Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
\ Holnap már a bizottság előtt Bármennyire is reménykedünk minden évben, hogy megszűnik (» nagy „számadás", egyelőre a hagyományoknak megfelelően kell a gimnáziumokban, szakközépiskolákban vizsgát tenni. Így holnap reggel országszerte megkezdődik a középiskolások írásbeli érettségije. A felkészülés utolsó pillanatait is kihasználják ff diákok. A rétsági gimnazisták a csoportos tanulásban bíznak, egymástól kérdezik ki ff már jó előre kidolgozott tételeket. Kovács Sarolta, Kővári Margit, Hugyecz József és Kiss Ilona, rendszeresen találkoznak az iskola parkjában, ahol ideális a lehetőség a felkészülésre. Igyekezniük kell, mert mindannyian szerelnének egyetemen,főiskolán továbbtanulni. — kulcsár «*Cserhátsurány, a vidám, daloló falu Munka- és özemszerreréi A főmérnökkel együtt... RÖVIDEN, néhány szóval éráé keltette, ho&y az év első két hónapja item sikerült, amit többek között bizonyít az is, hegy ez erne az időszakra eső részesedési alapot nem termel tág mag, sőt százezer forinttal mínuszban varrnak. Kesernyésen, de nem elkeseredve még hozzáfűzi: a jelenlegi közgazdasági szabályozók valóban a hatékonyság növelésére ösztönöznek. Csak ez lenne az egyedüli oka az év eleji sikertelenségnek? Kérdezzük meg a dolgozókat — invitálom üzemlátogatásra Csízek Ferencet, az Ipoly Bútorgyár gazdag fantáziájú főmérnökét. Ű készséggel vállalkozik a dolgozókkal való „szembesítésre'’, A főmérnöki szoba egyik ajtaja közvetlenül az illesztő- műhelybe vezet, ahol régi ismerősökkel találkozunk. Pri- beli Sándortól, a gyér alapító tagjától érdeklődöm: turinak- e folyamatosan dolgozni? —■ Igen. — Korábban la így volt? Előbb rém néz, aztán a főmérnökre. Szeretné tudni, milyen ismereteim vannak a korábbi hónapok termeléséről. A főmérnök pedig biztatja: csak az igazságot,., — Januárban, februárban bizony álldogáltunk. Naponta két garnitúrát szereltünk öez- sze az előírt 11—13 helyett. Hol a szekrény testek hiányoztak, hol meg apróbb alkatrészekre kellett várni. — Kevesebbet is keresett? — Nekem a pénzem megvolt, mert akadt egyéb munkám. Segítettem a Balassa ülőgarnitúrák készítésében, elvégeztem a visszatérő javításokat Úgy látom, most egy darabig nem lesz fennakadás. Ha kell, mhajtunk, hogy pótolni tudjuk a kiesést. Csupán egy dolog nem tetszik nekünk : levették a normát... A főmérnök azonnal válaA berzenkedésnek igazi oka, hogy a brigád tagjai — egy kivételével — KISZ-, illetve szövetkezeti lakástulajdonosok. Az OTP-nek minden hónapban fizetni kell, nem montdihatják azt, hogy a normát rendezték, még nem jöttünk bele, ha meglesz a Korábbi kereset, akkor törlesz- tünkA szomszédos üzemrészben az előbbi ellenkezőjét mondják. Dudás János brigádvezető így kezdi: — Garnitúránként egy forint kilencven fülért kaptunk. Ez havonta 200 forint pluszt jelent. Négy dolgozót érint, A nyolc órát becsülettel kidolgozzuk a napi 102 forintos keresetért. Elismerik, hogy az év első két hónapjában volt elég idő a lazításra. Szerinte jobban haladnának, ha mindenki kifogástalanul végezné munkáját, Ugyanis naponta négy darab ajtót adnak vissza annak a munkatársuknak, aki felületesen végzi a feladatát. Bárány Jánost, a gépüzemben az egyik megmunkáló gép mellől szólítjuk el. Harminchét tagü kollektíva vezetője. A főmérnök őt is bátorítja, hogy őszintén válaszoljon a kérdésekre. Elismeri, hogy az év elején bajban voltak, mert kevés volt a száraz anyag. Bútort pedig csak 1. osztályú anyagból lehet készítem. Egyébként az első negyedévben mindig így szokott lenni. — A tavalyi évet kivéve — szól közbe a főmérnök. — Mivel töltöttek az időt, amikor nem volt folyamatos munkájuk? — Kerestünk más elfoglaltságot. Akkoriban a szomszédos üzemrészekből többen jöttek át hozzám és kérdezték: mi újság, miért nem adtok fel anyagot? Ha nincs, nem tudunk, vegyetek valahonnan. .. «- Nem sértődtek meg? — Nem. Mind haver, régi szakmunkások, együtt kezdtük 15—17 évvel ezelőtt. — Hogyan, tudnának többet termelni? — Ha korszerűbb, nagyobb termelékenységű gépeket kapnánk, Visszatérve a főmérnöki irodába megtudtam, hogy az il- leszfőbrigád normaszigorítása 7 százalékkal kevesebb, mint amit a brigádtagok mondtak. Ez ügyben a végső szót az igazgató és a szakszervezeti bizottság titkára mondja ki, nehogy elfogultsággal illessék a főmérnökót, Az anyaghiány sem okozott volna ilyen súlyos gondokat, ha a megrendelő nem csökkenti 4 millió forinttal a kábeld o b t gén y é t. Helyette a Peti gyermeksao- babútor gyártását kezdték meg, amihez ugyanolyan anyagra van szükség, mint egyéb bútorgyártáshoz. Előbb azonban ezt le kellett szárítani. ESS UTÓBBI nem jelenti a bizonyítvány magyaré zását, mert a tények önmagukért beszélnek, Azért mégis idekívánkozik a kérdés: mi lett volna akkor, ha nincs tartalékban egy olyan gyártmány, amely a Kiváló Áruk Fóruma jelzést viselheti? V. K, 1 Teljesítették m négyhavi programot Hegyek lábánál, domboldalon, részben völgyben épült a község. Zsfrps, jó földekkel, sok jövedelmet adó jószágállománnyal nem dicsekedhet a termelőszövetkezet. Cserhátsu- rányt nem gazdag emberek lakják, mégis vidám és bizakodó ez a község. Esténként szép dalokat pengetnek a cite- rán, valahonnan furulyaszót hoz a szél, próbálnak a színjátszók, szépen és szívesen énekelnek a fiatalok és az idősebbek. Siker és boldogság Ki most a legboldogabb Cserhátsurány ban? Az úttörő furályok vagy Koplányi Mihály, a vezetőjük, mert a balassagyarmati kulturális seregszemlén aranyoklevelet nyertek? Vagy jobban örülnek a citerazehekar tagjai, hogy a Ki mit tud? országos válogatója után vasárnap Pásztón is szép sikert arattak? Vagy talán a szülők és a hozzátartozók a legboldogabbak? Lágymányosi József iskola- Igazgatóval már a további tervekről beszélgettünk. Cserhát- surányban kihelyezett zenei tagozatot szeretnének szervezni az általános iskolában. Hatvan jelentkezőt írtak össze. Vidám, daloló nép a eserhát- surányi, talán velük születik a zenei érzék, ezt kellene az iskolában tovább fejleszteni. — És a színjátszók? — Most Tóth Miklós Ku tyaszorító című háromfelvo- násos darabja van műsoron. A színjátszókkal vendégszerepeltünk már Herencsényben, Te- rényben, Szandaváralján, Nóg- rádmarcalban, Örhalomban és Cserháthalápon. A lányok sem akarnak lemaradni és szép sikert arattak mindenütt. Böbék Vall, Veres Mária, Baranyai Anna, Feszegi Eszter szívesen játszanak, de a siker részese Nagy József, a herencsényi üzemegységvezető és Tóth György géplakatos is. A felidézett emlékek mosolyt csalnak Lágymányosi József arcéra. Elfelejti a színjátszó csoport vezetésével járó fáradságot és Hegyi Károlyt, a tsz gépkocsivezetőjét diesen, aki évek óta utazik a színjátszókkal, sok vasárnapját feláldozza a fiatalok nemes szórakozásáért, Nyugdíjasok és az értelmiség Citerazenekar, furulyások, színjátszók és dalosok... Mindez egy 1274 lakosú községben. Talán gazdagon felszerelt kultúrházzal vagy különleges anyagi támogatással rendelkeznek? — Nem. A kultúrház még a 30-as évek előtt épült, a falu túlsó végén — mutatja az új iskola ablakából Lágymányosi József. — Egy nagyobb és egy kis terem, meg egy szűkös színpad van benne. Kicsi és régi a kultúrház. A tsz eddig is kevés anyagi támogatást tudott adni, az idén még annyit se várhatunk. De ettől függetlenül nyugdíjasok klubját szerveztünk, Katulin István iskolaigazgató-helyettes vezetésével. Újság, folyóirat, rádió, lemezjátszó és tv akad. Nekem lemezgyűjteményem van, sok szép, régi népdal, ezt nagyon szeretik az idősebbek. A falusi nyugdíjasok nem fényes termet, inkább • törődést és szeretetet Igényelnek, s ha ezt tapasztalják, szívesen jönnek a klubba — mondja az iskola- igazgató. Napenergiával működő szivattyú Az egyik podolszkl gépgyárban elkészült a napenergiával működő szovjet vízszivattyú mintapéldánya: napelemekből, hőkleserélő- ből, kis méretű motorból és szivattyúból áll. öránkérit goo köbméter vizet képes felnyomni 20=-25 méter magasra. Az üzemeltetési költség as eddigiek fele, harmada. Cserhátsurányban értelmiségi klubot is terveznek. A körzeti iskolában 16 nevelő dolgozik, három a tagiskolánál, és négy óvónő. Az új klubot a tsz vezetői is sürgetik, de az orvosra és más érdeklődőre is számítanak. Továbbtanuló fiatalok A cserhátsurányi körzeti általános iskolában áz idén 37 gyerek végez. Huszonnyolcán jelentkeztek továbbtanulásra. Gimnáziumba négyen, szakközépiskolába öten. A gyerekek többsége szakmunkás akar lenni, többen azt a szakmát és azt a munkahelyet választják, ahol édesapjuk dolgozik. A gimnáziumba, az egészségügyi és az ipari szakközép- iskolába sikerül-e a felvételi? Az előjelek szerint nem mindenkinek. De Cserhátsurány nemcsak vidám, hanem bizakodó község is. Több olyan iskola akad, ahol nincs elegendő jelentkező. Ésszerű átcsoportosítással minden rátermett fiatal megtalálhatja helyét, a boldogulás útját. Feltétlenül kedvező jel, hogy az előző éveknél egyre többen választják a balassagyarmati és a pétervásárai mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát. F. L. szol: — Valóban, .vitánk van a brigáddal e témáiban. A dolog még nincs lezárva. Nyitott kérdés, hogyan egyezzünk meg, de hagy sikerül, az biztos. Közben Fekete István brigádvezető is odaérkezik. Azt mondja: — Tudtuk, hogy leveszik a normát, de hogy ennyit, arra nem számítottunk. Most is be fogjuk bizonyítani, hogy megkeressük a régi pénzünket, mert mi már ilyenek vagyunk. .. Pribeli András méltatlankodva közbeveti: — Ezután annyi időm se marad, hogy egy-egy cigarettát elszívjak. Később kiderül, hogy az erősebb dohányosok naponta 8-10-et szívnak el a kijelölt helyen. Bevallásuk szerint is egy jóízű füstölés öt percig is eltart. A normarendezés sohasem vált ki újjongást, ha leveszik az időt és a régi pénzért egy kicsit többet kell adni. Ilyenkor vannak, akik ha nem is mondják ki, mert esetleg társaik megneheztelnek rájuk, magukban elismerik: jogos a rendezés, bizony néha csellengünk. A GAZDASÁGI vezetés előrelátását dicséri, hogy a normákhoz csak akkor nyúlt hozzá, amikor a folyamatos munka feltételeit megteremtette. Cobolyok és napfoltok A szibériai vadgazdálkodási és vadászati kutatók felfigyeltek arra, hogy a cobolyok száma és gereznájuk színe nem a helyi adottságoktól, hanem a napfolt- tevékenységtől függ. Amint erősödik a Nap aktivitása, nő a sötétebb árnyalatú és csökken a világosabb szőrme jű cobolyok száma; a napfolttevékenység csökkentése ellenkező „színhatást" eredményez. A napfolttevékenység (robbanások és koronák) befolyásolják a Föld mágneses terét, az ionoszférát, az időjárást, a természetet és — most kiderült — a cobolyok létszámának alakulását is. Az össz-szövetségi Vadgazdálkodási és Vadászati Kutató Intézet munkatársa G. Monahov háromszáz évre visszamenőleg megvizsgálta a cobolyvadászatokról fennmaradt feljegyzéseket. Megállapította, hogy a cobolyok számának növekedése és színük alakulása mindenkor egybeesett a napfolttevékenység aktivizálódásával. Teljesítette időarányos termelési programját április végéig a LAMPABT Zo- máncipari Művek salgótarjáni gyáregysége. Már az első negyedévi tervet sikerült valamelyest túlteljesíteni, s kedvező kilátásokkal kezdhette meg az üzem az év soron következő három hónapját. Négy hónap alatt mintegy kétszázmillió forint termelési értéket sikerült előállítani- A hazai és külföldi igények azzal kecsegtetnek, hogy az év hátralevő részében sem kell különösebb zökkenőtől tartani. Ez azzal biztat, hogy az idei évet is nyereséggel zárja a gyáregység, Hétköznapi dolgok »ss/ssssssssssssssssssssssssyssYSSsssssss*»rssssssssyssssssssssyssssssssssssssssssssssA Víznyelő Hétfőn délután a jéggel vegyes felhőszakadást követően megint csak iszaptengerré vált Salgótarján belvárosa. Nem ismeretlen jelenség es; nagy gondja a városrendezőknek a környező hegyek hordalékának megfékezése, de úgy látszik, mindeddig kevés sikerrel járt a fáradozásuk. 4s is igaz viszont, hogy a visszatérő gond'nem oldható meg félmunkával. A város legkritikusabb keleti szakaszain — töhbek között a Pécskő utcában több helyütt is — víznyelő aknákat készítettek ugyan, melyek hivatottak lennének a hegyekről leáramló hordalék felfogásara, csakhogy az aknák rendszeres ürítéséről, karbantartásáról már nemigen gondoskodik senki. Gondolom, a városgazdálkodási ■Üzem feladata volna a feladat, de az utcavégi fóakna rendszerint olyan állapotban van, hogy képtelen a rendeltetését betölteni, Sőt ember legyen, aki pontos helyét megállapítja, mert a fedőrácsot vastag iszapréteg fedi el, amit száraz időben csak kemény csákányozással lehet lefejteni. Ilyen csatorna-karbantartás mellett nincs mit csodálkozni azon, hogy a szennyes iszap a főtérig sodródik, a Centrum Áruház és a postaépület térségében települ meg- sőt, mint ezúttal tapasztalhattuk, büszkeségünkben, az új vasúti aluljáróban. ■,,Aminek aztán az a következménye, hogy a rendteremtésen akad bőven fáradozni való napokig. Pedig a megelőző karbantartással nagyrészt elháríthatnánk a gondot. De, hogy is szól a közmondás? A rest duplán fárad? Zúzalék Amiről most akarok szólni, jórészt az előző téma kiegészítője. A Pécskő utca járdaszegélyén a fűnek, fának, virágnak szolgáló földsávot nemrégiben kőzúzalékkal töltöttek fel a páros oldalon. 4 legilletékesebb városvezetők sem tudják, hogy kik, és milyen céllal, rendeltetéssel? Annyi bizonyos, azóta a járda és az úttest tele van a szúrós kövecskékkel, amelyek marják a cipők talpát, a jármüvek kerekeit, az esőzéssel behordódnak a kanálisokba, dugulást okoznak. Igaz, a korábbi fűpázsitot itt is ott is letaposták a célszerű átkelés hivei, de még úgy is esztétikusabb látványt nyújtott, mint a szürke kőzúzalék, amely most szerteszaladva, mindent belep, a cipőtalpak révén lassan már otthonainkat is. Ugyan, kinek köszönhetjük? (b. t.) NÓGRAD - 1972, május 10„ szerda 5
