Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

fixen«! demokrácia ff.) Vezetőkés kollektívák kapcsolat Sokan úgy teszik fel a kér­dést, hogy az egyszemélyi fe­lelős vezetői jogkör bővülése nem mond-e ellent az üzemi demokrácia érvényesülésének. Erre mindjárt nemmel kell válaszolnunk, hiszen a szocia­lista gazdasági vezetés önálló­ságának növekedése feltétele­zi, hogy a dolgozók az üzenni demokrácia keretei között be­leszóljanak a munkahelyüket érintő kérdésekbe. A gazda­ságirányítás jelenlegi rendsze­rében nőtt azoknak a kérdé­seknek a köre, melyek válla­lati, vagy munkahelyi szin­ten dönthetők el. Ez még in­kább lehetővé és indokolttá teszi a kollektívák széles körű bevonását, segíti az egysze­mélyi döntések megalapozot­tabbá tételét. A párt X. kongresszusán is megfogalmazódott, hogy az üzemi demokrácia jobb érvé­nyesítése politikai kérdés. Ebben, a munkások és vezetők viszonya jut kifejezésre. A mi társadalmunkban a gazda­sági vezető egyben politikai vezető is, aki a szocialista ál­lam képviselőjeként irányít. A korszerű vezetés nem képzel­hető el a kollektíva alkotó segítése nélkül. Az irányítás különböző szintjén tevékeny­kedő vezető nem tesz szíves­séget, amikor meghallgatja, kéri és elfogadja a dolgozók javaslatait, bírálatát. A gaz­dasági vezetők számára •A szerzők tanulmányt irtaJk az üzemi demokrácia kérdéseiről a NogTádi Szemle most megjelenő szamaban. Főbb megállapításai­kat és következtetéseiket fog­lalják össze lapunk számára, amelyet három folytatásban köz­lünk. az üzemi demokrácia nem egyszerűen munkastílus, nemcsak magatartásbeli vo­nás, nem is udvariasság, hai- nem a szocialista vezetés el­engedhetetlen része. Ahol ezt felismerték, ahol biztosították a tárgyi és személyi feltétele­ket, ott eredményeket hozott, új vonásokkal gazdagodott az üzemi demokrácia. Követendő lehet mások számára is a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Salgótarjáni Kohászati Üze­meknél alkalmazott vezetői munkamódszer. Itt, az első­számú mozgalmi, gazdasági vezetők egy-egy meghatáro­zott napon találkoznak a dol­gozókkal. Ilyen alkalommal lemennek az egységekbe, be­szélgetnek a munkásakkal az üzemet és az egyént érintő kérdésekről. Ezzel emberkö­zelségbe kerülnek és felsza­badítják az esetleges gátláso­kat, még több javaslatot kap­nak a vezetői döntésekhez. Nagy jelentőségű, hogy az először készített .üzemi közép­távú tervekhez a dolgozók ez­rei mondták el véleményüket. A vállalati kollektív szerző­dések kidolgozáséban is te­vékenyen részt vettek. A terve­zetek megvitatása során mint-, egy négyezer értékes javas­lat hangzott el és került be­dolgozásra a végleges meg­szövegezésnél. Az üzemi demokrácia ér­vényesülését egyes helyeken akadályozza, hogy a jogkörök, hatáskörök rendezése indoko­latlanul elhúzódik. Ennek a helyzetnek a megváltoztatá­sára a pártszervek már több esetben felhívták az illetéke­sek figyelmét. Alapvető vál­tozás még nincs. Emiatt egyes gazdasági vezetők nem tud­ják világosan mi a feladatuk, miben dönthetnek, mihez kér­hetik a kollektívák vélemé­nyét. Néhány gazdasági vezető még mindig formálisan keze­li a dolgozók bevonását a vállalati ügyek intézésébe. Amit tesznek, azt is csak azért cselekszik, mert elő van ír­va és a végrehajtást eseten­ként számon kérik. Az ilyen módszer nem lelkesít, ezért következetesebben kell fele­lősségre vonni a látszatmeg­oldásra törekvőket. A gazdasági egységek dol­gozói értékes tudáshalmazzal, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezeket egyet­len gazdasági vezető sem nél­külözheti. Amennyiben az üze­mi légkör kielégítő, biztosítva van a vezetők és a vezetettek rendszeres • véleménycseréje, akkor ez jelentős tartalékot kínál a termelés fejlesztésé­hez. Ebből adódik, hogy a fi­zikai, műszaki, adminisztratív dolgozók tevékenységének megszervezése különösen fon­tos feladat. Mindezt a vezetői ismeretet nem lehet csak az iskolákban, tanfolyamokon el­sajátítani. Az elméleti tudás­nak a gyakorlati tapasztala­tokkal, a kollektív bölcsesség­gel kell párosulnia. S mivel a dolgozók különböző adottsá­gokkal, felkészültséggel, ér­deklődési körrel rendelkeznek, ezért irányításuk a közös fel­adatra való mozgósításuk csak differenciáltan lehetséges. M. L.— S. I. írtunk róla Minijáíszóíerek társadalmi munkával Lapunk június 2-i számá­ban írtunk arról, hogy kriti­kus Salgótarján játszótér­helyzete. A gond azóta sem oldódott meg, de néhány szempontból javult a hely­zet. Sajnos, a városközpont területén, mivel állandó és nagyarányú építkezések folynak, minden ideiglenes, így játszóteret kialakítani egyelőre nem lehet. Nehezí­ti a helyzetet, hogy a város terveiben sem szerepel ját­szótér. A peremkerületeken azonban vannak lehetősé­gek, s ezek kihasználásá­ban jó példát mutatott a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek. Itt társadalmi mun­kában házak közötti sza­bad területen hét mini ját­szóteret alakítottak ki. A gyár munkásai maguk ké­szítettek mászókákat és egyéb játékokat, és felállí­tották a gyerekek nem kis örömére. Hasonló lehetősé­gei vannak a salgótarjáni öblösüveggyárnak, vagy a Zománcipari Műveknek is. A városgazdálkodási üzem szívesen kooperál a gyárak­kal, segít a területkijelölés­ben. Az építkezések folynak az egész város területén, ez sok helyet igényel. Hely kell a nyersanyagok raktá­rozásához, a felvonuláshoz is. Addig, amíg nem alakul ki új városközpont, az egyetlen lehetőség a mini­játszótereké. Galgagnián is aratnak Az őszi árpa aratásával megkezdődött a gafaonafoeta- karítás nagy munkája Galga- gután, a termelőszövetkezet­ben. Gondosan készülnek a betakarításra a gazdaság ve­zetői. Intézkedési tervet ké­szítettek, amelyben meghatá­rozzák a munkák rendjét, a gépek és az emberek munká­ját. A cél az, hogy folyama­tosan, jól dolgozhassanak, s a legjobb minőségben takarít­sák be a termést. Számolnak azzal, hogy az időjárás to­vábbra is szeszélyes marad, s ezért ösztönző bérezéssel ser­kentik jobb munkára a be­takarításban résztvevő szövet­kezeti tagokat, kombájnveze­tőket. Mintegy 900 hold gabona betakarításával számolnak a közös gazdaságban. A mun­kát három kombájnnal vég­zik. „besegít” egy rendreara- tó gép is. A táblák széléről két tehergépkocsi és két von­tató szállítja a szemet a kom­bájnszérűre. Gépesítették a szalmabetakarítást is. Gon­doskodtak arról, hogy a mun­ka közben meghibásodott gé­pet gyorsan javítsák. A sze­relők ezért állandó ügyeletet tartanak, s kinn a határban javítják a kombájnokat, a szállítógépeket, ha arra szük­ség lesz. Ami a termésered­ményeket illeti, a búza és a tavaszi árpa hozama jobbnak ígérkezik, a tavalyinál. MAI KOMMENTÁRUNK Magtárosok és az aratás A gabonabetakarítás idején, a kombájnve­zetők, az aratógép-kezelők, a szállítógépek vezetőin és mindazokon kívül, akik a földe­ken serénykednek a gyors, veszteségmentes aratás érdekében, nagy szerepet játszanak a magtárosok. Jóval a munka megkezdése előtt, egy megyei értekezleten, ahol a nyári munka zavartalan lebonyolításának részleteit beszélték meg a tsz-vezetők, államigazgatási szakemberek, gabonabetakarításhoz kapcsoló­dó vállalatok, a résztvevők egybehangzóan kérték a felvásárló vállalat képviselőjét: nagy figyelmet fordítsanak a magtárosok ki­választására, mert rajtuk sok múlik, hogy zökkenőmentesen és gyorsan végezhessék el a gabona betakarítását. Semmi csodálkoznivaló nincs ezen. Az ér­sekvadkertiek mondták el, hogy az elmúlt esztendőben az állami magtár előtt — mert vontatott volt a termény átvétele — feltor­lódtak a termést szállító járművek, zűrzavar keletkezett. Az embereken úrrá lett az ide­geskedés, amely nem segített a helyzeten. A magtár előtt kialakult körülmények követ­kezménye viszont az lett, hogy a gabonatáb­lákon dolgozó kombájnok megteltek termés­sel, szállítókocsik hiányában nem tudták üríteni, kénytelenek voltak megállni. Az ara­tás idején ilyen kihatása lehet a magtárosok munkájának. Feladatuknak egyik oldala ez, mert nekik kell minősíteni, víztartalmat vizsgálni, súlyt mérni és ezernyi más nélkü­lözhetetlen tennivalót is elvégezni. Ha össze­gezzük a dolgot, akkor kiderül, hogy aratást nélkülük megoldani nem lehet. . Arról van szó, hogy az idén, az előzetes tervek szerint a termesztőüzemek 5500 va­gon kenyérgabonát, 900 vagon sörárpát és 500 vagon takarmánygabonát értékesítenek. Ért a nagy mennyiségű terményt biztonságba kell helyezni. Ehhez a magtár mellett magtáros is kell. Elsősorban olyan, aki az aratást meg­előzően már gondoskodott a magtár fertőtle­nítéséről, a tároláshoz szükséges szerszámok­ról, gépekről, amelyek a szállítójárművekről az épületbe továbbítják a szemes terményt stb. Jogos az a megállapítás: amíg a gabo­na a rendeltetési helyére ér — a vetés mel­lett —, két fontos műveletet kell elvégezni. Learatni és megnyugtató módon raktározni. Magtárosaink legtöbbje felelősségének tu­datában kezdte meg a munkát. Az aratás el­ső szakaszában a tapasztalat: gondosan fel­készültek a munkára. Hetekkel ezelőtt tanfo­lyamokon tanulták a gabona átvételével já­ró munkát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy megyénkben ezekben a napokban még az aratás kezdetén vagyunk. Az igazi roham ezután következik. Egyszerre érik tavaszi ár­pa, búza, rozs. A termesztőüzemek időre szeretnék befejezni az aratást. Minden gépet munkába állítanak. Ahol a gépek nem bol­dogulnak a dűlés miatt, ott a kézikaszások vágják a rendet. Késlekedést egyetlen tsz, sem állami gazdaság nem enged meg magá­nak. Ez az időszak lesz magtárosaink igazi erőpróbája. A termesztőüzemek bíznak ab­ban, hogy nem zavarja munkájukat semmi sem, legfőképpen a gabona átvétele nem. Ehhez viszont a magtárosok gyorsasága, pon­tossága, felelőssége szükséges.-B­Szibéria olajütőere Á munka megkezdése után pontosam másfél év múlva üzembe helyezték a 818 kilo­méter hosszú Alakszamctrovsz- koje—Anasero—Szudzsenszk olajvezeték első szakaszát. Ez­zel a szibériai olaj nemcsak nyugatra jut el a vezeték- hálózaton, hanem a Szovjet­unió keleti területeire is, mi­után az új olajvezetékkel megvetették az alapját a Nyugat-Szibériát Távol-Ke­lettel összekötő transzkonti­nentális olajfővezetéknek. Az új olajvezeték {járatlan létesítmény. A csövek átmérő­je 1220 milliméter (ilyen át­mérőjű . csöveket még sehol a világon nem alkalmaztak). Itt működnek a világ legnagyobb aLajszivattyúi, kapacitásuk 10 000 köbméter óránként. Ha majd az olajvezeték teljes kapacitással dolgozik, a szál­lítási teljesítményét tekintve földünk legnagyobb vasúti fő­vonalaival vetekszik. Juhász a tanyán \ nagyoroszi termelőre"vetkezet borjúnevelő istállójában takarítják a kifutót. A növen- dékállatok meghálálják a gondoskodást, egészségesen, jól fejlődnek a szakemberek fel- _ ■ ügyeleté mellett ' —ár^­A községtől távol, a Saly- völgyi tanyán, delet ütött az óra. A nap melegen sütött a nyájra. Gazdájuk hűvösre terelte őket és maga is lehe- veredett egy fa alá. — ön a juhász számadó? — kérdem a pásztort. — Igen, én vagyok, Vájná Imre juhtenyésztő szakmun­kás. A középtermetű, széles ar­cú ember ezután elmondta, hogyan szerette meg a juhá- szatot, miért jegyezte el ma­gát ezzel a szakmával. — Az Alföldön születtem, ott is nevelkedtem — mond­ta. Négyen vannak testvérek és valamennyien juhászok. Az volt az apja, nagyapja, még a dédapja is. Hajdúszoboszlón, a juhtenyésztő szakiskolán ta­nult. Az iskola elvégzése után Hajdú-Bihar megyében dolgo­zott. — Hogyan került Erdőkürt­re? — Volt egy jó barátom, aki Kallón juhász. Ö hívott, jöj­jek el ide, mert itt juhállo­mány van, csak juhász kell hozzájuk. Azóta hét év telt el. — Nem bánta meg, hogy ideszegődött? — Nem. Megtaláltam a szá­mításomat. Szolgálati lakást kaptam. A keresetemmel la elégedett vagyok. A feleségem Is a közösben dolgozik.' Egy gyermekünk van. Szépen élünk. Tavaly tértek át a kétéven­kénti háromszori elletésre. Ez még nagyobb jövedelmet biz­tosít a közösnek. Háromszáz az anyajuhok száma. Az idén 40 pecsenye- és 140 tejesbá­rányt értékesítettek. Exportra vitték. Sokra becsülik Vájná Imre munkáját. Human Imre Sikeres találmányok tárlata BUDAPÄTEHT '72 Negyven vállalat, 160 mű­szaki, szellemi alkotását, ta­lálmányát. szabadalmait ál­lítja ki az Országos Talál­mányi Hivatal július 7. és 14. között a Budapesti Nem­zetközi Vásár 8/A pavilon­jában. A BUDAPATENT ’72 el­nevezésű kiállítás az utóbbi évek legjelesebb, már meg­valósult magyar találmá­nyait tárja a látogató elé, s kínálja — licencia formá­ban, vagy készgyártmány­ként — megvásárlásra. Kü­lönösen sok találmánnyal szerepelnek Borsod, Vesz­prém, Hajdú, Baranya és Zala megye vállalatai, in­tézményei. E találmányok bemutatá­sának különös jelentőséget ad az a tény, hogy az Or­szágos Találmányi Hivatal ezúttal elterjesztésükről is gondoskodik. S a kiállítás nyilvánossága lehetőséget ad arra, hogy a műszaki fej­lesztéssel hivatásszerűen foglalkozók, a feltalálók és újítók tapasztalatokat szerez­zenek az utóbbi öt év fej­lesztési eredményeiről. A Találmányi Hivatal a kiállí­táson iparjogvédelmi tanács­adó szolgálatot tart. A találmányok alkotóit, megvalósítóit ezúttal díjaz­zák is; nemcsak a feltaláló­kat, hanem azokat a válla­latokat is jutalmazzák, ame­lyek gondosan foglalkoznak a találmányok sorsával, megvalósulásával. Így kap elismerést a Híradástechni­kai Ktsz, a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísér­teti Intézet és több más vál­lalat, sok sikeres, megvaló­sult találmányáért. A kiállítást naponta dél­előtt 10-től este 7 óráig lá­togathatják az érdeklődők.1 1 NÓGRÁD - 1972, j július 7., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom