Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

Vankóné, Balázs és Asztalos a Galériában

NAIYFESTŐK KIÁLLÍTÁSA

A KIÁLLÍTÁS vetekszik az Egry emlékkiállítás gazdagságával, sokrétűségében felülmúlja azt. Hatvankét művész állít ki, a Nemzeti Galériában (rendezte: F. Mihályi Ida és Bánszki Pál), többen közülük életükben műfajt változtattak.

Foglalkozásukat tekintve legtöbben földművese*, vagy parasztasszonyok, de akad cipész, borbély, géplakatos, hivatalnok, bányász, modell, nyugdíjas, munkás, kanász, molnár, vagy mint Dani Pálról írja a katalógus: nyugdíjas, aki egyébként „ezermester” (?) is, de egyéb tevékenységük töredékét sem említhettem, mert hiszen sokan közülük foglalkozást változtattak, vagy mint Mokry-Mé- száros Dezső, mezőgazdasági akadémiát végzett, s kalandos élete során Ázsiát, Nyugat- Európát és Afrikát is megjárta. Vagy Győri Elek, aki apjától tanulta a kovácsmesterséget, melyet alig űzött, viszont látogatta a Képzőművészeti Főiskolát és festőként élt és nyomorgott. Süli András hat elemit végzett, kosárfonó volt, meg alkalmi munkás, majd Benedek Páter sikerein felbuzdulva (akinek kiállításai voltak 1925 Budapesten, Bécsben 1928, Hollandiában, Cegléden 1964, Székesfehérvárott, 1969-ben Uszodon szülőfalujában és részt vett a Vinterthuri Naivfestók bien- náléján, kezdett foglalkozni festéssel, de csak öt évig festett, míg elismerés hiányában udvarában felgyújtotta festményeit. Mégis a gyűjtők kezében megmaradt képei 1969- ben a pozsonyi nemzetközi kiállításon elhozták számára az aranyérmet, de ez az elismerés is elkésve érkezett, mert ugyanaz évben meghalt

„ Vankóné Dudás Juli népművészünk szerencsésebb pályát futott be, 77 évvel később születvén Galgamácsán, megbízatásokat kapott, s így hosszúkás formátumú képe a Lakodalmas, ma a bánki új vendéglőt díszíti. (Film is készült róla, magam is láttam, nem is rossz!) A Galériában kiállított képe Fonóházat ábrázol: fekete ruhás legények teszik a szépet tarka népviseletben üldögélő lányoknak, a kép előterében még táncolnak is. Nagy munkásságot vallhat magáénak Gajdos János. 14 képe látható most kiállítva, köztük nagyméretűek is. mint például a Nagy körmenet, ahol sötét tónusú, ezüstös ég alatt hóban vonul a nagy körmenet fantasztikus, óriás templom felé, oldalvást koldusok kéregetnek, míg a közepén vonulók piros és zöld zászlókat lengetnek. Megszámlálhatatlan ember tömeg népesíti be nagy vásznait. Hieronimus Boschsal vetélkedik fantáziája. Gajdos is kiállított mindenfélét, akárcsak Benedek. Másik nagyméretű képe (külföld számára kiadott naptár közli!) színesben e kiállításon is látható. Témája Vásár. Sátorosok között tolong a vásáros nép, előtérben ökrös szekerek vonulnak, de a sátorok között is magyarfajta fehér hosszú szarvú ökrök álldogálnak, miközben ezerféle nép tolong, ad, vesz, nyüzsög.

De ne felejtsük el a salgótarjáni Balázs Jánost sem, akit volt módom személyesen megismerni, akárcsak Győri

Eleket, Bati Istvánt, vagy Csi- min Józsefet. Balázs Jánost a szürrealista naivok közé sorolnám, ugyanakkor például Benedek Pétert a realisták közé. Igen ám, és éppen ez az érdekes, más szelek jártak a képzőművészek világában az első világháború után, mint ma. És e naivok nem is any- nyira naivok, valamilyen formában azért tájékozva vannak a festészet akkori és mai divatjairól, irányzatairól. Balázs János képeinek egzotikuma talán egy cigánysors emlékei, szabad asszociációk ezek a világról, ha a zene nyelvéből kölcsönzők hasonlatot, „moll”-ban van festve, míg paraszt festőink, s főképpen Vankóné „dúr”-ban, vidám erőteljes színekkel fejezi ki magát. Balázs János szomorúan „szordinóra fogja hegedűjét”.

Balázs mellé állítanám Török Sándor fantasztikus képeit, például Életfa és a XXL század házassági lehetőségei, vagy ötös-hatos-hetes ikerek már a címekből is kitetszik, hogy szürrealisztikus festővel van dolgunk, akár Balázs Jánosnál, aki ilyen címeket ad képeinek: Egzotikus gyümölcsök, Látomás csontvázzal, Káprézat. Mi látható a Látomás csontvázzal című művén például: egy kupac összehánvt emberfej, halálfej, madár, torz alakhalmaz. Valamennyire Boschra emlékeztet, pedig elképzelhető, hogy a nevét sem hallotta Boschnak. Török Sándor 1896-ban született, négy gimnáziumot végzett, több mint ötven évet ledolgozott, hivatalnokoskodott. Hetvenedik születésnapján határozta el, hogy festeni fog. Azóta 150 képet festett. Kifaragott négy szobrot. Több kiállítása volt, díjat is kapott.

CSIMIN JÓZSEF így magyarázta Nagyra nőtt kukorica címet viselő képét, melyet üvegre festett. E képen a szárazságról beszél, a falu átkáról. (A képen kanyargós patak vezet átlósan át, felső része kiszáradt a pataknak) „de a parasztasszony imádkozik, és így látható, hogy a közepétől már újra megindul a

patak vize, nem hiába sírt még a gólyacsalád sem uz ágon, Isten meghallgatta sirámaikat, imájukat. Megnő

órjásira a kukorica”. E pár

mondat jellemzi a naivfestő gondolkodásmódját.

A szobrászati anyag nem kevésbé gazdag, Török Sándortól Édesanyám című fából faragott ■ szobra, mely a nézőt önkéntelenül a neger plasztikára emlékezteti, A’oa Ferenc hortobágyi gulyása messzeségbe kémlel. Asztalos Johák parádi fafaragó 1.80 centiméter magas Palóc asszonyát állította ki. Láthatóan dolgozó urához, a mezőre tart, az asszony hátán fonott kosárban kisgyermekét viszi, bal kezében aludttejes köcsögöt visz, meg sarlót. Asztalos Johák annak ellenére, hogy iskolai végzettsége csak nyolc elemi és foglalkozására nézve gépész, olyan tehetséges, hogy számára semmi sem lehetetlen, nagyméretű szobrait sikeresen faragja előtanulmány nélkül a fába, míg a hivatásos szobrász agyagba mintázza szobrát, alakíthat, javíthat rajta, nála a fa anyaga kizárja a toldozgatás lenetőségét, ha elfaragta, eldobhatja.

A kiállítás nagy közönség- sikere is azt bizonyítja, hogy a naivművészet virágzásának zenitjéhez érkezett. Láttam angol és francia nyelvű külföldi kiadványt, amelyből csak a mi magyar naivművészeink hiányoztak. A legközelebbi antológiában, ha lesz ilyen, a mieink is ott lesznek. Mégis a kiállítók idős kora azt bizonyítja, hogy nincs utánpótlás. Ugyanakkor nálunk is, külföldön is megjelentek a főiskolát végzett, tanult naiv művészek, nálunk például Galambos, Berki Viola, de hiszen már Győri Elek is főiskolát járt. Talán akkor álnaivok ezek? Humoros választ is lehet adni erre, és vitatkozni is érdemes rajta. Én azt mondanám, vannak akik naivnak születtek, az oktatás nem fog rajtuk, legfeljebb rövid akadémikus intermezzo után visszatérnek önnönmagukhoz, a bennük szunnyadó naivitáshoz.

Egy Picasso életéről szóló könyvben olvastam, hogy a Batlan-Lavoirban. Picasso első műtermében Apollinaire, Jean Cocteau és Picasso szeretvén a tréfát és a Vámos Rosse- ant (akit tudvalevőleg a naiv- festészet ősatyjának tekintenek), elhatározták, hogy tréfából kitüntetik a naiv festőt Nobel-díjjal. Írtak is Raus- sean-nak egy ünnepélyes levelet, hogy legyen szíves átvenni Picasso műtermében a Nobel-díjat. A műteremben volt egy modellpódium, azt szőnyeggel letakarták és közepére helyeztek egy álrene- szansz karszéket Teán Cocteau, akit ez a kaján tréfa módfelett szórakoztatott, gyertyákat helyezett e kopasz naivfestő feje fölé. Rosseun any- nyira komolyan vette, hogy a szöveg, melyet Apollinaire írt és Cocteau felolvasott, tényleg a Nobel-díjat jelenti, hogy ünnepélyes, merev tartásban ülve hallgatta végig cikor- nyás kitüntetését, még akkor sem változtatva pozitúráján, amikor már a feje fölé helyezett gyertyák csonkig égve. s lecsöpögve, a faggyú ökörszarvakat növesztett kopasz feje búbján.

NEM TUDOTT arról, hegy Nobel-díjjal nem szoktak festőket kitüntetni, csak írókat, vagy tudósokat, annyira naiv volt. íme a bizonyíték arra, hogy vannak született naivek. Képei jelenleg horribilis ősz- szegeket érnek.

Jánossy Ferenc

Megkezdődtek

a jubileumi Dózsa-ünnepségek

Az idén ünnepeljük Dózsa György születésének 500. évfordulóját, s ennek kapcsán országszerte megemlékeznek az 1514-es parasztháború eseményeiről, kutatók és honismereti körök elevenítik fel a feudalizmus e jelentős, hanyatló korszakának helyi emlékeit. Nem véletlen, hogy a Dózsa-emlékbizottság a jubileumi ünnepségek központjául Ceglédet tette meg, amelynek piacán Dózsa nevezetes toborzó beszédét elmondta, ahol a történelem során számos forradalmi korszak több jelentős eseménye zajlott le.

Mint arrbl Kürti András, Cegléd város Tanácsának elnöke tájékoztatott, a Dózsa György születése 500. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségek sorozata június 4-én Cegléden megkezdődött, akkor nyitották meg ugyanis Az 1514-es parasztháború című hadtörténeti kiállítást a fegyeveres erők klubjában. Június 17-én bélyegkiállitás nyílik a Kossuth Művelődési Központban Dózsa népe címmel. Ez alkalommal a haladó

parasztmozgalmakkal foglalkozó bélyegeket mutatják be. A kiállításon alkalmi posta- hivatal is működik. Június 18-án kiállítás nyílik a Kossuth Múzeumban Dózsa koráról „Parasztélet a XVI. században” címmel, és itt mutatja be Lörincz Gyula pozsonyi grafikusművész Dózsa-so- rozatát. Június 19-én filmankét lesz az ítélet című Dózsa- filmről, az ankéton részt vesznek Csőri Sándor és Kása Ferenc, a film alkotói is. Június 22-én zenekari hangverseny lesz. amelyen közreműködik Erdész Zsuzsa, és dr. Tur- pinszky Béla. a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a honvédség egyesített zenekara. Június 23-án irodalmi estet rendeznek a Kossuth Művelődési Központban költők. írók és szerkesztők részvételével. Ceglédre várják Benjámin Lászlót, Fehér Tibort, Féja Gézát, Hegedűs Gézát, Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Kiss Annát, Nemeskürty Istvánt, Simon Istvánt, Tóth Gyulát és Fábián Gyulát. Június 24-én ünnepi műsoros est lesz. Közreműködik a magyar néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művész- együttese. Este fél tízkor élőkép, tábortűz, tűzijáték, a város fiataljainak demonstrációja a Kossuth téren.

Június 25-én kerül sor a központi országos ünnepségre, délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés keretében leplezik le Somogyi József, Kos- suth-díjas szobrászművész Dózsa-emlékművét. A nagy • gyűlésen beszédet mond Kállai Gyula, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Dózsa- emlékmű megkoszorúzása után korhű jelmezes felvonulásra kerül sor a magyar néphadsereg alakulatai, valamint a ceglédi dolgozók közreműködésével. Délután három órától légiparádé, sport- és harcibemutató következik. hat órakor térzenét ad a honvédség egyesített zenekara a Kossuth téren, este nyolckor pedig utcabált tartanak a piactéren.

Gyermekklub Salgótarjánban

Vakáció.!! Itt vannak már a perzselő napok, a rekkenő hőség, az iskolákból a gyerekek szétröppennek a táborokba a vizek mellé, hegyek közé, vagy szüleikkel indulnak kirándulásra, a városi gyerekek egy része pedig falura utazik, nagyszülőkhöz, rokonokhoz. Mennyi öröm, egy életre szóló kedves emlék néha a vakáció! Vajon el lehet-e felejteni a napfényes órákat, a vízről felszálló pára illatát, a hegyek hűvösét?

A nyár, amely — úgy tűnik mindenkinek — kizárólag az övé, itt van a nyakunkon. A szervezett táborozásokon, programokon túl azonban gyakori eset, hogy a tanév végén sok családban „szervezetlenség” lesz úrrá: hogy telik el ez a bő két hónap, mi legyen a gyerekkel? Az iskola szárnyai alól kibújt, a szülők dolgoznak, a gyerek lődörög, néha csavarog és így tovább.

Ezért is tartjuk okos és hasznos kezdeményezésnek Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ gyermekklubjáhak létrehozásátBalázs Lászlóné, a központ munkatársa így beszél erről:

•— Ez a klub kiscsoportos jelleggel működik majd, kihasználva e formában rejlő lehetőségeket. Célja tulajdonképpen az iskolai oktatónevelő munka kiegészítése, az általános iskolás gyermekek nyári foglalkoztatása,

nevelése, s nem utolsó sorban élménynyújtás.

Terv szerint a gyermekklub nemcsak a nyári hónapokban működik, tárja szélesre kapuit.

— Valóban így van. Célunk egy úgynevezett bázis gyermekközösség létrehozása Salgótarjánban, ösz- szel ugyanis a klub újjáalakul. Célkitűzéseink közé tartozik még, természetesen, a közönségnevelés is, a gyermekekkel igyekszünk megismertetni a művelődési központ rendezvényeit. S egyúttal a fiúkórus tagjainak jutalom is lesz a klubban való részvétel.

A klub őszi munkájának jobb megszervezése jegyében, annak előkészítéseképpen felmérő lapokat is kiküldtek a gyerekeknek. Többi közt megkérdezték tőlük: mit csinálnak délutánonként (úttörő-foglalkozás, szakkör, zeneiskola, különóra stb), mi a legkedvesebb játékuk, mi a legutóbbi tv- műsor, amely nagyon tetszett, ha problémáid vannak, kivel beszéled meg. S alá kellett húzni a lapokon a kitöltőnek legjobban tetsző tulajdonságokat, mint például: barátság, őszinteség, árulkodás, becsület, összetartás, hűség, szerelem, hiúság, szépség, akaraterő, merészség, erősség.

A lapok beérkeztek, ezekben a hetekben feldolgozzák őket, s válaszokat figyelembe veszik az őszi program összeállításában. Előbb

Kulturális élet Rétságon

Megkezdődött a szervezett kulturális élet a rétsági új művelődési központban, amit az is bizonyít, hogy elkészült a júniusi műsortájékoztató is, amely gazdag programról számol be.

Már eddig is sok minden történt: így például író-olvasó találkozó az ünnepi könyvhét keretében, zenés, zártkörű műsor az asszonyok klubjában. „Telegroteszk” címen a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének műsora, most szombaton pedig este hét órai kezdettel az Állami Déryné Színház vendégjátékára kerül sor. A

színház társulata Szeneczei László: Nem mindenki jut el Floridába című kétrészes színművét adja elő.

Számos kiállításra és bemutatóra is sor került, megtartották a könyvkiállítást, a kozmetikai áruk bemutatóját, június 15-től 25-ig tart nyitva Orbán István fafaragó népművész kiállítása. Június 16- án rendezik meg a konzerv- bemutatót. Június 27-től július 3-ig pedig fotókiállítás keretében a Nógrád megyei fotóklub képei láthatók. Megannyi rendezvényre és előadásra kerül sor a klubokban, a szakkörökben, és az együttesek keretében is.

NÖGRAD — 1972. június 9., péntek

Utazás Jakabbal

Űj mgyar filmet készít a Budapest ' Filmválalat. Császár István novellája alapján a szerző és Gábor Pál írta a forgatókönyvet. Az operatőr Kende János, a rendező ugyancsak Gábor Pál. Az új magyar film Jakabról és barátjáról, két ízig-vérig mai fiatalemberről szól, akik egy évet töltenek együtt. Különös foglalkozásuk kapcsán — tűzoltókészülék ellenőrzők — rendkívül sok különös helyzetben kell helytállniuk. Az év leteltével útjaik elválnak, új életet kezdenek. Jakab megnősül, barátja István egyetemre megy. Az új magyar film főszereplői Husz- ti Péter, Ion Bog, Szabó Éva és Moór Mariann. Képünkön: jelenet a filmből.

még itt van egy kérdés: ml a nyári program?

A klub e hónaptól augusztus 17-ig minden csütörtökön nyitva áll, a kötött foglalkozások egy része a művelődési központban, másrészt a gyermekkönyvtárban (Gagarin iskola) lesz. A programok lebonyolításában a gyermekkönyvtár, az általános iskolák, az úttörőház, a nyári napközis tábor, a művelődési központ, stb. működik közre. A Gagarin, a Rákóczi és a Mártírok úti általános iskolákkal máris szorosabb a központ kapcsolata, de valamennyi salgótarjáni iskolával jó kapcsolatokat kíván teremteni a gyermekklub.

A program színes, változatos, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat és azt, hogy — nyár van! Következésképpen rengeteg játékra nyílik lehetőség. Kiépül a „riadólánc” a gyerekek köréből, megtörténnek a csapatbeosztások az ügyességi tízpróbához (kosárlabda, célbadobás, labdavezetés, labdacsere, tollaslabda, pingpong, kugli, horgászás stb.). Számos alkalommal lesz filmvetítés, tréfás versenyek, például nagyotmondó verseny, beszélgetés az indiánokról és hajósokról, barkácsolás, bábkészítés é3 bábszínház, egész napos túrák a környező vidéken, a hegyekben, körséta Salgótarjánban, Ki tud többet Salgótarjánról címmel vetélkedő, kiállítások megrendezése, s még sorolhatnánk a változatosnak ígérkező, sok ötlettel összeállított programot.

A nyár a gyermekklub tagjainak is élménythozónak ígérkezik- S ha elszáll, lesz mire emlékezni az őszi foglalkozásokon.

T. E.

Szovjet kulturális küldöttség Budapesten

A Szovjet Kulturális Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének küldöttsége — L. Alek- szejeva titkár, V. Gudilenkov és A. Dubcsak — a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének meghívására egyhetes tanulmányútra Budapestre érkezett.

A