Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Üzemi demokrácia (11.) Tanácskozások formalizmus nélkül Terényi asszony Kulcsár József felvétele Hitel, kedvezményes bérfejlesztés a bányászoknak Tettekre van szükség A kormány és a Gazda­sági Bizottság legutóbb, ami­kor a szénbányászat helyze­tével foglalkozott, több igen jelentős döntést hozott. Ezek ismételten kifejezésre jut­tatják a bányászok megbe­csülését. Ezek a döntések elősegítik az idei termelési, értékesítési, gazdálkodási és pénzügyi problémák megol­dását. Lehetővé teszik a kedvezőtlen gazdasági ered­ményektől függetlenített jö­vedelemnövekedést. A nógrádi szénbányákat l köztudottan legjobban érin­tette a visszafejlesztés, amit eddig viszonylag zökkenő- mentesen sikerült végrehaj­tani. bár nagyon sok' gon­dot okozott. A vállalat szá­mára éppen ezért különösen nagy jelentőségűek ezek a döntések. Az éves terv vég­leges meghatározása a ter­melés biztonságát jelenti. A hitelezéssel, pénzgazdálko­dással kapcsolatos dönté­sek ugyancsak sok gond enyhítését jelentik. A lejárt hitelek törlesztésére felsza­badították a szénbányászat tartalékalapját, a lejáratát meghosszabították. A fej­lesztési munkák folytatásá­hoz állami támogatást biz­tosítottak. A létszám .fog­lalkoztatása érdekében ‘ elő­rehozott előkészítő munkák fedezetére hitellehetőséget biztosítottak, hogy csak né­hányat említsünk a dönté­sekből. A bányászok erőfeszítése­inek elismerését jelenti az a bérpolitikai intézkedés is, amire ugyancsak döntés született. A bérfejlesztési befizetési kötelezettség nél­kül 3,5 százalékos bérfej­lesztési lehetőséget biztosí­tottak a bányák részére. A nógrádi szénbányáknál több mint 9 millió forintot jelent ez a bérfejlesztés, ami egy dolgozóra vetítve 1340 forint évi átlagnöveke­dést jelent. A felosztásnál a következő elveket érvé­nyesítették: mivel az új be­sorolási rendszerre való át­térésnél a mozgóbér terhé­re már 3,3 százalékos alap­bért emeltek, így a további alapbéremelést általában szükségtelennek tartották. Elsősorban tehát a felada­tok megvalósításához sza­bott mozgóbért erősítették. A bérfejlesztés lehetőségét elsősorban a bányászati te­vékenységre biztosították, ahol 4 százalékos, míg má­sutt csak 2 százalékos bér- fejlesztést engedélyeztek. Az egyéb tevékenységen to­vábbra is fenntartják azt az elvet, hogy a hatékonyság fejlesztésének az előírt ará­nyok szerinti bérfejlődés fe­leljen meg. A bányászati tevékenység­nél a kiszolgálók föld alatti pótlékát a korábbi 25 szá­zalékról 30 százalékra nö­velték. A gépi jövesztésű frontokon az iránykeresetet 5 forinttal növelték. Az ak­naüzemeknél a közvetlen termelést irányító műszaki­ak részére célfeladatok tel­jesítésére összesen 420 ezer forintot, a kiszolgálók ré­szére viszont 860 ezer fo­rintot biztosítottak. Ezeket az összegeket jövőre már alapbéresíteni akarják. Az elővájásokban, fejté­sekben dolgozók számára olyan célfeladatokat hatá­roznak meg, amelyek telje­sítésével biztosítani lehet az erőművi, illetve a TÜZÉP- értékesítés maximális árbe­vételét. A feladatok teljesí­téséért összesen kétmillió forintot fizetnek ki. A rend­szeresen premizált alkalma­zottak alapbérfejlesztését a prémiumkeret terhére ol­dották meg korábban. Most biztosítják a korábbi pré­miumszintet. Az alacsony keresetű dolgozóknál úgy rendezik a béreket, hogy havi átlagban biztosított le­gyen az 1400 forintos kere­set. Mindent egybevetve, a bányászati tevékenységnél végrehajtott bérintézkedés összege meghaladja a hét­millió-nyolcszázezer forin­tot. Az egyéb tevékenysé­get végzők bérfejlesztésére több mint egymillió-három­százezer forintot fordítanak. A már említett bérpoliti­kai intézkedések a megbe­csülést jelentik, ugyanakkor bizalmat is. Kötelességet is jelentenek, hogy a nyugod- tabbá vált gazdálkodási lég­körben a bányászok a jö­vőben is kövessenek el min­den tőlük telhetőt a haté­konyság javítása érdekében. A központi segítség mellett önerőből is többre van szük­ség. A szigorú gazdálkodási fegyelem, az üzem- és mun­kaszervezésben rejlő lehe­tőségek jobb kihasználása elengedhetetlen. A törődés­re a válasz csak még jobb munka lehet, amiről egyéb­ként az utóbbi hetekben már a különböző fórumokon, egyéni beszélgetések során is sok szó esett. Tettekre van szükség. B. J. Automatizált gazdaság­irányítás Ukrajnában a köztársaság egész népgazdaságára ki­terjedő egységes, automati­zált inán y í tórendszert hoz­nak létre. Ez egyesíti majd a gazdaság több különböző ágazatában korábban meg­teremtett irányítórendszere­ket. Amint már az eddigi ta­pasztalatok is mutatják, az új irányítórendszer ered­ményeképpen növekszik a vállalatok termelése és ja­vul a termékek minősége. Kiszámították, hogy a nép­gazdaság irányításának tel­jes automatizálása Ukrajná­ban, a második legnagyobb gazdasági jelentőségű szov­jet köztársaságban évi több milliárd rubel megtakarítást eredményez. E program megvalósítása érdekében Ukrajna a legközelebbi idő­ben megkétszerezi a számí­tógépek gyártását. — Nehéz aratás elé né­zünk! — Ezzel nyitotta be az iroda ajtaját Kollár Lász­ló, a szécsényfelfalusi Egyet­értés Termelőszövetkezet el­nöke. Nem számított ő ed­dig sem másra. De, ahogy a mezőgazdásszal bejárták a határt, még inkább megerő­södött benne a korábbi fel­ismerés, — Az árpa, a rozs, a búza is megdőlt. .. Lesz dolguk a gépeknek, az em­bereknek. . Felkészültek Nyolc—tíz nappal azelőtt még úgy tűnt, hogy min­den a legnagyobb rendben lesz. A gabonaföldeken sú­lyos, szemekkel telt kalászo­kat ringatott a szél. De egy- szercsak vihar támadt, szél cibálta a kalászokat, és ha­talmas esőcseppek verték a mezőt. Megdőlt, földre fe­küdt a gabona; — Csak a Bezosztája bú­za rövid, erős szára áll el­lent a viharnak — magya­rázza utolsó tapasztalatait az elnök. A felhők azóta sem kerül­ték el a hegyek közé szo­rult kisközséget. Eső áz­tatja a földet, szinte minden­nap, s vajmi kevés a remé­nyük arra, hogy az aratást nem zavarja meg a szeszé­lyes idő. Mégsem kell most íúhöz-fához kapkodniok, mert időben felkészültek a gabp? Az elmúlt évek során ki­alakultak azok a formák és fórumok, ahol a dolgozók eredményesen bekapcsolód­hatnak a vezetésbe. (Termé- lési tanácskozások, műszaki konferenciák, aktíva- és bri­gádértekezletek, újítók fóru­ma, társadalmi bíráskodás, munkaügyi döntőbizottsági te­vékenység stb.) A pártszervezetek és szak- szervezeti bizottságok helyes követelményként állították a gazdasági irányítók elé az üzemi demokrácia tárgyi és tartalmi feltételeinek megte­remtését. Ahol ennek fontos­ságát felismerték, ott javulás következett be. Az öblösüveggyárban, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságban és né­hány más helyen abból indul­tak ki: amilyen mértékben nő a műhelyekben eldönthető kérdések száma, olyan mér­tékben növekszik a beleszólá­si lehetőség is. Ennek alapján nagyobb önállóságot kaptak az egységek vezetői, a bére­zés, jutalmazás, a munkavi­szonnyal kapcsolatos kérdé­sek eldöntésében. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, mert a bővülő jogkörrel egyre in­kább élni tudnak. Az üzemi demokrácia leg­jelentősebb fóruma a kis egy- ségi termelési tanácskozások. Itt van arra lehetőség, hogy a munkapadok mellett dol­gozók közvetlenül gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Hasznos észrevételeket, javaslatokat te­gyenek az üzem előtt álló termelési feladatok megoldá­sára. Amióta ezt a tanácsko­zási rendszert alkalmazzák jobb a megjelenés, fokozódott az aktivitás. Jelenleg a dol­gozók 85—90 százaléka rend-, szeresen megjelenik ezen a fórumon és egy-egy alkalom­mal 10—12 fő mond véle­ményt az előterjesztett napi­rendről. Figyelemreméltó ez azért is, mert a javaslatok többsége az üzemi tervek tel­jesítését segíti elő, a folya­matos termelésszervezés biz­tosításával, az élet- és munka- körülmények javításával fog­lalkozik. Az eredmények még jobbak lehetnének, ha a szervező, előkészítő munkát alaposab­bá tennék. Ehhez az szüksé­ges, hogy az érdekeltek idő­ben ismerjék meg a tanács­kozás témáját, legyen idejük felkészülni, kialakítani véle­ményüket. Erre azért is szük­ség van, mert a termelési ta­nácskozásokon fontos kérdé­sekben kell dönteni. A kol­lektíva határoz — az igazga­tó és a vállalati szb közös javaslata alapján —, hogy kik kapják a Kiváló Dolgozó jelvényt, oklevelet, a Szocia­lista Brigád és Kiváló Újító kitüntető címeket. E fórum elé tartozik a vállalati ter­veket segítő szocialista muij- kaverseny-szabályzat elfoga­dása is. Gátolja a dolgozók aktivi­tását, ha a munkás javaslato­kat nem a rendelet szellemé­ben kezelik, nem adnak 15 napon belül választ a tanács­kozáson felvetett kérdésekre. Ezek, sajnos, visszatérő prob­lémák és rontják a dolgozók hangulatát. A termelési tanácskozások beszámolóját a gazdasági ve­zető tartja meg. Ennek tar­talmától nagymértékben függ a rendezvény eredményessége. Ezért helyes az a gyakorlat, melyet a ZIM-nél, a bánya­gépgyárban és a MEZŰGÉP- gyáregységeknél követnek. Itt a műszaki konferencián kapott 'főbb vállalati számok mellett részletesebben érté­kelik az adott munkaterület eredményeit és gondjait. Az egész kollektíva munkájának elemzése mellett foglalkoznak a szocialista brigádok és az egyéni versenyzők tevékeny­ségével is. Javulás ellenére néhány helyen még mindig nem ki- elégítőek a beszámolók. Kí­sért a számadatok halmaza. Nem éri el célját az olyan előadás, mely tele van tűz­delve a műszaki, a közgazda- sági irodalom divatos szak­mai kifejezéseivel. Az ilyen helyeken nem csodálkozha­tunk azon sem, hogy az em­berek nem szívesen jelennek meg és unatkoznak. Azt mondják, hogy nincs közért­hető módon lefordítva szá­mukra a feladat. A Balassagyarmat városi TIT-szervezet lezárta az el­múlt időszak programját és már az új idény tervein dol­goznak. ’71/72-ben nagy nép­szerűségnek örvendtek a gyors- és gépírótaniolyamok, amelyeket a hallgatók ered­ményesen elvégeztek. Az új tervek között szerepel a kis A közvetlen demokrácia fórumai között egyre jelentő­sebb helyet foglalnak el a törzsgárda, szocialista brigá­dok és az újítók tanácskozá­sai. Ezeket a bányaüzemek­nél, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemeknél, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál rendszeresen meg­tartják. Itt már kevesebb a formalitás és több az érté­kes, az üzem fejlődését meg­határozó javaslat. A szocialis­ta brigádok az eddigiektől még többet tudnának tenni, ha a gazdasági vezetők nem­csak akkor fordulnának hoz­zájuk, amikor baj van a ha­táridőkkel, egy-egy kitűzött feladat teljesítésével, hanem folyamatosan megosztanák ve­lük a gondokat és az örömö­ket. Fontos szerepet töltenek be az üzemi demokrácia intéz­ményeinek sorában a társa­dalmi bíróságok és a munka­ügyi döntőbizottságok. A dol­gozók megbízásából több száz aktíva fejt ki felelősségteljes munkát. A törvényesség be­tartása alapkövetelmény, és ennek megsértése torzítja a demokráciát. A dolgozók bekapcsolását a vállalati kérdések eldöntésé­be, az irányításba, úgy kell megoldani, hogy az elősegít­se, ne pedig gátolja, vagy kor­látozza az egyszemélyi fele­lős vezetést. Éppen ezért minden eszközzel azon kell lenni, hogy az üzemi demok­rácia fórumai, intézményei valóban betöltsék hivatásukat, a tanácskozásokon élő, eleven eszmecserék legyenek, a veze­tők és a beosztottak kölcsönös igényeit fejezzék ki. (M. L. — S.I.) matematikusok baráti körének beindítása- amely elsősorban a tehetséges gyerekeknek nyújt segítséget. A számviteli tőiskolára jelentkezők előké­szítő tanfolyamokon vehetnek majd részt. És még egy terv: a jelenlegi 33 fős tagságot 80 főre szeretnék fejleszteni. Mire megérik a búza augusztus közepére nemcsak az aratással, a csépléssel is végzünk — nyugtázta a ké­szülődést Kollár László, a szövetkezet elnöke. nabetakarításra. A termelő- emberi erőt. Még akkor szövetkezet és a pártalap- sem, ha az eső nem veri a szervezet vezetősége együtt földre, a szél nem kuszái ja beszélte meg a tennivalók össze a kalászokat, rendjét. A közös gazdaság — Kicsi a szövetkezetünk, vezetői pontos tervet készí- és a tagok száma is kevés, tettek, hogyan lehet a leg- Férfierő éppen csak annyi oeiejezteK a termeioszovei­gyorsabban betakarítani a van, hogy ellátják az álla- szltő^géppel vágták“fte' gabonát. tokát, a gépekkel dolgoznak geppel vagtaK a ter- beszélte a tsz elnöke. - ™st„ Az ipari munkások, meg a Csak a búza Az őszi árpa aratását már befejezték a termelőszövet­ták, rakták össze a kereszte* Hét végi aratók nyugdíjasok segítenek az ara- ^ tásban. Szabadságukat, a hét - cseplest is. A kapas Az elnök több mint növények ápolása ugyancsak 300 végi pihenőnapokat kint töl- p u , * . ... hold gabonatermés betaka- tik a búzaföldeken. Már jó folyamat°san halad a közös rításával számolt. Jól tud- előre megállapodtunk velük, S^aasag határában. Sok csa­’ padek ellenere is zavartala­megállapodtunk ja. nem nagy terület ez, de ki hány hold aratást vállal... az 1100 holdon gazdálkodó Megbeszélték azt is, mit . nal?a a taKarmany- kisközségnek éppoly drága fizet a termelőszövetkezet a P. ^Rantas' 0 ,ar László a kenyér, mint azokban a munkásoknak Búzából pél- Kera®s nelkul is mondta, gazdaságokban, ahol ezer dául 150—200 kiló szemet miert ez.. a naSy igyekezet: holdakon termelik a búzát, adnak egy hold termés leta- Gondosan készültek hát a karításáért. Hasonló megál- nagy munkára. lapodások születtek a rozs­— Két kévekötő arató- nál és az árpánál is. A fi­— A jövő hét közepén­végén megkezdjük a búza aratását. Több mint 200 hold van belőle, s lesz dolgunk gépünk van. Az egyik égé- zetést mindig attól teszik e*®gv- yolna, ha szén új, a másikat sikerült függővé, hogy milyen a te- édoigia más munkánk mar kijavítani. Ha mégis baj len- rület, mennyire dőlt meg a nef1 m,aradfla' ne velük a földeken? „Kéz- gabona. Amikor azonban Az lüei bU7 nél vannak” a szerelők és megállapodtak, azután már Az idei búza megérdemli a fokozott figyelmet Szé­megfelelő mennyiségű alkat- nincs alkunak’ helye. Azután fsényfelfaluban. Azt mond- részt is vásároltunk — mond- már csak kasza van, meg í , ’ a tevezettnel legalább ta Kollár László. gabona, meg nagy-nagy igye- *}arorn mazsaval jobbnak — Úgy tervezték, a kalászo- kezet, hogy mielőbb magtár- mazsa körül holdan­1c rPS7.pt cfíá-nolrlröl Ívj lotfunn o KGflt —— l£6r-KGZÍk cl termés. sok jelentős részét gépekkel ba legyen a szem. takarítják be. A szövetke- — Úgy terveztük, zet területi adottságai azon­ban olyanok, hogy nem nél­külözhetik az aratásnál az hogy ígérkezik a termés. Vincze Istvánné I NÓGRÁD — >972. július 8., szombat Egy százalék hiányzik A nógrádi szénbányák ter­ve többszöri módosítás után most már kialakult. Az idén 1 232 000 tonna szenet várnak a nógrádi szénmedencéből. Az első fél évben nem sikerült maradéktalanul teljesíteni az időarányos tervet, mert Ka- nyás-aknán elmaradtak. Szo­rospatakon, Tiribesen és Mén- kesen, valamint a korábban még termelő Forgács- és Csurgó-aknákon mindenütt túlteljesítették az előirányza­tot, de még ez a szénmeny- nyiség is kevés volt ahnozj hogy pótolja Kányás-akna el­maradását. A második fél év­ben Kányáson csaknem tizen­hét és fél ezer tonna szénnel j kellene többet termelniük, hogy az éves tervet maradék, talanul teljesíthessék. Előkészítők, baráti körök

Next

/
Oldalképek
Tartalom