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerésre rá kell szolgálni; mind fel- készültségben, mind szorgalomban előre kell lépni! A női munkaerők megbecsülésének helyes mércéihez nemcsak a gyárvezetésnek, de a nőknek is közelíteniük kell. Ez a közelítés és törekvés a ták. A szegcsomagolóban nyolc régi, zajos gépet átalakítottak. A szegcsomagolásnál az 50 kilogrammos ládák helyett 25 kilogrammos dobozos csomagolásra tértek át, de még ezeket is görgős tolókocsival továbbítják. Ugyanitt, a bálakötöző csévézőknél és az új dróthúzó részlegben szellőzőberendezéseket építettek be. A csévélésnél és a bútor- rugó-készítésnél megoldották a kétműszakos foglalkoztatást és a harmadik műszakba csak kapjanak: melyik munkahelyet kell módosítani, hogy alkalmassá váljon női dolgozók részére. A vizsgálat szerint hat munkahely szorul átszervezésre, illetve technikai módosításra. Ebből három munkahely már alkalmas női dolgozók foglalkoztatására, a többi átszervezése és átalakítása most van folyamatban. "pzek az intézkedések: konkrétak és meggyőzőek. Olyan egészséges folyamatot indítottak el, amelyek reálisan számolnak a női dolgozók biológiai és emberi adottságaival, s ugyanakkor közelebb hozzák a nőket az azonos megbecsülés szintjéhez. Orosz Béla ] NOGRÁD — 1972. július 14., péntek
