Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

Czíüke Férfin’ kiállítása „AHOL BABUSGATHATOM ÁLMAIMAT...” IP rí ne,& rí rí! Űjabb bemutatók a Déryné Színházban Czlnke Ferenc Munkácsy­díjas grafikusművész első ön­álló salgótarjáni kiállítása megnyílt a megyei József At­tila Művelődési Központban. A kiállítást egyébként a vá­rossá nyilvánításának ötvene­dik évfordulóját ünneplő Sal­gótarján jubileumi esemény- sorozatának programjaként rendezték meg. A megnyitón dr. Tóth István várpsi tanács­elnök jubileumi emlékplaket­tet adpmányozott a művész­nek. X Czinke Ferenc, Salgótarján­ban élő és alkotó grafikus- művész most mutatkozik be először önálló kiállítással a város közönségének. Kiállítá­sához készült katalógusában megindítóan érzelmes vallo­másban szól önmagáról, s a világhoz, Salgótarjánhoz való viszonyáról: ,.A szivárványkergetésre született ember számára kü­lön öröm és szerencse, hogy itt élhet, ebben a megvidító, élményekben oly gazdag vi­lágban. Egy kőhajításnyira még színes népi csodák köt­nek a gyökerekhez, de itt a városban már kúszó zsaluk szalajtják az égi emeleteket, programozott gépek diktálják a legkorszerűbb lépést a nagy­világgal.” Időszerű volt ennek a tár­latnak megrendezése. „Ezzel a kiállításommal adósságom kívánom törleszte­ni, köszöntve Salgótarjánt, ahol befogadó fészekre talál­tam, ahol babusgathatom ál­maimat. gyönggyé izzadhatom a holnapokat” — vallja a mű­vész. Czinke Ferenc 1926-ban szü­letett Nagyrozványon, tanul­mányait 1956-ban fejezte be a' Képzőművészeti Faiskolán. Több hazai és külföldi művé­szeti díjat mondhat magáé­nak. egyéni kiállítása volt már a budapesti Műcsarnokban, Miskolcon, Hódmezővásárhe­lyen. Sárospatakon, Dunaúj­városban. s még más vidéki városokban is. Külföldön pe­dig Rómában, Szófiában, Besztercebányán. Művei a legkülönbözőbb nemzetközi és hazai tárlatokon szerepelnek. Első „hazai” bemutatkozása átfogó képet igyekszik adni az utóbbi évtized törekvései­ről. Éppen szófiai kiállításáról beszélgettünk egy alkalommal Czlnke Ferenc műtermében: — Nem tudnám megmonda­ni- hogy a művészetben ho­gyan jut el az ember vala­meddig — mondotta akkor a művész. — Mert olyan ez, mint a szivárványkergetés ... Én azt hiszem, hogy ez a szi­várványkergetés. ez a napról napra történő újhodás teszi boldoggá az embert. A mű­vésznek napról napra meg kell újulni, mint ahogyan megújul maga a világ, a ma­Moziélet Újra a színen Hyppolit! Jelenet a Hyppolit, a lakáj című filmből. Romantikus szerelmi törté­net és egy kispolgárcsalád szórakoztató kalandjai — ezt a két témát kínálja műsorán a salgótarjáni November 7. Filmszínház soron következő műsorhetében. A Vér és li­liom című színes francia ka­landfilmet június 22—24-én tekinthetik meg a mozinézők, a Hyppolit, a lakáj című fel­újított magyar filmvígjátékot pedig június 25—23-án láthat­juk. Franciaországban, távol az élet zajától egy békés kastély­ban öreg nemesember él fia­tal, erényes feleségével és el­ső házasságából származó fiá­val. Bár a fiú titokban nem fiúi érzelmeket táplál szép mostohaanyja iránt, s az is férfiként tekint a fiúra, tisz­taságuk megóvja őket attól, hogy csak gondolatban is vét­kezzenek az öregember ellen. Harmonikus, csöndes életü­ket zavarja meg a király és kíséretének rövid látogatása, A királyi fenség könyörtelen vágya feltartóztathatatlanul beleszól a kastély lakóinak életébe. Szerelmet gyújt a várúrnő a király apródjában is. A film a középkor, a XIII. század légkörének különös fel­idézése. A maga korában és minden korban általános ér­vényű gondolatról van szó benne: hogyan teszi tönkre, pusztítja el az ártatlanságot egy rendszer és az emberi ke­gyetlenség. Szép és romanti­kus a történet, amelyben a szerelemnek, a halálnak és az ármánynak van a legnagyobb szerepe. Kivételesen szép pasztellszínekkel fényképezett film, ragyogó szereplőgárdá­val. Kevesen vannak közöttünk, akik részleteiben, vagy akár egészében Is ne Ismernék Hyppolit és a Scnneider csa­lád történetét. És kevesen akadnak azok is. akik ne néz­nék meg szívesen újra a fel­újított magyar filmvígjátékot. Nagy sikerét a film részben a történet kedves bájának, rész­ben pedig a nagyszerű szí­nészgárdának köszönheti. Csortos Gyula, Kaoos Gyula, Góth Sándor, Gózon Gyula, Jávor Pál a magyar film leg­kiválóbb színészei között van­nak. Míg Schneider Mátyás szál­lítmányozó békésen sörözget barátaival egy kiskocsmában, nagyúri életre vágyó felesége lakájt fogad fel: Ilyppolitot, aki 27 éven át grófi családnál szolgált. Amint a lakáj mun­kába lép, megkezdődnek Schneider Mátyás megpróbál­tatásai. Nem vacsorazhat ked­vére ingujjban, nem ehet hagymát, s szinte lábujjhe­gyen kell járnia saját laká­sában. mert ez így előkelő. A történet alakulásába beleszól még egy szerelem is, s végül a derék szállítmányozó meg­szabadul élete nagy kolonca- tól, a csöndes, hűvös Hyppo- littól. Csakazértis hagymát eszik hagymával, és ingujjban vacsorázik, ahogyan neki jól­esik. Hyppolit, a lakáj című ma­gyar film víg játék negyven év­vel ezelőtt készült, de ma is rendkívül szórakoztató. A fel- szabadulás után felújították, s azóta csaknem három és fél­millióan nézték meg. Az idő­sebb és fiatalabb generáció számára egyaránt élményt je­lent a régi nagy komikusok viszontlátása, illetve megisme­rése. Eisemann Mihály népsze­rű dalai külön élvezetet nyúj­tanak. 4 NÓGRÁD — 1972, június 21-, szerda ga dialektikus ellentmondásá­ban. Czinke Ferenc művészete népi hangvételű világ. A nép­művészet számára is az a „tiszta forrás”, amelyből egy életen át meríthet. A magyar ornamentika, a magyar díszí­tőművészet, a népművészet, a fafaragások, a szőttesek, a ke­rámiák egész Európa számá­ra is gyöngyszemet jelente­nek, számunkra pedig felmér­hetetlen kincset. Ebből merít naponta Czinke Ferenc kol­lektív társadalmi mondaniva­lóinak kifejezéséhez. Az Édesanyám ikonját, a Favágók ikonját a Szlovák táncok című sorozat követi. Miért is készít Bartók-lapokat Czinke Ferenc? Elsősorban — úgy tűnik — jó alkalom ez arra, hogy ne illusztrálja Bar­tókot, hanem Bartók ürügyén új műveket hozzon létre sa­játos mondanivalójának kife­jezéséhez. Külön művészi ál­lomásként lehetne elemezni a Koskirály sorozatot, ezt meg­előzően szólni lehetne az ősi szerszámok grafikai jel- képrendszeréről, és így to­vább. Célunk azonban ezúttal csupán az, hogy — mellőz­ve a művészettörténészekre váró elemzést — felhívjuk a figyelmet erre a tárlatra, mely egy jelentős grafikus- művész művészi útjának je­lentős állomása. Tóth Elentér Magyar filmhét Nagykürtösön A Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat nagy gondot fordít a magyar—csehszlo­vák filmkapcsolatok táplá­lására. Ennek a barátságnak és együttműködésének je­gyében nyílott meg tegnap, kedden este a csehszlovákiai Nagykürtösön a június 20- tól június 25-ig tartó film­hét. Első filmként A gyilkos a házban van című bűnügyi filmet vetítették, majd sor­rendben az Egri csillagok, Én vagyok Jeromos, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán és a Hahó, öcsi! sze­repel a műsoron. Fotókiállítás nyűik Nógrád megye székhelyéről, Salgó­tarjánról és bemutatják a Salgótarján című. színes ma­gyar rövidfilmet is. alapítási tervvel havi tízezer forintos jövedelmet ígér, s ez a ktsz Princ szerelői képes­ségére alakulna. Egy ideig Pancsa, a szerelme vállalja a Princ feszes egyetemi tanulá­sával járó áldozatokat, de egy idő múltán kitör belőle a „férj- hezmenendő lány” és Ilonka, azaz Kec-Mecné befolyása alatt, ő is szembefordul Princ- cel, aki kiaknázatlanul hagy a bizonytalan jövő érdekében egy kézenfekvő aranybányát. A történetet nem folytatom tovább, mint minden színpadi konfliktus, ez is megoldódik, s valamivel kevesebb fordu­lattal is, mint a tévéfilm­sorozat konfliktusai. Azon­kívül a megoldás amúgy is kellemes meglepetéssel szol­gál a nézőnek, kár lenne „le­lőni’’ éppen a csattanót. Annál szívesebben ejtünk szót Patrik József rendezésé­ről, Gombár Judit kedves dísz­let- és jelmezterveiről, vala­mint a színészi alakításokról. Petriknek sikerült a történe­tet kellemesen pergővé, sok­rétűen emberivé, szívhez- szólóvá tenni, anélkül, hogy engedett volna a könnyűmű­faj sekélyesítő csábításainak. Talán csak a félhomályt és a teljes homályt alkalmazza túlságosan gyakran hangulat­festő elemként, ami ilyen mér­tékben olykor nyomasztólag hat, a zene és a foszforeszkili ruhák, maszkok, kellékek sora aligha győzi ellensúlyozni. Wolf Péter zenéje kellemes, bár sok új elemmel nem di­csekedhet, Fülöp Kálmán szö­vegei jól alkalmazkodnak a cselekményhez. Ernyei Béla egykori, híressé vált szerepét a színpadon a fiatal Balázsi Gyula vette át, egyáltalán nem ragaszkodva az előd örökségé­hez, egyéniséget visz a civil Princ figurájába. Egyébként is fiatal színészek egész sora vo­nul itt fel. mintha a színtár­sulat KISZ-szervezete tartana bemutatót. ,Mihók Éva. Somfai Éva és Illyés Mária kellemes megjelenésén, természetes já­tékán kívül, énekhangjával is hódít. Ez azért is érdekes, mert a férfiszereplőknek már jobban meg kell küzdeniük a zenés műfajjal, s közülük job­bára csak Holl János és Gö- möri V. István kerül ki győz­tesen. Koldus-Nagy Lászlót, Siménfalvy Lajost, Gönczöl Anikót és Horváth Ottót ki­tűnő jellemformálásuk, a sze­repükhöz hozzáadott többlet dicséri. A Princ, a civil, méltán szá­míthat sikerre vidéki kőrútján, bár mindent egybevetve, amo­lyan „nyári bolondság’’, ame­lyet szabadtéri színpadon is nagyon el lehetne képzelni. Lakos György Játék a gyermekklubban Ügy szoktuk meg, hogy színházaink új idény elején lepik meg nézőiket ősbemuta­tókkal. Nos, a Déryné Színház nemcsak funkcióját tekintve rendhagyó, hanem szakított a bemutatók időponthagyomá­nyával is. Noha nyakunkon a nyár, a színház fővárosi ter­mében egymást érik a premie­re*, tanúságot tévén a színház egyre bővülő repertoárjáról és növekvő színháztörténeti sze­repéről. Igaz, hogy ez a re­pertoár jócskán alkalmazkodik a melegebb évszakhoz, hiszen az új bemutatók műsorán többnyire könnyed, zenés da­rabok szerepelnek. Nemrégi­ben mutatták be Szenczei László első színpadra kerülő drámáját, Nem mindenki jut el Floridába címmel, a napok­ban láthattuk Princ, a civil címen, örsi Ferenc kétrészes játékát, amelyhez Wolf Péter szerzett zenét és Fülöp Kál­mán írt dalszövegeket. Mint a darab címe is el­árulja, a képernyőről meg­kedvelt Princcel ezúttal nem a laktanya falain belül, hanem a polgári életben talákozunk. örsi Ferenc, akit nálunk ál­talában A Tenkes kapitánya és a Princ, a katona című té­véfilmsorozatából ismernek, bátran vállalta az egyenruhá­ban megismert Princ leszerel- tetését. Ez annál is könnyeb­ben ment, mert Örsi nem be­skatulyázott író: művei között a szociográfia, regény, legen­da és tévékomédia egyaránt megtalálható, bár legnagyobb sikereit színpadi műveivel aratta. A Testvértüzek, Fekete ventillátor, Láthatatlan szere­lem és egyéb műveit nemcsak az itthoni, hanem külföldi színházak is bemutatták. A színpad törvényeit gyakorlati oldaláról is jól ismeri, hi­szen egy időben a pécsi Nem­zeti Színház dramaturgja és segédrendezője volt. A beavatottság jegyeit hord­ja magán új színpadi alkotá­sa, a Princ, a civil is, amely nemcsak a színháztechnika, hanem a mindennapi élet ki­tűnő ismeretéről is tanúsko­dik. Princ civiléletében nyom­ban megoldhatatlannak tet­sző, bár kissé kiagyalt, túlzó, tehát zenés vígjátékba illő konfliktussal találkozik: szü­lei nem jó szemmel nézik, hogy életcéljaként autóver­senyző szeretne lenni, s ennek érdekében kitűnő mérnökké, konstruktőrré kívánja nevelni magát. Hiszen volt katonatár­sa, Kec-Mec egy remek ktsz­„Játsszunk végig egy na­pot” címen csütörtökön dé­lután három órakor ismét foglalkozást tart a salgótar­jáni Megyei Művelődési Köz­pont gyermekklubja, ezúttal az általános iskolák felső ta­gozatos és most végzett ta­nulói számára. A két-három óra hosszán át tartó játék­sort Balázs Lászlóné vezeti. Ugyané a korosztály számá­Még mindig jobb. ha az ember kopasz, mintha vaj volna a fején. X A lovakból lassacskán csak annyi marad, amennyit fél­kézzel meg tudunk mutatni. fa szombaton kétnapos ki­rándulást tesznek lehetővé Kercseglaposra. A kis tu­risták gyakorlott vezetőkkel szombaton délután két óra­kor indulnak útnak a Na­rancsba, az éjszakát a ker- cseglaposi táborban töltik, este pedig tábortűzön, játé­kon vesznek részt. A kirán­dulók a vasárnapi ebédet már othon költik el. A róka nem ravasz. Mi vas gyünk ostobák. X Ahol a csatabárd a nők ke- zében van, ott rengeteg puly kát kell tenyészteni. Cs. D. 1 1 '• 11 ■ Mondások Harmat Endre: GYILKOSSÁG RT. (Dokumentumírás 16 részben) 9. A szindikátus ural Bill Davidson cnicagói új­ságíró így írt: „A borjúhúst a szindikátus mészárszékeiből a szindikátus teherautói hozzák, a szindikátus szakácsai készí­tik el a szindikátus üzemei­ben gyártott konyhai gépek­kel és a szindikátus saját gyártású edényeiben tálalják a szindikátus hoteljeinek, mo­teljeinek éttermeiben”. Jaj annak, aki nem hajlan­dó „együttműködni” a szin­dikátussal. Néhány évvel ez­előtt egy Arthur Adler nevű kereskedő felháborodott azon, hogy Giancanaék arra akarták kényszeríteni: vásároljon tő­lük. Nagy hibát követett el, érintkezésbe lépett a rendőr­séggel. Holttestét két hónap múlva találták meg a város csatornahálózatában. borzal­mas kínzások nyomaival. 1919 óta — mint akkor a rendőr­ség megállapította — Adler volt a Cosa Nostra 941. meg- torlatlan áldozata. A gengszterek rendszerint nem váratlanul gyilkolnak, hanem félreérthetetlen fenye­getések után. Mindössze arra vigyáznak, hogy ne legyen je­len harmadik személy, ami­kor a szóbeli zsarolással meg­bízott ügynök ilyesmit mond valamelyik kiszemelt áldozat­nak: — Kár lenne uram, ha ön, vagy valamelyik családtagja autószerencsétlenség áldozata lenne. Szervezett alvilág Nem lehet eléggé ismétel­ni: a gengsztervilág és a „tisztes Amerika” összefonó­dásának szinte jelképe, hogy a vezérek háborítatlanul élő, dúsgazdag és jobbára ország­szerte ismert emberek. Detro­it jelentős részét a szicíliai születésű, 65 éves Joe Zerilli látja el péksüteménnyel, Ray­mond Patriarca, a bostoni fő­nök hatlamas hotelhálózat tu­lajdonosa. A philadelphiai al­világ ura, Angelo Bruno nagy- kereskedő, Pittsburghé John La Rocca építési nagyvállal­kozó, a „Háromujjú”, Tho­mas Luchese egy nagy New York-i ruházati kombinát tu­lajdonosa és így tovább. A bűnszövetkezetnek — ez is hozzátartozik a szicíliai ha­gyományokhoz — rögzített taglétszáma van. Űj tagot csak minden második évben vesznek fel és akkor Is kizá­rólag a különböző okokból el­hunytak helyére. Márpedig a maffia tagjainak igazán szám­talan elhalálozási lehetőség és forma juthat osztályrészül. Esetenként pótfelvételeket tar­tanak a kisebb rangú lebu- kottak helyére is, de erre, a rendőrségbe és más magas közhivatalokba beépült CN- (Cosa Nostra) emoerek miatt ritkán van szükség. Az FBI, a szövetségi nyo­mozóiroda, különböző jelek alapján biztos abban, hogy a bűnözési monopóliumnaK a szervezett taglétszámnál sok­kal több ember dolgozik — sokszor anélkül, hogy fogalma lenne a CN irányításáról. A látszólagos rejtély nyitja: az egyszerű tagok maguk is ki- sebb-nagyobb, a szervezeihez nem tartozó bandák vezérei. Magas fokon nem, de a „közlegények” felvételekor a CN szívesen választ börtönvi­selteket. Bebizonyosodott, hogy akinek már volt komo­lyabb dolga a rerldőrséggel, megbízhatóbb, körültekintőbb. Igaz, a rendőrség figyelheti, de ezt a veszélyt kiegyensú­lyozza az, a szervezet számá­ra életbevágóan fontos körül­mény. hogy a büntetett elő- életűek jobban zsarolhatók, jobban kézbentarthatók. Szeszes masszázs... Mi a „közlegények” és főnö­kök viszonya? McClellan sze­nátor, az amerikai törvényho­zás különleges bűnüldözési bi­zottságának elnöke (a bizott­ság éppen a Cosa Nostra bün­tetlensége miatt felháborodott közvélemény nyomására hoz­ták létre néhány, esztendeje) ezt egy interjújában így fo­galmazta meg: „A Cosa Nostra egyszerű tagjai kocsin viszik a főnö­köt, noha nem sofőrök. Fon­tos üzeneteket továbbítanak, noha nem küldöncök. Taná­csokat adnak az általuk jól ismert részterületről, noha nem tanácsadók. Elkísérik fel­jebbvalójukat jellegzetes test­tartásban, zsebre dugott kéz­zel. pedig nem testőrök.” Egy ilyen hatalmas hálózat­nál, amely ráadásul a világ leggátlástalanabb bűnözőiből áll, természetesen bőven akad belső egyenetlenség, nézetel­térés is. A Cosa Nostra kü­lönböző rangú és rendű vezé­rei nemcsak a rendőrség és a kiszemelt áldozatok, hanem egymás ellen is szüntelenül hadakoznak. A Gyilkosság Rt. rettegett főnöke, Alberto Anastasia szintén egy ilyen belső háború nyomán fejezte be „fényes” pályafutását. 1957. október 25-én „Albert bácsi” belépett az egyik leg­előkelőbb New York-i szál­loda, a Hetedik Avenue és az ötvenötödik utca sarkán levő Park Sheraton Hotel fodrász­szalonjába. Kedélyesen tréfál­kozva ment végig a földig hajló alkalmazottak sorfala között, és kényelmesen elhe­lyezkedett a 4-es számú süp­pedő bőrfotelben. Anastasia kéjesen hátradőlt, élvezte a szeszes masszázs!, amikor két elegáns férfi lé­pett a műhelybe. Az egyetlen, ami furcsa volt rajtuk, hogy kabátjukat nem vetették le, sőt, különlegesen nagy méretű felhajtott gallérjukat sem haj­tották vissza. Fekete bőrkesz­tyűjük is a kezükön maradt. (Következik: Albert bácsi halála)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom