Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
/ ■ KALPAGOSOK NAPJAINK IFJÚSÁGA Pályakezdők és „veteránok” Százötvenen Sstgóbányán A középfokú tanintézetek iskolai és alapszervezeti KISZ- titkárai részére megyei vezetőképző tábor nyílt Salgóbá- nyán. A tábornak már jó hagyományai vannak megyénkben, minden évben kétszer — télen és nyáron — eljönnek ide a fiatalok, hogy képzett KISZ-vezetőként vegyenek részt az iskolai ifjúsági mozgalomban. A programnak csak a felét tervezték meg pontosan előre, a másik felét a gyerekek programozták be, s ők maguk vezették a tábort is. Nemcsak tanulják tehát, hanem rögtön gyakorolták is a vezetés tudományát. öt alapszervezetre osztották fel a tábor résztvevőit, az alapszervezetek versenyben álltak egymással. A versenv alakulását mindennap vezették az eredményjelző táblán. ötforintos alapon barkochba szellemi torna, akadályverseny, bográcsgulyásfőzés — csak néhány azokból a programokból, amelyek jelzik: a szabad idő eltöltésével sem volt baj a táborban. A 150 fős tábort Eocsó Imre, a KISZ megyei szakmunkástanuló-felelőse vezette. A középiskolások 1-én búcsúznak a tábortól. Süss Se3 nap! ■ Irány: Kemerovo! Nagy utazás, szép élmények részese az a húsz úttörő, aki július 23-án, délben Ferihegyen felszállt a Szovjetunióba induló menetrendszerű repülőgépre. Valamennyien kiváló úttörők, jó munkájuk, közösségi szellemük alapján jutalmul három hetet töltenek a Szovjetunióban. Először két napot Moszkvában tartózkodnak, majd ott ismét gépre szállnak, hogy eljussanak Kemerovóba, a Barátság Táborba. A csoportot Bálint Tamás» a KISZ megyei bizottságának titkára vezeti, a gyerekeket kalauzolja Fülöp Mária salgótarjáni városi úttörőtitkár és Pál Gyula, a salgótarjáni járási úttörőelnökség tagja is. A csoport július 13-ig marad a kemerovói Barátság Táborban. JAVARÉSZT befejeződtek a vizsgák a felsőoktatási intézményekben is. Egy „sorozat” fiatal fiú és Lány , kikerül hát a nagybetűs életbe. Nagy részüket már várják valamelyik munkahelyen. Helyet csináltak íróasztaluknak, rajztáblájuknak, esetleg feladatról is gondoskodtak már számukra. Hiába,, mégis csak ott a gombóc a torokban, amikor először lépik át a gyárkaput: milyenek lesznek a kollégák, milyen lesz a munka, jó volt-e a választás? Nem gyerekjáték ez, pályakezdésről van szó. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben olyan fiatalokat kerestünk fel, akik már „veteránok” ebben a témában, egy éve dolgoznak. Valameny- nyien főiskolából kerültek a gyárba. Susán Gyula a Nehézipari Műszaki Egyetem kohó- és fémipari főiskolai karán kapott üzemmérnöki diplomát. A hideghengermű műszaki osztályán dolgozik. — Nálam egy kis gikszer történt az indulásnál — meséli. — Én ugyanis a főiskola alakítástechnológiai szakán végeztem, itt viszont először az öntödébe tettek. Az egy egészen más világ, nem sok mindenhez tudtam hozzáfogni. Ugyanakkor viszont a hengerműben meg egy öntész szakon végzett fiú volt, így aztán magától kínálkozott a csere lehetősége. — Az első munka? — Itt, a gyárban az a szokás, hogy a pályakezdőknek 6 hónapi gyakorlati időre célfeladatot adnak ki. Én a Ripoche kemencékkel kapcsolatos vizsgálódásokkal kezdtem itteni működésemet. A hat hónap elteltével írásbeli jelentést írtam a kemencéknél észlelt problémákról. — Elégedett a feladatokkal? — Igen. A képzettségemhez méretezett munkákat kapok, az en esetemben ember és munkája harmóniában van. — Mit szólnál nagyobb lélegzetű munkákhoz? — örülnék, ha ilyennel megbíznának. Benne vagyok a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsában, de nem kaptam még semmi feladatot. Ezen egyébként csodálkozom is, állítólag már ki kellett volna írni a pályamunkákat. Kicsiny Miklós a karbantartó és szolgáltató gyárresz- leg villamos technológiai csoportjának műszergazdálkodója. A Kandó Kálmán Villa- mosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán/végzett. — Ha előre láttam volna, milyen munkakör van nekem megírva a nagykönyvben, akkor inkább a műszer- szakot választottam volna. A műszergazdálkodáshoz az passzolt volna. A mostani munkámnak csak a fele olyan, ami az iskolán szerzett ismereteket igényli. — Ezek szerint elkeseredett ember? — Szó sincs róla. Megszökni nem szándékozom, tehát bele fogok szokni. Egyébként van a dolognak jó oldala is. Itt a műszergazdálkodás eléggé elhanyagolt terület volt, lehet tehát mit produkálni. MIKLÓS is csak egy éve dolgozik még itt, de máris szép siker áll a háta mögött. A gyárban szokásos „hathónapos” feladata a vas-öntödei 15 tonnás híddaru villamos felszerelésének megoldása volt. Az idén felújítják a darut, s akkor az általa javasolt megoldást vezetik majd be. — Mit tudsz az FMKT-ről? — Tudom, hogy van, és hogy mit jelent a rövidítés. Közelebbi kapcsolatba azonban még nem kerültem vele. Berkes Piroska, a szerkesztési osztály építész-szaktechnikusa pontosan azt kapta munkahelyétől, amit vart. Nem véletlen, hiszen régi ismeretségben van már a gyárral. Szintén egyéves gyakorlatot mondhat magáénak, a debreceni felsőfokú építőgépészet! technikumban végzett. — Igazán nem panaszkod- hatom, hogy minket, kezdőket elhanyagoltak volna. A személyzeti főosztály például tíz előadásból álló sorozatot rendezett nekünk, az előadások a gyár felépítéséről, fontosabb feladatairól, terveiről szóltak. Amit ott hallottam, remekül felhasználhattam az első feladatoknál. Egyébként jellemző, hogy mennyire nem lehet megállni a tanulás Dán: májusban máris részt vettem egy 12 órás tanfolyamon a műszaki egyetemen. — Elégedett vagy u : ___k áddal? — Én is többet, komolyabb feladatokat szeretnék, mint minden fiatal. Azt izonoan tudomásul kell venni, hogy a vágyak csak akkor reálisak, ha a lehetőségeket is belezal- kuláljuk. Na meg persze az időt, amire amúgy is szükség van ahhoz, hogy az ember a gyakorlatban eligazodjon. Én megtaláltam itt a számításomat. Most még szerkesztői munkakörben vagyok, de kilátásba helyezték már az építésztervezői beosztást. Szabó Istvánnal, a nagyüzemi pártbizottság munkatársával, az FMKT titkárával is a fiatal pályakezdőkről beszélgetünk. — A hathónapos gyakorlati időre szóló célfeladat jól bevált módszer nálunk. Nem lézengenek tanácstalanul a kezdők, konkrét munka kapcsán ismerik meg a vállalatot, saját munkakörüket. Nemcsak nekik, hanem a vállalatnak is hasznos dolog ez. Nem beszélve arról, npgy egy jól sikerült munka rangot is ad a fiatalnak. Ami viszont hosszú idő óta gond, és nemcsak itt, hanem szerte az országban: a vállalatok nem használják ki a diplomaírásban rejlő lehetőségeket. Nem élő témát adnak a fiataloknak, pedig az élő téma felkínálásával két legyet üthetnének egy csapásra: a fiatal már a diplomaterv írásakor megismerkedne a vállalattal, a jól sikerült munkát pedig a vállalat hasznosíthatná. A SOK NÉV közül találomra választottuk ki a három pályakezdő fiatalt. Talán a véletlen műve, talán nem: lényegében mindhárman elégedettek. Bár, ha figyelembe vesszük, hogy ennél a gyárnál szervezetten és rendszeresen törődnek a pályakezdőkkel, azt kell mondanunk, itt a véletlennek kevés szava lehetett. Lehet választani I Nyári program diákoknak Itt a nyár, s ha néha kicsit borongós, változékony is, azért nagyszerű programokra, szép túrákra, táborozásokra nyújt lehetőséget.. Főleg persze a ^diákoknak, akik ebben a két hónapban valóságos időmilliomosok. A megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága közötti együttműködési megállapodás egyik fontos része a diákok szabad idejének hasznos, célszerű eltöltésével foglalkozik. Különösen a nyári vakáció ideje alatt fontos, hogy sokszínű, érdekes program álljon az ifjúság rendelkezésére. Bihary Lajost, a megyei művelődésügyi osztály középiskolai felelősét kerestük meg abból a célból, hogy segítségével tájékoztatást adjunk a diákoknak a nyári programválasztékról. — Kezdjük talán a táborokkal. Mi hír táborügyben? — Megyénkben ötezer úttörő táborozik, túrázik a nyáron. Ezer úttörő önálló csapattáborban üdül, 1400-an váltótáborokban, országjáró túrán pedig kétezren vesznek részt. A legjobbak a kiváló úttörők táborába mennek, a különböző akciókban kitűnt pajtások pedig Csillebércen és Zánkán táboroznak. A tiszafüredi szaktáborba is több mint százan utaznak az idén. — És a középiskolások? — Építőtáborozásra az idén is lehetőség nyílik. A lányok — összesen 600-an — Balatonaligán és Lengyeltótiban szőlőt ápolnak, gyümölcsöt szednek. Az első balaton- aligai turnus már el is utazott. A fiúk a tatai központi KISZ-tábor építésében segédkeznek, a nyár folyamán 250- én dolgoznak majd Tatán. Jól felszerelt kő- és faházak, változatos program várja a diákokat az építőtáborokban. A táborok vezetői pedagógusok, »Aseir wtci ZAVA2 h üttpÄäsMi a »S5RA0! VERSSIÍzólRE mindenütt van orvos is. Egyébként valamennyi táborban diákönkormányzat működik. „Telt ház” lesz Salgóbá- nyán is, nyáron sok fiatal jut el KISZ-vezetőképző táborokba. Az ifivezetőképző -tábor például július 30-án nyílik, 150 fiatal vesz részt rajta. — Mostanában sok diáktól hallja az ember a titokzatos rövidítéseket: KÜT és ICA. Mit jelentenek ezek? — A KÜT a középiskolai üdülőtábor. Az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács idén 700 középiskolás diáknak adott lehetőséget arra, hogy KÜT-jeggyel Leányfalun, Kilián-telepen és Bala- tonakalin táborozzon egy hétig. A teljes ellátás egy hétre mindössze 100 forintba kerül, nem véletlen tehát a KÜT nagy népszerűsége. Az ICA „fedőnév” mögött pedig az ifjúsági campingakció húzódik meg. A dolog lényege az, hogy az ország öt camping- tiborában, Harkányban, Miskolc-Tapolcán, Balatonföldvá- ron, Balatonszemesen és Badacsonyban, öt szállás- és étkezésjegyért összesen 35 forintot kell fizetni. Ez valóban megfizethető a kispénzű diákok számára is. — Hová mehetnek a világlátni vágyó diákok? — Két középiskolás csoport a bulgáriai kamcsiai üdülőtelepre utazik, s többen mennek a Szovjetunióba is. Csereüdültetés keretében pedig narminc ifivezető megy Szlovákiába. — S akik a nyár egy részét is tanulásra fordítják? — A legkülönfélébb szaktáborok nyílnak szerte az országban. Hogy csak néhányat említsünk: zenei, diáksportköri, diákhonismereti, iskolarádiók és diákújságok szerkesztőinek tábora. Ezek nem is elsősorban a résztvevők nagy száma, hanem a program sokszínűsége miatt érdekesek. Ezenkívül néhány harmadikos középiskolásunk a Művelődésügyi Minisztérium szervezésében egyhónapos nyelvi tanfolyamra a Szovjetunióba utazik. A művelődés- ügyi osztály és az egyetemek, főiskolák közötti együttműködés keretében pedig a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei egyetemi előkészítő táborokban készülnek fel a továbbtanulásra. A program még így sem egészen teljes. De az itt felsoroltak is amellett szólnak, hogy aki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, az semmi esetre sem fog unatkozni a nyáron. Az oldalt szerkeszti: Szendi Márta Fotó: Kulcsár József NÓGRÁD - 1972. július 1., szombat
