Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

H megyei pártbizottság üBése (Folytatás a 2. oldalról) magatartás ellen, rámutatva jobb tájékoztatás megterem­téshez, munkájuk elhanyago-' lásához, a tartalmas emberi élet elvesztéséhez, az eszkö­zök, az anyagi lehetőségek hajszolásához, sőt többször törvénytelenségekhez vezet. Kíméletlen harcot kell foly­tatnunk ez ellen a felfogás es A propaganda a j megoldásának A propaganda- és tömeg- politikai munka az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át, igazodott az új köve­telményekhez. A szervezeti keretek, formák alapvetően kialakultak. A következő években a színvonal emelését, hatékonyságát kell szorgal­maznunk. A párt tömegpropagandája elsősorban a párttagok és a parton kívüli tömegszervezeti, állami, gazdasági vezetők kép­zését oldja meg. Indokolt, hogy a szocialista brigádok es a törzsgárda politikailag leg­aktívabb párton kívüli tagjai is a párt-tömegpropagancía keretében tanuljanak. A párt- bizottságok és az alapszerve­zetek a tömegpropaganda szervezésénél, tervezésénél a politika szükségleteiből indul­janak ki elsősorban. A tömeg- propaganda-tanfolyamokon nem indokolt lényegesen vál­toztatni a gazdaságpolitikai tanfolyamok arányán. A be­osztott gazdasági vezetők, a politikailag aktív munkások számának növelésével, az ok­tatás színvonalának javításá­val kell a hatékonyságot emelni. Fokozott figyelmet kell fordítani az építőiparban, a közlekedésben, a termelő ágazatokban dolgozók, a fia­talok. az üzemekben a nők és a bejáró munkások politikai, gazdaságpolitikai oktatására. A szakszervezetek főleg a párton kívüli munkások, a termelésbe belépő új dolgo­zók, a munkásszállásokon la­kók politikai oktatását lássák társadalomellenességére és antihumanizmusára. Szorgal­maznunk kell a társadalmi fellépést, ha szükséges az ad­minisztratív intézkedéseket is. A kispolgáriság elleni har­cunkban számíthatunk a be­csületesen dolgozó nagy több­ség támogatására. >olitikai feladatok szerves része el. A tömegszervezetek, - moz­galmak fokozzák gazdaságpo­litikai propagandatevékeny­ségüket, a munkás-, az alkal­mazotti rétegek és a falusi lakosság körében. A propa­gandamunkának továbbra is központi feladata, hogy fog­lalkozzék a gazdasági építő­munka kérdéseivel, a negye­dik ötéves terv célkitűzéseivel és feladataival. A pártbizottságok és alap­szervezetek számára a tö­megpropaganda helyi rend­szerének kialakításánál alap­vető követelmény, hogy az adott területen a tanfolya­mok és előadássorozatok szervezése, a politika helyi végrehajtását szolgálja. A gazdaságpolitikai propa­ganda színvonalának és ha­tékonyságának növelése min­den szinten szükségessé te­szi az oktató-nevelő munka, valamint az irányítás felté­teleinek további javítását. A pártbizottságok tekintsék a gazdasági propagandát a po­litikai feladatok megoldása szerves részének. Biztosítsák a pártbizottságok és végre­hajtó bizottságok határoza­tainak, állásfoglalásainak fel­dolgozását, és ellenőrizzék a végrehajtás tapasztalatait. A gazdaságpolitikai propa­ganda egyes témáinak ta­pasztalatait használják fel politikai munkájukban, a dolgozók tájékoztatásában. A szocialista demokrácia fejlődése, a tényleges döntési szintek növekedése, gazda­ságpolitikánk nyíltsága. a tik annak feltételeit, hogy a dolgozó rétegek az ellent­mondások felismerésétől azok megoldásáig nyomon kövessék az eseményeket. Tovább kell tökéletesíteni a tömegpolitikai munka kü­lönböző fórumait, hogy egy­máshoz kapcsolódva szere­püket jobban betölthessék. Az információk, tájékozta­tók, a vezetők látogatásai, a pártnapok, az évfordulók, a politikai ünnepségek stb. elő­re meghatározott célokat szolgáljanak, biztosítsák az adott terület, üzem. műhely légkörének kialakítását. Az irányelvek ezután meg­határozza az Oktatási Igaz­gatóság, a NÓGRÁD Szerkesz­tősége. a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, valamint a tö­megszervezetek tömegpoliti­kai és propagandamunkájá­nak feladatait. Az irányel­vek végül leszögezik: Gazdaságpolitikánk hosz- szabb távú és aktuális fel­adatai, az országos tervek és a sajátos megyei, a helyi tö­rekvések sikere, a helyes döntések realizálása elkép­zelhetetlen a lakosság aktív támogatása nélkül. A szocialista emberre jel­lemző tudatosság, a tudatos cselekvés igényli és feltéte­lezi a párt gazdaságpolitiká­jának állandó, rendszeres ismertetését. Érvekkel, tényekkel, ösz- szefüggések bemutatásával kell segítenünk a nézetek tisztulását, az állásfoglalások megszilárdulását, a párt po­litikai erejének további nö­vekedését a gazdaság szférá­jában is. Ezt igénylik a X. kongresszuson megfogalma­zott politikái célok, erre ösz­tönöznek bennünket a ne­gyedik ötéves terv konkrét gazdaságpolitikai feladatai is. A megyei pártbizottság tagjainak előre kiküldött írásos anyaghoz Havas Pé­ter, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Az indiai miniszterelnök látogatása az Egyesült Izzóban Üzemi gyűlés — Indira Gandhi és Foek Jenő beszéde Szívélyes és baráti volt a találkozás Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán délután ellátogatott az Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági Rt-be. A miniszterel­nök-asszonyt a látogatásra el­kísérte C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapes­ti nagykövete is. A vendégekkel együtt volt a látogatáson Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Kös Péter, a Magyar Népköztársa­ság új-delhi nagykövete. Indira Gandhi az üzemláto­gatás során megtekintette a fénycsőgyárat — ahol találko­zott az ott dolgozó indiai szakemberekkel — továbbá a lámpagyárat és az elektron­csőgyárat, s beírta nevét a tizenegyszeres Táncsics Szoci­alista Brigád naplójába, majd a gyár vendégkönyvébe is. Az indiai kormányfő ezután üzemi gyűlésen találkozott a gyár dolgozóival, akik hosz- szan tartó tapssal, meleg sze­retettel köszöntötték, amikor elfoglalta helyét az elnökség­ben. — Külön öröm számunkra, hogy ilyen jó barátaink van­nak, mint Magyarország kor­mánya és népe. Itt, e gyűlé­sen a mi nyelvünk és az önök nyelvén jelszó hirdeti a közöttünk levő barátság elmé­lyítését. Ügy véljük, hogy csak egymás megértésével jö­het létre az igazi barátság, csak ilyen megértés és együtt­működés eredményezhet békét. Önök ugyanúgy, mint én, lát­ták a háború szörnyűségeit, pusztításait. Ez is a békére kötelez bennünket, mert mind­annyian tudjuk, hogy csak a béke körülményei között ke­Vita az előterjesztésekről A párt megyei végrehajtó bizottságának előre kiküldött írásos beszámolója Havas Pé­ter szóbeli előterjesztése fe­lett élénk vita bontakozott ki. Juhász Sándor, a pásztói já­rási pártbizottság első titká­ra felszólalása első reszeben elmondotta, hogy éppen a já­rás fejlődése során a tömeg­politikai munkában ma már jelentős bázist jelentenek a járás ipari üzemei. Feladatuk, hogy a propagandisták vonzó formában ismertessék, hirdes­sék és magyarázzák a párt politikáját. Vadkerti Lóránd, az SZMT titkára arról szá­molt be, hogy az SZMT el­nöksége júniusban tárgyalta a tömegpolitikai munkát, és annak megvalósítására meg­felelő határozatot hozott. Ez­zel is segíteni kívánják a párt által kitűzött népgazdasági és megyei feladatok megvalósí­tását. Elmondotta, hogy a megyében csaknem tízezer aktíva segíti a tömegpolitikai munkát, de segítik ezt a te­vékenységet a szocialista bri­gádok vezetői is, akik szinte a legkisebb gazdasági és poli­tikai egység irányítói. Dr. Szomszéd Imre, a sal­gótarjáni járási pártbizottság titkára arról számolt be a pártbizottságnak, hogy a já­rás területén biztosították a gazdasági mechanizmusból fa­kadó új feladatok megvalósu­lását. Szinte külön határoz­ták meg az agitációs és pro­pagandamunkát a szénbányá­szat visszafejlesztéséből, az új ipari üzemek telepítésé­ből adódó feladatokra és a rossz gazdasági körülmények között dolgozó termelőszövet­kezetek megsegítésére. Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgató­ja azt hangsúlyozta, hogy a gyárban ma már senki sem vitatja a reform előnyét. Majd a pártdemokrácia, az üzemi demokrácia, a vezetés színvonalának emelését hang­súlyozta, ami, mint mondot­ta, biztosíték az életszínvonal növelésére. Kőszegi Jenő, a salgótarjá­ni gépipari technikum igaz­gatója a tömegkommunikáci­ós eszhözök, jelentőségét hangsúlyozta a tömegpolitikai és propagandamunkában. Felszólalt a megyei pártbi­zottság ülésén Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propaganda­osztályának helyettes vezető­je. Felszólalása első részé­ben arról beszélt, hogy a tö­megpolitikai munka eszköz a párt politikájában. Alapvető feladata, hogy felismertesse az egyéni, a csoport-és a tár­sadalmi érdekek összefüggé­seit, s hogy azok összhang­ban legyenek. Szólt a kriti­káról is, s mint mondotta, a kritika éppen a politika vé­delmében hangzik, el, akár az áraknál, a bér- és jövedelem­nél, az életszínvonalnál, avagy a kispolgári tendenci­ák bírálatában. A propagan­dának azt kell megértetnie, hogy az áremelkedés nem je­lenti az életszínvonal csök­kentését. Szólt Grósz Károly elvtárs arról is, hogy a tö­megpolitika jól szolgálta a gazdaságpolitikát. Itt viszont azt kell megérteni, hogy az igények gyorsabban nőnek mint a lehetőségek, emiatt el­lentmondások keletkeznek az ember és a gazdaság között. Éppen ezért a tömegpolitiká­nak arra kell törekednie, hogy reális társadalmi igé­nyeket, reális életszemléletet alakítson ki. De nagyobb han­got kell adni az elért ered­ményeknek is — ez a tömeg­politika másik igen fontos feladata. Szólt Grósz Károly a tömegpolitikai munka né­hány módszeréről is. Azt hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a párt ideológiai egysé­gét. Nagyobb politikai fele­lősséget kell megfogalmazni éppen a párttagokkal szem­ben. Mint módszert említette, hogy a tömegpolitikai mun­kában szükséges a helyi, a jó és a gyors tájékoztató. Mert ha jó a politika, jó a po­litikai légkör, akkor jó a tö­megpolitikai és a propagan­damunka is. Dr. Bandúr Károly az Ok­tatási Igazgatóság vezetője a reform politikai és társadal­mi hatásáról beszélt, majd az Oktatási Igazgatóság előtt ál­ló feladatokat vázolta. Hankó János nyugdíjas su> ra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a munkában a propa­gandisták az értelmi meggyő­zés mellett az érzelmi hatás­ra is törekedjenek. Tóth Zol­tán, a Kossuth Könyvkiadó munkatársa a különböző ki­adványok jelentőségét mél­tatta. Havas Péter Összefoglalója után, a vitában elhangzottak­kal kiegészítve, az írásbeli és szóbeli előterjesztést a me­gyei pártbizottság egyhangú­lag elfogadta. A megyei pártbizottság Jed- licska Gyula, a pártbizottság első titkára előterjesztésében megvitatta és egyhangúlag el­fogadta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét, és a fe­gyelmi bizottság munkaprog­ramját, majd tájékoztatót tar­tott az MSZMP Központi Bi­zottságának június 11-i ülésé­ről A megyei pártbizottság ez­után zárt ülést tartott. Sze­mélyi ügyet tárgyalt. Havas Péter elvtárs. a megyei párt- bizottság titkára levelet jut­tatott el a párt megyei vég­rehajtó bizottságához, illetve a pártbizottsághoz, amelyben felmentését kérte titkári funkciójából. A pártbizottság megvitatta a beadványt, s úgy döntött hogy munkája elismerése mellett 1972. július elsejével Havas Péter elvtársat felmen­ti az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkári beosztásából. Üj munkaterületén. Budapes­ten további eredményes, al­kotó tevékenységet kívánt. A megyei pártbizottság teg­napi ülése Jedlicska Gyula zárszavával ért véget. rülhet sor valódi haladásra. Ismételten köszönöm, hogy lehetőséget adtak a gyár mun­kájának megismerésére, s ar­ra, hogy üdvözölhessem önö­__ .... . . . ., . _. . _ . , két, önökön keresztül pedig e Dienes Béla, az Egyesült íz- kérdéseire. Bar ismert, hogy ’ Q egész é ét L ZÓ vezérigazgatójának meg- India nem tekinthető ipari or- £ kívánságoniat fejezem ki nyitó szavai után Indira szágnak, már jelentős mo- ' Igazi haladás csak békében lehetséges valamennyiüknek — fejezte Gandhi szólt a gyűlés résztve- dern iparágakat hoztunk létre. , tanssal fo«adott le­vőihez: De naSF tapssal iogaaou oe Indiai tudósok megszerezték szódét Indira Gandhi. TVaotr Srömmei tan azt a tudást és képességet, ni agy orommei ion, ei, hogy atomerőművet is építse- Ezután Fock Jenő miniszter­hogy találkozhatott! a gyár nek. elnök lépett a mikrofonhoz. dolgozóival, s szólhatok önök­höz. Átadom önöknek India népének — a parasztoknak, a szakmunkásoknak, a nőknek, férfiaknak és gyermekeknek — üdvözletét.- A számos magas szintű — Tisztelt miniszterelnök- Magyarországnak es In- kölcsönös indiai—magyar Iá- asszony! dianak eltero a kormányzati togatás mellett els6 alkalom. rendszere de ez nem akada- mal került sor India minisz_ Együttműködésünk elvi alapokon nyugszik Olyan vállalathoz láto­gattunk el, amely tavaly ün­lyozza a közöttünk fennálló terelnökének maevarorszáei -----------• -----' -----­ba ráti kapcsolatokat. Ügy vél- útiára Ez látogatás kiemel- nepelte fennállásának 75. ev- jük, hogy a kormányzati szer- kedő jelntöS' a^nSyTr- f-dulóját, jelenleg az egyik vea uniformizálására nincs indiai kapcsolatok történeté- szukseg. Bennünket a jóakarat ben űg értékeljük, mint es az egyuttmukodes hozott jól fejlődő barátl együttmű- ossze, állított egymás melle, s ködésünk újabb f0ntOs állo­az olyan közös cél, mint a mását _ moTidotta. legeredményesebben termelő magyar gyár: ötször nyerte el a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa vándorzászlaját, és megkapta a Munka Vörös Zászló Ér­országaink közötti .1- ...i, aemrenajet. — Indira Gandhi minisz­népek közötti barátság, * _ . v ilág békéje önök közül szá- kapcSolatok" cTak““^után" in- mosan emlékeznek meg a dulhattak tartalmas fejlődés­második világháború időszaka- nek mtután kivívtuk a füg- terelnök-asszonnyal megálla- ra, valamint, az azt megelőző getlenséget. Ma már a barát- podtunk abban, hogy kormá- feudális, fasiszta idoki 6. Ne~ sás ezernyi szála fűzi össze nyűink a barati kapcsolatok künk is harcolnunk kellett, népeinket. és együttműködés továbbfej­oznunk _ Az együttműködés, lesztésén munkálkodnak. Azt s zabadságunkért, függetlensé- eevetértés India és hazánk hiszem, ezzel önök egyetér- günkért amelyet 25 évvel ez- S e?vi alapokon nyug- tenek, mivel ez is elősegíti a előtt vívtunk ki. El kell mon- szß^ Bár országaink különbö- nemzetközi légkör javítását, dánom önöknek, hogy ebben a ^ társadalmi berendezkedé- országaink fejlődését, amihez harcban tevékenyen kivették sűek> politikai kapcsolataink különösen gazdasági téren részükét az indiai nők is. Ez a m£gis igen széles körűek. Or- m^g számos lehetőség kínál- magyarazata annak, hogy ma szágaink között nincsenek ^ozik. is olyan jelentős szerepet tud- megoldatlan, vitás problémák. Befejezésül Fock Jenő mind ütésében ém'SIn11 J~ A nemzetközi kérdések leg- a maga, mind az indiai mi­többjében álláspontunk azo- niszterelnök-asszony nevében Izraeli támadás? Libanon ellen Az izraeli katonai vezetés szerdán újabb fegyveres pro­vokációt intézett Libanon el­len. Az izraeli fegyveres erők — mint azt egy izraeli katonai szóvivő nyilatkozata alapján Tel Avivból jelentik — több helyen átlépték a libanoni ha­tárt, s foglyokat ejtettek. Az izraeli légierő másfél órás tá= — Az önök országa szocia- nos. vagy hasonló egymáshoz, még egyszer megköszönte a lista köztársaság, s mi is a Egyaránt elítéljük az impe- szívélyes fogadtatást, amely­szocializmust fogadtuk el cél- rializmust, a neokolonializ- ben — mint mondotta — a ként, mert ettől várjuk a vá- must és a fajüldöző politi- gyár dolgozóinak az indiai laszt népünk és országunk fő hát. Valljuk, hogy a vitás és a magyar nép iránti meg­nemzetközi kérdések megöl- becsülése is tükröződött. A dásának egyedüli helyes útja magyar miniszterelnök a je­a problémák békés, politikai lenlevők hosszan tartó tapsa eszközökkel történő rendezése, közben a házigazdák, az Izzó — Gazdasági kapcsolataink dolgozó kollektívája, vezetői egyre gazdagodnak, szélesed- nevében is, jókívánságát tol­nék. India a fejlődő orszá- mácsolta Indira Gandhinak: gok közül az egyik legjelen- sokáig jó egészségben éljen, tősebb partnerünk, amellyel s törhetetlen akarattal har­nemcsak egyszerűen kereske- coljon tovább országa érde­dünk, hanem ipari-technikai keiért, az emberiség haladá­együttműködést is megvalósí- sáért és a világ békéjéért, tünk. (MTI) madást intézett Libanon ha­tárterületei ellen — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Khalil Abuhamad libanoni külügyminiszter Bejrútban be­jelentette, hogy kormánya pa­naszt terjesztett a Biztonsági Tanács elé a szerda délelőtti izraeli agresszió miatt. (AFP) NÓGRÁD = 1972. június 22., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom