Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Színházi esték Szemléletformáló erő MENNYI ablak egyetlen épületen, a tudás épületén! Így kiálthat fel az ember, ha meg­áll a salgótarjáni Bolyai Gimnázium, vagy a Gagarin Általános Iskola, avagy a falvak utóbbi években épült oktatási intézményei mellett. Es mennyi más épületünk van! Óvoda, könyvtár, művelődési ház, gyár, kór­ház, szülőotthon, ki tudná felsorolni! És mi­lyen magasak az újak, milyen modernek, tá­gasak! Milyen messzire látni ezekből az ablakokból! Messzire és magasra! Valóban, őszinte lelkesedést kiváltó dolgok ezek, indokolt a pátosz. Még akkor is, ha — tudjuk — sok gondunk van még, 6 az elő­rehaladás sem megy mindig simán, az úton néha göröngyök, például az anyagi feltételek hiánya, állják utunkat. Szükség van tehát időnként — az eredmények megnyugtató, szívet melengető számbavételén túl — a gondok, nehézségek őszinte számbavételére is. éppen a továbbhaladás érdekében. Ez a mi pártunk gyakorlata is: időnként megvizsgálja a társadalmi élet fontos terüle­teit Legutóbb az állami oktatás helyzete és feladatai kerültek szóba. Nem azért, mintha általában gond lenne a közoktatással. Nem. De eltelt egy olyan időszak, hogy a tapasz­talatokat összegyűjthettük, s szintézisbe hoz­hatjuk. Nemrég látott napvilágot a sajtóban a közlemény a KB üléséről. Egyebeken túl, ol­vashattuk, hogy a Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően meg­tárgyalta az állami oktatás helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól szóló jelentést. Azt a jelentést, amelynek elkészítését a lehető leg­szélesebb körű vizsgálódás előzte meg. Vizs­gálódás, amely — bizton mondhatjuk — tár­sadalmi bázisra épült, amelyben bekapcsoló­dott a pedagógus társadalom, az általános is­kolai tanítótól a miniszterig számos szakem­berek. Nógrád megye pedagógusai is tevé­kenyen kivették részüket e vizsgálódásból, lelkiismeretes, felelősséggel végzett munká­jukért ismételten őszinte köszönet jár. A KB több pont köré csoportosított meg­állapításai elsősorban nyílt, őszinte hangvé­telűéit. Mind az elemző, mind pedig az úgy­nevezett feladati rész a tények, az ország teljesítőképességének reális, mély ismeretéből fakad, abból indul ki. Éppen ezért hallatla­nul nagy szemléletformáló erővel bír! Ez az átgondolt értékelés és a feladatmeghatározás­nak ez a módja megkönnyíti alkotó módon történő alkalmazását is. A következtetések — 6 ez az elmondottakból is következik — messzemenően reálisak, rövid, közép- és hosz- szabb távra jelentenek útmutatást, meghatá­rozzák egész közoktatáspolitikánkat a külön­böző szinteken — és távlatokban. 'Nincs szándékunkban és módunkban Is­mertetni valamennyi megállapítást. Ide kí­vánkozik annak a ténynek megemlítése, hogy az állami oktatás eredményei nemzet­közi összehasonlításban is megállják a helyü­ket, s hogy a szocialista köznevelésben ki­emelkedő a pedagógusok szerepe. Pártunk és egész társadalmunk bizalmát éppen ezért a jövőben is bírják, s ez egyúttal magas szin­tű oktató-nevelő tevékenységet is feltételez. A szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom az oktatásügy továbbfejlesztését is igényli. Iskoláink csak úgy felelhetnek meg a fel­adatuknak, ha az alapvető ismereteket tanít­ják, s igen nagy súlyt helyeznek a fiatalok gondolkodásának fejlesztésére, az igény ki­alakítására, az úgynevezett, permanens műve­lődésre, önművelésre. Politikai feladat a fi­zikai dolgozók gyermekeinek segítése. Ugyanakkor az oktatómunkán túl fokozni kell az iskolák nevelőtevékenységét, az if­júsági szervezetekkel karöltve. TERMÉSZETESEN, ezek csupán kiragadott gondolatok a gazdag anyagból. Megyénk il­letékes vezető testületéi, az oktatási intéz­mények kidolgozzák azokat a feladatsorokat, amelyek alkalmazása, alkotó módon történő érvényesítése már a következő tanév teendői közé tartozik. (tóth) A Magyar Rádió népzenei fesztiválja Salgótarjánban Salgótarján várossá nyilvá- rútásánának 50 éves évfordu­lóját ünnepli. A Magyar Rá­dió éppen ezért szeptember 15-től 17-ig Salgótarjánban rendezi meg a Magyar Rádió népzenei fesztiválját és a salgótarjáni népzenei talál­kozót Ez a fesztivál alkal­mat nyújt arra. hogy hű ké­pet alakíthassunk lú a ma­gyar népzene jelenlegi hely­zetéről, törekvéseiről, szép eredményeiről Természete­sen, Nógrád megye számára szintén jelentősnek ígérkezik a rádió e rendezvénye. A fesztivál harmadik napján, szeptember 17-én Nógrád me­gyéből a szurdokpüspöki fu­rulyazenekar szerepel majd, Sztancsik Sándor vezetésével. Tanévelőkésxítő tanácskozások Az 1972'73-as tanév élőké- igazgatói tanácskoznak az új szitésével kapcsolatos tanács- tanévről Salgótarjánban, il­kozások zailanak ezekben a letve Balassagyarmaton. Mi az kozasok zajlanak ezekDen a új e rendszerben? Tavaly a ta­hetekben, különböző forumo- névelőkészítő tanácskozásokat kon Nógrád megyében. Az ál- augusztusban tartottak. Most talános iskolai tanulmányi és augusztusban majd csak a szakfelügyelet tanévelőkészí- középiskolák igazgatóinak ér­tő tanácskozása már lezajlott, tekezlete, s a szaktárgyi ta- Még e hónap végéig sor ke- nácskozások lesznek. Így nem rül a középiskolai szakfelü- zsúfolódnak augusztusra a fel- gyelet tanévelőkészítő ta- adatok, lesz bőven idő az új nácskozására, valamint a já- tanév előkészítésére, a nyu- rási. városi művelődésügyi godtabb. átgondoltabb, a me- osztályvezetők találkozására gyei koncepcióval is számoló e témakörben. Július első le- teendők meghatározására, kl- lében az általános iskolák dolgozására. Zenés hét vége Zenés hét végét rendeznek a Itt működik a nógrádi kép- zebegényi Szőnyi István Em- zőművészek körében is is- lékmúzeum kempingjében jú- mert Szőnyi Istvánról elne- nius 24-én és 25-én. A házi- vezett nyári képzőművészeti gazda Czigány György lesz, közreműködik a Kodály-vo- nósnégyes, Durkó Katalin és Bánffy György. A huszadik századi magyar festőművész egykori lakóháza, műtermei és a hatalmas park a Duna-ka- nyar legszebb részén fekszik. szabadiskola. A Zenés hét vé­ge címmel itt megrendezen­dő zenei rendezvény bizonyá­ra maradandó élményt nyújt az érdeklődőknek, akik erre az alkalomra Zebegénybe utaznak. NAGYKOCSIK KÖZÖTT — A spanyolfal roz! mögött egy szégyenlős kis Trabant parkí­(Takács Imre Karikatúrája) 4 NÖGRAD - 1972. június 22., csütörtök Új iskolaigazgatók Salgótarján város általános iskoláiban négy iskolaigazga­tó érte el a nyugdíjkorha­tárt ebben az esztendőben. A megüresedett igazgatói ál­lásokat a városi tanács pá­lyázat útján kívánta betöl­teni, és a Művelődésügyi Köz­lönyben megjelent pályázat­ra többen is jelentkeztek. A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága — az illetékes szervekkel való elő­zetes megbeszélés alapján — a napokban döntött a pá­lyázatok sorsáról és kinevez­te az új iskolaigazgatókat. Johanovits Ferenc Baglyasal- ján. Céczi Tibor a Csizmadia Sándor úti iskolában, Sipos Lajosné a Néphadsereg úti, Havasi Károly pedig a dol­gozók általános iskolájában kezd munkához igazgatóként. B a j a á é r már-már Vannak legendák, amelyek rongató, valamikor egy személyhez fű- válságát fedezhetnénk föl be.n- ződtek, később osztódtak és _ . D . ,, ..... több más neves személyhez ne- A Bajadér játék, amelyet hozzánőttek. Egy évtizeddel az első perctől az utolsóig át- azután, hogy 1922-ben a Ki- süt a játék derűje. Éppen ez- rály Színház bemutatta Kál- ért nehéz dolga van a rende­tragikus aránt meghívott vendégként vettek részt a Bajadér szín­padra állításában.) Ezek után azon sem csodál­kozhatunk, hogy a szereplők mán Imre Bajadér című nagy- 7“‘~“ “l““". között is akad vendég, mint operettjét, amelynek szubrett zonek' hlszen munkájával azt például a Lahore hercegét szerepét, Mariettát akkor Hon- kell elérnie, hogy a minden- rendkívül lenyűgözően, szng- thy Hanna játszotta, — az kori második felvonások konf- gesztíven alakító Szabady Jó- operett születéséről is ti tér- aktusát ne emelje tragédiái jedt egy legenda. E szerint , .. .. , „ Kálmán Imre a tangeren ha- ran.8ra- a közönség egy p.La- józott éppen, amikor a fedélze- natig se veszítse el derűláiá- ten fölfigyelt egy csodálatos sát. szépségű hindu táncosnőre, egy bajadérra. A rendkívüli ----­l átvány felcsigázta képzele­zsef. Darimonde Odetle, a ba­jadér szerepében pedig egy rendkívül rutinos, tehetséges beugró primadonnát, Pálfy Alicet üdvözölhettük. Mino- ketten a forró siker letétemé­nyesei. Ebben a vidám, nyá­rias és tovább nyáriasílott tét és ott határozta el," hogy A szolnoki Szigligeti Szín- operettben különös feladat legközelebb egy indiai tárgyú ház bizonyára nem véletlenül jut a második vonalnak, szob- operett-librettóhoz komponál bízta meghívott vendégre, rettnek, komikusoknak. Bara- zenét. Később Lehárral, Jo- Sík Ferencre, a pécsi Nemzeti nyai Ibolya szilaj tempera- hann Strauss-szal es Puccini- Színház rendezőjére a Baja- mentuma, csínytevő arcjátéka, vei kapcsolatosan hallottam dér felújítását. Sík Ferenc hangja és tánckészsége jóalá- hasonló legendát, csakhogy ki- már nagy sikert árt el Brecíit, festést biztosított a herceg és nai és japán táncosnőkkel az Pirandello, Arbuzov és mas a táncosnő játékos szerelme- inspiráló szerepben. De a ten- klasszikusok rendezésevei, de nek. Vargha D. József a szo- ger, a hajó, az elbűvölő, íhle- operettet ritkábban rendezett, kásos rutinnal formálta meg tő szépség megmaradt vezér- Mégis vállalta. Egyik nyilat- a pipogya és számító csoko- motívumnak. Pedig könnyen kozatában így vall erről: „Saj- ládégyáros figuráját. Ifj. Űj- lehet, hogy Kálmán Imre, "aki nos, a rendezők többsége ide- laki László pedig ezúttal genkedik az operett műfajé- brillírozott, szerepnagysága és tói, pedig állítom, rengeteget felfokozott, kimunkált játéka lehet tanulni belőle; a helyes predesztinálta erre. Számos ritmust, a feszes szerkesztést, sóhaj elhangzott a nézőtéren: a zene, a humor, a líra pre- „De kár, hogy Szegedre szer- cíz arányát.” Hát Sík Ferenc ződött!” (Ügy értesültünk tanári módon bemutatta, mit azonban, hogy néhány esetben tóber 24-én lenne kilencven J«1®“4 a. gyakorlatban a ki- vendégszereplőként még vl- éves s a budapesti bemutató ^ IStVaB’ alkalmával eppen negyven akkoriban Bécsben élt, a Ba- jadér születése előtt még nem is látta a tengert Kálmán Imre, aki idén ok­múlott, a Bajadér születése­dé nem túlhajtott a rit- Hollósi Frigyes és Halmágyi mus, látványos, de nem túl- Sándor alkotta, ugyancsak ke­kor már neves operettszerző f"‘kító ,az. előadás, s minden mikusi szinten, a harmadik . . ... *■ hi'7nnnvol nortirmorío .-bon o a ü r A ronnkun Comnce volt. akit siófoki születése el­lenére az osztrákok is meg­kíséreltek kisajátítani, magu­kénak mondani. Huszonhat éves volt, amikor a Vígszin­bizonnyal nagymértékben a vonalat. A tánckar Somoss rendező érdeme, hogy oly Zsuzsa koreográfiájával kitü- gazdagon kibontakozhatnak a nőt alkotott, Rónai Beáta és színészi képességek. (Itt kell Magyar Imre szép szólótánca megemlíteni, hogy rendkívül külön említést érdemel. Jog­M, bemiftt. .MM AJSSS iS ffÄE Sjí Tatárjárást és a Bajadér ha­zai bemutatója előtt már meg­kezdte alkotásai közül siker- sorozatát a Cigányprímás, a Zsuzsi kisasszony, sőt a ma is kasszasikernek számitó Csár­dáskirálynő is. Később a re­pertoár újabb siserdarabok- kal, újabb világslágerekkel gazdagodott: a Marica gróf­nővel, a Cirkuszhercegnővel, az Ördöglovassal és A mont- martre-i ibolyával. A szöveg­könyvek főhősei közt gyakori az önállósult, emancipált, fő­leg művészi hivatást választott nő, akinek döntenie kell a mindennapos siker és az ak­koriban divatos házasságkar­rier között. A Bajadérban is ilyesfajta problémák sejlenek fel. de ez az operett sokkal vidámabb annál, hogy példá­ul a Mosoly országa szívszo­Lajos Jászai-díjas díszletter- lás közönségtől Kalmár Péter, vező díszletei, jól segítik a a karmester is. Ezúttal ő darab harmóniáját és látvá- is Miskolcról érkezett vendég- nyosságát a nagyszerű jelme- ként dirigálta a felkészült ze- zek, Fekete Mária munkái, nekart. Díszlet- és jelmeztervező egy- Lakos György Szobor a gyermekotthonban Nógrád megye és Salgótar­ján az országnak azon ré­szei közé tartozik, ahol a köz­téri alkotások az utóbbi évek­ben szemmel láthatóan meg­szaporodtak. Az ízlésfejlesz­tés, az esztétikai nevelés szer­teágazó munkáját segítik vá­rosaink. falvaink köztereinek, parkjainak új képzőművésze­ti alkotásai, amelyek a leg­kiválóbb mai magyar szobrá­szok munkál. Lessenyei Már­ta szobrászművész szintén azon alkotók közé tartozik, akinek már van műve Nóg- rádban, Salgótarjánban. A Képző- és Iparművészeti Lek­torátus megbízta a felsőpeté­nyi gyermekotthon parkjába kerülő szobor elkészítésével. Az alkotás még ebben az év­ben a felsőpetényi gyermek- otthon parkjába kerüL Harmat Endre: GYILKOSSÁG RT. (Dokumentumírás 16 részben) pirenden van, hogy sok kö- Ezek után, a szárnyaló fan- zömbös szemlélő szeme láttá- táziára bízzuk, mi történhe­ra gyilkolnak meg valakit.) tett Frederick Tenutóval, aki 1 o. Albert bácsi halála Schuster a New York-i föld­alatti, a subway egyik járatán Schuster „megpaskolasa’ felismerte a banditát, és fel- (agyonlövése) után nyomtala- tűnés nélkül követte. Egészen nul eltűnt, addig, amíg — már fenn, az utcán, az egyik sarkon — meg Cui prodest? Kinek használ? nem pillantott egy rendőrt. A bűnüldözés ősi alapkérdése Akkor kiáltozni kezdett, és ez a régi Rómában divatossá bátran a hatósági közeg se- vált két szó. A Park Sheraton gítségére sietett, amikor Sut- Hotel fodrászszalonjában tör­tön ellenállt. Az Egyesült Másodperceken belül ki­tűnt, hogy mind a felhajtott gallérra, mind a kesztyűre nagy szükségük volt. A jöve­vények német gyártmányú géppisztolyt húztak elő a ka­bátjuk alól, és minden különö­sebb sietség nélkül szitává lőtték a gyilkoskülönítmény sebezhetetlennek hitt parancs­nokát. Joseph Bocchino fod­rászsegédből az FBI egy szó vallomást sem tudott kihúzni. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor a két ismeretlen be­lépett, Bocchino „véletlenül” feléjük fordította a forgófo­telben ülő kliensét. volna, ha nem jól a testőrei. olyan ritka a bűnüldözés ilyen civil segítője, hogy az eset óriási storynak számított. A tént gyilkosság óta bizonyos *11 i u mozaikokból lassan összeállt a Államokban v^]asz erre a kérdésre. Az egyik legnagyobb New York-i Cosa Nostra „család” Egy bátor Ifjúmunkás A meggyilkoltak rokonain túl, azonban az egész becsüle­tes amerikai közvélemény forrt a dühtől Arnold Schus­ter esete miatt. A következő­ről volt szó: az ötvenes évek elején New Yorkban végrehaj­tották az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb szabású bankrablását. A rend­őrség elfogta a banditák ve­zetőjét, egy Willy Sutton ne­vű gengsztert, aki később be- kevés vallotta, hogy Anastasiának Az FBI talán soha őrzik olyan nyári uborkaszezonban öles főnöke, Vito Genovese meg- címbetűk nevezték hősnek az irigyelte Anastasia babérjait, ifjúmunkást, megjelent a film- Tulajdonképpen ez a válasz, híradókban, interjúkat készí- a többi csak részletkérdés. Ge­tettek vele, valamennyi tele- novese ugyancsak régi maffi- víziós állomás riporterei, nagy ás, és azon kevesek közé tar­cégek — reklámcélokból — tozik, akiknek már a har- legújabb gyártmányaikat ke- mincas években a nyomában resztellék el az ő nevéről. Az igazság az, hogy embert öltek meg a világon, dolgozott akiért ennyire nem sírt vol­na senki. Számtalan áldozat nem siet a segítségére hozzátartozója gyűlölte Anas- fiatal, bátor brooklyni tasiát. Igen, nagyon sokan tudták, hogy férjük, fiuk vagy testvérük meggyilkolása „Al­bert bácsi” műve, de bizonyí­tékuk nem volt. Az sem vitás, hogy — ne felejtsük el: job­bára szicíliaiakról van szó, akiknél egy kis vérbosszúért különben sem kell a szom­Ez volt ennek a naiv, tiszta fiatalembernek a halálos íté­lete. nem fogta volna el Suttont, ha egy mun­kás. Arnold Schuster látta a lapokban megjelent hatalmas fényképeket, a rendőrség kö­rözési felhívásával, és ahhoz még nem volt eléggé régi olvasót amerikai, hogy megtanulja: gyan intézte el „Albert bácsi" „Ne avatkozz bele abba, am) Ralph Garbót, a „Csukott- nem a te dolgod”. (Amerika- szájút”, a floridai ügyész gyil- ban ez egyébként európai em- kosát — éppen azért, mert volt a rendőrség. A régi re­cept szerint Olaszországba menekült. Helyét egyik gengsztertársa, Frank Costel­lo vette át. Amikor az ame­rikai csapatok a második vi­lágháború végén megszállták Olaszországot, az FBI körözési listát adott át az MP-nek (Military Police, katonai rend­őrség) néhány Cosa Nostra kö­rözött nevével. Így Genovesét is elcsípték, és óriási bánatára visszavitték az Egyesült Ál­lamokba. Aztán kiderült, hogy kár volt aggódnia. A Cosa Nostra előkészítette egyik te­kintélyes személyiségének , ,. , , .... visszatérését: a vád doku­S Pemíegkeazzen an'« hó" «bb*ge csodá­ermeKezzen aria, ho latosképpen eltűnt a rendőr­ségi dossziéból. Volt viszont még egy koronatanú, név szerint Johnny Santello. „Nem bírom a hencegőket.. Albert bácsi magához intet­te egyik rutinos bérgyilkosát, Frederik Tenutot és azt mond­ta neki: — Te is tudod, Fred, hogy nem bírom a hencegőket. Pas- kold meg ezt a fickót. szádba menni — a tömeggyil- bér számára hihetetlenül el- nem bizonyult elég csukott Következi: kossal már sokan végeztek terjedt gondolkodásmód. Na- szájúnak. letember") Egy „tisztes üz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom