Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

KSrgyűT^« áfán Terényben Pótok ni szeretnék a múlt évi lemaradást A terényi termelőszövetke­zetben a közelmúltban köz­gyűlést tartottak. A tagság megtárgyalta a szanálási bi­zottság javaslatait és a rájuk vonatkozó határozatokat. Ma­joros Márton, a termelőszö- langősok beszállítása. Ionosén ügyeskedni kell, mert ka. Nagyon jók a tsz legelői. 123 holdról vár betakarításra a takarmány és az eső őket sem kímélte. Ügyes szerve­zéssel a kaszálással végeztek, most folyik a felgyújtott pil­vetkezet újonnan választott elnöke nagyon bizakodva be­szélt a községben és a tsz- ben végbement változásokról. Erre jogosítja az elnököt, hogy a közgyűlésen is sokan felszólaltak. Arról biztosítot­ták a szanálási bizottságot, hogy minden körülmények között betartják a rájuk vo­natkozó utasításokat. Arról is szóltak a tsz tagjai, hogy a munkát a saját érdekükben maradéktalanul elvégzik. A közgyűlésen kialakult álláspont eredménye, hogy a község határában a cukor­répában a tsz-tagok és csa­ládtagjaik nagy számban vég­zik a növényápolást. Ezt megelőzőleg hasonlóan vé­gezték el a takarmányrépa művelését is. Folyik a pillan­gósok betakarítása. Ezzel kü­A gyümölcsösben is szor­goskodnak a tsz tagjai. Mint ismeretes, több holdas az őszibarackosuk. Ez az igényes gyümölcs megköveteli a gon­dos kezelést. A fákat több esetben permetezték, a ma­gasabb terméseredmény érde­kében. Ígéretes a gabonater­mésük is. Nagyon jól fejlődik a búza, árpa egyaránt. Egy táblájukon a csapadékos idő­járás miatt nem sikerült a vegyszeres gyomirtás. Ebben a táblában sok most a pipacs. Az aratás nem lesz könnyű. Megkezdték a gabona beta­karítására a gondos felkészü­lést. Itt a gépeké lesz a szó. Gondoskodnak arról, hogy azok üzemképesek legyenek. Az állattenyésztésben is szorgalmasan folyik a mun­A növendékeket, vemhes üszőket kihajtották, hogy hasznosítsák a jó füvet. Ki­járnak a fejőstehenek is. A közelmúltban befejezték a 144 férőhelyes borjúnevelő építé­sét. Itt nevelik a tenyészálla­tokat. Jeleskedtek a terényi szarvasmarha-hizlalók is. A napokban az olasz kereske­dők 11 hízott állatot vásárol­tak náluk. A franciák is fel­keresték őket és szintén 11 bízott marhát vittek el jó áron. A belföldi piacra a kö­zeljövőben adnak 14 hízott állatot. Az elmúlt esztendőt vesz­teségesen zárta a terényi tsz. Az idén pótolni szeretnék múlt évi lemaradásukat. Ehhez segítséget kaptak a szanálási bizottságtól. A ta­gok megfogadták a tanácso­kat, az államtól kapott pénz­zel felelősséggel bánnak, és mint tapasztaltuk, szorgalma­san is dolgoznak. B. Gy. A megyei tervnek megfelelően l§zarfasitiai*lia-íenfész(éi Tolmácsolt forint­A Nógrád megye élelmi- s ehhez telepítettek az idén logrammonként 29,60 szer-gazdasága hosszú távú 215 holdat. A lédús takar- ban realizálódott, fejlesztésének irányelvei az mányt 250 hold silókukorica Tenyészüszőt nem értékesí- allattenyésztésben a követke- termesztése biztosítja. Az al- tenek, mivel a saját állomány zőket tartalmazzák: Megyénk kalmazott és bevezetésre ke- fel töltését tűzték célul. A természeti viszonyai és hagyó- rült korszerű technológiai növendékmarha önköltsége az mányai hosszabb távon is az összetevők és az elmúlt évben elmúlt évben 25,52 forint volt állattenyésztés elsődleges fej- elért tejtermelési eredmény kilónként. A termelőszövet' iesztését igénylik. A fejlesz- —mely tehenenként 2780 liter kezet vezetői a fejlesztési cél- test szakosított, iparszerűen volt —, tette lehetővé, hogy kitűzések mellett nem feled- termelő, tiszta profilú állat- egy liter tej szűkített önköit- keztek meg az emberről sem. tenyésztési telepek létrehoza- sége az elmúlt évben 3,90 Az alkalmazott korszerű sával kell megoldani. forintban, önköltsége pedig technológiát hozzáértő embe­Ebből a szempontból néztem 4,70 forintba realizálódott. rpi, kiélik A szakosított tö­meg a tolmácsi termelőszö- Az egy tehénre jutó éves tej- lepen modern szociális blokk vetkezet szarvasmarha-te- termelés ugyan még messze megépítése folyik, mely ebben nyésztéssel kapcsolatos célki- elmarad a negyedik ötéves az évben megvalósul A tűzéseit. Megállapítottam, hogy terv végére előírt 4000 liter- szarvasmarha-tenyésztésben _ a program megvalósításában tői, de ha figyelembe vesszük, 29 gondozóból mindössze két a tolmácsiak élen járnak, hogy az elmúlt évben 104 te- idősebb tagnak nincs szak- Gazdálkodásukban, a vetés- henet kellett kiselejtezni TBC munkás-bizonyítványa. A töb- szerkezet kialakításában min— miatt, s ez a legnagyobb ter— bieket a termelőszövetkezet— den ágazatot a szaivasmar— melest adó egyedekbol esett ben képezték ki az új korsze— hatenyésztés fejlesztésének ki, akkor érthető a tejtermg- rQ eljárások alkalmazására, rendelnek alá. Clékitűzéseiket lés jelenlegi eredménye. Az itt dolgozók átlagos élet­nem spontán módon, hanem A termelőszövetkezet mar- kora 45 év. Az ágazatot egy előre megtervezett, jól atgon- hahizlalása eredményes. Az agrármérnök irányítja, egy dőlt tervek alapján valósit- egy takarmányozási hónapra technikus és egy szakmunkás ják meg. ... jutó súlygyarapodás éves át- brigádvezető közreműködésé­Az elmúlt evekben felsza- lagban 35,5 kg. A hízómar- vei. molták az elaprózott agazato- hákat 16—18 hónapos korban A termelőszövetkezetben kát, mint például a juh- es 550 kg-os súlyban értékesítik, elért eredmények biztatóak. A sertéstartást. A rétsági üzem- go százalékban exportra. Az vállalt feladatukról a terv­egységben megszüntettek a átadott hízómarhájuk 60 szá- ciklus végén úgy számolhat-1 szarvasmarha-tenyesztest es zaléka „A” minőségű. Az el- nak be a termelőszövetkezet azt a tolmácsig üzemegységben máit évijen egy kg élősúlyt tagsága előtt, hogy azt min- épitett 300 férőhelyes szakosi- 25,65 forint önköltséggel állí- den vonatkozásban teljesíteí- tott tehenészeti telepen, vala- tottak elő és árbevételük ki- ték. Perecz László mint a bánki üzemegységben folytatják. Szarvasmarha-állományuk az elmúlt esztendő elején 723, melyből 228 volt a tehén. Az idén az állományuk 763, mely­ből 264 a tehén. A negyedik ötéves terv végére a szarvas­marha-állományukat 1100-ra kívánják emelni. A tehénállo­mányt 430-ra. Célkitűzésük re­ális. A számszerű növekedés biztosítása mellett, a terme­lés hatékonyabbá tétele érde­kében elsősorban megvalósí­tották az iparszerű termelés feltételeit. Ebben az évben befejezik a szakosított telep komplex kialakítását. A ban­ki üzemegységben megépült a takarmánykeverő, a szako­sított telep szomszédságában pedig a forrólevegős lecurna- szárító berendezés. A tehené­szeti telep mellett 120 holdon mesterséges legelőt telepítet­tek, ahol beépített villany- pásztorral szakaszosan oldjáK meg az állatok legeltetését. A szarvasmarhalétszám gazdaságossága, a termelőszö­vetkezet jövedelmezőségére jó hatással van. Ezért keres­ték az utat a korszerű eljá­rások alkalmazására. Szakí­tottak a hagyományos mód­szerekkel. Megszüntették az őszi takarmánykeverékkel tör­ténő nyári zöldellátást, mivel annak termelése bizonytalan és igen nagy gépi és élőmun­kát igényel. Költségkihatása pedig kedvezőtlenül érinti a szarvasmarha ágazatot. A szakosított telep körül telepí­tett mesterséges legelő, s an­nak korszerű használata biz­tosítja a telepen elhelyezett tehénállomány egész nyári zöldellátását. A vetésszerkezeten belül a lucerna vetésterülete 430 hold, Export és tekintély G okán állítják, s joggal, hogy minél több ^ külföldi országba szállítja termékeit egy-egy gyár, annál nagyobb a rangja és te­kintélye a hazai piacon. Az exportról a leg­több embernek nyomban a jó minőség jut az eszébe, s ez nem véletlen, hiszen kifogá­solható áruval valóban nem lehet a határain­kon túl „csatát” nyerni. Annál is inkább ga­rancia a jó minőségre a vállalati export, mert ma már nehezen képzelhető el, hogy meg­érné ugyanazt a terméktípust külföldi és hazai használatra más és más minőségben és kivitelben előállítani. Magában a hírnév is kifejezetten jó dolog, általa újabb és újabb vásárlókat és piacokat lehet megnyerni. De még ennél is sokkal na­gyobb a mindennapi kézzel fogható haszon: növekszik a nyereség, könnyebben feltörtöd­nek a fejlesztési alapok, több pénz jut a munkakörülmények javítására és a dolgozók anyagi megbecsülésére. Az erősödő üzleti kapcsolatok lehetőséget teremtenek a kölcsö­nösen előnyös együttműködésre, a gyártási ta­pasztalatok és eljárások kicserélésére. Arról nem is beszélve, hogy ami jó a vállalatnak, jó az egész népgazdaságnak: közelebb kerül­nek az egyensúlyi állapothoz az export-im­port forgalomból származó kiadásaink és be­vételeink. Ha az érdeklődést le is kötötték a labda­rúgó-bajnokság elmúlt, szerdai fordulójának eseményei és eredményei, talán mégsem ke­rülte el az olvasók figyelmét a Népszabad­ság csütörtöki számában a külkereskedelmi forgalmunk alakulásáról közölt tájékoztatás. Annál is inkább figyelemreméltó ez a hír­adás, mert megerősítette, amit vártunk és reméltünk: az év eleje óta javult külkeres­kedelmi mérlegünk. A múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva négy hónap alatt az export huszonnégy százalékkal emelkedett, míg az import „lázgörbéje” tíz százalékkal alább esett. Biztos piacuk van a magyar áruknak a szo­cialista országokban, emellett — ami szin­tén biztató — a tőkés piaci konjunktúra lanyhább időszakát a prognózisok szerint a kereslet stabilizálódása, sőt valamelyes élén­külése követi, ami kedvező feltételeket teremt az üzleti kapcsolatok megszilárdításához és az export növeléséhez. Megyénk nagyobb ipari üzemei közvetlenül érdekeltek abban, hogy minél nagyobb meny- nyiségben jussanak el termékeik a külföldi vásárlókhoz. Az eddigi eredményeiket szám­ba véve bátran állíthatjuk, hogy van mivel büszkélkedniük, hiszen a külkereskedelmi for­galom örvendetes alakulásában nekik is részük van. A salgótarjáni gyártmányok szin­te a világ minden táján ismertek és kereset­tek. Negyven országba, mintegy százmillió fo­rint értékben exportálja termékeit a salgó­tarjáni öblösüveggyár. Minden eddiginél na­gyobb mennyiséget, két és fél millió négy­zetméter síküveget szállít ebben az évben külföldre a síküveggyár. Tizezerszámra utaz­nak a tűzhelygyár gázkészülékei, olajkályhái a Német Demokratikus Köztársaságba és az NSZK-ba. Naponta sok vagon exportáru gör­dül ki a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ud­varáról. Ezzel még korántsem teljes a lista, hiszen a hazai igények kielégítése mellett még szá­mos kisebb és nagyobb megyei termelőüzem dolgozik exportra; a Fém- és Vastömegcikk Ktsz rétsági telepe, a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói gyáregysége éppen úgy, aho­gyan a Balassagyarmati Fémipari Vállalat, vagy a Kötőipari Htsz salgótarjáni üzeme. A műszaki együttműködésre, a gyümölcsöző kooperációra is lehetne nem egy példát fel­hozni. Az ipari üzemeink többségének nem a teljes ismeretlenségből, a legalsó lépcsőfok­ról kell elindulni a külföldi piacok meghó­dítására. Vannak régi partnereik, elismert és keresett gyártmányaik, bevált kereskedelmi módszereik és továbbfejleszthető hagyomá­nyaik, exporttermelésük évről évre emelke­dik, vevőkörük állandóan gyarapszik. Feles­leges lenne most bármely vállalatot arra biz­tatni, hogy törekedjék újabb piacok felkuta­tására. Erre ösztönöznek az érdekeltségi for­mák, a szabályozók, s az ipari üzemek ma­guk ismerik legjobban az export jelentőségét, 17 nnek ellenére tagadhatatlan, hogy szin. te mindenhol akadnak még eddig ki­használatlanul maradt belső tartalékok és kiaknázatlan lehetőségek az export növelésé­re. Azt mondja a népszáj, hogy az okos em­ber nem a homloka után kapkod, hanem üs­tökön ragadja a szerencsét. Azt is mondják, ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Vajon mi ennek az oka? Vállalati „nyelvre” lefordítva: a kedvező külkereskedelmi prog­nózis ismeretében felkészülni a kereslet vár­ható élénkülésére, élni tudni minden kínálko­zó lehetőséggel, talán ebben rejlik a „titok”. K. S, ' Üj „Ursus’ Lengyelország és Csehszlo­vákia már tíz éve együttmű­ködik a traktorgyártásban. A közös munka eredményé­nek, az „Ursus” traktorcsa­ládnak különböző változatait jól ismerik a világ sok or­szágában. A 85 lóerős „Ursus C—385” legújabb típusánál a legkor­szerűbb szerkezeti és techno­lógiai megoldásokat alkalmaz­ták. A szakosítás eredménye­ként jelentősen növelheti a termelést mind a varsói, mint a bmenszki gyár. Jelenleg a két vállalat a Hű—140 lóerős új típusok elkészítésén mun­kálkodik. Kötelező as erdészetre is Szomorú látvány a pusztítás. Pedig ez tárul a kirándulók elé a Kercsegen és a Salgó alatti Okorkö körzeteben. Tavaszi zöldellésben levő bokrokat irtanak ki a munkások az erdészet utasítására. A 12/1971. IV. 1. sz. Kormányrendelet kilencedik pa­ragrafusához szóló melléklet negyedik pontja szerint: „Madarak fészkelő helyein április 1. és augusztus 1. között szüneteltetni kell a bokrok irtását, ritkítását, március 1. és augusztus 1. kö­zött a nád és sás vágását, égetését; tartózkodni keil a fészkelő- helyek mindennemű háborításától..." E tilalom alól egyedül az Országos Természetvédelmi Hiva­tal adhat engedélyt. A természetjárók, kirándulók, amikor jelez­ték, hogy a rendelet ellenére irtják a bokrokat, az illetékesek az erdészethez fordultak és kérték a munkák leállítását. Nem tör­tént intézkedés. Az egyik erdei munkás mondta el: „Jajongnak a madarak a fejünk felett Sajnáljuk szegényeket. Ha utasítást kapunk az erdészettől, abba is hagyjuk itt a munkát." Érthető az álláspontjuk. Nem kellemes látvány levert madár­fészkeket, összetört tojásokat, földön vergődő madarporontyoket látni. A természetvédelemre vonatkozó rendelet tizenhetedik pa­ragrafusa azt is előírja, hogy az erdész, erdőőr, vadőr, me­zőőr, köteles a természetvédelmi szabályok betartását ellenőriz­ni. A kirándulók joggal teszik fel a kérdést: őket miért figyel­meztetik az erdő védelmére, amikor azt az erdészet sem tart­ja be. A jogszabály mindenkire kötelező. Az erdészet ez alól nem mentesítheti magát arra való hi­vatkozással, hogy az éves tervének teljesítését végzi, és most tudják megkülönböztetni a fafajokat. Jobb munkaszervezéssel, el­lenőrzéssel elkerülhetnék a természetvédelmi törvény megszegé­sét. - B ­Diósjenőn, a Börzsönyalja Termelőszövetkezetben már több, mint egy évtizede dolgozik Szabó Jánosné. A közös gazdaság baromfitelepének egyik leglelkesebb csirkegondozója, évekkel ezelőtt elvégezte a baromfitenyésztői szakmunkásiskolát, hogy minél szaksze­rűbben, pontosabban vigyázzon a reá bízott 12 ezer darab aprój ' ,zágra. Szép a keresete is, egy év alatt egy híján harmincezer forintot kapott kézhez. Képünkön Szabó Jánosné a csibék között. — kulcsár — Bővítik a szovjet üdülőhálózatot A krasznodari határterü­let fekete-tengeri partvidé­kén több mint 320 szanatóri­um, üdülő, turistatelep, úttö­rőtábor és kemping találha­tó. Ezekben egy év alatt 5 millió ember üdül. A kilen- vedik szovjet ötéves terv a gyógyhelyek hálózatának to­vábbi jelentős bővítését irá­nyozza elő. Adlerben például 7000 személyes gyógyüdülő nyílik, nagy szanatórium épül Lazarevkában, Novaja Ma- cesztában pedig befejeződik egy gyógyfürdővel összefüggő kórház építése. Bővítik az akapel országos gyermekszanatóriumot: 1971­ben itt több mint 600 000 gyermek pihent. Külön úttö­rőtáboraik vannak a Don- medence bányászai, a sark­vidéki tengerészek, a tyume- nyi olajbányászok, az uráli kohászok, a Don és Kubány menti gabonatermelők gyer­mekeinek — Dzsemet mellett még egy nagy gyógyüdülő épül, amely körülbelül 8000 iskolás gyermeknek ad majd helyet. A gyermekek itt nem­csak gyógyulást találhatnak, hanem tanulmányaikat is renszeresen folytathatják. Hetenként két hajó Első útján Egyiptomba in- lyet a VDK-beli Haiphong tó­dult az a nagykereskedelmi kötőjében tűzoltás közben éle- óceánjáró, amely nemrég ké- tét vesztett hajómesterről ne­szült el az ukrajnai Nyiko- veztek el. lajevben. Ipari berendezéseket, A Szovjetunióban hetenként építőipari gépeket és anyago- átlagosan két nagy hajót bo­kát szállít, a szovjet közre- csátanak vízre; — ugyanak- működéssel épülő üzemek kor jelentős megrendeléseket számára, Egyiptomba. adnak Bulgária, az NDK, Herszoniban, egy másik uk- Olaszország, Lengyelország, rán városban vízre bocsátották Finnország, Jugoszlávia és a „Valentyin Hutorszkoj” ne- más országok hajóépítő ipa- vű Diesel-motoros hajót, ame- rának is. ] NÓGRÁD — 1972. június 7., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom