Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

Vankóné, Balázs és Asztalos a Galériában NAIYFESTŐK KIÁLLÍTÁSA A KIÁLLÍTÁS vetekszik az Egry emlékkiállítás gazdagsá­gával, sokrétűségében felül­múlja azt. Hatvankét művész állít ki, a Nemzeti Galériában (rendezte: F. Mihályi Ida és Bánszki Pál), többen közülük életükben műfajt változtattak. Foglalkozásukat tekintve legtöbben földművese*, vagy parasztasszonyok, de akad ci­pész, borbély, géplakatos, hi­vatalnok, bányász, modell, nyugdíjas, munkás, kanász, molnár, vagy mint Dani Pál­ról írja a katalógus: nyugdí­jas, aki egyébként „ezermes­ter” (?) is, de egyéb tevé­kenységük töredékét sem em­líthettem, mert hiszen sokan közülük foglalkozást változ­tattak, vagy mint Mokry-Mé- száros Dezső, mezőgazdasági akadémiát végzett, s kalandos élete során Ázsiát, Nyugat- Európát és Afrikát is megjár­ta. Vagy Győri Elek, aki ap­jától tanulta a kovácsmester­séget, melyet alig űzött, vi­szont látogatta a Képzőművé­szeti Főiskolát és festőként élt és nyomorgott. Süli András hat elemit végzett, kosárfonó volt, meg alkalmi munkás, majd Benedek Páter sikerein felbuzdulva (akinek kiállítá­sai voltak 1925 Budapesten, Bécsben 1928, Hollandiában, Cegléden 1964, Székesfehérvá­rott, 1969-ben Uszodon szülő­falujában és részt vett a Vinterthuri Naivfestók bien- náléján, kezdett foglalkozni festéssel, de csak öt évig fes­tett, míg elismerés hiányában udvarában felgyújtotta fest­ményeit. Mégis a gyűjtők ke­zében megmaradt képei 1969- ben a pozsonyi nemzetközi kiállításon elhozták számára az aranyérmet, de ez az elis­merés is elkésve érkezett, mert ugyanaz évben meghalt „ Vankóné Dudás Juli nép­művészünk szerencsésebb pá­lyát futott be, 77 évvel ké­sőbb születvén Galgamácsán, megbízatásokat kapott, s így hosszúkás formátumú képe a Lakodalmas, ma a bánki új vendéglőt díszíti. (Film is ké­szült róla, magam is láttam, nem is rossz!) A Galériában kiállított képe Fonóházat áb­rázol: fekete ruhás legények teszik a szépet tarka népvi­seletben üldögélő lányoknak, a kép előterében még táncol­nak is. Nagy munkásságot vallhat magáénak Gajdos Já­nos. 14 képe látható most ki­állítva, köztük nagyméretűek is. mint például a Nagy kör­menet, ahol sötét tónusú, ezüs­tös ég alatt hóban vonul a nagy körmenet fantasztikus, óriás templom felé, oldalvást koldusok kéregetnek, míg a közepén vonulók piros és zöld zászlókat lengetnek. Megszámlálhatatlan ember tö­meg népesíti be nagy vászna­it. Hieronimus Boschsal ve­télkedik fantáziája. Gajdos is kiállított mindenfélét, akár­csak Benedek. Másik nagy­méretű képe (külföld számá­ra kiadott naptár közli!) szí­nesben e kiállításon is látha­tó. Témája Vásár. Sátorosok között tolong a vásáros nép, előtérben ökrös szekerek vo­nulnak, de a sátorok között is magyarfajta fehér hosszú szar­vú ökrök álldogálnak, miköz­ben ezerféle nép tolong, ad, vesz, nyüzsög. De ne felejtsük el a salgó­tarjáni Balázs Jánost sem, akit volt módom személyesen megismerni, akárcsak Győri Eleket, Bati Istvánt, vagy Csi- min Józsefet. Balázs Jánost a szürrealista naivok közé so­rolnám, ugyanakkor például Benedek Pétert a realisták közé. Igen ám, és éppen ez az érdekes, más szelek jártak a képzőművészek világában az első világháború után, mint ma. És e naivok nem is any- nyira naivok, valamilyen for­mában azért tájékozva van­nak a festészet akkori és mai divatjairól, irányzatairól. Ba­lázs János képeinek egzotiku­ma talán egy cigánysors emlékei, szabad asszociációk ezek a világról, ha a zene nyelvéből kölcsönzők hasonla­tot, „moll”-ban van festve, míg paraszt festőink, s főkép­pen Vankóné „dúr”-ban, vi­dám erőteljes színekkel fejezi ki magát. Balázs János szo­morúan „szordinóra fogja he­gedűjét”. Balázs mellé állítanám Tö­rök Sándor fantasztikus ké­peit, például Életfa és a XXL század házassági lehetőségei, vagy ötös-hatos-hetes ikerek már a címekből is kitetszik, hogy szürrealisztikus festővel van dolgunk, akár Balázs Já­nosnál, aki ilyen címeket ad képeinek: Egzotikus gyümöl­csök, Látomás csontvázzal, Káprézat. Mi látható a Láto­más csontvázzal című művén például: egy kupac összehánvt emberfej, halálfej, madár, torz alakhalmaz. Valamennyi­re Boschra emlékeztet, pedig elképzelhető, hogy a nevét sem hallotta Boschnak. Török Sándor 1896-ban született, négy gimnáziumot végzett, több mint ötven évet ledolgo­zott, hivatalnokoskodott. Het­venedik születésnapján hatá­rozta el, hogy festeni fog. Azó­ta 150 képet festett. Kifara­gott négy szobrot. Több kiál­lítása volt, díjat is kapott. CSIMIN JÓZSEF így ma­gyarázta Nagyra nőtt kukori­ca címet viselő képét, melyet üvegre festett. E képen a szá­razságról beszél, a falu átká­ról. (A képen kanyargós pa­tak vezet átlósan át, felső ré­sze kiszáradt a pataknak) „de a parasztasszony imádkozik, és így látható, hogy a köze­pétől már újra megindul a patak vize, nem hiába sírt még a gólyacsalád sem uz ágon, Isten meghallgatta si­rámaikat, imájukat. Megnő órjásira a kukorica”. E pár mondat jellemzi a naivfestő gondolkodásmódját. A szobrászati anyag nem kevésbé gazdag, Török Sán­dortól Édesanyám című fából faragott ■ szobra, mely a nézőt önkéntelenül a neger plaszti­kára emlékezteti, A’oa Ferenc hortobágyi gulyása messzeség­be kémlel. Asztalos Johák parádi fafaragó 1.80 centimé­ter magas Palóc asszonyát állította ki. Láthatóan dolgo­zó urához, a mezőre tart, az asszony hátán fonott kosár­ban kisgyermekét viszi, bal kezében aludttejes köcsögöt visz, meg sarlót. Asztalos Jo­hák annak ellenére, hogy is­kolai végzettsége csak nyolc elemi és foglalkozására nézve gépész, olyan tehetséges, hogy számára semmi sem lehetet­len, nagyméretű szobrait sike­resen faragja előtanulmány nélkül a fába, míg a hivatá­sos szobrász agyagba mintáz­za szobrát, alakíthat, javíthat rajta, nála a fa anyaga kizár­ja a toldozgatás lenetőségét, ha elfaragta, eldobhatja. A kiállítás nagy közönség- sikere is azt bizonyítja, hogy a naivművészet virágzásának zenitjéhez érkezett. Láttam angol és francia nyelvű kül­földi kiadványt, amelyből csak a mi magyar naivmű­vészeink hiányoztak. A legkö­zelebbi antológiában, ha lesz ilyen, a mieink is ott lesznek. Mégis a kiállítók idős kora azt bizonyítja, hogy nincs utánpótlás. Ugyanakkor ná­lunk is, külföldön is megje­lentek a főiskolát végzett, ta­nult naiv művészek, nálunk például Galambos, Berki Vio­la, de hiszen már Győri Elek is főiskolát járt. Talán akkor álnaivok ezek? Humoros vá­laszt is lehet adni erre, és vitatkozni is érdemes rajta. Én azt mondanám, vannak akik naivnak születtek, az oktatás nem fog rajtuk, leg­feljebb rövid akadémikus in­termezzo után visszatérnek önnönmagukhoz, a bennük szunnyadó naivitáshoz. Egy Picasso életéről szóló könyvben olvastam, hogy a Batlan-Lavoirban. Picasso el­ső műtermében Apollinaire, Jean Cocteau és Picasso szeret­vén a tréfát és a Vámos Rosse- ant (akit tudvalevőleg a naiv- festészet ősatyjának tekinte­nek), elhatározták, hogy tré­fából kitüntetik a naiv festőt Nobel-díjjal. Írtak is Raus- sean-nak egy ünnepélyes le­velet, hogy legyen szíves át­venni Picasso műtermében a Nobel-díjat. A műteremben volt egy modellpódium, azt szőnyeggel letakarták és kö­zepére helyeztek egy álrene- szansz karszéket Teán Coc­teau, akit ez a kaján tréfa módfelett szórakoztatott, gyer­tyákat helyezett e kopasz naiv­festő feje fölé. Rosseun any- nyira komolyan vette, hogy a szöveg, melyet Apollinaire írt és Cocteau felolvasott, tényleg a Nobel-díjat jelenti, hogy ünnepélyes, merev tartásban ülve hallgatta végig cikor- nyás kitüntetését, még akkor sem változtatva pozitúráján, amikor már a feje fölé helye­zett gyertyák csonkig égve. s lecsöpögve, a faggyú ökör­szarvakat növesztett kopasz feje búbján. NEM TUDOTT arról, hegy Nobel-díjjal nem szoktak fes­tőket kitüntetni, csak írókat, vagy tudósokat, annyira naiv volt. íme a bizonyíték arra, hogy vannak született naivek. Képei jelenleg horribilis ősz- szegeket érnek. Jánossy Ferenc Megkezdődtek a jubileumi Dózsa-ünnepségek Az idén ünnepeljük Dózsa György születésének 500. év­fordulóját, s ennek kapcsán országszerte megemlékeznek az 1514-es parasztháború ese­ményeiről, kutatók és honis­mereti körök elevenítik fel a feudalizmus e jelentős, ha­nyatló korszakának helyi em­lékeit. Nem véletlen, hogy a Dózsa-emlékbizottság a jubi­leumi ünnepségek központjá­ul Ceglédet tette meg, amely­nek piacán Dózsa nevezetes toborzó beszédét elmondta, ahol a történelem során szá­mos forradalmi korszak több jelentős eseménye zajlott le. Mint arrbl Kürti András, Cegléd város Tanácsának el­nöke tájékoztatott, a Dózsa György születése 500. évfor­dulója tiszteletére rendezendő ünnepségek sorozata június 4-én Cegléden megkezdődött, akkor nyitották meg ugyanis Az 1514-es parasztháború cí­mű hadtörténeti kiállítást a fegyeveres erők klubjában. Június 17-én bélyegkiállitás nyílik a Kossuth Művelődési Központban Dózsa népe cím­mel. Ez alkalommal a haladó parasztmozgalmakkal foglal­kozó bélyegeket mutatják be. A kiállításon alkalmi posta- hivatal is működik. Június 18-án kiállítás nyílik a Kos­suth Múzeumban Dózsa korá­ról „Parasztélet a XVI. szá­zadban” címmel, és itt mu­tatja be Lörincz Gyula pozso­nyi grafikusművész Dózsa-so- rozatát. Június 19-én filman­két lesz az ítélet című Dózsa- filmről, az ankéton részt vesz­nek Csőri Sándor és Kása Fe­renc, a film alkotói is. Június 22-én zenekari hangverseny lesz. amelyen közreműködik Erdész Zsuzsa, és dr. Tur- pinszky Béla. a Magyar Álla­mi Operaház magánénekese, valamint a honvédség egye­sített zenekara. Június 23-án irodalmi estet rendeznek a Kossuth Művelődési Központ­ban költők. írók és szerkesz­tők részvételével. Ceglédre várják Benjámin Lászlót, Fe­hér Tibort, Féja Gézát, Hege­dűs Gézát, Illyés Gyulát, Ju­hász Ferencet, Kiss Annát, Nemeskürty Istvánt, Simon Istvánt, Tóth Gyulát és Fá­bián Gyulát. Június 24-én ün­nepi műsoros est lesz. Közre­működik a magyar néphad­sereg Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett művész- együttese. Este fél tízkor élő­kép, tábortűz, tűzijáték, a vá­ros fiataljainak demonstráci­ója a Kossuth téren. Június 25-én kerül sor a központi országos ünnepség­re, délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés keretében leple­zik le Somogyi József, Kos- suth-díjas szobrászművész Dózsa-emlékművét. A nagy • gyűlésen beszédet mond Kál­lai Gyula, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Dózsa- emlékmű megkoszorúzása után korhű jelmezes felvonulásra kerül sor a magyar néphad­sereg alakulatai, valamint a ceglédi dolgozók közreműkö­désével. Délután három órá­tól légiparádé, sport- és har­cibemutató következik. hat órakor térzenét ad a honvéd­ség egyesített zenekara a Kossuth téren, este nyolckor pedig utcabált tartanak a pi­actéren. Gyermekklub Salgótarjánban Vakáció.!! Itt vannak már a perzselő napok, a rekkenő hőség, az iskolák­ból a gyerekek szétröppen­nek a táborokba a vizek mellé, hegyek közé, vagy szüleikkel indulnak kirándu­lásra, a városi gyerekek egy része pedig falura uta­zik, nagyszülőkhöz, rokonok­hoz. Mennyi öröm, egy élet­re szóló kedves emlék néha a vakáció! Vajon el lehet-e felejteni a napfényes órákat, a vízről felszálló pára illa­tát, a hegyek hűvösét? A nyár, amely — úgy tű­nik mindenkinek — kizáró­lag az övé, itt van a nya­kunkon. A szervezett tábo­rozásokon, programokon túl azonban gyakori eset, hogy a tanév végén sok családban „szervezetlenség” lesz úrrá: hogy telik el ez a bő két hónap, mi legyen a gyerek­kel? Az iskola szárnyai alól kibújt, a szülők dolgoznak, a gyerek lődörög, néha csa­varog és így tovább. Ezért is tartjuk okos és hasznos kezdeményezésnek Salgótarjánban, a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont gyermekklubjáhak lét­rehozását­Balázs Lászlóné, a központ munkatársa így beszél er­ről: •— Ez a klub kiscsoportos jelleggel működik majd, ki­használva e formában rejlő lehetőségeket. Célja tulaj­donképpen az iskolai oktató­nevelő munka kiegészítése, az általános iskolás gyerme­kek nyári foglalkoztatása, nevelése, s nem utolsó sor­ban élménynyújtás. Terv szerint a gyermek­klub nemcsak a nyári hó­napokban működik, tárja szélesre kapuit. — Valóban így van. Cé­lunk egy úgynevezett bá­zis gyermekközösség létreho­zása Salgótarjánban, ösz- szel ugyanis a klub újjáala­kul. Célkitűzéseink közé tartozik még, természetesen, a közönségnevelés is, a gyer­mekekkel igyekszünk meg­ismertetni a művelődési köz­pont rendezvényeit. S egy­úttal a fiúkórus tagjainak jutalom is lesz a klubban való részvétel. A klub őszi munkájának jobb megszervezése jegyé­ben, annak előkészítésekép­pen felmérő lapokat is ki­küldtek a gyerekeknek. Többi közt megkérdezték tőlük: mit csinálnak délutá­nonként (úttörő-foglalkozás, szakkör, zeneiskola, külön­óra stb), mi a legkedvesebb játékuk, mi a legutóbbi tv- műsor, amely nagyon tet­szett, ha problémáid vannak, kivel beszéled meg. S alá kellett húzni a lapokon a kitöltőnek legjobban tetsző tulajdonságokat, mint pél­dául: barátság, őszinteség, árulkodás, becsület, össze­tartás, hűség, szerelem, hiú­ság, szépség, akaraterő, me­részség, erősség. A lapok beérkeztek, ezek­ben a hetekben feldolgozzák őket, s válaszokat figye­lembe veszik az őszi prog­ram összeállításában. Előbb Kulturális élet Rétságon Megkezdődött a szervezett kulturális élet a rétsági új művelődési központban, amit az is bizonyít, hogy elkészült a júniusi műsortájékoztató is, amely gazdag programról számol be. Már eddig is sok minden történt: így például író-olva­só találkozó az ünnepi könyvhét keretében, zenés, zártkörű műsor az asszonyok klubjában. „Telegroteszk” cí­men a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesé­nek műsora, most szombaton pedig este hét órai kezdettel az Állami Déryné Színház vendégjátékára kerül sor. A színház társulata Szeneczei László: Nem mindenki jut el Floridába című kétrészes színművét adja elő. Számos kiállításra és be­mutatóra is sor került, meg­tartották a könyvkiállítást, a kozmetikai áruk bemutatóját, június 15-től 25-ig tart nyitva Orbán István fafaragó nép­művész kiállítása. Június 16- án rendezik meg a konzerv- bemutatót. Június 27-től jú­lius 3-ig pedig fotókiállítás keretében a Nógrád megyei fotóklub képei láthatók. Meg­annyi rendezvényre és elő­adásra kerül sor a klubokban, a szakkörökben, és az együt­tesek keretében is. NÖGRAD — 1972. június 9., péntek Utazás Jakabbal Űj mgyar filmet készít a Budapest ' Filmválalat. Csá­szár István novellája alap­ján a szerző és Gábor Pál írta a forgatókönyvet. Az operatőr Kende János, a rendező ugyancsak Gábor Pál. Az új magyar film Ja­kabról és barátjáról, két ízig-vérig mai fiatalemberről szól, akik egy évet töltenek együtt. Különös foglalkozásuk kapcsán — tűzoltókészülék el­lenőrzők — rendkívül sok kü­lönös helyzetben kell helytáll­niuk. Az év leteltével útjaik elválnak, új életet kezdenek. Jakab megnősül, barátja Ist­ván egyetemre megy. Az új magyar film főszereplői Husz- ti Péter, Ion Bog, Szabó Éva és Moór Mariann. Képünkön: jelenet a filmből. még itt van egy kérdés: ml a nyári program? A klub e hónaptól augusz­tus 17-ig minden csütörtö­kön nyitva áll, a kötött fog­lalkozások egy része a művelődési központban, másrészt a gyermekkönyv­tárban (Gagarin iskola) lesz. A programok lebonyolításá­ban a gyermekkönyvtár, az általános iskolák, az úttörő­ház, a nyári napközis tábor, a művelődési központ, stb. működik közre. A Gagarin, a Rákóczi és a Mártírok úti általános iskolákkal máris szorosabb a központ kap­csolata, de valamennyi sal­gótarjáni iskolával jó kap­csolatokat kíván teremteni a gyermekklub. A program színes, válto­zatos, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat és azt, hogy — nyár van! Kö­vetkezésképpen rengeteg já­tékra nyílik lehetőség. Ki­épül a „riadólánc” a gyere­kek köréből, megtörténnek a csapatbeosztások az ügyessé­gi tízpróbához (kosárlabda, célbadobás, labdavezetés, labdacsere, tollaslabda, ping­pong, kugli, horgászás stb.). Számos alkalommal lesz filmvetítés, tréfás versenyek, például nagyotmondó ver­seny, beszélgetés az indiá­nokról és hajósokról, bar­kácsolás, bábkészítés é3 bábszínház, egész napos tú­rák a környező vidéken, a hegyekben, körséta Salgótar­jánban, Ki tud többet Sal­gótarjánról címmel vetélke­dő, kiállítások megrendezé­se, s még sorolhatnánk a változatosnak ígérkező, sok ötlettel összeállított progra­mot. A nyár a gyermekklub tagjainak is élménythozónak ígérkezik- S ha elszáll, lesz mire emlékezni az őszi fog­lalkozásokon. T. E. Szovjet kulturális küldöttség Budapesten A Szovjet Kulturális Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­gének küldöttsége — L. Alek- szejeva titkár, V. Gudilenkov és A. Dubcsak — a Művésze­ti Szakszervezetek Szövetségé­nek meghívására egyhetes ta­nulmányútra Budapestre ér­kezett. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom