Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

Szakmát választottak Hova lett a többi jelentkező? MOZI ÉLET Háborúellenes rádhesséd: Waterloo r Milyen szakmát válasz­tottéi? — Karosszéria-lakatost. — Tudod mi az a karosz- széria? — Nem nagyon.,, illetve, a* autónak a külső része. Legalábbis így gondolom.,, — Miért ezt választottad? — Mert azt mondták az 1«. kólában, meg a szüleim is, hogy ez jól kereső szakma- Itt _lehet maszekolni. Meg aztán karosszéria-lakatosra mindig szükség van. — Mit csinál egy karosz- széria-lakatos? —■ Megjavítja a karambo­lozott autókat. — Csak ennyit? — Nem tudom. Lehet, hogy mást Is... * Befejeződött a felvételi (Salgótarjánban a 211-es Ipari (Szakmunkásképző intézet- ben. Négy napon keresztül beszélgettek az iskola taná­rai a szakmunkástanuló je­löltekkel. Az intézet igazga­tója, Horváth László ki is ja­vít, amikor azt mondom, fel. vételi vizsga. — Ez lényegében nem vizsga, hanem tájékozódó be­szélgetés, Nem is hívunk be minden gyereket, hanem csak azokat, akik olyan szak­mát választottak, amelyekre nagy a túljelentkezés. — Vágyis, melyek az idei divatszakmák. — Autószerelő, karosszé­ria-lakatos, szobafestő- és mázoló, női szabó, A hoz­zánk jelenkező lányok kivé­tel nélkül női szabók akar­tak lenni- A felét tudtuk fel­venni. valamennyinek fel­ajánlottuk a gépi forgácsoló szakmát. Magyarul azt legye­nek esztergályosok. Egyetlen egy sem vállalta.,, Ezzel eljutottunk a számo­kig. Mert a statisztikák sok­mindent elárulnak. Nevezete­sen azt, tipgy ityvjn az esz­tendőben Salgótarján üzemei, gyárai eserszá* Jövendő szakmunkára nyújtották be az igényüket. Vagyis őket várják a gépek, a n unkapa­dok, ha végeznek. Állásgond- jaik nem lesznek, A jelent­kezők száma viszont esek négyszázharminc. Egyszerűen nem jöttek többen, Egyes szakmákéul pí déul egyetlen egy jeltiUkezó sims, Pedig népgazdaságig fontos valamennyi, Senki nem vá­lasztotta a kovács, az öntő szakmát, öten akarnak üveg­fúvók lenni, és hatan jelent­keztek esztergályosnak,,. — Oka? — Egyes szakmák úgy él­nek a köztudatban, mint ne­héz fizikai munkát jelentő foglalkozások. Úgynevezett ,,piszkos” szakmák. Érdemes lenne megnézni, mennyit vál­tozott például a kohászati üzemekben az öntők, vagy kovácsok munkája. A vas- és fémipari ismereteket pedig sokszor nehezebb elsajátítani, mint a szerelést. Nem is ke­resnek rosszul. Mégsem jön­nek a gyerekek. Krenáes Sándor igazgatóhe­lyettes végighallgatta a fel­vételi beszélgetéseket. Kér­dezgetett és nagyon sok ta­pasztalatot gyűjtött. Kétszáz- húsz jövendő szakmunkásta­nulóval Ismerkedett mea. akik mind a jól kereső, divatos szakmákat választották. „Kő, tégla, fa, vakolat: Űltörőháa!” Terepasztal9 ifitabló9 szemüvegtok A belépőt ötletet, diszfal fo­gadja : 20 éves a Nógrádi Sán­dor Uttörőház. Semmi hival­kodás: a jubileumi ki áll írás a munka kiállítása, a hétközna­pok örömeit mvtat'a — im­már húsz évre visszatekintve. ír J K-l ötödezáaad éves tevé­kenységet reprezentáló tárlat emlékkönyvét Szabó László, a Magyar úttörő* Szövetségé­nek titkára nyitotta meg: „KŐ, tégla, fa, vakolat: Úttö­rőház! Amiből ez lett, ez ma is: az itt dolgozó felnőtt és ifjúvezetök lelkesedéee, gyer­mek- eb mozgaiomszeretete, tudása, akarata. Mi, a KISZ KB Vörös Sei vem zászlaja ki­tüntetés átadása ünnepségén résztvevő felnőttek tisztelettel gondolunk a ház megaial ha­sában é« 20 éves munkájában közreműködőkre, segítőkre. Gratulálunk a magas kitünte­téshez. Kívánjuk, hogy a ház munkáját hűen tükröző kiál­lítás szerezzen újabb baráto­kat, segítőket a következő évek, évtizedek még maga­sabb színvonalú, még ered­ményesebb munkájához!" A földszinti teremben úttö­rőbarátság sarok. Szovjet jel­vények, zászlók, levelek, szlo­vák babák. A mindennapi ta­lálkozás kapcsai. A falépcsőn felfelé haladva mintha űrra­kéta hátán utazna a látogató. Díszes rajz a falon: előre ha­ladunk. A nagyteremben le­nyűgöző látvány: két év mun­kájának eredménye — a kö­zel öt és fél négyzetméteres terepasztal. A képzőművész- és a rádiós szakkör együttes munkája. Hegyek gyomrában, völgyek felett, felépült ház­makettek, utak és rengeteg ember között száguldanak a mini vonatok. Bal oldalén az úttörőhöz kicsinyített mása, Jobbról egy magasles zárja le méltósásosan a hatalmas te­repasztalt. Fölötte — mintegy 4 NÖGRÁD - 1972. légies feloldás — a Nógrad megye nevezetességeit, törté­nelmi, munkásmozgalmi ha­gyományait és pompás nép­viseleteit bemutató bélyeg­tabló. Alapos munkát takar, akárcsak az úttörőélet törvé­nyeit bemutató. A vitrinben a bélyegszakkör oklevelei, ér­mei. A legutolsó aranyérem az 10(10 éves fennállását ün­neplő Székesfehérvárról való. *. A játékos ifitabló a vezető- képzésben résztvevőket mu­tatja be humorral. Alatta módszertani anyagok: a Tar­jám Ifi vezető, a Hőzseláng — az úttörőház kiadványai kap­tak helyet. Vidám vakáció és Vidám tábortűz cimmel je­lentek meg a játékokat be­mutató gyűjtemények, Majd színes, kivilágított tablók kö­vetkeznek: a szabályos úttö- rőöltözéket, -rangjelzéseket, -kitüntetéseket ismertetik. Az országos hírű zenekart egy cselló és egy hegedű rep­rezentálja. 100 város — 100 levél akció, olvashatjuk a kö­vetkező táblán. A zagyvapál- falvj Iskolába kihelyezett le­velező szakkör tevékenységét mutatja be: 100 szovjet város pionírjaival tartanak kapcso­latot. Kitűnőek a képzőművész- szakkör tapétalntarziéi és li­nóleummetszeted. A bábosok fakanalakra készített figurák­kal, az Ügyes kezek szakkör tagjai saját készítésű szem- üvegtokokkal, övékkel, pénz­tárcákkal jeleskednek. * Megannyi felvillanás. A fo­tóanyag szinte regényt mond az elmúlt húsz évről., A gyer­mekek tevékenységét, az út- törővezatők gondoskodását mutatja az a kiállítás, amely az elmúlt héten nyílt a sal­gótarjáni Nógrádi Sándor üt- törőházban. s amelyet három hétig tekinthetnek meg a lá­togatók. május 10., sitrda — Miért?- Sok esetben a jelentke­ző gyerekek nem ismerik pontosan a választott szak­mát. nem tudják mi tesz a munkaterületük, tulajdonkép­pen mit is kell csinálniuk egy életen keresztül, Jelentkeznek egy szakmára, mert azt vá­lasztotta a barátjuk, arra be­szélte rá őket az anyuka, vagy az apuka, esetleg az osztályfő­nök. Az egyik községből pél­dául így engedték útjára az iskolából a fiüt: „Olyan szak­mát válassz, ahol munka után is lehet keresni, Az esz­tergapadot, vagy az öntőmű­helyt nem veheted a hátad­ra. .." Ez annyit is jelent- hogy nem megfelelő a, pályaválasz­tási irányítás. És a gyerekek nincsenek tisztában a szak­mák szépségével, fontosságá­val, hasznosságával, Vannak munkaterületek, amelyek „kimentek a divat- bői." Pedig egy új rendelke­zés szerint ez év szeptembe­rétől a szokásos ösztöndíjon felül bizonyos szakmákban — többek között esztergályos, kovács, öntő, üvegfúvó, ács. kőműves — havonta még plusz kétszáz forint ösztön­díj-kiegészítést kapnak, A ta­nulmányt eredménytől telje­sen függetlenül. Vajon hány most végzett nyolcadikos di­ák tudta ezt? * Búcsúzóul még egy adat, Horváth László kikeresi a fel­jegyzéseket. 1968-ban nyolc­százhárom gyereket iskoláz­tak be az intézetben. Az idén ennek lényegében a felét, négy százharmincat. Érdemes lenne megnézni azt is, hogyan alakultak a felvételi arányok a gimnázi­umokban és a szakközépisko­lákban ugyanebben az idő­ben. Pedig a szakmunkásokat várják a munkahelyek. Szer­kezetlakatosból a bányagép­gyár ötvenet, az építőipari vállalat huszonkilencet, a ve­gyiműveket szerelő vállalat ugyancsak ötvenet, a kohá­szati üzemek tizennégyet, a Mezőgép tizenkettőt kért. És összesen huszonhat jelentke­zett. Cs. E. Kalandfilm, szervátültetés, horror, Micimackó és gárdá­ja, s végül Waterloo, a döntő ütközet. A rövid felsorolás is arra enged következtetni, hogy a salgótarjáni November 7. Filmszínház holnap kezdődő hetében mindenki találhat kedvére való filmet. A Táma­dás hegedűszóra című szovjet háborús kalandfilmet május 11—12-én délután háromne­gyed 8-tól és 8-tól vetíti a mozi. Az Uram, ön özvegyasz- szony lesz! című színes, fan­tasztikus csehszlovák horror- komédiát május 13—14-én te­kinthetik meg a mozinézők. Május IS—l?-én délután fél 4-től a Micimackó és társai című mesefilmsorozatot néz­hetik meg a gyerekek. A me- sefilmösszeállításban szerepel a Micimackó és a méhek, A vakond és a zöld csillag, a Vízben és szárazon, a Döfköd- ni akarok és a Komédiás cí­mű filmek- Ugyanezeken a napokon délután S és fél 8 órától a Waterloo című színes olasz—szovjet történelmi szu­perprodukciót láthatják a mo­zinézők. A tízéves Vasziljek hegedű­vel járja a megszállott falva­kat. Hangszerével keresi meg kenyerét. Egy alkalommal az erdőben találkozik egy parti­záncsoporttal. Megismerkedik Makszimmal, s csakhamar szinte apjának érzi a férfit. A kisfiú bármit hajlandó megtenni, csakhogy segítségé­re legyen a csoportnak. Hiába, hogy fiatal és ta­pasztalatlan, felbecsülhetetlen értékű segítséget tud nyújtani a partizánoknak. Éppen évei­nek csekély száma az, ami miatt nem gyanakodnak rá a németek. Legalábbis eleinte. Később azonban egy német tisztnek feltűnik, hogy a par­tizánok akciói valamiképpen mindig kapcsolatban vannak a hegedűn játszó kisfiúval, Évekkel a háború befejezé­se után egy rendkívül tehetsé­ges fiatal hegedűművész áll a pódiumon Varsóban, Oginsz- ki Palonalse-ét adja elő. Azt a polonalse-t, amelyre a par­tizánok a háborúban,a táma­dást megkezdték.,, A bátor kisfiúról szóló tör­ténetet mindenekelőtt a fia­talabb korosztálynak ajánljuk. Nemcsak a cselekmény, hanem a főszereplő Hja Cukker nagy­szerű alakítása is szép él­ményt nyújt a nézőnek. Jelenet a Waterloo című filmből Lehetséges, hogy egy úrból özvegyasszony lesz? Minden­esetre nehéz elképzelni. A szervátültetések korában azonban minden megtörténhet. S ami azt illeti, az Uram, Ön özvegyasszony lesz! című film­ben nincs az a képtelenség, ami meg ne történhetne. Van itt minden: szadista gyilkos, borjúhúsból előállított asz- szony, lenyelt pokolgép, kar nélküli király, ötletekben iga­zén nem szűkölködik ez a ko­média, mely mind az esztéti­kai, mind a közönségsiker szempontjából ötöst érdemel. A betegeskedő, mindenáron diadalmaskodni akaró Napó­leon számára az utolsó tét: Waterloo. Már azt hiszi, le­győzte Wellingtont, a ravasz angol azonban vár. S amikor megérkeznek Blücher csapa­tai, nyilvánvalóvá válik, hogy a korzikai vereséget szenve­dett. A végképp legyőzött, meg­semmisült Napóleon eltávo­zik Szent Ilona szigetére, örö­kös száműzetésbe. Wellington lassan véglglovagol a tépett testekkel borított csatamezőn, s gondolataiban megfogalma­zódik, hogy a győztes csatá­nál csak egy rosszabb dolog van: az elvesztett csata. A film fókuszában a csata áll —, s megvalósítása iga­zán látványos —, a filmet Rod Steiger és Christopher Plummer alakítása emeli ki a szokványos történelmi filmek sorából. Kisebb tehetségű szí­nészeket elnyelt volna a szí­nes kavargás, ők azonban át­ragyognak rajta. Olyannak lát­juk ebben a filmben Napóle­ont, amilyennek eddig nem nagyon volt alkalmunk: s ez n normális. Kod Steiger Napóle­onja öregedő, elhízott. Bondarcsuk, a Háború és béke rendezője ezúttal óriási apparátussal dolgozó, a stra tégla csodálatos koncepciója ból táplálkozó filmet alkotott Népművészeti pályázat A Balassagyarmati városi Tanács, a Mikszáth Kálmán járási Művelődési Központ és a Palóc Múzeum nyilvános pályázatot hirdet népművé­szeti és népi Iparművészeti al­kotások készítésére. A pályá­zat célja elősegíteni a nép- művészeti ihletettségü alkotó- tevékenységet, a palóc táj­egység népi kultúrájának fel­kutatását, megismertetését, megbecsülését és továbbélte- tésót, a palóc díszítőelemek felhasználását a modern hasz­nálati tárgyak készítésénél. Pályázni lehet gyermekjáték és gyermek használati eszkö­zökkel (pályadíjak 200—400 forintig), hímzéssel (400—800 forintig), palócbabákkal (300 —500 ■ forintig), fafaragással (400—800 forintig), tojásfestés- sei (200—400 forintig) ková­csoltvassal (pályadíjak 300— 500 forintig). Beküldési ha­táridő: 1972. július 1., a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum címére. A díjazott pályamun­kákból kiállítást is rendeznek a Horváth Endre Galériában és a Palóc Múzeumban. Sugár István: A Különös házasság igaz 19. Hajsza az iratok után A per tetőfokán rafinált módszerekkel körített hajsza indul a bizonyító iratok meg­szerzéséért. Aranyat érhet egy-egy eredeti dokumentum! Nemcsak, mint bírósági bi­zonyíték, de mint fióktölte­lék is, hogy senkinek se jut­hasson sohasem a kezébe! Ezeknek az iratoknak pedig valóságos kincsesháza a gi- rinesl plébánia és az egri étsekl egyházi levéltár. A girlncsi parókia gazdá­ja: Demkó Mihály, aki föl­desura, a Dőryek ellenében, Buttler zászlaja alatt áll. La­kása a tanúszerzési manipu­lációk valóságos főhadiszál­lásává lép elő. Sávoly Sámu­el fiskális most napokon át a plébánia beporosodott ré­gi iratai között keresgél. A fő cél: Eszterházy egri püs­pök házassági engedélyének felkutatása, No, nem azért, hogy diadalmasan letegye a bírák asztalára. Nem! Ha­nem azért, hogy elrejtse leg­titkosabb fiókja legmélyére, hogy soha emberi szem . ne olvassa többet. Vagy éppen egy gyertya pislogó lángjá­val emésztéssé meg. A do­log sürget, nehogy Katalin asszony előbb tehesse rá a kezét a döntő jelentőségű iratra. Olajossy János plébános úr azonban pontos, nagyon pontos ember volt, A pad­lás egy pókhálós zugában ráakad végre Sávoly a ke­resett levélre. S most már bízvást veheti tagadásba a szentszéki bíróságon János gróf házasságkötése érvé­nyességét. Ezek után soha­sem fogja tudni bebizonyíta­ni emberfia, hogy a püspök engedélyezte a Buttler-Dőry esküvőt! Sávoly prókátor urat a kez­deti sikerek további kutat- gatásra ösztökélik. Olyan ira­tok után turkál, melyek ha­sonlóan az előbbihez, nem kerülhetnek Dőry Katalin asszony kezébe. Igen! Megvan! Az erdő­telki pap levele, az esküvő előtt Girincsen tanyázó Butt- lerhez. Ebben írja Kovách Ferenc, hogy értesült Esz- terhózy egri püspök házas­sági engedélyéről, s nyom­ban meg is küldte az „el­bocsátó level"-et a girincsi eskető pap kollegájának, Ma­ga pedig ki fogja hirdetni az erdőtelki templomban a fiatalok házassági szándékát, s az erről szóló iratot sze­mélyesen fogja Girincsre vin­ni. Ha ezt a levelet is elsül­lyesztik Buttlerék, bízvást lehet azzal érvelni, hogy a girlncsi plébános püspöki engedély és szabályos kihir­detés nélkül adta össze a fiatal párt. A barátságos és joviális Demkó plébános, — aki kü­lönben sem túlzottan szívle­li Dőry Katalin grófnőt, — kész örömest adja át a két becses iratot Buttler ügy­védjének. Használja fel tetszése szerint, — ő hála az égnek, távol esik a ha­talmasok csúf vitájától... Buttlerék most már biz­tosan nyeregben érzik ma­gukat. A kulcsfontosságú ira­tok ellopásával sarokba tud­ják szorítani még az olyan kiváló jogászt, mint Nagy János professzor urat is, aki képtelen lesz hitelt érdemlő iratokkal bizonyítani, hogy az esketés egyházilag szabá­lyos volt! De, mint ebben a pörben már annyiszor, most is vá­ratlan hirtelenséggel jókora botrány bombája robban. Dőry Katinka asszony ügy­védje is Girincsre érkezik, de ő már hasztalan keresgél a poros iratok között... A hi­vatalos dokumentumok ello­pásáról értesülő grófnő, a szörnyűnek tűnő csapás sú­lya alatt, pokoli haragra lob­ban girincsi plébánosa ellen, s az egri érseki egyházi bí­róság színe előtt, keresetlen szavakkal „a plébániai levél­tár kirablójá"-nak titulálja Demkó főtisztelendő urat. Va­lóban úgy érzi a szerencsétlen asszony, mint akit aljas esz­közökkel a sarokba szorítot­tak gaz ellenfelei, és kímélet­len, gátlástalan módon a nya­kára akarják hurkolni a zsi­neget. A tét most még óriásibb, mint aminőnek valaha is lát­szott. Valamit tenni kell! Pó­tolni kell az ellopott bizonyí­tékokat! A girincsi kastély levelesládájának veti magát Katalin asszony, hátha rejt valami becses iratot a csalá­di ládafia. Az asztalra halom­ba hányt régi irományok kö­zül egyszerre csak kibukkan az erdőtelki plébánosnak, az esküvő előtt Buttlerhez, Gi­rincsre írt levele — a püspöki engedély közlésének jó híré­vel, és a kihirdetésről szóló tudósítással. Amikor azután ez a dön­tő jelentőségű irat a bíróság asztalára kerül, Buttlernek és prókátorának a torkán akad a szó. De csak egyetlen pilla­natra, mert nem olyan fából faragták Sávoly Sámuelt, mint aki mellének szó nél­kül lehet töltött pisztolyt sze­gezni. Kitalált mesének mi­nősíti a levelek ellopásának históriáját. S ehhez az állí­tásához még akkor is ragasz­kodik, amikor a vallatóra fo­gott Demkó plébános kiböki, hogy bizony ő adta „kölcsön" használatra a leveleket. Örök jogi elv marad: bizo­nyítékokból soha sincs ele­gendő! Sávoly uram is ezt vallja. Tiszteletét teszi hát az egri érseki palotában, és Pál­ma Pál érseki titkárt, a szent- széki bíróság jegyzőjét keresi. A tisztelendő úr lekötelező szívélyességgel fogadja az ügy­védet, és kész örömest bo­csátja rendelkezésére a levél­tárból a Buttler—Dőry ügy néhány fontos iratának má­solatát. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom