Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

Drégelypalánkról jelentjük A drégelypéiánki Szondv málnaültetvények- — a szövet- György Termelszövetkezet kezet bevételének legnagyobb egyike azoknak a közös gaz- részét ezek biztosítják. Az idei dóságoknak, amelyek — sajá- tavasz azonban rossz idővel tos körülményeiknek megfele- köszöntött a lelkiismeretesen lóén — bogyós gyümölcsök megművelt ültetvényekre, mi­termesztésével foglalkoznak. A vei az április végi fagy jelen­gazdálkodás szerkezetében tős kárt okozott a feketeribiz- döntő szerepet játszanak a li- és a szamóca-telepítések- sznmóca-, feketeríbizli-' és b-n. A nyolcvanéves Sinka János bácsi és hctvenhárom éves életpárja — többek között — ötszáz négyszögöl szamóca gondozását vállalta. Nagyon reménykednek, hogy további fagyok nem vámolják meg munkájuk gyümölcsét A termelőszö vetkezet láda üzemében ezerszámra készülnek a ládák — hiszen nemsokára a gyümölcsszüret következik A szörpüzemben már kevés a helybeli alapanyag — így a feketeribizli, szamóca szörpsűrítmény mellett citromot és narancsot is készítenek. Kocsis Mária laboráns, gondosan megvizsgálja a salgótarjáni és a rétsági szlkvízüzemnek címzett alapanyagot Rétegtanácsot alakítanak A KISZ több év óta ar­ra törekszik, hogy az ifjú­ság egységes tömegszer­vezetén belül kialakítsa és fokozza az ifjúság különböző rétegeinek sa­játosságait figyelembe ve­vő politikai nevelő és szer­vező munkáját. A KISZ VIII. kongresszusán külön szekcióban vitatták meg a a fiatalok az elmúlt időszak eredményeit és tapasztalata­it, kijelölték a következő időszak főbb tennivalóit. A kongresszus állásfogla­lása alapján a KISZ kb ib 1972. februárjában hatá­rozatot hozott a különböző ifjúsági rétegtanácsok lét­rehozására, és a munka- módszerrel kapcsolatos fel­adatokra. A határozat kap­csán a KISZ Nógrád megyei bizottsága mellett a megyei bizottság tagjaiból és a KISZ falusi, mezőgazdasági aktíváiból a közeljövőben mezőgazdasági ifjúsági ré­tegtanács alakul megyénk­ben. A rétegtanács feladata a falusi mezőgazdasági alap­szervezetek, fiatalok között végzett KISZ-munka vizs­gálata, konkrét helyszíni se­gítés a KlSZ-alapszerveze- teknek, KISZ-csoportoknak, ifjúsági brigádoknak. A ta­nács tagjai aktívan részt vesznek a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok nevelé­sében, a gazdasági és építő­munka segítésében, az új termelési eljárások terjesz­tésében, a szakképzettség növelésében, a szervezeti élet javításában és a sza­bad idő hasznos, kulturált eltöltésében. A tanács a helyszíni ta­pasztalatok alapján előter­jesztésekkel, javaslatokkal élhet a KISZ választott tes­tületéihez, és képviseli a fa­lusi mezőgazdasági, ifjúsági réteg érdekeit a különböző társadalmi, gazdasági szer­vezetek előtt. A tanács a KISZ határozatai alapján tevékenykedik és beszámo­lási kötelezettséggel tar­tozik a KISZ Nógrád me­gyei bizottságának. Mitől szocialista sí brigád? A JELENIDÖ jórészt a szocialista brigád jelenideje. Benne megannyi létproblé­mája és lehetősége. A fil­met mégis kevesebb brigád­tag nézte meg, mint remél­tük. A „Jelenidő” így nem válhatott még igazi „küzdő- társsá” a szocialista brigád­mozgalomban. Miért késik e kézszorítás a brigádok és a film között? Itt-ott talán véletlenszerű tényezők is közrejátszottak ebben. Ám, ha mélyebbre nézünk, a jelenség mögött — lényeget tapinthatunk. És­pedig azt: a „szocialista módon tanulni és élni” eltö­kéltségből hiányzik az ele­ven, lüktető művelődési élet vágya. A kulturális vállalá­sok többsége inkább előírt követelmény, mint belső em­beri szükséglet, Inkább pont­szerző „jótett”, mint szemé­lyiséggyarapító forrós. Mint­ha nem belül, az egyének képességeiben és „testre sza­bott” törekvéseiben fogalma­zódtak volna meg e vállalá­sok, hanem valamilyen kép­zelt brigádetikett „kitalálá­sai” lennének. A szocialista brigádmozgal­mat ugyanis döntően a ter­melésre szabták. A termelési feladatok adottak, ami lé­nyegében meghatározza a „szocialista módon dolgozni” brigádteendőket. Ám a szo­cialista brigádok nemcsak anyagi javakat termelő bri­gádok, hanem éppen annyira a maguk emberi (szellemi- lelki) javait is teremtő mun­kaközösségek. Bennük az ember a tárgyalkotással együtt, illetve azon kívül — önmagát Is alkotja. Méghoz­zá — ez lenne a cél — bő­vítetten reprodukálja ön­magát. Igen ám, de miből sarjad­nak a „szocialista módon ta­nulni és élni” vállalások? A termelésből? Csak rész­ben, s ezt a jó munkaszer- vezés és a szakmai tanfolya­mok többé-kevésbé megold­ják. Vagy: a brigádművelt­ség valamilyen „eszmei mér­céjéből”? A felülről sugallt kulturális vállalások csak szabványra szabott mankót nyújtanak a munkásember­nek, mint személyiségnek, az előbbre jutáshoz. Gyökeres megoldás az lesz, ha talpára állítjuk a szo­cialista brigádok önművelé­sét. Azaz: a személyiség ki­bontakoztatásának eszközé­vé tesszük! A vállalás alap­ja ugyanis a termelő ember. Következésképpen: az ember termelői képességeit, illetve a termelő emberi adottságait egyaránt hivatott gazdagíta­ni, fejleszteni a brigádmoz­galom. A SZOCIALISTA brigá­dokban (mint munkabrigá­dokban), a gazdaságvezetők hamar felismerték a több- termelés motorjait Annál kevésbé az emberformálás serkentő közösségeit! Érthe­tő. A napi termelés csupán a tervteljesítésben, követke­zésképpen a tervet teljesítő emberek munkájának meg­szervezésében tette érdekelt­té őket. A gazdaságvezető számára gyakorlatilag az a munkás fontos, aki ma jól dolgozik; nem pedig az az ember, áld — a munka mellett — ma jól tanul, hogy aztán holnap jobban dolgozzon. Gyakran a bri­gád tag sem érdekelt az ön­művelésben, hiszen fizikai erejét jól megfizetik, míg a tanulás (friivel különösebben nem igényli) kényelmetlen kötelezettség. Inkább örömlopó — nem öröm. Nagy kérdés: hogyan le­hetne a szocialista brigád- mozgalom „tanulni és élni” serkentőit termőkedvű ta­lajba vetni? Az önművelés valamilyen üzemi és egyéni érdekeltségét megteremteni? Sokan nem kételkednek a szocialista brigádmozgalom­ban. Egyfelől azért, mert nem fűznek hozzá reménye­ket. Másfelől pedig azért, mert elégedettek a mozga-, lom jelenlegi eredményeivel. Mindkét nézet téves. Nem túlzás azt mondanunk: a szocialista brigádmozgalom nagyrahivatott! Mert az emberformálás közösségi műhelye. Mert a társadalmi élet eljövepdő feladataira felkészülő * ember bővített önreprodukciójának közös­sége — a munkahelyeken. Társadalmunk igényli dol­gozóinak messzire tekintő, hosszú távú. felkészülését a holnapra. Nem véletlen a szabad idő következetes nö­velése, a szabad szombatok bevezetése által. Nem vélet­len azoknak a lehetőségeknek a fokozatos megteremtése, melyek éppen a szabad idő hasznos eltöltését — Marx Hány „analfabéta” van Salgótarjánban „Mindennap erre járnak »» Salgótarjánban az első — De hiszen járnak rajta, parkok egyike volt az, ame- _ Nem lehet mit tenni, lyik a Centrum Áruház és az Hiába szólok rájuk oda se SZMT-székház között terül figyelnek. Ha odaállok, egy­el. Szívesen járnak ide külö- szerűen félrelöknek, talán nősen napos időben időseb- még meg is vernének. Én je­Nem az útelzárás az oka bek, fiatalok egyaránt. Jól­esik a sok beton és aszfalt között fák árnyékában hűsöl- ni. virágokban gyönyörködni, szabályVértőkeT? s a íű zöldjével nyugtatni a szemet. Azért vannak itt furcsasá­gok is. A park egyik oldalán autó­buszmegálló van, s vaskorlát védi a gyepet legalábbis egy részen, a letaposástól. Ám en­nek az oldalnak a szakszer­vezeti székház felé eső sar­kán, egymástól másfél méter­re. két kis ösvény vágja ke­resztül a füvet, virágágyást. Az egészben az a különös, hogy ahol az ösvénynek le­ágaznak a járdáról, 25 cm magas drótkerítés van, amit át kell lépni az arra haladók­nak. Nem értettem, van ez, azért keresni tem a parkőrt. Meg is talál­tam az egyik pádon. lenteném, de hát nem bünte­tik meg őket. — Minek alapján jelenti a ? Elkéri a személyi igazolványukat? — Dehogy kérem úgysem adnák ide. De meg tudok mutatni mindenkit, nap erre járnak. Általában az a közhiede­lem, hogy a parkok rongálói garázda elemek. Együtt figyeljük kik használják az alkalmi ös­vényt? Három perc alatt a az alkalmi ösvényeknek. A park posta felőli sarkán szin­tén van egy. A sors iróniája folytán pontosan a tábla mel­lett, mely hirdeti: Fűre lépni tilos! Erre is szép számmal járnak. Kíváncsi lennék, mini szólnának, ha a személyi iga­zolványukba az iskolázottsá­gi rovathoz beírnák: analfa- Minden- béta. Mert aki tud olvasni, az kikerülheti a parkot. A megoldás korántsem egyszerű. Kétség­kívül, az autóbusz-állomás miatt van annyi sietős ember a téren. Az a keskeny járda­sáv, ami a park szélén a vá- park melletti kocsiállásra rakozó utasok rendelkezésére A parkőr szalouoázik és panaszkodik. Rossz az idő, nincs hová behúzódnia az eső elől. A postáról kinézik. Kérdezgetem a drótkerítés felől. Miért van elkerítve az ösvény? — Hát, hogy ne járjanak rajta. egyetlen busz sem érkezett, s nem is indult onnan, mégis körülbelül 10—15-en vágtak miért át a már keményre taposott kezd- ösvényen. Egyik sem nézett ki garázdának. Fiatalok és idő­sebbek. férfiak és nők, jól öltözöttek. Beidegzett mozdu­lattal lépik át a drótot, még körbe sem néznek, hogy fi­gyeli-e őket valaki, nincs-e közelben a parkőr. Teljesen természetesnek vélik, hogy arra mennek. — Most, hogy lezárták a park és az SZMT-székház kö­zötti útszakaszt, még többen járnak, mint eddig, keresz­tül a íüvön. áll, talán lehetne szélesebb. Ám, addig is, amíg az autó­busz-állomás végleges helyé­re kerül, célszerű lenne vala­mi áthidaló megoldást talál­ni Meg kellene oldani — ha kell rendőri segédlettel — a szabálysértők bírságolását, mint ahogy azt nagyon sok városban láthatjuk. A pénzbírságból vásárolja­nak újabb fűmagot, hogy mégis szép legyen a város! — g. L — megkülönböztetése szerint „termékeny idővé” tételét — szolgálják. A szocialista brigádmoz­galmat tehát nem lehet a szabad idő növelésének- kor­mányprogramjától, illetve a permanens művelődést biz­tosító intézményektől elsza­kítva vizsgálni! Hiszen vala­mennyien az ember szemé­lyiség-fejlesztésének együtt­hatói. Íme, egységet alkotó láncszemei: ki, mikor, hol... válik teljesebb emberré? És a felelet: a brigádtag, midőn a szabad időt értelmesen, személyiségét gyarapítva tölti el valamely kulturális intézményben, saját ottho­nában, vagy a természetben bárhol EZÉRT MEGHÖKKENTŐ efféle „elismerést” hallani: a szocialista brigádok eny- nyi túlórát vállaltak, fel­ajánlották a szabad szomba­tokat valamely lemaradás pótlására, társadalmi mun­kában gyakran jeleskedtek... Hiszen azonos cél két té­nyezőjét (a brigádmozgalmat és a szabad időt) játsszuk ki egymás ellen, megfoszt­ván a brigádot a tanulás és pihenés lehetőségétől. A kulturális vállalások a sza­bad idő hasonló „meglopá- sa” miatt aligha nyerhetnek igazi élettartalmat. Márpedig amíg a brigád­mozgalomban csak a terme­lés nyer — és az ember nem lesz „több” általa, addig az nem szocialista. Sokkal in­kább valamiféle rnunkaver- seny. A szocialista brigádmozga­lom kindulópontja és vég­célja — az ember. Bár a hármas követelményben el­sőként szerepel a „dolgozni”, ez nem jelentheti a máso­dik-harmadikként említett, „tanulni-ótni” kivánalom el- sikkadását. Inkább egyen­rangúság illeti. Magyaráza­tul hadd idézzem Hermann István sorait: . a kultúra igazi nagy funkcióját csakis abban lehet látni, hogy az ember, aki kikerült a ter­melési folyamatból, a kultú­ra segítségével — amelyet egyrészt ő maga teremt, másrészt mint általános kul­túrát szív — más szubjek­tumként kerüljön vissza a termelési folyamatba”. Ez a szerepe lényegében a „szocialista módon... ta­nulni és élni” kritériumnak is; egy kicsit más ember­ként lépni vissza nap mint nap a termelésbe. Valald dolgozhat sokat minden kü­lönösebb műveltség nélkül, de ez a munka csupán mennyiségétől nem válik szocialistává. Ahhoz szakér­telemben. fegyelemben, lel­kiismeretességben is több­nek kell lennie. Következés­képpen a csak sokat dolgo­zó brigád sem lehet szocia­lista. MARX AZT MONDJA: „Az ember száméra min­dennek gyökere maga az ember!” A szocialista bri- gádmozgaloonnak is ez az alfája és ómegája. A dolgo­zó embert hivatott jobbá- többé tenni, mind a terme­lésben, mind emberi eré­nyeiben. Hiba lenne bele­nyugodni ama szerepcseré­be, miszerint az újfajta bri­gádmozgalom mindenekfö- lött a termelés szolgálója, nem pedig — legalább anv- nyira — az ember személyi­ségét gazdagító magvetés. Balogh Ödön Növelik az állományi A hollókul tsiz-ben évről évre mind Intenzívebben foglalkoznak a sertéshizlalással, és igen jó eredménnyel. Harmincnyolc anya- sertés szaporulatából tavaly 220 hízót értékesítettek. Egy kiló hús előállítására valamivel kevesebb, minit 4 kiló abraktakarmányfc használtaik fel. A tavalyi jó ered­ményen felbuzdulva, ez évben 500 hízósertés leadását tervezi!*:. NÓGRÁD - 1972. május 6., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom