Nógrád. 1972. június (28. évfolyam. 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

Bérrendezés — hatékonyság EGYMAGÁBAN, különböző összefüggések nélkül vizs­gálni a vállalatok bér- és jövedelempolitikáját nem könnyű dolog, mer nem adhat teljes képet, csupán tendenciákra, je­lenségekre hívhatja fel a figyelmet. Valószínű ez a szándék vezette a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot, ami­kor tájékozódó vizsgálatot végzett a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a ZIM salgótarjáni gyára, a FŰTÖBER, a salgótar­jáni öblösüveggyár, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat, a Rom- hányi Cserépkályhagyár, a Nógrád megyei Textilipari Válla­lat és a Volán 2. sz. Vállalata bér- és jövedelempolitikájában. Az elmlített vállalatok a megye szocialista iparában fog­lalkoztatottak 56,7 százalékát képviselik, mindegyiknek meg­van a negyedik ötéves bér- és jövedelemfejlesztési terve. Ezt vizsgálva két ellenkező előjelű esztendőt hagytak maguk mögött. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben példá­ul 1970-ben a rendelkezésre álló bérfejlesztési összeg 63,1 százalékát a munkások kapták. A múlt évben ez az arány viszont lecsökkent 59 százalékra. Ugyancsak jelentős a visz- szaesés a munkásoknál á ZIM salgótarjáni gyárában az előbb említett időszak alatt. Növekedett viszont a munkások rész­aránya a bérfejlesztésre szánt összegből a salgótarjáni öb­lösüveggyárban, ahol 77,1 százalékról 99,9 százalékra, a Pest- vidéki Kőbányánál, ahol 88,9 százalékról 91,8 százalékra, a FŰTÖBER-nél, ahol 70 százalékról 77,7 százalékra emelke­dett. A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál a tervezett bérfejlesztést nem érték el. Az eltérés a munkásátlagbérek­nél 9,7 százalék. Egyébként a vállalatnál 1971-ben csökkent az átlagkereset is 1970-hez képest. Ezt a vállalat a gazdál­kodási problémákkal, a megnövekedett táppénzesidővel, az emelkedő állásidővel és a teljesítménybérezés bevezetésével járó rendkívül alacsony teljesítményekkel magyarázza. Mivel a vállalatok bér- és jövedelempolitikájának alap­vető célja a hatékonyság növelése, érdemes megnézni, hogy a fejlesztések mennyiben szolgálták az előbbi elképzelést, mi­lyen problémákat oldottak meg vele. A szak-, betanított és segédmunkások bére vállalaton­ként a munkaerőhelyzetnek megfelelően alakult. A Romha- nyi Cserépkályhagyárban és a Nógrádkövesdi Kőbánya Vál­lalatnál mivel a dolgozók zöme betanított munkás, az emel­kedés alapvetően itt jelentkezik. Másik dolog, hogy a fluk­tuáció mérséklése, a segédmunkáshiány részbeni megszünte­tése érdekében a bérfejlesztés mértéke itt is meghaladta a szakmunkásokét. Ebben az intézkedésben közrejátszott az a kormányhatározat, amely előírja, hogy főleg a nőknél és a fiata­loknál a segédmunkás kategóriában a minimális béreket fel kell emelni. A múlt évben bekövetkezett viszonylagos stabilitás a segédmunkaerőben nem indokolta az ebbe a ka­tegóriába tartozók bérének a korábbi évekre jellemző nagy­arányú növelését. Ezért több pénz jutott a szakmunkások bérének növelésére, tehát náluk az emelkedés mértéke meg­haladta a betanított és segédmunkásokét. A munkás-átlagjövedelmek alakulása 1970—71-ben az átlagbérekével azonos, vagyis 1970-ben nagyobb arányú a növekedés, az elmúlt évben pedig mérsékeltebb. A részese­dési alap terhére kifizetett összegek is általában alacsonyab­bak voltak a múlt évben, mint azt megelőzően. Ebből is látszik, hogy a tett bérintézkedések az előbbi célok mellett, a korábban fennálló feszültségek csökkenté­sére irányultak, azonban teljes mértékben nem oldották meg azokat, ezért további intézkedésekre van szükség. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben például a kovácsológyári dol­gozóknál és az anyagmozgatóknál meglevő bérfeszültség megszüntetésére tettek itnézkedéseket az idén. ARRA A KÉRDÉSRE, hogy a vállalatok bér- és jöve­delempolitikája mennyiben szolgálja a hatékonyság növelé­sét, pillanatnyilag nehéz lenne válaszolni. Ha nem is min­denütt, nem is teljes mértékben, de valamelyest sikerült a munka folyamatosságát a különböző bérkorrekciókkal az előző esztendőkhöz képest javítani. Ugyanakkor fontos ta­nulság, hogy a jó bér- és jövedelempolitikai elképzelés nem­csak jó közgazdasági intézkedés, hanem a jövőt megalapo­zó, a hosszabb lavra előre látható helyes vállalati gazdaság- politikának igen fontos, talán legérzékenyebb része. V. K. Igen nagy pusztításokat okozhat a csíkos hátú burgonya­bogár, ha idejében nem védekezünk ellene. Számtalanszor hallatott mát magáról az őrhalmi és hugyagi termelőszövet­kezet, sokszor megírtuk már, hogy kiváló a burgonyater­mesztése, hatalmas táblákban fejlődik az idén is az érté­kes növény. Különös gondot kell hát itt fordítani a növény- védelemre, főleg a burgonyabogár kártételét kell megelőzni. A közös földeken traktorok és permetezőgépek végzik a felelősségteljes munkát, a kisebb háztáji gazdaságokban pe­dig kéziszórókból fecskendezik a permetlevet. Sándor János és felesége Hugyag határában két katasztrális holdon ültet­tek burgonyát, maguk készítette ügyes fecskendőből szór fiié szét a kártevők ellen a mérget-ár-— Szünet Pásztén Élénk élet folyik a nyári hónapokban is a pásztói Lo­vász József Művelődési Köz­pontban. Június 22-én a klubszobában előadás és vi­ta lesz Közélet és magánélet címmel. Június 24-én, szom­baton táncestet rendeznek a zenekari vetélkedő győzte­seinek részvételével. Június 26-tól július 7-ig kerül sor a szokásos nyári takarítási szünetre, majd július 8-án Ismét táncesttel folytatódik a program. Ezt követően jú­lius 13-án kerekasztal-be- szélgetést rendeznek a könyvtár dolgozóinak részvé­telével. Hogyan olvassunk regényt? címmel. Kiket „takartak” a jeligék ? A KISZ újjáalakulásának 15. évfordulója alkalmából irodalmi, képzőművészeti pá­lyázatot hirdetett a KISZ megyei bizottsága és a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya. A pályázat jeligés eredményét már közölte la­punk, azóta azonban bizott­ság Jelenlétében felbontották a borítékokat, így megtud­hattuk. kit „takarnak” a je­ligék. Novella kategóriában az első két díjat nem adták ki. Harmadik helyezett lett Er­dős István Persze, hogy pó­zolok című, Kő-Szabó Imre A hosszú futás és Horváth Mária Teeneagerromantika című munkája. Valamennyi helyezett ezer-ezer forint ju­talmat kapott. Vers kategóriában az első, — 500 forintos — díjat Gás­pár Imre kapta. Mögötte Pohánka Erika „végzett” az ő jutalma 400 forint. Tanár úrnak szeretettel A salgótarjáni megyei mű­velődési központ filmklubja pénteken június 23-án, 17,30 órai kezdettel a Tanár úr­nak szeretettel című, zenés angol filmet vetíti. Az 1968- ban készült filmet James Clavell rendezte, a főszere­peket pedig Sidney Poitier Judy Geeson, Suzy Kendall játssza, Sidney Poiter az el­ső amerikai színes bőrű szí­nész, aki megkapta az Os- car-díjat. Egyéni varázsa nagyban hozzájárul a hu­manista alapállású mű si­keréhez. Több holdas a ludányhalászi tsz pillangós takarmánya. Megbecsülnek minden szálat, mert a tsz-t szénából érzékeny veszteség érte, amikor a rét kaszálása előtt kiöntött az Ipoly. A szántóföldi takarmány viszont pótolja a veszteséget. Gondosan betakarítják az utolsó szálig. Képünkön a falu melletti pillangós tábla Késsen as aratásra €M gegscillccitresz-ellcifcssf Érik a gabona, a mezőgaz­dasági üzemekkel kapcsolat­ban álló vállalatok megtették az előkészületeket a betakarí­tás támogatására. A közel­áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Hárommillió forinttal magasabb értékű, mint az elmúlt esztendőben, örvendetes, hogy a sokat ke­gazdaságosságra, több árut nem a megyében, hanem me­gyén kívül szereznek be, jól­lehet a megyei kirendeltségen is megkapnák. De a kiren­múltban, a gabona betakarí- resett csapágyból jó ellátást deltség azt is megteszi — ha tásáról szóló megyei tanács- ígérnek. Műszaki cikkek kozáson Lőrincz Károly, az megfelelő mennyiségben AGROKER megyei kirendelt- delkezésre állnak. Bégének vezetője a következő­ket mondotta: Vállalatunk minden dol­gozója legfontosabb feladatá­nak tartja, hogy az aratás- cséplés időszaka alatt megfe­szített erővel biztosítsa, a mezőgazdasági üzemek mun­kájának zavartalanságát, a jö­vő évi kenyeret jelentő gabo­na betakarításáért. Hárommillió forinttal több A kereskedelmi vállalat az alkatrész- és műszaki áruellá­tás biztosítását a megyénkben használatos gépparkhoz igazí­totta. Számításba vette az el­múlt évi tapasztalatot a ke­is erre szükség van —, hogy a ren- raktárában nem levő árut va­lamelyik más megyéből meg­rendeli. Ezzel segítséget kíván nyútjani a mezőgazdasági üzemnek ahhoz, hogy ne kell­jen több száz kilométereket utaznia, és ezzel emelni a termelési költséget. Pótolják a hiánycikkeket Az AGROKER jó tevékeny- resiet szempontjából. Igazolja sége nagyon fontos a termelő- munkájuk helyességét, hogy üzemek számára. Mint isme­retes, ez a vállalat biztosítja a gépalkatrészeket, gumiabron­csokat és számtalan más, nél­külözhetetlen kelléket. Ha eze­ket az áruféleségeket a tsz-ek nem kapják meg a szükséges mennyiségben, minőségben, komoly zavar keletkezhet az idén a mezőgazdasági üze^ mek már lényegesen keveseb­bet panaszkodtak az alkatré­szekkel és a műszaki cikkek­kel való ellátásra. Bizonyítja az AGROKER forgalma is. Az elmúlt esztendő azonos idő­szakában alkatrészből, csa­págyból, műszaki cikkekből 17 munkájukban. Az AGROKER millió forintot forgalmaztak, ennek a felelősségnek megfe- az idén viszont 15,2 millió fü­lelőén készült fel az idei ga- rintot. bonabetakarításra. Érdekes megfigyelni, hogy Különböző alkatrészekből egyes mezőgazdasági üzemek közel 25 millió forint értékű nem sok gondot fordítva a Gépi betakarítással Több és olcsóbb zöldséget A lakosság és a konzerv­ipar ellátásában döntő szere­pet játszó különféle zöldség­félék mennyiségi hozama az utóbbi három évben jelentő­sen csökkent. A visszaesést az is érzékelteti, hogy ez idő alatt hazánk zöldségtremő te­rülete 128 ezer hektárról 105 ezer hektárra esett vissza. A szakemberek a kívánatos termésmennyiség-növekedést elsősorban a jelenlegi ter­mésátlagok növelésével szán­dékoznak megvalósítani. En­nek azonban a minőségi kö­vetelmények maximális ki­elégítésével kell történnie. rő — fajták alkalmazásával lényegesen növelhetjük. A gé­pesítés bevezetése és megho­nosítása új agrotechnikai módszerek kialakítását teszi szükségessé és nagyon fontos feladatokat hárít a növényne- mesítőkre. Olyan fajtákat kell előállítani, amelyek a ter­mesztés valamennyi szakaszá­ban, a vetéstől a betakarítá­sig lehetővé teszik a gépesí­tését. A zöldségtermesztéssel kap­lik. a kocsány nélküli szaka­dás ugyanis a gépi szedhető- ség fontos kívánalma. Ezt az úgynevezett ízes, lésmentessé­get irányító gépek bevezeté­sével lehet biztosítani. Mivel a fűszerpaprika be­takarítása is egyre inkább gépi úton történik és a tech­nika az egymenetes betaka rítás irányába halad, nem árt a termelők figyelmébe aján­lani, hogy erre a célra gyors érésütemű, csokros ter­csolatos kutatómunka fő cél- mésállású fűszerpaprika-típu­ja jelenleg a termesztéstech­nika és a fajtaválaszték javí­tása. Emellett azonban to­mégpedig úgy. hogy ezzel vább kell javítanunk a bioló­egyidejűleg a termelési költ­ségek is csökkenjenek. A korszerű nagyüzemi ter­melés során idáig a palánta­nevelési, -ültetési és -ápolási munkák gépesítése volt a leg­fontosabb feladat — mond­ja Mészöly Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja, a téma egyik is­mert szakértője. Most viszont a gépi betakarítás került elő­térbe. E törekvések sikert ígérnek: a közeljövőben meg­valósulhat a konzervparadi- csom. a fűszerpaprika, a vö­röshagyma, az uborka, a zöldbab és a gyökérféleségek, tehát a legfontosabb zöldség­félénk gépi szedése. A zöldségtermeszetés teljes folyamatának gépesítése azon­ban magas beruházási költ­ségekkel jár, és csak akkor fizetődik ki, ha a termés­hozamot új = gépesítést tíb giai kutatások szintjét, mert ezek pillanatnyilag csak egy- egy speciális nemesítés! fel­adat előfeltételeit biztosítják. A ..totális” gépesítés beve­zetése nagyon lényeges bio­lógiai és egyéb igényeket tá­maszt az egyes növényfajták­kal szemben. Hazai viszonya­ink között főként az egyszer­re érésnek — a gépi betaka­rítás legfontosabb tényezőjé­nek — biztosítása a fő prob­léma. Például olyan paradi­csomfajták termesztése a célszerű, amelyeknél a fürtök gyors egymásutánban jelent­keznek, ami egy tövön sok. egyszerre érő bogyót ered­ményez. Különösen alkalma­sak a gépesített szedésre tör­pe típusú fajtáink — meleg, homokos talajokon. Nemesi- tőinktől olyan paradicsom­féle előállítását várjuk, amely 4 kocsányiéi könnyen elvá; sok a legmegfelelőbbek. A hagymánál ugyancsak fi­gyelembe kell venni ezen túl a betakarítás gépesítését: sze menkénti vetőre csakis jó csírázóképességű és gyors nö vekedésű fajtákat szabad al­kalmazni. A gépek nagyrészt már ké­szen vannak és a nemesítők- nek kell fajtáikat minél job­ban hozzáigazítanak. A ne­mesítő munkája itt azért ne­héz. mert az előállítandó új fajták termőképessége nem lehet rosszabb a „hagyomá­nyos” fajtákénál. A gépesített zöldségtermesz­tésben a fajtának egyre na­gyobb jelentősége lesz. Az új, gépi szedésre szánt törzsek gyakorlati kipróbálására hosz- szú ideig nem volt lehetőség, most már azonban termelő­üzemeink hazai nemesítésű. gépi művelésre alkalmas zöldségfajtákat kaphatnak. Az aratás küszöbén kom- bájnalkatrész-ellátásból je­lentkeztek zavarok. A kiren­deltség vezetője erről azt mondta: ez a körülmény azokban az üzemekben fordul elő, amelyek nem jelentették időben alkatrészigényeiket. Természetesen ennek ellenére az AGROKER-nek gondos­kodnia kell arról, hogy egyet­len mezőgazdasági üzem se maradjon alkatrész nélkül. Ebben a hónapban az aratás­ban résztvevő valamennyi géptípus alkatrészkészlet­pótlásáról gondoskodnak is. Mint hiánycikkel kell szá­molni — minden gondoskodás ellenére — az SZK 34-eseken a gyűjtőcsigából és a ter- ményfelhordóból, az SZK 44- eseken pedig a sebességváltó­ból. Erre a termelőüzemek­nek érdemes lesz odafigyelni. Az AGROKER megyei ki- rendeltségének vezetője egyéb­ként a szóban forgó megyei ér­tekezleten ígérte, hogy a kö­zeli napokban pótolják az em­lített hiánycikkeken kívül a ZSB-ponyvákat, ZVZ-kaszát, hajtórudat stb. Az MTZ 50-es és a DT 75 traktorok alkatré­szeit a tsz-ek kérésére a köz­pontjuktól beszerzik és a meg­rendelőhöz továbbítják. A gördülőcsapágy-készlet jó. A műszaki árucikkekből — gu­miköpenyek, ékszíjak akku­mulátorok stb. — az ellátás zavartalan. Lehetséges, hogy az aratási munkák során ke­letkezhetnek rendkívüli hely­zetek is. Erre az esetre is fel­készültek. Soron kívül kielégí­tik a megrendelést. Az AG­ROKER az aratás-cséplés idő­szakára július 3-tól augusztus 20-ig ügyeleti szolgálatot tart. Hétköznap reggel 7 órától T9 óráig, szombaton 7 órától 17 óráig, vasárnap és ünnepna­pon 7 órától 13 óráig. A mezőgazdasági üzemek nagy feladat, a gabonabeta­karítás előtt állanak. Az idei aratás nagyon nehéznek, de ettől eltekintve gazdagnak ígérkezik. Sokoldalúan fel kell rá készülni. A gépek za­vartalan üzemeltetése kulcs­kérdés. Az AGROKER >ennek figyelembevételével készüljön fel, a termelőüzemek segíté­sére. B. Gy. NÓGRÁD = 1972. június 21., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom