Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

\ Holnap már a bizottság előtt Bármennyire is reménykedünk minden évben, hogy megszűnik (» nagy „számadás", egyelőre a hagyományoknak megfelelően kell a gimnáziumokban, szakközépiskolák­ban vizsgát tenni. Így holnap reggel országszerte megkezdődik a középiskolások írásbe­li érettségije. A felkészülés utolsó pillanatait is kihasználják ff diákok. A rétsági gim­nazisták a csoportos tanulásban bíznak, egymástól kérdezik ki ff már jó előre kidol­gozott tételeket. Kovács Sarolta, Kővári Margit, Hugyecz József és Kiss Ilona, rendsze­resen találkoznak az iskola parkjában, ahol ideális a lehetőség a felkészülésre. Igye­kezniük kell, mert mindannyian szerelnének egyetemen,főiskolán továbbtanulni. — kulcsár «*­Cserhátsurány, a vidám, daloló falu Munka- és özemszerreréi A főmérnökkel együtt... RÖVIDEN, néhány szóval éráé keltette, ho&y az év első két hónapja item sikerült, amit többek között bizonyít az is, hegy ez erne az idő­szakra eső részesedési alapot nem termel tág mag, sőt száz­ezer forinttal mínuszban varr­nak. Kesernyésen, de nem el­keseredve még hozzáfűzi: a jelenlegi közgazdasági szabá­lyozók valóban a hatékony­ság növelésére ösztönöznek. Csak ez lenne az egyedüli oka az év eleji sikertelenség­nek? Kérdezzük meg a dolgo­zókat — invitálom üzemláto­gatásra Csízek Ferencet, az Ipoly Bútorgyár gazdag fan­táziájú főmérnökét. Ű kész­séggel vállalkozik a dolgozók­kal való „szembesítésre'’, A főmérnöki szoba egyik aj­taja közvetlenül az illesztő- műhelybe vezet, ahol régi is­merősökkel találkozunk. Pri- beli Sándortól, a gyér alapító tagjától érdeklődöm: turinak- e folyamatosan dolgozni? —■ Igen. — Korábban la így volt? Előbb rém néz, aztán a fő­mérnökre. Szeretné tudni, mi­lyen ismereteim vannak a ko­rábbi hónapok termeléséről. A főmérnök pedig biztatja: csak az igazságot,., — Januárban, februárban bizony álldogáltunk. Naponta két garnitúrát szereltünk öez- sze az előírt 11—13 helyett. Hol a szekrény testek hiányoz­tak, hol meg apróbb alkatré­szekre kellett várni. — Kevesebbet is keresett? — Nekem a pénzem meg­volt, mert akadt egyéb mun­kám. Segítettem a Balassa ülőgarnitúrák készítésében, elvégeztem a visszatérő javí­tásokat Úgy látom, most egy darabig nem lesz fennakadás. Ha kell, mhajtunk, hogy pó­tolni tudjuk a kiesést. Csupán egy dolog nem tetszik ne­künk : levették a normát... A főmérnök azonnal vála­A berzenkedésnek igazi oka, hogy a brigád tagjai — egy kivételével — KISZ-, illetve szövetkezeti lakástulajdono­sok. Az OTP-nek minden hó­napban fizetni kell, nem montdihatják azt, hogy a nor­mát rendezték, még nem jöt­tünk bele, ha meglesz a Ko­rábbi kereset, akkor törlesz- tünk­A szomszédos üzemrészben az előbbi ellenkezőjét mond­ják. Dudás János brigádveze­tő így kezdi: — Garnitúránként egy fo­rint kilencven fülért kaptunk. Ez havonta 200 forint pluszt jelent. Négy dolgozót érint, A nyolc órát becsülettel kidol­gozzuk a napi 102 forintos keresetért. Elismerik, hogy az év első két hónapjában volt elég idő a lazításra. Szerinte jobban haladnának, ha mindenki ki­fogástalanul végezné munká­ját, Ugyanis naponta négy darab ajtót adnak vissza an­nak a munkatársuknak, aki felületesen végzi a feladatát. Bárány Jánost, a gépüzem­ben az egyik megmunkáló gép mellől szólítjuk el. Har­minchét tagü kollektíva ve­zetője. A főmérnök őt is báto­rítja, hogy őszintén válaszol­jon a kérdésekre. Elismeri, hogy az év elején bajban voltak, mert kevés volt a száraz anyag. Bútort pedig csak 1. osztályú anyagból le­het készítem. Egyébként az el­ső negyedévben mindig így szokott lenni. — A tavalyi évet kivéve — szól közbe a főmérnök. — Mivel töltöttek az időt, amikor nem volt folyamatos munkájuk? — Kerestünk más elfoglalt­ságot. Akkoriban a szomszé­dos üzemrészekből többen jöt­tek át hozzám és kérdezték: mi újság, miért nem adtok fel anyagot? Ha nincs, nem tudunk, vegyetek valahon­nan. .. «- Nem sértődtek meg? — Nem. Mind haver, régi szakmunkások, együtt kezdtük 15—17 évvel ezelőtt. — Hogyan, tudnának többet termelni? — Ha korszerűbb, nagyobb termelékenységű gépeket kap­nánk, Visszatérve a főmérnöki iro­dába megtudtam, hogy az il- leszfőbrigád normaszigorítása 7 százalékkal kevesebb, mint amit a brigádtagok mondtak. Ez ügyben a végső szót az igazgató és a szakszervezeti bizottság titkára mondja ki, nehogy elfogultsággal illessék a főmérnökót, Az anyaghiány sem okozott volna ilyen sú­lyos gondokat, ha a megren­delő nem csökkenti 4 millió forinttal a kábeld o b t gén y é t. Helyette a Peti gyermeksao- babútor gyártását kezdték meg, amihez ugyanolyan anyagra van szükség, mint egyéb bútorgyártáshoz. Előbb azonban ezt le kellett szárí­tani. ESS UTÓBBI nem jelenti a bizonyítvány magyaré zását, mert a tények önmagukért beszélnek, Azért mégis ide­kívánkozik a kérdés: mi lett volna akkor, ha nincs tar­talékban egy olyan gyárt­mány, amely a Kiváló Áruk Fóruma jelzést viselheti? V. K, 1 Teljesítették m négyhavi programot Hegyek lábánál, dombolda­lon, részben völgyben épült a község. Zsfrps, jó földekkel, sok jövedelmet adó jószágál­lománnyal nem dicsekedhet a termelőszövetkezet. Cserhátsu- rányt nem gazdag emberek lakják, mégis vidám és biza­kodó ez a község. Esténként szép dalokat pengetnek a cite- rán, valahonnan furulyaszót hoz a szél, próbálnak a szín­játszók, szépen és szívesen énekelnek a fiatalok és az idősebbek. Siker és boldogság Ki most a legboldogabb Cserhátsurány ban? Az úttö­rő furályok vagy Koplányi Mihály, a vezetőjük, mert a balassagyarmati kulturális se­regszemlén aranyoklevelet nyertek? Vagy jobban örül­nek a citerazehekar tagjai, hogy a Ki mit tud? országos válogatója után vasárnap Pásztón is szép sikert arattak? Vagy talán a szülők és a hoz­zátartozók a legboldogabbak? Lágymányosi József iskola- Igazgatóval már a további ter­vekről beszélgettünk. Cserhát- surányban kihelyezett zenei tagozatot szeretnének szervezni az általános iskolában. Hat­van jelentkezőt írtak össze. Vidám, daloló nép a eserhát- surányi, talán velük születik a zenei érzék, ezt kellene az is­kolában tovább fejleszteni. — És a színjátszók? — Most Tóth Miklós Ku tyaszorító című háromfelvo- násos darabja van műsoron. A színjátszókkal vendégszerepel­tünk már Herencsényben, Te- rényben, Szandaváralján, Nóg- rádmarcalban, Örhalomban és Cserháthalápon. A lányok sem akarnak lemaradni és szép sikert arattak mindenütt. Bö­bék Vall, Veres Mária, Ba­ranyai Anna, Feszegi Eszter szívesen játszanak, de a si­ker részese Nagy József, a herencsényi üzemegységveze­tő és Tóth György géplakatos is. A felidézett emlékek mo­solyt csalnak Lágymányosi Jó­zsef arcéra. Elfelejti a szín­játszó csoport vezetésével já­ró fáradságot és Hegyi Ká­rolyt, a tsz gépkocsivezetőjét diesen, aki évek óta utazik a színjátszókkal, sok vasárnap­ját feláldozza a fiatalok ne­mes szórakozásáért, Nyugdíjasok és az értelmiség Citerazenekar, furulyások, színjátszók és dalosok... Mindez egy 1274 lakosú köz­ségben. Talán gazdagon fel­szerelt kultúrházzal vagy kü­lönleges anyagi támogatással rendelkeznek? — Nem. A kultúrház még a 30-as évek előtt épült, a falu túlsó végén — mutatja az új iskola ablakából Lágymá­nyosi József. — Egy na­gyobb és egy kis terem, meg egy szűkös színpad van ben­ne. Kicsi és régi a kultúrház. A tsz eddig is kevés anyagi támogatást tudott adni, az idén még annyit se várha­tunk. De ettől függetlenül nyugdíjasok klubját szervez­tünk, Katulin István iskola­igazgató-helyettes vezetésével. Újság, folyóirat, rádió, le­mezjátszó és tv akad. Nekem lemezgyűjteményem van, sok szép, régi népdal, ezt nagyon szeretik az idősebbek. A falu­si nyugdíjasok nem fényes termet, inkább • törődést és szeretetet Igényelnek, s ha ezt tapasztalják, szívesen jönnek a klubba — mondja az iskola- igazgató. Napenergiával működő szivattyú Az egyik podolszkl gép­gyárban elkészült a napener­giával működő szovjet víz­szivattyú mintapéldánya: napelemekből, hőkleserélő- ből, kis méretű motorból és szivattyúból áll. öránkérit goo köbméter vizet képes fel­nyomni 20=-25 méter magas­ra. Az üzemeltetési költség as eddigiek fele, harmada. Cserhátsurányban értelmisé­gi klubot is terveznek. A kör­zeti iskolában 16 nevelő dol­gozik, három a tagiskolánál, és négy óvónő. Az új klubot a tsz vezetői is sürgetik, de az orvosra és más érdeklődőre is számítanak. Továbbtanuló fiatalok A cserhátsurányi körzeti ál­talános iskolában áz idén 37 gyerek végez. Huszonnyolcán jelentkeztek továbbtanulásra. Gimnáziumba négyen, szak­középiskolába öten. A gyere­kek többsége szakmunkás akar lenni, többen azt a szak­mát és azt a munkahelyet vá­lasztják, ahol édesapjuk dol­gozik. A gimnáziumba, az egész­ségügyi és az ipari szakközép- iskolába sikerül-e a felvételi? Az előjelek szerint nem min­denkinek. De Cserhátsurány nemcsak vidám, hanem biza­kodó község is. Több olyan iskola akad, ahol nincs ele­gendő jelentkező. Ésszerű át­csoportosítással minden rá­termett fiatal megtalálhatja helyét, a boldogulás útját. Feltétlenül kedvező jel, hogy az előző éveknél egyre többen választják a balassagyarmati és a pétervásárai mezőgazda­sági szakmunkásképző iskolát. F. L. szol: — Valóban, .vitánk van a brigáddal e témáiban. A dolog még nincs lezárva. Nyitott kérdés, hogyan egyezzünk meg, de hagy sikerül, az biz­tos. Közben Fekete István bri­gádvezető is odaérkezik. Azt mondja: — Tudtuk, hogy leveszik a normát, de hogy ennyit, ar­ra nem számítottunk. Most is be fogjuk bizonyítani, hogy megkeressük a régi pénzün­ket, mert mi már ilyenek va­gyunk. .. Pribeli András méltatlan­kodva közbeveti: — Ezután annyi időm se marad, hogy egy-egy cigaret­tát elszívjak. Később kiderül, hogy az erősebb dohányosok naponta 8-10-et szívnak el a kije­lölt helyen. Bevallásuk szerint is egy jóízű füstölés öt percig is eltart. A normarendezés sohasem vált ki újjongást, ha leveszik az időt és a régi pénzért egy kicsit többet kell adni. Ilyen­kor vannak, akik ha nem is mondják ki, mert esetleg tár­saik megneheztelnek rájuk, magukban elismerik: jogos a rendezés, bizony néha csel­lengünk. A GAZDASÁGI vezetés elő­relátását dicséri, hogy a nor­mákhoz csak akkor nyúlt hoz­zá, amikor a folyamatos munka feltételeit megterem­tette. Cobolyok és napfoltok A szibériai vadgazdálko­dási és vadászati kutatók felfigyeltek arra, hogy a cobolyok száma és gerezná­juk színe nem a helyi adott­ságoktól, hanem a napfolt- tevékenységtől függ. Amint erősödik a Nap aktivitása, nő a sötétebb árnyalatú és csökken a világosabb szőr­me jű cobolyok száma; a nap­folttevékenység csökkentése ellenkező „színhatást" ered­ményez. A napfolttevékenység (rob­banások és koronák) be­folyásolják a Föld mágneses terét, az ionoszférát, az idő­járást, a természetet és — most kiderült — a cobolyok létszámának alakulását is. Az össz-szövetségi Vad­gazdálkodási és Vadászati Kutató Intézet munkatársa G. Monahov háromszáz évre visszamenőleg megvizsgálta a cobolyvadászatokról fennma­radt feljegyzéseket. Megálla­pította, hogy a cobolyok szá­mának növekedése és színük alakulása mindenkor egybe­esett a napfolttevékenység aktivizálódásával. Teljesítette időarányos ter­melési programját április végéig a LAMPABT Zo- máncipari Művek salgótar­jáni gyáregysége. Már az el­ső negyedévi tervet sikerült valamelyest túlteljesíteni, s kedvező kilátásokkal kezd­hette meg az üzem az év so­ron következő három hónap­ját. Négy hónap alatt mintegy kétszázmillió forint termelési értéket sikerült előállítani- A hazai és külföldi igények azzal kecsegtetnek, hogy az év hátralevő részében sem kell különösebb zökkenőtől tartani. Ez azzal biztat, hogy az idei évet is nyereséggel zárja a gyáregység, Hétköznapi dolgok »ss/ssssssssssssssssssssssssyssYSSsssssss*»rssssssssyssssssssssyssssssssssssssssssssssA Víznyelő Hétfőn délután a jéggel vegyes felhőszakadást követő­en megint csak iszaptengerré vált Salgótarján belvárosa. Nem ismeretlen jelenség es; nagy gondja a városrendezők­nek a környező hegyek hordalékának megfékezése, de úgy látszik, mindeddig kevés sikerrel járt a fáradozásuk. 4s is igaz viszont, hogy a visszatérő gond'nem oldható meg félmunkával. A város legkritikusabb keleti szakaszain — töhbek között a Pécskő utcában több helyütt is — víz­nyelő aknákat készítettek ugyan, melyek hivatottak len­nének a hegyekről leáramló hordalék felfogásara, csakhogy az aknák rendszeres ürítéséről, karbantartásáról már nem­igen gondoskodik senki. Gondolom, a városgazdálkodási ■Üzem feladata volna a feladat, de az utcavégi fóakna rend­szerint olyan állapotban van, hogy képtelen a rendelteté­sét betölteni, Sőt ember legyen, aki pontos helyét megál­lapítja, mert a fedőrácsot vastag iszapréteg fedi el, amit száraz időben csak kemény csákányozással lehet lefejteni. Ilyen csatorna-karbantartás mellett nincs mit csodál­kozni azon, hogy a szennyes iszap a főtérig sodródik, a Centrum Áruház és a postaépület térségében települ meg- sőt, mint ezúttal tapasztalhattuk, büszkeségünkben, az új vasúti aluljáróban. ■,,Aminek aztán az a következménye, hogy a rendte­remtésen akad bőven fáradozni való napokig. Pedig a meg­előző karbantartással nagyrészt elháríthatnánk a gondot. De, hogy is szól a közmondás? A rest duplán fárad? Zúzalék Amiről most akarok szólni, jórészt az előző téma ki­egészítője. A Pécskő utca járdaszegélyén a fűnek, fának, vi­rágnak szolgáló földsávot nemrégiben kőzúzalékkal töltöttek fel a páros oldalon. 4 legilletékesebb városvezetők sem tudják, hogy kik, és milyen céllal, rendeltetéssel? Annyi bizonyos, azóta a járda és az úttest tele van a szúrós kövecs­kékkel, amelyek marják a cipők talpát, a jármüvek kerekeit, az esőzéssel behordódnak a kanálisokba, dugulást okoznak. Igaz, a korábbi fűpázsitot itt is ott is letaposták a cél­szerű átkelés hivei, de még úgy is esztétikusabb látványt nyújtott, mint a szürke kőzúzalék, amely most szertesza­ladva, mindent belep, a cipőtalpak révén lassan már ottho­nainkat is. Ugyan, kinek köszönhetjük? (b. t.) NÓGRAD - 1972, május 10„ szerda 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom