Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

Színházi esték Megtört szívek bolondos háza Jelenet A bolondok háza című Shaw-vigjáték bemutatójáról G. B. Shaw életművében, abban a hallatlanul gaz­dag hagyatékban, amelyet számon tartunk, csak szerény helyet foglal el a Megtört szívek háza. Legjobb művei­nek sora, nagy alkotó kor­szaka — melyben olyan re­meklesek követik egymást, mint a Szerelmi házasság, a Warrenné mestersége. A sors embere, a Barbara őrnagy, vagy a Pygmalion —, már mögötte van, s mintha az 1910-es évek közepétől az al­kotói megfáradás jegyeit ész­lelhetnék a soron következő drámákon. Így a Megtört szivek házán is. Az a vitrio- losan maró gunyorosság, szikrázó szellemesség, amely Shawnak olyannyira és min­denki mástól megkülönböz­tető sajátja, jellemzője, mintha némiképp ernyedni kezdene, a társadalombfrálat, az élveboncolás szenvedé­lyessége, makacssága ugyan a régi még, de bizonyos ér­telemben önismétlő, korábbi műveiből tovább származta­tott. Talán ezért is nem vélet­len, hogy a Megtört szívek háza szinte ismeretlen hazai színpadainkon. Az 1917-ben elkészült, de csak 1919-ben bemutatott vígjáték sok te­kintetben feltűnő szerkezeti kuszaságot mutat, a jellem­rajzok is inkább vázlatnak, mint befejezett írói megmin­tázásnak hatnak a korábbi Shaw-művek dramaturgiai tiszta áttekinthetősége jel­lemformázó tökélye mellett. Az író érthetetlen és magya- rázhatalan erőszakokat tesz a történés tovább- és továbbvi­telére, például teljesen elő­készítetlen hipnózis jelenet­tel, vagy a különös, sőt kü­lönc családdal, az enervált, emberhez méltó életre kép­telen. erkölcsében züllött és rothadó polgárság lét jogát megkérdőjelező, ám a néző­téri figyelemre derült égből érkező bombatámadással. Shaw általában nem adja ilyen olcsón és külsőségesen érvei bizonyításának lehető- gét, a szenvedélyes vitakedv alábbhagyása a Megtört szí­vek házában ernyedt álla­potra vall — ez mintha ösz- szegeződnék is a Kapitány, a mű központi alakjának né­hány elejtett mondatában — az íróra vonatkozó érvény­nyel. S ha végigvesszük Shaw életművéhek további darab­jait, a feltevés igazoltnak látszik; az alkotói hanyatlás immár a hosszú életút végé­ig érezhető állapotából már csak néhány kivételes kilen- dülési perióus következik, például aminek a Szent Jo­hannát, vagy az Olyan szép, hogy nem is lehet igazat kö­szönhetjük. A szolnoki Szigligeti Szín­ház mégis jó szolgálatot tett, amikor a Megtört szívek há­zét — A bolondok háza cím­mel színre állította — meg­ismertette velünk. S nem is akármilyen igényességgel. Az együttes tagjai láthatóan jól érezték magukat feladataik­ban. A Kapitány alakjában Halász László, rendkívül él­vezetes harapós öregurat nyújtott, beszédtechnikájára azonban nem árt jobban vi­gyáznia. Kitűnő komikai vé- nájú színésznőt ismert meg a salgótarjáni közönség a ven­dégként közreműködő Máthé Évában, aki Hesionét. a Ka­pitány egyik lányát mintázta Ízlésesen válogatott eszkö­zökkel. Kár, hogy néhány teátrális pillanat is megza­varta egyébként mindvégig kiegyensúlyozott játékát. A Kapitány másik leánya, Ari­adne erkölcsi szabadosságát mértéktartó pikantériával fű­szerezte az igen dekoratív Bókái Mária. Ifj. Űjlaky László — mint Hector — pontosan azt nyújtotta, amit szerepe kívánt, azaz; foglal­kozását. Az pedig nem más, mint Hesione férjének stá­tusa. Randall, a lézengő, re­ménytelen szerelmes Papp Zoltán, vállalkozásában sze­líden lírai megfogalmazást kapott. Csomós Mari, Ellie-je minden nőis ravaszkodás­sal együtt is maga a megtes­tesült tisztaság ebben az enyhén szólva riasztó erköl­csi miliőben, (s mert a lá­nyon kívül csupán a Kapi­tány ilyen még, nem vélet­len, hogy egymáshoz sodród­nak.) Egyébként Csomós Mari, talán az előadás leg­hibátlanabb teljesítményét adta. A hőzöngő üzletember és a pipogya szerelmes tra­gikomikus figuráját találó karikírozó készséggel állítot­ta elénk Mangán szerepében Hollós! Frigyes, de jól szol­gálta Vass Károly, rendezői elgondolásait, a friss ritmu­sú, ötletekben bővelkedő pro­dukciót Czibulás Péter és Sebestyén Éva is. Székely László színpadképe atmosz­férikus hatásával szintén nagyban hozzájárult a salgó­tarjáni bemutató sikeréhez. Barna Tibor Népszerű a pedagóguspálya Egerben észrevehetően meg­kezdődött az idegenforgalmi idény. A különjáratú autóbu­szok nemcsak a vár környé­kén, hanem a városközpont­ban is gyakran felbukkannak, nemkülönben a különböző korosztályú iskolás gyerekek is, akik eljöttek ismerkedni a történelmi nevezetességű vá­rossal. Élénk tehát az élet az utcákon, mintha már nyár és vakáció lenne. Ámde az isko­laév most érkezett el „finisé­hez”. Zajlanak az érettségik és a főiskolai vizsgák. . Ezt tapasztaltuk az egri Pe­dagógiai Főiskolán is. A ro­busztus épület vastag falai mögött a széles és hűvös fo­lyosókon lányok hajolnak ösz- sze' tankönyvek és jegyzetek tölött, gondterhelt fiúk halad­nak fel a lépcsőkön. A kol­lokviumok, szigorlatok, ál­lamvizsgák időszaka ez, egy korosztály elbúcsúzik az alma matertől, s egy újabb kor­osztály kopogtat a nehéz ka­pukon. A pályaválasztásról folytat­tunk beszélgetést dr. Nagy Jó­zsef főigazgató-helyettes tan­székvezető tanárral, aki nagy szeretettel várja a felvételi vizsgára jelentkezetteket. — Az idén a matematika­szakra is nagyobb a jelentke­zők száma — tér mindjárt a tárgyra, —, jellemzi ezt, hogy a matematika—fizika szakra is háromszoros a túljelentke­zés, és nincs probléma a ma­tematika—kémia és a mate­matika—műszak párosítással sem. — Melyek a legnépszerűbb tárgyak? — Változatlanul magyar- történelem tanár szeretne len­ni a pedagógusoknak jelentke­ző fiatalok legtöbbje. De nem sokkal marad el mögöttük a biológia—földrajz szakra je­lentkezettek száma sem. Mind­két esetben mintegy tízszeres a túljelentkezés. — Milyen tárgyakra keve­sebb a jelentkező? — Mint már mondottam, ál­talában kettő és fél, három­szoros túljelentkezés tapasztal­ható még a kevésbé népszerű tárgyak esetében is, mint a matematika, kémia, fizika, de ilyennek számít a magyar— ének párosítás is, amellyel ta­valy problémánk volt, de az idén már itt is háromszoros a túljelentkezés. A legkeveseb­ben történelem—ének szak­ra jelentkeztek. Itt mindössze másfélszeres a túljelentkezök száma. — Milyen a nemek aránya? — Joggal mondják, hogy a pedagóguspálya egyike azok­nak, amelyek elnőiesednek. A jelentkezők aránya is ezt bizonyítja, hiszen a jelent­kezők nyolcvan százaléka lány. Természetesen még min­dig akadnak úgynevezett fér­fipályák. hiszen az iskolák bár­hol Mívesebben fogadnak ma­tematika—műszakos férfit. Ha a pályázatokat figyeljük, ak­kor is az látszik, hogy az is­kolák a férfiaknak hirdetik ezeket az állásokat. — Nógrádban gondot okoz, hogy kevés az énektanár. Mi­ben látja ennek az okát? — Ennek többféle oka le­het. Elsősorban szemléletbeli kérdés, sok helyütt még az énektanítást mellékesnek te­kintik. Azt is elmondhatom, hogy mi is viszonylag kevés énekszakos tanárt képezünk, hiszen az adottságaink sin­csenek meg hozzá. Kevés a zongoránk, de még így is nyolc—tíz szobát lefoglal. Nö­veli az énektanárhiányt az is. hogy a jól képzett tanító- képzős prepák kiöregednek. 4 NÓGRÁD — 1972. május 25., csütörtök Tan 6 est a er ok Érsek vadk orten Erzsiké és Teri óvó néni — TANÁCSTAGOKKAL akar beszélgetni? — kérdezi Ersekvadkerten a tanácstitkár, miközben a névsort nézegeti. — Itt van mindjárt az óvoda. Két óvónőt is tanácstagnak választottak, itt a tanács mel­letti alsó óvodából. Némethné és Kovacsevicsné egyszerre kapta meg a tanácstól a meg­bízólevelet. Csak jót mondha­tok mind a két óvó néniről. So­kat dolgoznak, szókimondó- ak, törődnek a választók gondja-bajával... A tanácsot megfogadva mentem át a szomszédos épü­letbe. Az udvaron két rozs­dásodó vaskályha, szemétku­pacok, törmelék, sár. A hátsó épületből kopácsolás zaja hal­latszik. Mesteremberek dol­goznak, az egyik átkiált a másiknak... Bent az ideiglenes csoport- szobákban szorosan egymás mellé zsúfolt fektetők, a gye­rekek ebéd után alszanak. Fe­hér köpenyes óvónő áll fel az asztal mellől. Németh József- né; „Tériké óvó néni.” ö az egyik tanácstag. Hamarosan megérkezik Kovacsevics Márk- né; „Erzsiké óvó néni.” Veze­tő óvónő, szintén tanácstag, és egyúttal tagja a községi végrehajtó bizottságnak is. Bemegyünk egy kis előszo­ba-félébe. A sarokban a gye­rekek cipőcskéi, a falakon ka­bátok, köpenyek, szemléltető eszközök vegyesen. — Nehéz helyzetben va­gyunk, már lassan egy éve, hogy ..albérletben” dolgozunk. Ezt a három iskolatermet kap­tuk meg, hogy a kilencvenöt gyereket egyáltalán el tud­juk helyezni. Ahol, ott hátul dolgoznak, lényegében az a mi óvodánk. Reméljük, hama­rosan elkészülnek vele. Ügy tervezzük, legkésőbb június elejére visszaköltözünk — mondja Kovacsevicsné. Ezzel mindjárt benne is va­gyunk a gondok kellős köze­pében. Kicsi, zsúfolt, elavult az óvoda. Tavaly olyan gom­básodást fedeztek fel az épü­leten, amely lehetetlenné tet­te az óvodai munkát. Így hurcolkodtak át az épület elejébe, amelyet az iskola engedett át szívességből. A tanács most legalább kétszáz­ezer forintot költ a felújítás­ra, fertőtlenítettek, teljesen kicserélték a padlót, a szép, modern parkettát most lak­kozzák. száradóban van. Per­sze még így is kicsi marad az épület, sajnos a falak nin­csenek gumiból... Egyelőre nincs pénz újnak az építésé­re. Azt elvitte az iskola. De az is kellett, és egyszerre min­dent megcsinálni nem lehet... A BESZÉLGETÉS közben a nagyobb közösség, a tanács­tagi körzet ügyeire tolódik át. Némethnéé a huszonnyolcáé körzet, Kovacsevicsnét a ti- zenkilences körzetben válasz­tották tanácstaggá. — Ennek a tizenkilences körzetnek az a nevezetessé­ge. hogy a legkisebb a falu­ban — mosolyog a vezető óvó. néni. — Persze ez nem jelen­ti azt, hogy a tennivaló is a legkevesebb. Az utca közepén lakom, és a mi környékün­kön sok olyan család él, akik­nek kisebb-nagyobb dolgok­ban segítségre van szüksége. „Nyomoztam” már ki villany- számlát, segítettem kérvényt- hivatalos papírt fogalmazni. A bizalom jelének érzem, hog*/ ilyen dolgokkal hozzám for­dulnak, még ha nem kimon­dottan tanácstagi feladat is. Mindig mindenkinek szívesen adok tanácsot, a tőlem telhe­tő legjobbat. — És Tériké óvó néni? — Azt mondhatom, hogy nagyon szerencsés helyzetben vagyok a körzetemmel. Mie­lőtt tanácstaggá választottak már elkészült mifelénk az út. Most inkább a víz a fonto­sabb kérdés, pontosabban a víztársulás szervezése. Az az érzésem, ezzel kapcsolatban elég sok munkánk lesz, mert az egyik család akarja, a másik nem. Pedig a falunak nagyon nagy szüksége van az egészséges, jó ivóvízre. A két tanácstag óvónő jól ismeri a tanács terveit, az elgondolásokat, a megoldásra váró gondokat. Legutóbb, amikor megtartották a tanács­tagi beszámolókat, akkor is felvetődött az utak. hidak, járdák építése, az óvodáról nem is beszélve, ami Érsek- vadkerten hosszú évek óta szóbeszéd tárgya. A beszélge­tések megkezdődtek a vízmü­vet illetően is, és ha végle­gessé válik az ügy, falugyűlés elé viszi a tanács. Aztán le­het vitatkozni, érvelni, meg­győzni. .. Kérdezem Némethnét és Ko­vacsevicsnét, hogy az óvodai munkájuk mellett nem meg­terhelő-e ez a közéleti meg­bízatás? A válasz szinte egy­szerre hangzik, szívesen csi­náljuk. Pedig bizonyára van gondjuk éppen elég. Az óvo­dában bevezették az új neve­lési programot, küszködnek a szűk hellyel és zsúfoltsággal, végezték a tanácstagi munkát. Kovacsevicsné még a végre­hajtó bizottság ülésén is részt vesz, arra is készül. Itt Er­zsiké óvó néni még közbeszól: — Ne feledkezzünk meg a saját gyerekeinkről sem, ők is bőven adnak munkát. Nem is keveset. Némethné két gyereket. Kovacsevicsné négyet nevel. A legidősebb tizenhét, a legfiatalabb tizen­három éves. — SZERENCSE, hogy most már a gyerekek besegítenek otthon. Amire kell, arra jut az embernek ideje. Tévét is né­zek, ami érdekel, azt nem hagyom ki. Igazam van? Nemcsak Erzsiké óvó néni­nek van igaza, hanem igaza volt a tanácstitkárnak is. amikor azt ajánlotta, hogy keressem meg az óvodát. A két óvó néni tanácstagként is helytáll.., Csatai Erzsébet Nálunk a körzetesftett felvé­tel is problémákat okoz, hi­szen nagyobbára énekszakosa­ink is olyan területekről je­lentkeznek, ahol kevesebb elő­képzettséghez juthattak, mint hogy lakóhelyük közelében még zeneiskola sincs. — Milyen tanácsokat tud­na adni a felvételi vizsgákra jövőknek? — Elöljáróban el kell mon­danom, és az egyéni vélemé­nyem: nem értek egyet azzal hogy az érettségi eredményt is beszámítják a pontozásba, hi­szen ez azzal jár, hogy a jó fizikus diáknak irodalomból és történelemből is vinnie kell a jegyet. Azt azonban elmond­hatom, hogy nálunk a felvé­teli vizsgáknál az alapvető mérce a középiskolai tananyag birtoklása. Az alapokat köve­teljük meg és semmivel sem többet. Végezetül még egy kérdés: — Van-e sok nógrádi je­lentkező? — Pontos számot nem tu­dok mondani, de az idén már többen jelentkeztek mint ta­valy, s az sem mindegy, hogy jó a véleményünk a nógrádi fiatalokról. Jól megállják he­lyüket, a közösségi munkából is kiveszik részüket, és a ta­nulást sem hanyagolják el. Egerben tehát pedagógusnak készülő fiatalok hódítják a tudás várát. Ünnepi könyvhét A salgótarjáni járás rendezvényei A kisterenyei járási könyv“ tár nagy gondot fordít az író- olvasó találkozók megrendezé­sére a salgótarjáni járás te­rületén. Évente mintegy tíz— tizenöt író és költő vendéget fogadnak a mai magyar iro­dalom és az élő írók, költők, megismertetése, népszerűsítése céljából. Ezek az immár ha­gyományosnak számító ren­dezvények az idén is kiemel­kedő szerepet kapnak a könyvtár tevékenységében, munkatervében, a terv meg­valósításában. Az utóbbi hó­napban, a költészet napja al­kalmából négy írót fogadtak a nagy népszerűségnek örven­dő rendezvényeken. A hétvé­gén kezdődő ünnepi könyvhét keretében összesen hét könyv­tárban rendeznek író-olvasó találkozót, zömében az ifjú- és gyermekolvasók részére. Május 27-én Donászi Magda Homokterenyén, Rónaszegi Miklós Nagybatonyban és Ka- rancslapujtőn. Szalag Lenke Kisterenyén és Zabaron* Vi­har Béla pedig Lucfalván ta­lálkozik olvasóival. Május 28- án Mátraverebély látja ven­dégül Szeberényi Lehel írót. A rendezvények során a könyvtárak ízléses könyvki' állításon mutatják be az ol* vasóknak az író-vendég mű­vei mellett a mai magyar iro­dalom jó néhány termékét. A rendezők gondoskodtak a könyvvásárlási és dedikálást lehetőségekről is. Szinte vala­mennyi rendezvényen megvá­sárolhatják a könyvbarátok a meghívott író legújabb könyveit. A nagyközségi és a körzeti könyvtárakban irodalmi vetél­kedőket, a gyermekfoglalkozá­sok keretében mesedélutánt, játékos foglalkozásokat ren­deznek a legifjabb olvasók ré­szére. Szakkörök kiállítása A nagybátonyi Ipari Szak­munkásképző Intézet szakkö­reinek éves kiállítása 1972. má­jus 27-én nyílik az intézet tornatermében. A kiállítás anyaga gazdagnak és változa­tosnak ígérkezik, jól prezen­tálja az intézményben műkö­dő szakkörök és szakosztályok egész évi munkáját, eredmé­nyeit. A május 27-től június háromig megtekinthető ren­dezvényen a látogatók a kö­vetkező szakkörök munkáiból kapnak ízelítőt; bélyeggyűjtő, esztergályos, fotó, honismereti, irodalmi, képzőművész, laka­tos, rádiós és turista. ,d »inn, A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt szaktanács- adással egybekötött, kedvezményes pótalkatrész-árusítást rendezünk: az UE—28-as és az UE—50-es típusú traktorok alkatré­szeit 20 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL ADJUK. Ezzel egyidejűleg telephelyünkön kiszolgáljuk ve­vőinket az ez ideig általunk gyártott traktor- és dömper­alkatrészekkel. Az önrakodók, a forgórakodók, a különböző típusú dömpereink, valamint jelenlegi főgyármányunk, a D4K— 3 típusú traktor alkatrészeiből gazdag készlettel és be választékkal állunk vevőink rendelkezésére. Május 17-től 31-ig, naponta reggel 8 órától 17 óráig várjuk kedves vevőinket kispesti gyártelepünkön. „VÖRÖS CSILLAG” TRAKTORGYÁR Lakos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom