Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

Huszonöt éves a Bolyai János Matematikai Társulat A matematikával szemben támasztott társadalmi köve­telmények az utóbbi egy-két évtizedben világszerte, igy ha­zánkban is rendkívül meg­nőttek, Ez elsősarban azzal függ össze, hog századunk­ban olyan önálló matemati­kai tudományágak alakultak ki — természetesen hosszú előzményekre támaszkodva —, mint a halmazelmelet, a ma­tematikai logika, a valószí­nűségelmélet, a funkcionál­analízis, az információelmé­let, az absztrakt algebra, a já­tékelmélet, az operációkuta­A magyar matematikusok 1947, június 21-én alapítottak meg Szegeden, az 1894-ben alakult Eötvös Loránd Mate­matikai és Fizikai Társulni utódaként. Tagsága főként az egyetemek, valamint az álta­lános és középiskolák szak­tanáraiból tevődik össze, dt jelentős számban találjuk so­raiban a nagyüzemek, tudo­mányos intézetek szakembe­reit is. A társulatnak csaknem húsz vidéki tagozata tevékeny­kedik eredményesen. Tudo­mányos szakosztálya elsősor­ban az egyes feladatok mate­tatás, az automaták elmélete, matikai modelljeinek kidolgo­számítástechnika. Az utolsó két évtized fejlő­dését jól mutatja, hogy 1930. es 1970. között világviszony­latban megháromszorozódott a matematikai publikációk sza­ma, A matematika a mai kor­szerű műveltség elengedhetet­len, szerves részévé vált. An­nak érdekében, hogy ez a fel­ismerés széles körben terjed­jen, átmenjen a magyar tár­sadalom köztudatába is, di­cséretesen sokat tett a ne­gyedszázaddal ezelőtt alakí­tott Bolyai János Matemati­kai Társulat zasával foglalkozik. Az okta­tási szakosztály fő feladatá­nak a középiskolai matemati­katanárok számítógépes to­vábbképzését, valamint kü­lönböző számítástechnikai kérdések vizsgálatát tekinti. A társulat néhány éve műkö­dő alkalmazott matematikai szakosztálya hasznos vitákat szervez a matematika alkal­mazásának elősegítésére, az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására. Mint ismeretes, a matema­tika gyakorlati alkalmazásá­nak egyik fő területe a szá­mítástechnika: az elektront kus számítógépek széles körű alkalmazása. Bár e téren az utóbbi években sok történt, még mindig nem elég. A gyor­suló fejlődést jelzi, hogy míg a hatvanas évek elején az or­szágban tíz számítógép volt, Jelenleg 160 működik, Számí­tógépeink nagyobb hányadát, mintegy kétharmadát — s ezek között is a fejlettebb, na­gyobb kiépítettségű és kapa­citású, úgynevezett harmadik generációs gépeket — az utol' só három esztendőben helyez­ték üzembe. Kétségtelen, hogy az egymillió lakosra eső 16 számítógéppel még szerény helyet foglalunk el a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok sorában; a fejlődés azonban megindult, s reális remény van arra, hogy az egyre lendületesebb lesz. Az ehhez szükséges szak­embergárda biztosításában is növekvő feladatok várnak az eddigi jó munkáját joggal ün neplő Bolyai János Matema­tikai Társulatra, annak tagsá­gára. U. L. Fontom a megelőzés Ismerjük meg a jogszabályokat és rendeleteket At állampolgárok nagy többsége törvényeinket tiszteli és becsülettel dolgozik. Ennek köszönhető, hogy Nógrád megyé­ben a törvényesség helyzete kielégítő, a közbiztonság és közrend jó. Ez mindenképpen megnyugtató dolog. Mert az emberek, mondhatnánk úgy is, hogy minden becsületes és rendes ember igényli a törvényes rendelkezések, a szocialista legyelem, az együttélés szabályainak védelmét és megtartását. E gondolatok jegyében vitatta meg nemrégiben a Nógrád megyei képviselők csoportja is a közbiztonság, közrend helyzetét. A téma nagyon aktuális. Mert a szocialista demokratizmus fejlődése is eredmé­nyezi, hogy egyre többen vesznek részt a politikai és közéletben, a tanácsok sokrétű feladatainak megvalósításában, tevékeny­kednek a közrend és közbiztonság védelmében. Amikor jónak és megnyugtatónak ítéljük meg Nógrád megye helyzetét, szót kell ejteni arról is, hogy vannak emberek, akik szándékos vagy gon­datlan magatartással megsértik törvényeinket, igy szembe kerül­nek a közösség érdekeivel. Ezért a törvényesség megtartására, védelmére hivatott állami és társadalmi szervek következetesen dolgoznak törvényeink szellemében. Tanácsok a középpontban Az állampolgárok szem­pontjából igen megnyugtató az a megállapítás, hogy az új tanácstörvény életbelépése óta erősödött a törvényesség. A megyei és a helyi tanácsok testületi tevékenysége, a ta­nácsrendeletek és -határozatok megfelelnek a törvény köve­telményeinek. Példák bizo­nyítják, hogy ezt a választó- polgárok kedvezően fogadták es továbbra is igénylik az ál­lamigazgatási munka egysége­sítését, a gyors és formaságok nélküli ügyintézést, az embe­rek érdekeinek védelmét. Ez­zel függ össze, hogy a taná­csoknál rendkívül kevés a törvénysértés miatt megvál­gog helyzethez viszonyítva kedvező képet mutat. A köz­rend és közbiztonság szervei tevékenységüket a törvény előírásai szerint végzik, ered­ményesen dolgoznak a bűn- cselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Ennek köszönhető, hogy a jelentő­sebb bűncselekmények tette­sei hosszú idő óta nem ma­radtak felderítetlenül. Bűn- cselekmény hiányában állam­polgárokkal szemben büntető eljárás nem indult, de a bűn­cselekmények elkövetőit a törvény által előírt módon fe­lelősségre vonják. Gondot okoz viszont, hogy szaporodott a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmé­nyek száma. Oka, hogy egyes magukról megfeledkezett em­berek jogtalan anyagi elő­az ifjúság döntő többsége tiszteletben tartja a törvénye­ket, tanul és dolgozik. Vi­szont elég magas a veszélyez­tetett gyermekek száma a megyében, akik nem, vagy csali részben kapják meg csa­ládi körben a kellő nevelést és szülői felügyeletet. A bűncselekmények elköve­tőinek felelősségre vonásakor a bíróságok körültekintő mér­legelés után hozzák meg íté­leteiket, messzemenően érvé­nyesül a törvények megtartá­sa. De fontos az is, hogy fia­talok és idősebbek ismerjék a törvényeket, rendeleteket, hogy azokat jól értelmezzék és meg Is tudják tartani. Az ismeretterjesztő és tájékoztató előadásoknak — a lakástör­vény, a munkaügyi és szö­vetkezeti törvények — általá­ban sikerük van, érdeklődés kíséri őket. Ez bizonyítja, hogy az emberek többsége szívesen veszi, 6Őt igényli a jogszabályokat ismertető tá­jékoztatásokat, Akikhez eljut a felvilágosító szó, ismerik a jogokat és kötelezettségeket, azok ritkán kerülnek szembe a törvényekkel. Ezért az arra illetékes szervek a jövőben is fontos kötelezettségüknek tartják a törvények ismerteté­sével foglalkozó előadásokat, melyeknek haszna a minden­napi életben mérhető le. , Cs. E. forwenyleBwasislsiS: a birősügokröB írta: dr. Szilbereky JenS igazságügyi miniszterhelyettes A z állemélet és a szocialista demokratiz- •c* mus továbbfejlesztése társadalmi fej­lődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igazságszolgáltatás, a bírói munka az ál­lam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, így érthető, hogy tökéletesítése az egész társadalom, min­den állampolgár számára lényeges. A bíró­sági szervezeti törvény jelentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvetlenül az al­kotmány módosítása után az elsők között fog­ja megvitatni a bíróságokról szóló új tör­vényjavaslatot. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még számos olyan fórum működik, amely jogviták eldön­tésével foglalkozik, és sok esetben még a szak­ember is nehezen igazodik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. válla­latok—termelőszövetkezetek vitája, munka­ügyi kérdések stb.). Ezen a most megalkotás­ra kerülő törvény változtatni fog, mivel je­lentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egy­ségének irányába. Alapelve, hogy az állam­polgárok és a gazdálkodó szervek, vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legje­lentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tag­sággal összefüggő vitákban a jövőben a bí­róságok döntenek, és ilyen ügyeket csak ma­gas szintű jogszabályok utalhatnak más, a bí­róságokon kívül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy birtokháborítási ügyben. Máskor a szaksze­rűség kívánja meg, hogy az államigazgatási szervek foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel, például bányakárok, vadkárok esetén. Fontos az, hogy végső soron még az ilyen esetekben is biztosítja a bírói utat, ha a döntés az állampolgárok alapvető jogaira is kihat. A dolgozó, a munkavállaló és a munkál­tató között a munkaviszonyból eredő jogok­kal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták el­döntése is érthetően került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős sze­repet játszik a dolgozók jogainak védelmé­ben, elősegíti a kötelezettségek teljesítését, a munkafegyelem, a jó munkahelyi légkör kia­lakulását. Az új törvény szerint az érdekösz- szeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körültekintést és a törvényesség maradékta­lan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme meg­kívánja, hogy a vállalati munkaügyi döntő- bizottságok határozatait ezentúl a bíróság vizsgálja felül. Ezért az új javaslat megszün­teti a területi munkaügyi döntőbizottságokat, és helyettük a fővárosban és a megyeszék­helyeken felállítja a munkaügyi bíróságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munkások, al­kalmazottak és a szövetkezeti tagok munka­ügyi vitáit végső soron a bíróság dönthesse el, , Rendezi az új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését Is, megszüntetve ezzel azt a párhuzamosságot, amely jelenleg a gazdálkodó szervek jogvi­táinak intézésében a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. Az új ren­dezés alapján a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét ugyancsak a bíróságok veszik át, így egyhelyütt összpontosulnak aas ügyek és az azok elbírálásából hasznosítható gazdasági tapasztalatok is. A törvényjavaslat központi témája a bírák munkaviszonyának a rendezése is, ezen be­lül pedig elsősorban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkot­mány is rögzített, megvalósulására azonban eddig nem került sor. A törvényjavaslat te­hát megszünteti az átmeneti megoldásként fennmaradt bírói kinevezéses rendszert, és a bírák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásukba. A hivatásos bíró megválasztását a törvény- javaslat a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű tes­tület kijelölése a bírák választására nemcsak a független bíráskodás egyik garanciája, ha­nem annak is a kifejezésre juttatása, hogy a bírák hazánkban kiemelkedően fontos mun­kát végeznek. A bírói függetlenség biztosíté­ka a javaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvény- javaslatban meghatározott módon lehet meg­fosztani, illetve büntető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből követke­zik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávetve, tehát konkrét ügyek elbírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kaphat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint iránymuta­tásokat a fellebbezések, a törvényességi óvá­sok elbírálása során. A törvényjavaslat szerint az igazságügy­miniszter biztosítja a bíróságok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Az igaz­ságügy-miniszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ő neve­zi ki a bírósági vezetőket. Fontos feladata, hogy hasznosítsa azokat a társadalmi, jog- politikai, gazdasági tapasztalatokat, amelyeket a bíróságok ítélkezésének elemzése során sze­rez. A parlament által jóváhagyásra kerülő új bírósági törvény elvei alapján fo­lyik a büntető és a polgári eljárásokat sza­bályozó törvények felülvizsgálata is. Az itt várható módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be az állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és az eljárási megoldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működése egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még hatékonyabban tudja szolgálni az állam­polgárok alkotmányos jogait, a szocialista törvényességet. Utazás az NDK-ba Nógrád megyéből fiatalok utaznak az Expressz Utazá­si Iroda szervezésében az NDK-ba. A nyolcnapos Wei­mar—Berlin útvonalon megismerkednek Thüringia festői városával, Weimarral, ahol megtekintik a Schiller-, Goethe- és a Liszt-házat és el­látogatnak Buchenwaldba. Erfurtba, a virágok városá­ba is kirándulást tesznek a nógrádi turisták és megte­kintik Berlin nevezetességeit is. Sok érdekességet ígér Potzdam, a porosz királyok nyári rezidenciája. Az Ex­pressz július 21-én indítja csoportját az NDK-ba. Megtartották a gépszemlét Araiás előtt a pásztói tsz-ben Pásztón a termelőszövet­kezetben minden előkészü­letet megtettek a gabona be­takarítására. Szokol Ferenc, a tsz főmezőgazdásza arról tájékoztatta külső munka­társunkat, Ruman Imrét, hogy sikeresen megtartották a gépszemlét. Első helyen szerepeltek az aratásban résztvevő gépek. Nevezete­toztatott, vagy megsemmisített nvökre akarnak szert tenni, ügyek száma. A hatósági dön­téseknek mindössze 3,8 száza­lékát fellebbezték meg, és az ügyészség nyolc-tíz esetben élt csak óvással a határozatok ügyében. Ennék ellenére bőven van mit tenni az ügyintézés egy­szerűsítése és gyorsasága ér­dekében. Mert bizony előfor­dul, hogy az ügyfelekkel nem foglalkoznak eléggé körülte­kintően, udvariasan, pedig a tanácsi dolgozó, a köztisztvi­selő, a köz érdekét képviseli. Az is nehezíti az ügyintézést, hogy az embereknek indoko­latlanul sok esetben kell a ta­nácsokhoz fordulniok ügyek intézése végett. A tanácsi munka egyszerűsítése — a nagyobb önállóság jegyében — továbbra is fontos feladat marad. A közrend szilárd A törvények azért vannak, hogy védjék a közösséget es az emberek érdekeit. Ez ért­hető és világos, megsértői el­len fel kell lépni, örvendetes, hogy a megyében a közrend és közbiztonság szilárd, a harácsolnak, hozzányúlnak a közösség vagyonához, a társa­dalmi tulajdonhoz. Legtöbb­ször a laza és nem kellő el­lenőrzés, indokolatlan elnézés teszi lehetővé, hogy emberek visszaéljenek helyzetükkel, és kárt tegyenek a társadalmi tulajdonban. Ez idegen a mi társadalmi rendünktől, nem egyeztethető össze a szocialis­ta fegyelem és együttélés sza­bályaival. Az ilyen emberek­kel szemben kímélet nélkül és szigorúan fel kell lépnie mun­kahelyeknek, társadalmi, va­lamint a rendőri és ügyészi szerveknek egyaránt. Mesismcrni a törvényeket Amikor törvényességről be­szélünk, nem mehetünk el szó nélkül a megelőzés kér­dése mellett. Elsősorban a fia­talok azok, akiket okos szóval, ha ez nem használ, megfelelő szigorúsággal vissza kell tar­tani a bűn elkövetésétől. Mi­vel a jövő nemzedékről van szó, érthető, hogy ez fokozott figyelmet kíván. A fiatalok­nak csak kis része kerül ösz­bűnözés alakulása az orszá- szeütközésbe a törvényekkel, Üj bisztró épül Terényben. s ha minden jól megy. már az idén a korszerű, Ízléses helyiségben fogyaszthatjuk el a hűsítőket, frissítőket, no és persze az ételeket. A fejlődő falu egyik centruma az eszpresszó, az étterem, nem mindegy hát, hogy kulturált-e a környezete. S mivel Terény is a városiasodó községek közé tartozik, igencsak szükség van erre a szépnek Ígérkező szórakozóhelyre sen öt SZK 4-es kombájn. három tehergépkocsi és 25 erőgép. A szemle jól sike­rült. Próbaaratást is tartot­tak, hogy a gépek esetleges rejtett hibái is felszínre jöjjenek. A pásztói tsz-ben 1200 holdról kell az idén betakarítani a kalászost. A próbaaratás is jól sikerült, a főmezőgazdásztól kapott ér­tesülés szerint az aratást junius 25-én az ősziárpa- láblában megkezdik. A csapadékos. viharos időjárás Pásztón a gabonát nem döntötte meg jelentő­sebben. Ezért egymenetes aratásra készülnek. Jók a terméskilátásaik. A gabona elszállítása és tárolása je­lent számukra gondot. En­nek megoldására azonban felkészültek. A kombájntól egyenesen az átvevőhelyekre szállítják a termést. Az ara­tásban résztvevő dolgozók­nak nagy tapasztalatuk van már. Szocialista Brigád cí­met viselnek. Fegyelmezet­ten,. kitartóan tudnak dolgoz­ni. Most is arra tettek fo­gadalmat, hogy a tsz-szövet- ség által meghirdetett ara­tási versenyt megnyerik, mert határidő előtt betaka­rítják a gabonát. A tsz-ben a munka sikeres lebonyolí­tása érdekében ezekben a napokban oktatáson vesz­nek részt a dolgozók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom