Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
Korszerűsítés A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat középtávú terve szerint 1975. végére jelentős miilékben javul a sütőipari üzemek műszaki-technikai felszereltsége, a dolgozók munkakörülménye. Öt üzemben hajtanak végre rekonstrukciót. Ennek során a megye sütőipari kapacitása 175/tonna óránkénti termelésre növekszik. Kenyérből 0,9, péksüteményből pedig 8,8 százalékkal emelkedik a termelés. A liszt tárolási ideje 12,2 napról 14,5 napra nő, azonban a tervezett 10 napos lisztkészleteket 7 üzemben továbbra sem tudják biztosítani. Megrövidül a termékek kiszállításának ideje. A városokban 12, a községekben pedig 14 óráig viszik ki a megrendelt árut. A szociális munkakörülmények javítására több millió forintot költenek. Mérséklődik a nehéz fizikai munka is. Az állandóan éjszaka dolgozó üzemek száma felére csökken. Hova forduljanak észrevételeikkel ? A rétsági járás községei ái amszolgáltatás szempontjából január elsejétől az Eszak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalathoz tartoznak, bár a villamos energiát átmenetileg változatlanul Vác felől kapják. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságától kaptuk a tájékoztatást, hogy a környékbeliek, ha az áramszolgáltatásban zavar támad, panaszaikkal és észrevételeikkel általában nem az arra illetékeseket, hanem a különböző fórumokat, hivatalos szerveket keresik. Emiatt a vállalat csak közvetítőkön keresztül értesül a panaszokról, s ez hátráltatja az intézkedést, a hibák gyors kijavítását. Arra kéri az igazgatóság az érintett községek lakóit hogy a megye más vidékein már bevált gyakorlathoz hasonlóan, saját érdekükben forduljanak bizalommal közvetlenül a rövidesen „hivatalba lépő” rétsági hibafelvevő szolgálathoz, illetve a balassagyarmati kirendeltséghez. A vállalat ígéri, hogy az esetleges panaszaikat minden esetben a lehető legrövidebb időn belül orvosolják. Segédüzem Erdőkürtön r Az erdőkürti termelőszövetkezet örökölte a valamikor Erdőkürtön működő gépállomást. A gépállomásról sok szakember is a tsz-hez került. A közös gazdaság ezt az erőt jól hasznosítja. Segédüzemet rendezett be a telepen, ahol harminchatan dolgoznak szakmunkások, betanított munkások egyaránt. Az ország különböző tájára szállítanak termékeikből. A Debreceni Kéziszerszámgyár állandó megrendelőjük. Jelenleg is kétszázezer keresztkulcsot gyártanak részükre. A budapesti bányagépgyár szerelvényeket és világító lámpatesteket rendelt az erdőkürti tsz segédüzemében. Ruman Imrét, lapunk külső munkatársát arról tájékoztatták a tsz vezetői, hogy a segédüzem évi termelési terve hárommillió forint. Berendezések Pétre Az országos petrokémial program keretében bővül a péti nitrogéngyár. A rekontstrukciós nagy beruházáshoz az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregysége is igen nagy mennyiségben készít szalaghiőa- kat, szállítószalag-berendezéseket, tároló bunkersorokat. A 40 milliós megrendelés teljesítésére most készülnek fel. A felszerszamozás folyamatban van már, az anyag nagy része megérkezett, a második félév elején megkezdik a gyártást. A visontai külfejtésre a harmadik negyedévben ugyancsak szállítanak újabb szalagrész tikét, tisz- szesen mintegy kétezer méter hosszúságban 1200-as szalagszélességű berendezéseket küldenek nz ország legnagyobb külfejtési! bányája számára. Bagókon jártunk Nehéz, fáradságos és kitartó munka jellemző a kőbányászokra. így van ez Bagókőn is, ahol a hegy egyik részén szlovák, a másik oldalon magyar kőfejtők dolgoznak. Főleg kézi erővel termelik a bazaltot. Minőségi munkára törekednek, ezért már robbantás után, a zúzába szállítás előtt válogatják a követ. Képünkön: Bata Sándor, az üzem egyik legjobb dolgozója a csillét tolja. Napi normája: 20—25 kocsi kő. Naponta 250—300 tonnát termelnek az útépítésre igen almalmas bazaltból. Jó munkájuk gyümölcse, hogy a megyei építőipari vállalatok mellett megrendelőjük lett Szarvas és Mezőhegyes is Hosszú út vezet még az elszállításig. A csillékből a követ az előzúzóba öntik, ahonnan a rostára kerülnek. A rosta két részre osztja és szállítószalagon további zúzásra kerül a bazalt, attól függően, hogy milyen nagyságot kell elérni. Egyet len géprész meghibásodása az egész üzem munkáját megbéníthatja, ezért állandó ellenőrzés szükséges. Princz János üzemvezető és Somosvólgyi Béla művezető a rosta helyes működését figyeli. Bibók László Ellenőrzés — reális megítélés IGEN egyértelmű és határozott volt a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor több mint két hónappal ezelőtt a szanált termelőszövetkezetek helyzetét tárgyalva előírta, hogy a nyújtott állami támogatást és hitelt az alaphiánnyal és veszteséggel záró közös gazdaságok milyen célokra használhatják fel, milyen gazdálkodási követelményeknek kell eleget tenniük. Most, a nyár derekán, amikor az aratás nehéz munkája előtt állunk, lehet hogy egyesek furcsállják ennek a témának ismételt felvetését. Nincs igazuk, mert nem akkor kell arról beszélni, hogyan használták fel az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott közös gazdaságok az állami pénzt, amikor már ég a ház, hanem már most kell ellenőrizni a reális megítélés céljából a kiadott feladatok végrehajtását. Ezt kell tenni azért is, mert a végrehajtás elég gyenge oldala vezetési gyakorlatunknak. Aztán nem kevesebbről, mint 32 millió 394 ezer forint ésszerű felhasználásáról van szó. A végrehajtó bizottság kimondta, hogy valamennyi szanált termelőszövetkezet köteles teljesíteni a szanálási bizottságok jelentésében javasolt intézkedéseket. A szandai Lenin Tsz-ben például a felhasználható részesedési alap évenként csak 3 millió 530 ezer forint lehet, a szanálási hitel visszafizetéséig. A terényi Aranykalászban a többi között az amortizációs alap 20 százalékát a szanálási hitel visszafizetésére kell fordítani, a fennmaradó 80 százalékot gépi beruházásokra használhatják fel. Űj építésbe nem kezdhetnek, három év alatt egymillió 400 ezer forintot a befejezetlen beruházásokra, és a szarvasmarha-ágazat technológiájának finanszírozására kell felhasználniok. Az ipolytar- nóci Béke Tsz-ben a képződő amortizációs alap 20 százalékát a veszteség rendezésére és az esedékes szanálási hitelek visszafizetésére kell fordítani. Üj beruházást itt sem indíthatnak. Az amortizációs alap 80 százalékát ebben az évben és a következő esztendőben csak a gépi és tartástechnológiai beruházásokra fordíthatják. A nagylóci közös gazdaság talpraállásá- hoz az szükséges, hogy a vetésszerkezetet tovább egyszerűsítsék a kevés munkaerő, illetve munkabért igénylő növények termelésének irányába. Felszámolják a sertéstelepet, az állattenyésztésbe pedig megfelelő szakember kerül, csökken a vezetés létszáma. Szigorú feltételeket kell teljesíteni a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet új vezetésének és a tagságnak. A karancssági Egyesült Erő Termelőszövetkezetben a vezetést és a gazdaságirányítást kellett átszervezni. A mát- raverebélyi Március 15. Közös Gazdaságban az ez évben képződő amortizációs alapot teljes egészében a szanálási hitel visszafizetésére kell fordítani. A nógrádsápi Május 1. Termelőszövetkezetben ésszerű munkaerő- és bérgazdálkodást kell a többi között kialakítani. Romhányban a növénytermelés szerkezetét teljes egészében az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatába kell állítani. Több variánsból álló gazdaságossági számítást végeznek a szakosított szarvasmarhatelep társulásos formában való megoldása céljából. Szó van arról is, hogy az amortizációs alap szabad részéből gépeket vásárolnak. Hathatós intézkedéseket vár a végrehajtó bizottság a nőtincsi termelőszövetkezet jelenlegi vezetőitől. Minden szövetkezetnek előírták, hogy mennyi pénzt használhatnak fel a részesedési alapra, több vezetőnek pedig csökkentették személyes jövedelmét. Bár az eltelt idő elég rövid, mégis szükséges, hogy az érintett termelőszövetkezetek pártszervezetei megvizsgálják, mennyiben teljesítették az előírt időarányos feladatokat a gazdaságok vezetői. A reális megítéléshez segítséget kaphatnak a járási hivatalok mezőgazdasági csoportjaitól, a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjától, a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztályától. Sokat segíthetnek a szövetkezetek ellenőrző bizottságai is. AZ ELLENŐRZÉS egyet jelent a tagság időben való őszinte és alapos tájékoztatásával, amelynek során el lehet oszlatni az esetleges illúziókat, reális képet lehet adni a vezetők tevékenységéről. Végül, de nem utolsósorban a szövetkezet tulajdonosai kijelölhetik a gazdálkodás hatékonyságát garantáló, újabb tennivalókat, maguk és vezetőik számára. I V, K. Arcok az új üzemből ff Én jövőt látok benne... ff A Réteágról Budapest felé Nem kis büszkeséggel a vezető főútvonal bal oldalán, hangjában mutogatta a tágas, a sorompón túl, a dombon napfényes munkatermeket, a néhány évvel ezelőtt még „mindentudó” gépeket és be- szántóföldek voltak. Aztán rendezéseket, az otthonos han- egy napon földgyaluk, mun- gulatú ebédlőt, a korszerű kagépek jelentek meg a terű- fürdőket és öltözőket. A csu- leten, teherautók hordták az pa beton, fém és üveg üzemépítési anyagot, daru nyújtó- csarnokban még minden új, gáttá nyalkát a magasba, sok- tiszta és ragyogó. Ugyan azt szór reggeltől estig sürgölődő mondják, hogy manapság esőembereket lehetett látni a dák nincsenek, de egy kisköl- környéken, lassan átalakult a tői túlzással azt is bátran áltáj képe, karcsú hidroglóbus, líthatjuk, ahogyan az egykori a kis Jakubecz Tériké, aki modem üzemcsarnokok nőttek szántóföldeken új ipari léte- még annyira fiatal, az első sítmény emelkedett, az maga látásra senki sem gondolná vagyok, a fizetés se rossz, de remélem, lesz még majd jobb is. Lányok és asszonyok Az üzemben az asszonyok és a lányok vannak többségben, mert ezt a munka természete így kívánja. Az alapító tagok közé tartozik Ban- dur Istvánná, Vincze Gusz- távné, Bordos Sándorné, meg ki a földből. Hétköznapi „csoda” Két üzem talált otthonra a dombtetőn. Tavaly óta dolgozik itt a Szivattyú Ktsz rétsági gyáregysége, a Glóbus Nyomda üzemében pedig ezekben a hetekben kezdődött meg a termelés, éppen ezért romhanyi ktsz-nél^ dolgozott, ide látogattunk. — Higgye el, nagyon jó dolog egy ilyen szép, új munkahelyen dolgozni — mondta Horváth József, a Glóbus Nyomda rétsági telepének TMK-sa, akit Kiss József a csoda: hétköznapi csoda. Akkor is, ha nem természetfeletti erők hozták létre, hanem szorgalmas munkáskezek. Ki honnan jött? Horváth József korábban a Hatvannyolcban Vácott befejezte a gépipari technikumot. Miért változtatott munkahelyet? — Először is azért, mert a feleségem is itt dolgozik — válaszolt. — Jobb az úgy, ha üzemvezető bízott meg, hogy e§y helyen vagyunk. Azt is távollétében legyen „idegen- megmondom őszintén, hogy vezetőm” a nemrégen felépült n^ár régebben olyan munkaúj gyárban. Ifjúsági munkabizottság az SZMT-nél Az SZMT határozata alapján az SZMT-tagok, a szakmai megyei bizottságok, az alapszervi ifjúsági felelősök, valamint fiatal aktivisták bevonásával 15 tagú társadalmi ifjúsági munkabizottság alakult. A bizottság az SZMT-elnök- ség mellett működik, ez irányítja- határozatot csak saját munkájára hozhat, az ifjúságot érintő intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait eljuttatja az elnökségnek. Tapasztalatcseréket Tanulmányozza a dolgozó, rátermettek társadalmi funk elsősorban a munkásifjúság cióba való állítását, a műn- munka- és életkörülményeit, kásfiatalok lakásépítkezésének érvényesíti a kollektív szerződésekben rögzített ifjúsági jogokat, segíti a különböző rétegekkel való foglalkozást, serkenti a fiatalok közéleti érdeklődésének fejlődését, aktitámogatását, az állami lakások kiutalását. Tevékenységét éves program alapján végzi, üléseit kétha vönként, illetve szükség szerint tartja. Kezdeményezi az vitásának fokozását, a terme- ifjúságot érintő kérdések meglési és politikai tömegmozgalmakat. Felmérik és ellenőrzik a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit, az iskolai és gyakorlati -iktatás tartalmát, politikai felkészítésüket és szervezeti életüket. Megvizsgálják tárgyalását, az ifjúsági törvény és az ifjúságpolitikai határozatok alapján. Koordi nálja, segíti a megyei bizottságok és a megyei bizottság nélküli alapszervezetek ifjúsági bizottságainak, illetve fe lelőseinek munkáját. Az elnök a tehetséges az SZMT elnökségének tagja, szervez a gazdasági vezetők és munkásfiatalok továbbtanulá- titkára pedig a szervezési és szakszervezeti aktivisták be- sának feltételeit, az ösztöndíj- kádermunka-bizottság iüggel- vonásávaL rendszert, szorgalmazzák - a leintett munkatársa. helyet kerestem, ahol a szakmai tudásomat jobban tudnám hasznosítani. így esett a választásom erre az új üzemre. Nem is titkolom, hogy én nagy jövőt látok benne... Kovács József az érettségi után műszerész szakmát tanult, egy ideig Alsópetényből járt dolgozni az Egyesült Izzó váci gyáregységébe. Amikor először hallott a Rétságra települő új üzemről, nyomban „háztűznézőbe” indult, s jelentkezett is felvételre. Majdnem másfél évig a budapesti „anyaüzemben” tanulta a gépmesterséget. Most már egy hónapja végire Rétságon dolgozhat — Jól érzem magam ebben az üzemben — mondta. — Amíg megismerkedtem a szakmával, sok segítséget kaptam a művezetőktől, a munka tetszik, igazán elégedett róla, hogy máris gépmester. — Érsekvadkerti vagyok — mondta. — Onnan csak köny- nyebb Rétságra bejárni, mint Dunakeszire, a konzervgyárba, ahol azelőtt dolgoztam. Én is Pesten tanultam, ott lettem gépmester. A fizetésem most 1700—1800 forint. Ez is jó dolog. Meg aztán szeretem is ezt a munkát csinálni. Űj az üzem, most alakul a kollektíva, s a kezdet soha sem könnyű. Az a természetes. hogy az örömök mellett egyelőre még súrlódások, nehézségek és gondok is akadnak. Ahogyan az egyik dolgozó meg is jegyezte, összetartó kollektívát, rendet és fegyelmet, új üzemet teremteni „máról holnapra nem megy”. S a tennivalókat senki sem végezheti el azok helyett, akik itt dolgoznak. Néhány dolgot mégis a '.telkemre kötöttek” a beszélgető- társak, hogy el ne felejtsem szóvá tenni. Az üzemhez vezető úton nincsen közvilágítás, se váróterem a buszmegállónál. A dolgozók kénytelenek sötétben botorkálni, s a szabad ég alatt ácsorogni esőben, szélben. Baj van a vízellátással is. De a legnagyobb gondot a közlekedés okozza a környező községekből bejáró dolgozóknak. Jó lenne, ha a Volán 2. számú Vállalat, a községi tanács és az üzem együttesen megvizsgálnák, hogy mit lehetne e panaszok orvoslása érdekében tenni? Kiss Sándor NÓGRÁD — 1972. július 1., szombat
