Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Ifjúsági klubok 7öváro$ból a palóc főmrosba gflMKKappp*"^" wm u I A megyei ifjúsági klubta­nács vezetősége tegnap dél­után tanácskozást tartott Sal­gótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ­ban. Nógrádban 31 ifjúsági klub nevezett be a Kiváló If­júsági Klub pályázatára. Teg­nap megvitatták e klubok lá­togatásával kapcsolatos ta­pasztalatokat, megtörtént a; úgynevezett jelentő lapok le­adása. Üj szempontokról U szó volt a klubok rendszeres látogatásához, a klubtanáca lúgjai ugyanis ily módón szin­tén figyelemmel kísérik a klubok tevékenységét. E láto­gatások során sor kerül majd g munkaterv ellenőrzésére, a klubok es a fenntartó szervek viszonyának vizsgálatára. Ér­tékelték az egyhetes klubve- zetőképző tanfolyam tapaszta­latait is. JÚLIUS 2 Rárósi kulturális nap Hat község közös rendezvénye Az Ipoly-völgye falvainak közös, nagy ünnepére kerül sor júiius másodikan, ismét megrendezik a rárósi kultu- i aus nar ön amely az Ipoly- völgy falvai öntevékeny mű veszeti mozgalmának jelentőn kulturális szemléje. Rossz idő esetén július 9-én kerül sor a rendezvényre. A program vasárnap dél­előtt tíz órakor kezdődik, megnyitóit mond Radics Győ­ző a Szécsényi járási Hivatal elnökhelyettese. Ezután kez­dődik majd az öntevékeny művészeti együttesek műsora. A községek igen gazdag mű­sorral, népi táncokkal, ének- s .ólóval, szavalatokkal, nép­dalokkal, népdalcsokrokkal, énekkarokkal, zongoraszólók­kal, cigánydalokkal, paródiá­val, hegedűszólókkal, táncda­lokkal, szólóénekkel, szavaló­kórussal, menyecskekórusok­kal stb. lépnek közönség elé. Bemutatja műsorát Ipolytamóc, Litke, Ludiányhalászi, Mihály- geirge, Nógrádszakál, Egyhá­za sgerge. Délután kerül sor az ered­ményhirdetésre, átadják a szereplőknek, . csoportoknak, községeknek a nyereményeket, a különdíjakat, s minden község emléklapot is kap. A díjakat Kalocsai Miklós, az MSZMP Szécsényi járási Bi­zottságának csoportvezetője adja át. Tíz kellemes napot töltöttek Balassagyarmaton, a Nyírjesi úttörőtáborban a budapesti Törökvész utcai általános is­kolások. A korszerű, faházak­ból felépített tábor rendszere­sen ad otthont fővárosi és az ország más részeiből ide érke­ző gyermekeknek, akiknek szabad idejük hasznos eltölté­séről elsősorban a balassa­gyarmati úttöröház és a ba­lassagyarmati úttörők gondos­kodnak. Ma utaznak haza a budapesti táborlakók, akik kö­zött közel félszáz állami gon­dozottat is vendégül láttak Ba­lassagyarmaton. A lányok, fiúk megismerkedtek palóc­ország fővárosával, a környék történelmi nevezetességeivel, meglátogatták a múzeumot. Találkoztak a fiatalok a ha­tárőrökkel Is, akik igazi él­ményszámba menő fegyveijbe- mutatót is rendeztek a pesti pajtásoknak. Képünk a balas­sagyarmati úttörőház egyik fogadásán készült, ahol a Tö­rökvész utcai gyerekeket a házigazdák megvendégelték és táncos klubdélutánt rendez­tek a számukra. Kulcsár Józséf Röpül a páva Varsányiak Herencsényben Fokozatosan javuló kapcso­latokra figyelhetünk fel az egyes nógrádi falvak lakosai között... Ezt mutatják a He­rencsényben lezajló esemé­nyek is. ahová Varsány lako­sainak nagy csoportja érke­zett a herencsényi Röpülj pá­va- kör két héttel ezelőtti ven­dégszereplésének viszonzására. A két falu labdarúgócsapatai­nak küzdelmét még mindkét részről figyelem kísérte, de es­te már csak a varsányi Rö­pülj páva kör díszes ruhába öltözött, nagyszerűen éneklő tagjainak szólt a taps. Az előadás után lelkes gra­tulációk közepette szívélyes barátság kezdődött a két fa­lu vezetői a két Röpülj páva kör tagjai között. Az egyik csoportban Bacs- kó Józseffel, a helyi kulturá­lis élet vezetőjével beszélget­tünk, aki nagy megelégedéssel nyilatkozott a nap eseményei­ről. Nagyon örülünk ennek a kialakult baráti viszonynak, és a jövőben még többet te­szünk a környező falvak la­kosainak jobb kapcsolatáért. Kelemen István, Herencsény Hangverseny dolgozóknak A Magyar Kábel Művek központi férfikórusa vendég­szerepei ma, szombaton dél­után Balassagyarmaton, a ká­belgyárban. A szabad szom­batot színvonalassá teszik,j ér­tékes szórakozást ígérnek nemcsak üzemük dolgozóinak, de minden érdeklődőnek is, aki a kamaramuzsikát. az énekkart kedveli. A balassa­gyarmati vegyeskar és a ze­neiskola kamaraegyüttese, me­lyet Réti Zoltán igazgató ve­zényel, ugyancsak fellép a műsoron. A budapesti férfi­kart Kalmár Márton vezényli. Tavaszi tárlat Egerben Mint emlékezetes, nagy si­kert aratott az idei salgótar­jáni tavaszi tárlat, mely ka­put nyitott új, fiatal és ke­vésbé fiatal képzőművészek előtt is. Most, vasárnap a tár­lat anyagát Egerben, a Heves megyei nézők előtt ismét be­mutatják. A bemutatóra a négy megye — Heves, Pest, Komárom, Nógrád — között létrejött korábbi kapcsolatok alapján kerül sor. A vasárna­pi megnyitón Csongrády Bé­la, a Salgótarjáni városi Ta­nács munkatársa mond ünne­pi, méltató beszédet. Ásá« robbantással Thomas Hodan amerikai mérnök olyan gépet szer­kesztett, amely minirobban­tásokkal végez ásást. A gép működő részének legfonto­sabb eleme a robbantókamra, amelyben a folyékony üzem­anyag levegővel keveredik. A keverék villamos szikra által lobban lángra. A ké­szülék kezelői a robbanás­nál képződött gázokat úgy iányítják, hogy porhanyóssá (egyék és két oldalra szór­ják a talajt. Az ötletes konstrukciójú gép bizonnyá- ra az építkezéseknél is kitű­nően alkalmazható. Talán a földesúr és mező­városi Lakók ellentéteinek el­mondását folytattam volna, ha nem járok Szécsényben a napokban. A régi úri fészket állványerdők veszik körül, s a kastély „történelemköny­vébe” újra bekerül egy év­szám: újjáépítették 1972-ben. De most már nem a Forgá- chok, hanem a szécsényi dol­gozók kultúráját szolgálja. Bizony, sokat változott a vi­lág azóta, amióta a kastély kapuján a grófok hatlovas hintója gördült ki. Szécsényt azonban ugyana­zok lakják, azoknak az uno­kái, dédunokái, akiknek ré­gen olyan keservesen kel­lett harcolni — s legtöbb­ször eredménytelenül — a földesúri elnyomás ellen. Most emberi körülmények között élhetnek. Barokk pompa A XVII. század második felé­ben épült, majd újjáépítették a XVIII. század közepén. De 1814-ben borzasztó, az egész fazsindelyes „mezővárost” el­pusztító tűzvész nagy káro­kat okozott a kastélyban is. Tetőzete, bútorai megégtek. A II. világháború idején állító­lag 37 találat érte. A tető- szerkezetet már korábban helyrehozták, most kerül sor az általános újjáépítésre. Az 1839-es Forgách-féle birtokösszeírás így jellemzi az 4 NÓGRÁD - 1972. július 1« szombat Ssécaény a török idők után (ÍV*) Várkastély és épületet: „Szép, kényelmes- kétemeletes grófi lak• mely 34 szobából áll. Mellette 20 hold angluss kert van. három üvegházzal. A közelben 20 ló­ra való istálló található”. Mocsáry Antal szerint a kas­tély környéki angolkertben, különböző ritka bel- és kül­földi növények, virágok vol­tak. Szám szerint vagy két­ezer. melyekből az értékeseb­beket télen „lángosházíba” teszik. A kastély díszének tartják ezt a kertet tulajdo­nosai, látogatói egyaránt. Im­pozáns látvány volt a kastély köré ültetett 30 citromfa. Két halastó Is volt itt- az egyik­ben aranyhalak, a másikban hattyúk, gólyák, vadkacsák úszkáltak. A Forgáchok után követke­ző földesúrnak. Pulszky Fe­rencnek feleségét a hatalmas fák ragadták meg: •,Az évszázados, tisztelettu­dó fák / nyár, szil, tölgy, fe­nyő stb. / megmaradtak ősi méltóságukban," — írja Pulsz- kyné emlékirataiban. Elzálogosított birtok Urai évszázadokon át — ha megszakítással is — a For- gách grófok voltak. Már a XVI. szazad derekán megszer­zi a szécsényi birtokot a ma­gát Hont-Pázmán nemzet­ségből származtató Forgách- família. Korábban Losonpzy-, majd Hamvay-birtok volt. A Forgáchok a birtokot 1641-ben zálogosították el Ko- tháry Istvánnak, majd Szé­csényt 1737-ben váltották visz- sza. A birtokot a kastéllyal együtt 1846-ban megvásárol­ta Pulszky Ferenc haladó li­berális nemes, aki később Kossuth államtitkára lettf s emiatt a szabadságharc buká­sa után külföldre kellett emigrálnia, s 18 évig nemi lát­ta viszont hazáját. Ezalatt po­litikai tevékenységéért min­den néven nevezendő birtokát bírói zár alá helyezik. Pulszky Ferenc már koráb­ban, 1845-ben házasságot kö­tött egy több mint jómódú bécsi nagykereskedő és ban­kár lányával, Walter Teré­ziával. A jó hozományból 738 150 ezüstforintért Vásá­rolta meg a birtokot. Pulszky Ferenc új szellőmet vitt a volt Forgách-kastélyba. Élénk kulturális élet folyik itt az >,új földesúr” idjején. Maga Pulszky így ír erről: Októberben újra Lakberendezésiül az űrhajózásig öt esztendővel ezelőtt kez­dődött. Akkor született meg a terv a József Attila Művelő­dési Központban, hogy nők klubját kellene létesíteni. Egymás után jöttek az asz- szonyok, lányok, milyen jó lenne rendszeresen össze­jönni és valamilyen hasznos munka közepette eltölteni egy-két órát. Az asszonyok adig-addig mondogatták, amíg az el­képzelésekből és tervekből valóság lett. Megszületett a nők klubja. Székely István, a művelődési központ főelő­adója vezette a névsort. A papírja nagyon gyorsan be­telt. Az ötvenedik névnél azt mondta: — Gyerekek, ebből mostmái mindenképpen lesz valami. Kez­detnek mindenesetre nem rossz... A nőklub lényegében úgy kezdődött, mint szabás-varrás tanfolyam. Mindenki szereti a szép ruhát, az újat is, nem csoda, hogy az asszonyok-lá- nyok szívesen vették az anya­got és hozzáfogtak a tanulás­hoz, no, meg a gyakorlati is­meretek elsajátításához. Mert nem elég csak az olló és az akarat. Kell hozzá szabásmin­ta, kell hozzá mértékvétel, na meg különféle anyagok, ame­lyekből szabni-varrni lehet. A varrógépről már nem is be­szélve. Az első szabás-varrás tan­folyam nagyon jól sikerült. Sokan tanulták meg a szok­nya és blúz, a kötény, a ruha készítésének fortélyait. Aztán, az első összejövetelek után va­laki felvetette: — Nagyon jó, hogy kéthe­tenként összejövünk. De azt az időt, amit itt töltünk a művelődési házban, még hasz­nosabbá is tehetnénk. Gon­dolok arra, hogy előadásokat is hallgathatnánk. Ez nagyon jó ötlet volt. Székely István azonnal fel­vette a kapcsolatot a TIT-tel és a Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalattal. Sok jó ötlet, hasznos terv, okos javaslatok közepette vitatták meg a részletes programot. Olyat, amely minden klubtag érdeklődésének megfelel, és gyarapítja az ismereteket is. Mert rengeteg sok minden érdekli a nőket. Volt már a nőklub programjában hi­degkonyhai bemutató, előadás a város történetéről, kozmeti­kai és divatbemutató, orvosi előadás az egészséges életmód­ról és a korszerű étrendről. De ki gondolná, hogy a legns- gyobb sikere talán annak a roppant érdekes és időszerű előadásnak volt, amely az űr­hajózás mai helyzetéről szólt? Persze, nem szabad elfeled­kezni a sok-sok izgalommal és vidámsággal is járó vetélkedő­ről, amelyet Salgótarján is­meretéből rendeztek a klubta­gok. De közösen nézték meg például a tavaszi tárlat képeit is. Székely István állítása sze­rint az asszonyok teljes elis­merésével találkozott az a ki­rándulás, amelyet a nők klub­ja Budapestre szervezett. Volt, aki első alkalommal látogatott az Országházba ... Az elmúlt évek alatt nagy­szerű törzsgárda kovácsoló- do{t össze. Negyven—ötven asszony rendszeresen részt vesz az összejöveteleken, de van amikor hatvanan, sőt het­venen is vannak. A klubta­gok is nagyszerűen megismer­ték egymást. Pláne, ha olyan lelkes, és örökifjú asszonyok vannak közöttük, mint Hup- csik Gézáné és Kelecsényi Fe- rencné. Nem csoda, hogy most, az „évzáró” után, a nők klubja tagjai, elhatározták, hogy ősz­szel ismét találkoznak. Sőt, mi több, már most annyi a jelentkező, hogy két csoportot kell szervezni. Székely István megmutatja a programterve­zetet, amely ezt a cílnet vise­li: „A nő és minden, ami kö­rülveszi.” Kell ennél érdekesebb prog­ram? Nyugodt szívvel állítha­tom, hogy nem. Mert a prog­ramban például ilyen előadá­sok szerepelnek, mint „Évától Twiggy-ig”, amely az öltözkö­dés történetéről szól, „A nő ábrázolása a művészetekben”, „Kozmetika és fodrászat” — gyakorlati bemutatóval —, „Orvos az öltözködésről”, de lesz nyilvános divattanács­adás az alkalmi, utcai, háztar­tási és munkaruhákról, gyer- meköltöztetési tanácsadás, népművészeti filmek ismerte­tik meg a salgótarjáni asszo­nyokat, lányokat Nógrád tör­ténetével és természetesen nem maradhat el a „Nő a közéletben” című előadás sem. Jó és érdekes program ez. Minden bizonnyal örömmel veszik majd kezükbe szep­tember végén, október elején a nők klubja tagjai azt a le­velet, amely a következő fog­lalkozásra hívja őket... Csatai Erzsébet kommentáltam, ö meg volt hatva a költő közvetlensége által, tüstént felismerte ben­ne a lángészt.” Mindenkinek nem adhatott Megfordult a kastélyban „Gyakran ellátogatott hozzánk Ferenczy Teréz szécsényi kői- ) Szontágh Pál• aki helyben la- tőnő is. Versei tükrözik azt a kott, s Lisznyai Kálmán a borús hangulatot, amely a szomszéd faluból. Ha magunk- szabadságharc bukása után a ra maradtunk, olvastuk Pető- jó hazafiakat áthatotta. A re­fit, akinek költeményeit Te- meny azonban felcsillan so- réz (Pulszkyné• Walter Téré- raiban az önkényuralom ide- zia) számára fordítgattam és jén is: ,<Oh ennyi rom között csak az Ipoly fénylik. Ügy mint hajdan fénylett. Nem veszhet el a szív, ha jövőben bízik, Szerethet, remélhet" is kifejezi az éles kontrasz­tot, amely a kastély urai, pompája, s a kastély körül .•őgyelgő” szegények között fennállt: „Olyan szerencsések vol­tunk — írja —, hogy a legín- ségesebb időkben 500 ember­nek is öntöttünk levest. Udva­runkban 150 személy minden­kor találkozott a forró üst­nél.” Szép volt ez a szociális ér­zés Pulszkynénál, dehát „ad­hatott-e mindegyik (szécsé­nyi) szűkölködőnek”? (Folytatjuk) Dr. Kovács Antal írói hajlamai voltak Pulsz- kynak, de feleségének, Wal­ter Teréziának is. Utóbbi visszaemlékezései ',Egy ma­gyar hölgy emlékiratai” cím­mel később Londonban jelen­nek meg. Érzékeny lelkületét megfogta a táj szépsége, tör­ténelmi romantikája, de szo­morú árnyai is. A vár ma­radványairól így ír: ,-A 2. to­rony a másik végén áll a parknak, borostyán és rep- kény fedi. Ez annakelőtte bör­tön volt, ahol azoknak a föl­desuraknak a foglyai ültek■ akiknek az úriszéke bűnügyi törvénykezésre is feljogosí­tott." Pulszkyné akaratlanul lakói 'r

Next

/
Oldalképek
Tartalom