Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

fl?i«Eel Castro hazaérkezett Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: 65 napos távoliét után, 10 országban tett hivatalos ba­ráti látogatását befejezve, csü­törtökön délután hazaérkezett Havannába a Fidel Castro ve­zette kubai párt- és kor­mányküldöttség. A Kubai Kommunista Párt KB első titkárát, a forradalmi kormány miniszterelnökét az ünnepi al­kalomra feldíszített Jósé Mar­ti repülőtéren Osvaldo Dorti- cos államelnökkel és Raul Castro másodtitkárral az élen a Kubai Kommunista Párt PB, valamint a kormány tag­jai fogadták. Fidel Castro a repülőtéren várakozó tízezrek éljenzése közepette lépett ki az IL—62- es ajtaján, majd rövid ün­nepség után felsorakozott ha­vannaiak sorfala között, nyi­tott gépkocsiban a fővárosba vezető sugárúton végighajtott. A több mint 20 kilométeres útszakaszon ezrével lehetett olvasni a jelmondatokat, me­lyek a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való megbonthatatlan barátságot hirdetik. A Tranma, a párt lapja, Fi­del Castro érkezésének órájá­ban különkiadást jelentetett meg. Ebben két oldalon ké­pekben eleveníti fel a 10 or­szágban tett látogatás egy-egy emlékezetes pillanatát. A Magyarországon töltött na­pokról a lap képet közöl a martonvásári látogatásról, va­lamint a Ferihegyi fogadta1- tásról. Üjból olvashatjuk Castro üzenetét, amelyet Ká­dár Jánosnak és Fock Jenő­nek küldött hazánkból történt elutazásakor. A Tranma is­mét idézi a Népszabadság május 30-i számának köszön­tő vezércikkét, j Kosos céljaink erősítik (Folytatás az 1, oldalról) kereste a Darhanban magyar segítséggel épülő húskombi­nátot. Az építkezésen a kor­mány elnökét és kíséretét Holtság József, a magyar ki- rendeltség igazgatója tájékoz­tatta. Elmondotta, hogy a húskombinát a legkorszerűb­bek közül való, központi üze­mi épülete száznegyvenezer légköbméteres lesz, s hat nagy hűtőtárolója egyszerre három­ezer-négyszáz tonna húst tud majd befogadni. A rövid tá­jékoztatót követően a Minisz­tertanács elnöke végigjárta az építkezést. Egyetlen magyar munkás mellett sem ment el kézfogás, pár érdeklődő szó nélkül. Délben Darhan egyik új ne­gyedének főterén mongol— magyar barátsági nagygyűlést tartottak. A piros-íehér-zöld és piros-kék-piros zászlókkál díszített emelvényt sok ez­ren fogták körül, helybeliek és magyarok. Elsőként Sz. Luvszan lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban köszöntötte Minisztertaná­csunk elnökét, majd rámuta­tott: a Magyar Népköztársa­ság, szoros szövetségben és együttműködésben a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal, békés külpolitikát folytat. Pártjainkat, országa­inkat, népeinket a szocializ­mus teljes felépítésének kö­zös célja, a sokoldalú együtt­működés köti össze. A Ma­gyar Népköztársaság gazdasá­gi, műszaki segítséget nyújt hazánknak, nagy tudású szak­embereket küld a mongol népgazdaság számára olyan nagy jelentőségű ipari ob­jektumok felépítésére, mint az ulánbátori ruhagyár, s a szonginói biokombinát és az itteni húskombinát. Geológiai, vízgazdálkodási és állategész­ségügyi együttműködésünk is sikeres. — Vendégünkkel, Fock Je­nő elvtárssal, tárgyalásokat folytattunk a mongol—ma­gyar kapcsolatok továbbfej­lesztéséről. Megállapodtunk országaink kapcsolatai széle­sítésének néhány konkrét te­endőjében, s szívből jövő kö- szönetünket fejezzük ki a ma­gyar népnek testvéri segítsé­géért. Fock Jenő elvtárs mon- góliai látogatása fontos új hozzájárulást jelent a szocia­lista közösség egységének erő­sítéséhez, testvéri kapcsolata­ink bővítéséhez. Sz. Luvszan beszédének to­vábbi részében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, • s megállapította: a testvéri szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió követke­zetes béketörekvései eredmé­nyesek. A béketörekvések el­lenére az amerikai agresszo- rok évek óta bűnös háborút folytatnak Indokínában. A mongol nép — együtt a vi­lág békeszerető népeivel — hogy azonnal hagyjanak fel bűnös cselekedeteikkel — követeli az agresszoroktól, húzta alá Sz. Luvszan. Ezután Fock Jenő szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Üd­vözölte ;Darhan lakóit, majd elmondotta: — Ezen a helyen,' ahol egy­két évtizeddel ezelőtt csupán néhány jurta állt, ma lüktető életű, fiatalságot és fejlődést sugárzó, korszerű várost is­mertünk meg. Ez a város a mongol nép alkoltóerejének, tehetségének és szorgalmának nagyszerű bizonyítéka. Ma­gunk is meggyőződhettünk ró­la, hogy Darhan Mongólia és a KGST közös szülötte. — Magyarország és Mongó­lia együttműködését két szo­cialista ország azonos marxis­ta—leninista világnézetén, in­ternacionalista politikáján ala­puló sokrétű és gyümölcsöző kapcsolatok jellemzik. Szün­telenül erősödő gazdasági együttműködésünk keretében jelenleg két mongol Iparvál­lalat felépítésében veszünk részt, magyar szakemberek működnek közre Mongólia ás­ványkincseinek feltérképezé­sében, az ország vízgazdálko­dási terveinek megvalósításá­ban, valamint a földtani ku­tatásokban. — Látogatásunk eddigi ta­pasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy az ország né­pe következetesen valósítja meg pártja XVI. kongreszu- sán hozott határozatait, ame­lyek nagyszabású társadalmi és gazdasági feladatokat tűz­tek ki. Elismeréssel adózunk mongol elvtársaink nemzetkö­zi tevékenységének. A mar­xizmus—leninizmushoz való hűségük, közös harcuk és szoros együttműködésük a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal mai világunk nagy értéke. — Küldöttségünk látogatá­sának az a célja, hogy még szorosabbra fűzzük pártjaink, népeink, országaink testvéri kapcsolatait, együttműködé­sét. Elvtársi nézetazonossá­gunkat tükröző tárgyalásokat folytattunk a mongol párt- és kormány nagyrabecsült veze­tőjével, Cedenbal elvtárssal, aki oly sokat tett a pártjaink és országaink közötti kapcso­latok fejlesztéséért, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységéért. Fock Jenő szavait nagy taps fogadta. A magyar kor­mányfő ezután a várossal is­merkedett. Majd ismét talál­kozott a húskombinát építésé­nek magyar és mongol veze­tőivel. Elismerését fejezte ki a végzett munkáért, minde­nekelőtt azért a felajánlásért, hogy a kombinátot a terve­zettnél korábban, 1974 júliu­sára átadják rendeltetésének. A Minisztertanács elnök|\ felesége és kísérete a délutá­ni órákban visszaindult Ulán­bátorba. (MTI) Brandt—Pompidou — felszín és mélység A napokban ért véget Brandt nyugatnémet kancellár es Pompidou francia elnök szokásos félévi konzultációja. Az eredményt voltaképpen csak az eljövendő események tükrében lehet majd igazán megismerni. A nyilvánosság előtt mindkét politikus arról beszélt, hogy a francia—nyu­gatnémet együttműködést meg kell őrizni, mert „ez az alap­ja az európai egységnek”. Tekintettel arra, hogy Fran­ciaországban esetleg már az esztendő végén, de jövő ta­vasszal mindenképpen válasz­tásokra kerül sor, az NSZK- ban pedig novemberben vá­lasztanak — nyilvánvaló, hogy elemi taktikai érdekek is azt követelték: a megbeszé­lés az „egyetértés szellemét” sugározza. Mindez azonban csak a felszín. Bármilyen megnyugtató és napsugaras le­gyen is a nyugatnémet—fran­cia tárgyalásokról kiadott közlemény — azon a tényen nem változtat, hogy a leg­utóbbi hetek eseményei súlyo­san megterhelték a két ország tényleges kapcsolatát. Ezen túlmenően pedig kemény erő­próba elé állítják a/ kibővülés előtt álló Közös Piac egész szerkezetét. Az ellentmondásokat a font leértékeléssel felérő „lebegte­tése” élezte ki. Ez azonban csak „az utolsó csepp” volt a pohárban. A lényeg megérté­séhez vissza kell nyúlnunk a Közös Piac eddigi életének alapvető politikai, hatalmi és gazdasági összefüggéseihez. De Gaulle időszakában a Közös Piacot különös ellentmondás jellemezte. A Piac vitathatat­lanul legerősebb gazdasági ha­talma Nyugat-Németország volt. Ugyanakkor a bonni po­litikát — még a vesztett há­ború következményeképpen — korlátozó kötöttségek miatt a Közös Piac politikai hege­mon hatalma Franciaország lett. Ennek megfelelően (s eb­ben nem kis szerepe volt De Gaulle politikai-taktikai ké­pességeinek) a Közös Piac gazdasági szerkezete nagy­mértékben és talán elsősorban a francia érdekeknek felelt meg. Feltétlenül a legnagyobb mezőgazdasági exportőr, Fran­ciaország „testére szabták” a Közös Piac mezőgazdasági ár­rendszerét, de a közös piaci valuták egymás közötti árfo­lyamának kialakítása, vala­mint a francia devizaellenőr- zés rendszere is Párizs javá­ra billentette a mérleget. Amikor Pompidou Francia­országa F>e Gaulle álláspontján módosított és „beengedte” a Közös Piacba Nagy-Britanni­át, ezzel kétségtelenül komoly kockázatot vállalt. A brit monopóliumok ugyanis ver­senyképesebbek a tőkés vi­lágpiacon, mint a francia ipar, s Nagy-Britanniával szemben Párizsnak nincsenek meg azok a politikai előnyei 6em, ame­lyeket a nem teljes jogú NSZK-val szemben gazdasá­gilag gyümölcsöztetni tudott. ■ Párizs ezért kötött április végén devizamegegyezést a közös piaci országokkal és Angliával, hogy biztosítsa magát az árfolyam változásá­val szemben. Az angolok már néhány héttel a megállapodás után megszegték az alkut. A font lebegtetése a leértékelés előkészítésének tekinthető; a leértékelés pedig azt jelenti, hogy az angol kivitel olcsóbb lesz — tehát Franciaország még kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a világpiaci versenyben. Ezért — ha a hivatalos nyi­latkozatok fegyelmezettek vol­tak is — az angol lépést Pá­rizsban nem leplezett felhá­borodás fogadta. Gyökeresen más volt a nyugatnémet ál­láspont. Igaz, a font devalvá­lása Nyugat-Németonszággal szemben is javítja majd az angol versenypozíciókat. Ezt azonban a nyugatnémet ipar sokkal jobban .^kibírja”, mint 2 NÖGRAD - .1972. július 7., péntek Patollcsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Schiller nyugatnémet gazdasági és pénz­ügyminiszter Bonnban aláírta a két ország új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági szerződését. Néhány perccel 17.00 óra előtt közölte a nyu gatnémet kormány sajtóhiva­tala, hogy Brandt kancellár elfogadta Schiller gazdasági és pénzügyminiszter lemondását Szimla a jobb kapcsolatod kezdete Háromezerfős, lelkes tömeg fogadta csütörtökön Üj-Del- hiben a szimlai csúcstalálko­zóról visszaérkezett Indira Gandhi indiai miniszterelnök­asszonyt. Gandhi asszony az indiai— pakisztáni csúcstalálkozó befe­jezése után még néhány na­pot töltött a Himalája-hegy- ség tövében levő üdülőhelyen, ahol szerdán megbeszélésre fogadta John B. Connally volt amerikai pénzügyminisztert, Nixon amerikai elnök külön- megbízottját Is. A kormányfő Új-Delhibe visszaérkezve nyilatkozott az indiai—pakisztáni kapcsola­tok alakulásáról. Egyebek kö­zött azt mondotta, hogy a Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni köztársasági elnökkel Szimlában aláírt megállapo­dás a két ország jobb kap­csolatai kialakításának csak a „kezdete”. * Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni köztársasági elnök jövő hétfőre összehívta a pakisztá­ni parlament rendkívüli ülé­sét. Mian Mahmud Ali Kaszuri pakisztáni igazságügy-miniszter és a parlamenti ügyek mi­nisztere csütörtöki sajtónyi­latkozatában leszögezte: a nemzetgyűlés rendkívüli ülé­sének vitája csak az indiai— pakisztáni megállapodásra fog szorítkozni, más kérdése­ket nem fognak megvitatni. Ezzel sejtetni engedte, hogy a Bengáli Népi Köztársaság pakisztáni elismerésének lehe­tőségeiről nem lesz szó. (MTI) Kormányátalakítás Franciaországban Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Pierre Messmer, az új fran­cia miniszterelnök csütörtö­kön délelőtt folytatta kor­mányalakítási tárgyalásait, s politikai körökben arra számí­tanak. hogy e tárgyalásokat csütörtök estig be is fejezi, s az új kormány listáját ta­lán már a késő esti órákban, vagy pénteken délelőtt nyil­vánosságra hozzák. A kiszi­várgott értesülések szerint az új kormány tagjainak száma némileg kisebb lesz, mint az előzőé, a kulcsfontosságú mi­nisztériumok eddigi gazdáik kezében maradnak: így Schu­mann külügyminiszter, Debre hadügyminiszter és Giscard d’Estaing gazdasági és pénz­ügyminiszter megőrzi eddigi tárcáját. Július 13-án Párizsi Viefnam-konferencia A saigonl rezsim Párizsban ülését július 13-án tartják, tárgyaló küldöttségének meg- Közlése az időpont „megerő- bízottja csütörtökön az Egye- sítésének” tekinthető, sült Államok és saját orszá- (MTI) ga delegációjának nevében kö- ______________ z ölte a VDK és a DIFK kül­döttségével, hogy a párizsi né­gyes értekezlet legközelebbi A francia sajtó bőven komJ mentálja Chaban-Delmas tá­vozását, s a lapok rámutatnak arra: a kormány lemondását nem ő kezdeményezte, hanem Pompidou elnök szólította fel a miniszterelnököt a távozás­ra. (MTI) a francia. A franciák devizá­lis és szervezeti korlátozások felé hajló általános vonalá­val szemben ezért Bonn min­dig a „gazdasági liberaliz­mus” és az árfolyamok sza­bad alakulása felé hajlott, mert ez felel meg a nyugat­német monopoltőke törekvé­seinek. Mindez természetesen nem­csak gazdasági kérdés. A pénzügyi, gazdasági ellenté­tekben hatalmi-politikai tö­rekvések tükröződnek. Lénye­gében az, hogy Franciaország mennyit tud megőrizni a Kö­zös Piacban eddig játszott po­litikai és hatalmi hegemén szerepéből és milyen pozíció­kat lesz kénytelen átadni Nagy-Britanniának, vagy ne­tán Nyugat-Németországnak. A font lebegtetése előtt is fennálltak mindezek a prob­lémák. Párizs azonban akkor még számíthatott lényeges po­zícióinak megőrzésére. Ezért az október végére tervezett párizsi „Tízek konferenciá­ját” úgy tekintette, mint olyan értekezletet, amely sta­bilizálhatja Franciaország po­litikai vezető szerepét Nyugat- Európában. Ez az elgondolás sokak szerint, már akkor is vitatható volt, de még inkább az a francia pozícióikat ért súlyos csapások után. Éppen ezért ma már azt sem tartják lehetetlennek, hogy a Nagy- Britannia, Dánia, Norvégia és Írország belépését „ünneplő" októberi párizsi konferenciát esetleg nyugodtabb időpontra halasztják. *-i—e A Nógród megyei Vegyesipari Javító Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a MOFEM által gyártott háztar­tási kávéfőzők és vízvezeték-szerelvények garanciális, és fizető javítását is vállalja. Hibabejelentés: Salgótarján, Bartók Béla út 1. Tel.: 28-78 Tel.: 12-56 Balassagyarmat, Rákóczi út 64. Tel.: 34, 94. Közütetek, vállalatok figyelmébe ! Géptisztító rongyot a TEMAFORG-tói vásároljon I Ára: 13 Fl|bg. Budapest, VIII., Leonardo da Vinci u. 38. Telefon: 330-730. Telex: 22—4663. K r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom