Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)
1972-06-07 / 132. szám
KÖZÖS £ÖZLEÜÉ!«T Fidel Castro Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról Elutazott Fidel Castro (Folytatás az 1. oldalról) társaságában ellépett a dísz- egység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. A kubai párt első titkára, a kubai kormány elnöke ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Kádár János társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók sorai előtt. Magyar és kubai zászlócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői melegen éltették a testvéri kubai népet, a két nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át Fidel Castrónak és a kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a kubai különrepülőgépen. Fidel Castro a beszállás előtt szívélyes, baráti búcsút vett Kádár Jánostól és Fock Jenőtől. Néhány perc múlva magasba emelkedett a repülőgép, amelyet a magyar légierők vadászköteléke kísért a határig. Fidel Castro tegnap európai útjának újabb állomásara Varsóba érkezett. (MTI) Gromiko szovjet külügyminiszter elutazott Berlinből. Képünk az NSZEP KB székházában készült, ahol Houecker első titkár fogadta Gromikót Kadar Janos nyilatkozata Dr. Fidel Castro ftuz elutazását követően Kádár János, az MS?MP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozott a Prensa Latina, a Magvar Rádió és Televízió és a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Szívesen élek az alkalommal, hogy Fidel Castro elvtärs magyarországi látogatásának befejezésekor néhány szót szóljak a találkozóról. Fidel Castro elvtárs nem ismeretlen ember Magyarországon. Politizáló közvéleményünk ismeri Kubát, s ez őzt is jelenti, hogy Fidel Castro és a többi kubai elvtársunk, barátunk útját — A tárgyalások során örömmel és bizonyos meglepetéssel tapasztaltam, hogy Fidel Castro elvtárs is sokkal többet tud Magyarországról, erről a Kubától mágiscsak távol levő országról, mint gondolná az ember. M->st, hogy a repülőtér felé jöttünk, azt mondtam Castro elvtársnak: sok más mellett ennek a látogatásnak van egy olyan eredménye is, hogy ez alatt a hét alatt nemcsak vezetőink, hanem a munkások, parasztok, kutatók, diákok ts közvetlenül és személyesen megismerték Fidel Castrcí, az embert. Fidel Castro e'v- társ a közvetlen személyes találkozások során mély és jó benyomásokat keltett a magyar közvéleményben, amely megismerhette Kuba kiemelkedő fiát, a forradalom, a szocializmus nagy harcosát, a rendkívül közvetlen embert. — Amikor a repülőtéren az Ittlevő budapestiektől, a tömegektől elköszönt, különböző üdvözlő szavakat hallottunk, amelyek közül egyre, mint nagyon érdekesre, különösen felfigyeltem. Az egyik asszony azt kiáltotta, hogy a magyarok szeretnek téged. Ez nagyon általános és átfogó kffejezés, de jól adta vissza azt az érzelmi hangulatot, amivel lakosságunk Fidel Castro elvtársat fogadta. — Fidel Castro elvtárs is megemlítette nekem: örül annak, hogy eljuthatott Magyar- országra, s közvetlen, személyes benyomásokat szerezh s- tett hazánkról, ami mindig többet és mást jelent, mint amit az ember írásból és a hírekből tud. — Örülök annak, hogy a kubai elvtársak elfogadták meghívásunkat. Fidel Castro elvtárs itteni programja nagyon gazdag volt: sokoldalúan megismerkedett a magyar élettel, a szocialista építéssel, s találkozott a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel. — Közvetlen politikai tárgyalásainknak is megvolt a maga fontossága. Ezekre a tárgyalásokra természetesen az volt a jellemző, hogy itt két kommunista párt, két szocialista ország hivatalos képviselői, s úgy is mondhatom, hogy két szocializmust építő nép, a kubai és a magyar nép képviselői találkoztak. E tárgyalások során ismét bebizonyosodott, s ezt meg is erősítettük, hogy álláspontunk azonos a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzetnek az alapvető kérdéseiben. Ami eltér gyakorlati lépéseinkben az egyszerűen a Kuba és Magyaron szag történelmi útjában, földrajzi és egyéb viszonyaiban meglevő különbségekből adódik. — Úgyszólván minden kérdést érintettünk, ami ilyen találkozásnál szóba kerülhet.' — A kölcsönös tájékoztatás nagyon hasznos volt, mert most még jobban megértjük egymást, s még nagyobb közöttünk az egység és az egyetértés a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben, mint eddig volt. — Kétoldalú kapcsolatainkat mindkét fél pozitívan értékelte, hasznosnak, jónak, fejlődőnek ítélte. — A nemzetközi politika nagy kérdéseiben, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom, a haladásért világszerte folyó harc kérdéseiben egységes az álláspontunk. Ismét, és örömmel állapítottuk meg, hogy egy fronton harcolunk, s a jövőben még inkább vállt vállnak vetve fogunk küzdeni. Az időszerű kérdéseket illetően mind a vietnami, mind a közel-keleti, mind az európai kérdésben azonos az alapvető álláspontunk és nézetünk. Természetesen sorra vettük a nemzetközi élet terén mutatkozó fő politikai tényezőket és erőket: a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és a nemzetközi politika lobbi tényezőit illetően a magyar és a kubai megítélés alapvetően azonos. Ugyanígy egyetértés van közöttünk a tennivalókban, és itt a repülőgép lépcsőjénél is, azzal köszönhettünk el Fidel Castro elvtárstól, a kölcsönös jókívánságokon túl, hogy együtt vagyunk, és a jövőben is együtt fogunk harcolni. Ez mély meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy közös munkánk és közös harcunk hasznos, javára válik a magyar és a kubai népnek, mind pedig a szocializmus és a béke nemzetközi ügyének — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. 1 Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányának elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására 1972. május 30— június 6. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Látogatása során Fidel Castro és kísérete megtekintett ipari és mezőgazdasági létesítményeket, tudományos és kulturális intézményeket, találkozott városok és falvak dolgozóival, katonákkal és diákokkal. A magyar nép mindenütt meleg fogadtatásban részesítette a kubai vendégeket, kifejezte ezzel őszinte barátságát és megbecsülését a testvéri kubai nép iránt. Fidel Castro találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével és Fock Jenővel, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével, akikkel közvetlen, baráti eszmecserét folytatott a két országot érintő kérdésekről. A kubai és a magyar vezetők közötti tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építés tapasztalatairól, sokoldalú eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság testvéri kapcsolatai további erősítésének lehetőségeiről, a politikai, gazdasági, kulturális együttműködés továbbfejlesztésének feladatairól, a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító harc időszerű kérdéseiről, valamint korunk alapvető nemzetközi problémáiról. Megállapították, hogy a magyar—kubai kapcsolatok — politikai, állami, társadalmi és kulturális téren — jelentős szintet értek el, és ezek megfelelnek a két párt és a két ország között a marximusz—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló kötelékeknek. Méltatták együttműködésük kedvező eredményeit a gazdaság, a tudomány és a technika terén. Áttekintették azokat a speciális fejlesztési lehetőségeket, amelyeket a magyar népgazdaság nyújt a két ország közötti együttműködés szélesítéséhez és elmélyítéséhez. Kifejezték meggyőződésüket, hogy gyümölcsöző együttműködésük hasznosan szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését, egységét és összefogását, az anli- imperialista harc előrehaladását. A magyar fél kifejezte a Magyar Népköz- társaság népének mély tiszteletét, megbecsülését és baráti érzelmeit a testvéri kubai nép iránt, amely Kuba kommunista pártjának vezetésével nagy eredményeket ért el a szocializmus alapjainak építésében. Kubának a ko- lonializmus és az imperializmus elleni küzdelemben több, mint egy évszázadra volt szüksége ahhoz, hogy végleges felszabadulásának útjára léphessen. Ez a harc a Monca- da-laktanya ostromával megindult forradalmi háborúban érte el tetőfokát. Az imperializmus uralma által megnyomorított félgyarmati gazdaság átalakításában és korszerűsítésében elért előrehaladás, a forradalmi rendszernek a közoktatásban, egészségügyben és a nép kultúrájának növelésében elért korszakos eredményei, a szocialista demokrácia fejlesztésében és következetesen antiimperialista, a szocialista közösséggel összhangban folytatott tnternacionalista politikája megtisztelő és növekvő szerepet biztosítanak a forradalmi Kubának Latin-Amerikában és az egész nemzetközi életben. A magyar fél elítélte az Egyesült Államok Kuba elleni imperialista blokádját, az amerikaiak által ösztönzött ellenséges akciókat. Támogatja Kuba népének és kormányának azt a követelését, hogy feltétel nélkül számolják fel a Kubai Köztársaság területén levő Guantanamóban a törvénytelen amerikai támaszpontot. Az első latin-amerikai szocialista forradalom győzelmével e földrészen kezdetét vette az amerikai imperialista elnyomatás felszámolása. A szocialista Kuba — a latin-amerikai népek közösségének elválaszthatatlan része — bebizonyította, hogy az imperializmust az addig sajátjának hitt vadászterületen le lehet győzni. A két fél örömmel állapította meg, hogy az amerikai imperializmus blokádpolitikája nemcsak nem tudta megtörni a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak sokoldalú segítségére támaszkodó kubai nép forradalmi lendületét, de megacélozta a nép erejét és összeforrottságát, fokozta elhatározottságát, hogy győzelemre vigye Kubában a szocializmus ügyét. A kubai nép, a szocialista országok, valamint a latin-amerikai és az egész világ forradalmi és haladó erőinek jelentős sikere, hogy szétszakította Kuba elszigetelésének imperialista hálóját. A kubai küldöttség elismeréssel adózott a Magyar Szocialista Munkáspárt vezette magyar népnek, hazája politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi átalakításában végzett tiszteletreméltó erőfeszítéseiért, nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kommunistáknak, akik bátran és kitartással küzdöttek le minden nehézséget. Tisztelettel adózott az antifasiszta harcosok emlékének, azoknak, akik életüket áldozták ebben a harcban, s hozzájárultak a nácifasizmus vereségéhez, a szocializmus győzelméhez. A kubai fél megelégedettségét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz- szusa által kitűzött feladatok végrehajtásában eddig elért sikerek felett. Meggyőződése, hogy e feladatokat maradéktalanul teljesítik. A kubai küldöttség — népe, pártja és kormánya nevében — köszönetét mondott a Magyarország által Kubának nyújtott sokoldalú támogatásért és együttműködésért a szocializmus építésében. A felek kifejezték szilárd eltökéltségüket, hogy továbbra is fejleszteni és erősíteni fogják pártjaik és országaik kapcsolatait, népeik ér^ '‘kében, a béke és a szocializmus javára. l Minkét fél nagyra értékelte a Szovjetunió támogatását, amelyet mind a gazdaság fejlesztésében, mind a szocializmus védelmében Magyarországnak és Kubának nyújtott. E szolidaritás azt a döntő szerepet példázza, amelyet a Szovjetunió a népeknek a félszabadulásukért és új életükért vívott harcában betölt. A tárgyalások folyamán a két küldöttség véleményt cserélt a nemzetközi helyzetről, a világ kommunista és munkásmozgalmának időszerű kérdéseiről. Különös figyelmet szentelt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elnyomott és kizsákmányolt népei antiimperialista és nemzeti felszabadító harcának. A két fél egyetértett abban, hogy korunkat a forradalmi folyamat elmélyülése jellemzi. A szocialista világrendszer döntő szerepet játszik világszerte a forradalmi erők előretörésében, az agresszív háborús erők megfékezésében. Közös harcuk, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a tőkésországck munkásosztályával és valamennyi antiimperialista erővel együtt vívnak, mind erőteljesebben formálja át világunk képét. Leszögezték: az imperializmus ellan folytatott nagy nemzetközi küzdelem kiemelkedő jelentőségű tényezője, hogy helyre álljon, erősödjék és szilárduljon a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista országok egysége. Istmételten kinyilvánították szilárd elhatározásukat, hogy a továbbiakban is mindent megtesznek ezekért a célokért. A két fél — az indokínai helyzetet elemezve — elítélte az amerikai imperialisták brutális agresszióját és népirtó politikáját Vietnamban, különösen az Egyesült Államok kormányának legutóbbi intézkedéseit: a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek blokádját és közlekedési hálózatának tervszerű bombázását, amelyek a nemzetközi jognormáinak és más államok szuverén jogainak súlyos megsértését jelentik. Magyarország és Kuba teljes mértékben azonosítja magát a vietnami nép példamutató, hősies harcával. Üdvözlik a dél-vietnami hazafiak győzelmes offenzíváját, amely meghiúsította az úgynevezett vietnamizálási politikát; magukévá teszik és teljes támogatásukról biztosítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslatait, különösen a hétpontos javaslatot, amely az amerikai agresszió megszüntetését, az Egyesült Államok és csatlósai csapatainak azonnali és feltételnélküli kivonását, valamint a Thieu-féle bábrezsimnek nyújtott támogatás megvonását követeli. Síkraszállnak a párizsi tárgyalások folytatása mellett a VDK-nak és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak a konfliktus megoldására tett javaslatai alapján. Mindkét fél szolidáris azzal a harccal, amelyet Laosz és Kambodzsa népe vív az Északamerikai Egyesült Államok agressziója ellen, és támógatja a kambodzsai nemzeti egységfront politikai programját, valamint a Laoszi Hazafias Front ötpontos javaslatát. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság ismételten kinyilvánítják elhatározásukat, hogy továbbra is minden támogatást megadnak Indokína népeinek az imperializmus elleni igazságos harcuk győzelméhez. A felek támogatják a koreai nép harcát az amerikai csapatoknak Dél-Koreából történő kivonásáért, támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország békés újraegyesítéséért tett javaslatait. A magyar és a kubai fél határozottan támogatja az arab népek harcát és síkraszáll az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az izraeli csapatok azonnali kivonásáért az 1967 júniusában elfoglalt arab területekről; a palesztinai arab nép törvényes és elidegeníthetetlen jogai elismeréséért, valamint az igazságos és tartós béke megteremtéséért a Közel-Keleten. Kifejezték meggyőződésüket, hogy sikerrel zárul az afrikai népek — a régi és az új gyarmatosítók ellen vívott — nemzeti felszabadító küzdelme. A két küldöttség szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Quinea, Bissau, Zöld Fok, Angola, Mocambique népeinek fegyveres harcát, valamint Namíbia, Zimbobwe és Dél-Afrika népeinek harcát, amelyet Pretoris és Salisbury rezsimjeinek barbár fajüldöző politikája ellen vívnak. A jelenlegi európai helyzetet vizsgálva a két fél nagy íelentőséget tulajdonított azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai és más európai államok fejtenek ki az európai béke és biztonság megszilárdításáért. Nagyra értékelték, hogy ezzel összefüggésben az utóbbi években kedvező előrehaladás következett be. Nagy jelentőségűnek tartják, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát támogatja az európai közvélemény, s hogy az európai kormányok többsége is szorgalmazza annak összehívását. A kubai fél támogatja a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok erőfeszítéseit az európai biztonsági és együttműködési konferencia minden előfeltétel nélküli összehívásáért, olyan biztonsági rendszer megteremtéséért amely biztosítaná az európai békét és együttműködést és kedvezően hatna arra a harcra, amelyet a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a népellenes imperialista erőszakkal szemben a békéért és a haladásért vívnak. Nagy jelentőségű előrelépésnek tartják a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, illetve a Nemet Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti szerződése, a Nyugat-Berlin státuszát rendező négyhatalmi megállapodás, valamint a nemzetközi jog alapján a két német állam közötti megállapodások létrejöttét. A felek az európai, valamint a nemzetközi béke és biztonság szempontjából elengedhetetlennek tartják a Német Demokratikus Köztársaság mielőbbi nemzetközi jogi elismerését és ilyen értelemben támogatják a két német államnak az Egyesült Nemzete* Szervezetébe történő egyidejű felvételét. A felek az általános és teljes leszerelés mellett foglalnak állást és támogatják a Szovjetuniónak egy leszerelési világértekezlet összehívásara vonatkozó javaslatát, amelyen részt venne a világ valamennyi országa. A két fél különös figyelmet fordított Latin-Amerika helyzetére. Megállapították, hogy a kontinens népei mind nagyobb erővel szállnak szembe az amerikai imperializmussal és az azt kiszolgáló kormányokkal. Üdvözölték e földrész harcának fellendülését, amelybe új erők és rétegek kapcsolódnak be és a munkásokkal, parasztokkal, diákokkal együtt magasra emelik a forradalom zászlaját. Szolidaritásukról és a támogatásukról biztosítják Salvador Allende elnök chilei népi egységkormányát; támogatják a Peruban bevezetett nemzeti érdekű intézkedéseket és azonosítják magukat a panamai nép azon igazságos és törvényes törekvésével, hogy megszerezze a teljes szuverenitást hazája egésze felett. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság elítéli az Egyesült Államoknak a latin-amerikai népek elleni szüntelen agresz- sziós beavatkozási politikáját. A két fél határozottan támogatja a fejlődő országok népeinek azt a jogát, hogy a külföldi monopóliumoktól visszaszerezzék nemzeti kincseiket; elítéli azt az imperialista gyakorlatot, hogy a legkülönbözőbb módon megtorlást alkalmaz Ázsia, Afrika, és Latin- Amerika népeinek növekvő gazdasági é6 politikai függetlenségi mozgalma ellen. Elítélik azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az imperialisták továbbra is állandósítani akarják a fejlődő országokra kényszerített, igazságtalan és egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatok rendszerét A két fél nagy megelégedéssel állapította meg, hogy Fidel Castro és kíséretének magyarországi látogatása, valamint a testvéri barátság, az elvtársi megértés légkörében lezajlott tárgyalások és eszmecserék sikeresek voltak. Erősítették a kölcsönös megértést és tiszteletet a két párt, a két állam és a két nép között; új forrásait hozták létre a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló szoros és testvéri baráti kapcsolatok minden területén történő fejlesztésének. A megbeszélések és eszmecserék, amelyek során a megtárgyalt alapvető kérdésekben a két fél között teljes nézetazonosság alakult ki, jól szolgálták a két ország népeinek közös ügyét. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg' a Kubai Köztársaságba Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és Fock Jenőt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, akik a meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontjának meghatározására a későbbiekben kerül sor. (MTI) , I
