Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
Üzemi demokrácia (11.) Tanácskozások formalizmus nélkül Terényi asszony Kulcsár József felvétele Hitel, kedvezményes bérfejlesztés a bányászoknak Tettekre van szükség A kormány és a Gazdasági Bizottság legutóbb, amikor a szénbányászat helyzetével foglalkozott, több igen jelentős döntést hozott. Ezek ismételten kifejezésre juttatják a bányászok megbecsülését. Ezek a döntések elősegítik az idei termelési, értékesítési, gazdálkodási és pénzügyi problémák megoldását. Lehetővé teszik a kedvezőtlen gazdasági eredményektől függetlenített jövedelemnövekedést. A nógrádi szénbányákat l köztudottan legjobban érintette a visszafejlesztés, amit eddig viszonylag zökkenő- mentesen sikerült végrehajtani. bár nagyon sok' gondot okozott. A vállalat számára éppen ezért különösen nagy jelentőségűek ezek a döntések. Az éves terv végleges meghatározása a termelés biztonságát jelenti. A hitelezéssel, pénzgazdálkodással kapcsolatos döntések ugyancsak sok gond enyhítését jelentik. A lejárt hitelek törlesztésére felszabadították a szénbányászat tartalékalapját, a lejáratát meghosszabították. A fejlesztési munkák folytatásához állami támogatást biztosítottak. A létszám .foglalkoztatása érdekében ‘ előrehozott előkészítő munkák fedezetére hitellehetőséget biztosítottak, hogy csak néhányat említsünk a döntésekből. A bányászok erőfeszítéseinek elismerését jelenti az a bérpolitikai intézkedés is, amire ugyancsak döntés született. A bérfejlesztési befizetési kötelezettség nélkül 3,5 százalékos bérfejlesztési lehetőséget biztosítottak a bányák részére. A nógrádi szénbányáknál több mint 9 millió forintot jelent ez a bérfejlesztés, ami egy dolgozóra vetítve 1340 forint évi átlagnövekedést jelent. A felosztásnál a következő elveket érvényesítették: mivel az új besorolási rendszerre való áttérésnél a mozgóbér terhére már 3,3 százalékos alapbért emeltek, így a további alapbéremelést általában szükségtelennek tartották. Elsősorban tehát a feladatok megvalósításához szabott mozgóbért erősítették. A bérfejlesztés lehetőségét elsősorban a bányászati tevékenységre biztosították, ahol 4 százalékos, míg másutt csak 2 százalékos bér- fejlesztést engedélyeztek. Az egyéb tevékenységen továbbra is fenntartják azt az elvet, hogy a hatékonyság fejlesztésének az előírt arányok szerinti bérfejlődés feleljen meg. A bányászati tevékenységnél a kiszolgálók föld alatti pótlékát a korábbi 25 százalékról 30 százalékra növelték. A gépi jövesztésű frontokon az iránykeresetet 5 forinttal növelték. Az aknaüzemeknél a közvetlen termelést irányító műszakiak részére célfeladatok teljesítésére összesen 420 ezer forintot, a kiszolgálók részére viszont 860 ezer forintot biztosítottak. Ezeket az összegeket jövőre már alapbéresíteni akarják. Az elővájásokban, fejtésekben dolgozók számára olyan célfeladatokat határoznak meg, amelyek teljesítésével biztosítani lehet az erőművi, illetve a TÜZÉP- értékesítés maximális árbevételét. A feladatok teljesítéséért összesen kétmillió forintot fizetnek ki. A rendszeresen premizált alkalmazottak alapbérfejlesztését a prémiumkeret terhére oldották meg korábban. Most biztosítják a korábbi prémiumszintet. Az alacsony keresetű dolgozóknál úgy rendezik a béreket, hogy havi átlagban biztosított legyen az 1400 forintos kereset. Mindent egybevetve, a bányászati tevékenységnél végrehajtott bérintézkedés összege meghaladja a hétmillió-nyolcszázezer forintot. Az egyéb tevékenységet végzők bérfejlesztésére több mint egymillió-háromszázezer forintot fordítanak. A már említett bérpolitikai intézkedések a megbecsülést jelentik, ugyanakkor bizalmat is. Kötelességet is jelentenek, hogy a nyugod- tabbá vált gazdálkodási légkörben a bányászok a jövőben is kövessenek el minden tőlük telhetőt a hatékonyság javítása érdekében. A központi segítség mellett önerőből is többre van szükség. A szigorú gazdálkodási fegyelem, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása elengedhetetlen. A törődésre a válasz csak még jobb munka lehet, amiről egyébként az utóbbi hetekben már a különböző fórumokon, egyéni beszélgetések során is sok szó esett. Tettekre van szükség. B. J. Automatizált gazdaságirányítás Ukrajnában a köztársaság egész népgazdaságára kiterjedő egységes, automatizált inán y í tórendszert hoznak létre. Ez egyesíti majd a gazdaság több különböző ágazatában korábban megteremtett irányítórendszereket. Amint már az eddigi tapasztalatok is mutatják, az új irányítórendszer eredményeképpen növekszik a vállalatok termelése és javul a termékek minősége. Kiszámították, hogy a népgazdaság irányításának teljes automatizálása Ukrajnában, a második legnagyobb gazdasági jelentőségű szovjet köztársaságban évi több milliárd rubel megtakarítást eredményez. E program megvalósítása érdekében Ukrajna a legközelebbi időben megkétszerezi a számítógépek gyártását. — Nehéz aratás elé nézünk! — Ezzel nyitotta be az iroda ajtaját Kollár László, a szécsényfelfalusi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke. Nem számított ő eddig sem másra. De, ahogy a mezőgazdásszal bejárták a határt, még inkább megerősödött benne a korábbi felismerés, — Az árpa, a rozs, a búza is megdőlt. .. Lesz dolguk a gépeknek, az embereknek. . Felkészültek Nyolc—tíz nappal azelőtt még úgy tűnt, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. A gabonaföldeken súlyos, szemekkel telt kalászokat ringatott a szél. De egy- szercsak vihar támadt, szél cibálta a kalászokat, és hatalmas esőcseppek verték a mezőt. Megdőlt, földre feküdt a gabona; — Csak a Bezosztája búza rövid, erős szára áll ellent a viharnak — magyarázza utolsó tapasztalatait az elnök. A felhők azóta sem kerülték el a hegyek közé szorult kisközséget. Eső áztatja a földet, szinte mindennap, s vajmi kevés a reményük arra, hogy az aratást nem zavarja meg a szeszélyes idő. Mégsem kell most íúhöz-fához kapkodniok, mert időben felkészültek a gabp? Az elmúlt évek során kialakultak azok a formák és fórumok, ahol a dolgozók eredményesen bekapcsolódhatnak a vezetésbe. (Termé- lési tanácskozások, műszaki konferenciák, aktíva- és brigádértekezletek, újítók fóruma, társadalmi bíráskodás, munkaügyi döntőbizottsági tevékenység stb.) A pártszervezetek és szak- szervezeti bizottságok helyes követelményként állították a gazdasági irányítók elé az üzemi demokrácia tárgyi és tartalmi feltételeinek megteremtését. Ahol ennek fontosságát felismerték, ott javulás következett be. Az öblösüveggyárban, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban és néhány más helyen abból indultak ki: amilyen mértékben nő a műhelyekben eldönthető kérdések száma, olyan mértékben növekszik a beleszólási lehetőség is. Ennek alapján nagyobb önállóságot kaptak az egységek vezetői, a bérezés, jutalmazás, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések eldöntésében. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, mert a bővülő jogkörrel egyre inkább élni tudnak. Az üzemi demokrácia legjelentősebb fóruma a kis egy- ségi termelési tanácskozások. Itt van arra lehetőség, hogy a munkapadok mellett dolgozók közvetlenül gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Hasznos észrevételeket, javaslatokat tegyenek az üzem előtt álló termelési feladatok megoldására. Amióta ezt a tanácskozási rendszert alkalmazzák jobb a megjelenés, fokozódott az aktivitás. Jelenleg a dolgozók 85—90 százaléka rend-, szeresen megjelenik ezen a fórumon és egy-egy alkalommal 10—12 fő mond véleményt az előterjesztett napirendről. Figyelemreméltó ez azért is, mert a javaslatok többsége az üzemi tervek teljesítését segíti elő, a folyamatos termelésszervezés biztosításával, az élet- és munka- körülmények javításával foglalkozik. Az eredmények még jobbak lehetnének, ha a szervező, előkészítő munkát alaposabbá tennék. Ehhez az szükséges, hogy az érdekeltek időben ismerjék meg a tanácskozás témáját, legyen idejük felkészülni, kialakítani véleményüket. Erre azért is szükség van, mert a termelési tanácskozásokon fontos kérdésekben kell dönteni. A kollektíva határoz — az igazgató és a vállalati szb közös javaslata alapján —, hogy kik kapják a Kiváló Dolgozó jelvényt, oklevelet, a Szocialista Brigád és Kiváló Újító kitüntető címeket. E fórum elé tartozik a vállalati terveket segítő szocialista muij- kaverseny-szabályzat elfogadása is. Gátolja a dolgozók aktivitását, ha a munkás javaslatokat nem a rendelet szellemében kezelik, nem adnak 15 napon belül választ a tanácskozáson felvetett kérdésekre. Ezek, sajnos, visszatérő problémák és rontják a dolgozók hangulatát. A termelési tanácskozások beszámolóját a gazdasági vezető tartja meg. Ennek tartalmától nagymértékben függ a rendezvény eredményessége. Ezért helyes az a gyakorlat, melyet a ZIM-nél, a bányagépgyárban és a MEZŰGÉP- gyáregységeknél követnek. Itt a műszaki konferencián kapott 'főbb vállalati számok mellett részletesebben értékelik az adott munkaterület eredményeit és gondjait. Az egész kollektíva munkájának elemzése mellett foglalkoznak a szocialista brigádok és az egyéni versenyzők tevékenységével is. Javulás ellenére néhány helyen még mindig nem ki- elégítőek a beszámolók. Kísért a számadatok halmaza. Nem éri el célját az olyan előadás, mely tele van tűzdelve a műszaki, a közgazda- sági irodalom divatos szakmai kifejezéseivel. Az ilyen helyeken nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az emberek nem szívesen jelennek meg és unatkoznak. Azt mondják, hogy nincs közérthető módon lefordítva számukra a feladat. A Balassagyarmat városi TIT-szervezet lezárta az elmúlt időszak programját és már az új idény tervein dolgoznak. ’71/72-ben nagy népszerűségnek örvendtek a gyors- és gépírótaniolyamok, amelyeket a hallgatók eredményesen elvégeztek. Az új tervek között szerepel a kis A közvetlen demokrácia fórumai között egyre jelentősebb helyet foglalnak el a törzsgárda, szocialista brigádok és az újítók tanácskozásai. Ezeket a bányaüzemeknél, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál rendszeresen megtartják. Itt már kevesebb a formalitás és több az értékes, az üzem fejlődését meghatározó javaslat. A szocialista brigádok az eddigiektől még többet tudnának tenni, ha a gazdasági vezetők nemcsak akkor fordulnának hozzájuk, amikor baj van a határidőkkel, egy-egy kitűzött feladat teljesítésével, hanem folyamatosan megosztanák velük a gondokat és az örömöket. Fontos szerepet töltenek be az üzemi demokrácia intézményeinek sorában a társadalmi bíróságok és a munkaügyi döntőbizottságok. A dolgozók megbízásából több száz aktíva fejt ki felelősségteljes munkát. A törvényesség betartása alapkövetelmény, és ennek megsértése torzítja a demokráciát. A dolgozók bekapcsolását a vállalati kérdések eldöntésébe, az irányításba, úgy kell megoldani, hogy az elősegítse, ne pedig gátolja, vagy korlátozza az egyszemélyi felelős vezetést. Éppen ezért minden eszközzel azon kell lenni, hogy az üzemi demokrácia fórumai, intézményei valóban betöltsék hivatásukat, a tanácskozásokon élő, eleven eszmecserék legyenek, a vezetők és a beosztottak kölcsönös igényeit fejezzék ki. (M. L. — S.I.) matematikusok baráti körének beindítása- amely elsősorban a tehetséges gyerekeknek nyújt segítséget. A számviteli tőiskolára jelentkezők előkészítő tanfolyamokon vehetnek majd részt. És még egy terv: a jelenlegi 33 fős tagságot 80 főre szeretnék fejleszteni. Mire megérik a búza augusztus közepére nemcsak az aratással, a csépléssel is végzünk — nyugtázta a készülődést Kollár László, a szövetkezet elnöke. nabetakarításra. A termelő- emberi erőt. Még akkor szövetkezet és a pártalap- sem, ha az eső nem veri a szervezet vezetősége együtt földre, a szél nem kuszái ja beszélte meg a tennivalók össze a kalászokat, rendjét. A közös gazdaság — Kicsi a szövetkezetünk, vezetői pontos tervet készí- és a tagok száma is kevés, tettek, hogyan lehet a leg- Férfierő éppen csak annyi oeiejezteK a termeioszoveigyorsabban betakarítani a van, hogy ellátják az álla- szltő^géppel vágták“fte' gabonát. tokát, a gépekkel dolgoznak geppel vagtaK a ter- beszélte a tsz elnöke. - ™st„ Az ipari munkások, meg a Csak a búza Az őszi árpa aratását már befejezték a termelőszövetták, rakták össze a kereszte* Hét végi aratók nyugdíjasok segítenek az ara- ^ tásban. Szabadságukat, a hét - cseplest is. A kapas Az elnök több mint növények ápolása ugyancsak 300 végi pihenőnapokat kint töl- p u , * . ... hold gabonatermés betaka- tik a búzaföldeken. Már jó folyamat°san halad a közös rításával számolt. Jól tud- előre megállapodtunk velük, S^aasag határában. Sok csa’ padek ellenere is zavartalamegállapodtunk ja. nem nagy terület ez, de ki hány hold aratást vállal... az 1100 holdon gazdálkodó Megbeszélték azt is, mit . nal?a a taKarmany- kisközségnek éppoly drága fizet a termelőszövetkezet a P. ^Rantas' 0 ,ar László a kenyér, mint azokban a munkásoknak Búzából pél- Kera®s nelkul is mondta, gazdaságokban, ahol ezer dául 150—200 kiló szemet miert ez.. a naSy igyekezet: holdakon termelik a búzát, adnak egy hold termés leta- Gondosan készültek hát a karításáért. Hasonló megál- nagy munkára. lapodások születtek a rozs— Két kévekötő arató- nál és az árpánál is. A fi— A jövő hét közepénvégén megkezdjük a búza aratását. Több mint 200 hold van belőle, s lesz dolgunk gépünk van. Az egyik égé- zetést mindig attól teszik e*®gv- yolna, ha szén új, a másikat sikerült függővé, hogy milyen a te- édoigia más munkánk mar kijavítani. Ha mégis baj len- rület, mennyire dőlt meg a nef1 m,aradfla' ne velük a földeken? „Kéz- gabona. Amikor azonban Az lüei bU7 nél vannak” a szerelők és megállapodtak, azután már Az idei búza megérdemli a fokozott figyelmet Szémegfelelő mennyiségű alkat- nincs alkunak’ helye. Azután fsényfelfaluban. Azt mond- részt is vásároltunk — mond- már csak kasza van, meg í , ’ a tevezettnel legalább ta Kollár László. gabona, meg nagy-nagy igye- *}arorn mazsaval jobbnak — Úgy tervezték, a kalászo- kezet, hogy mielőbb magtár- mazsa körül holdan1c rPS7.pt cfíá-nolrlröl Ívj lotfunn o KGflt —— l£6r-KGZÍk cl termés. sok jelentős részét gépekkel ba legyen a szem. takarítják be. A szövetke- — Úgy terveztük, zet területi adottságai azonban olyanok, hogy nem nélkülözhetik az aratásnál az hogy ígérkezik a termés. Vincze Istvánné I NÓGRÁD — >972. július 8., szombat Egy százalék hiányzik A nógrádi szénbányák terve többszöri módosítás után most már kialakult. Az idén 1 232 000 tonna szenet várnak a nógrádi szénmedencéből. Az első fél évben nem sikerült maradéktalanul teljesíteni az időarányos tervet, mert Ka- nyás-aknán elmaradtak. Szorospatakon, Tiribesen és Mén- kesen, valamint a korábban még termelő Forgács- és Csurgó-aknákon mindenütt túlteljesítették az előirányzatot, de még ez a szénmeny- nyiség is kevés volt ahnozj hogy pótolja Kányás-akna elmaradását. A második fél évben Kányáson csaknem tizenhét és fél ezer tonna szénnel j kellene többet termelniük, hogy az éves tervet maradék, talanul teljesíthessék. Előkészítők, baráti körök