Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
olgári védelem* Új rendszer az egészségügyi szakaszok felkészítésében ' !A Magyar Vöröskereszt polgári védelmi munkáját 1971- ben a lakóterületen szervezett — az orvosi körzeteken alapuló — egészségügyi elsősegélynyújtó és -szállító egységek szervezeti erősödése, sikeres továbbképzése, felszereltségük további gyarapodása, valamint a Vöröskereszt függetlenített dolgozóinak tájegységenkénti — első ízben történt — összevont polgári védelmi kiképzése jellemezte. tes titkárok polgári védelmi ismereteit. Az egészségügyi szakaszok cselekvőképessége, hatékonysága a szervezeti erősödéssel, a politikai és szakmai képzés eredményeként fejlődött. Megmutatkozott ez a polgári védelmi feladatok magasabb szintű végrehajtásában. Az egészségügyi szakaszok további, eredményesebb kiképzésének biztosítására elkészült a Vöröskereszt kiadásában az egységek parancsnokai és beosztott álománya 1972. évi kiképzésének célja: a parancsnoki állomány öszevont, vezetési és egészségügyi harcászati ismereteket adó kiképzésének megtartása; a kiképzésben nem részesült (új) egységek kiképzésének megkezdése (általános kiképzés); a kiképzett (régi) egységek továbbképzésének végrehajtása, a harckészültség fenntartása és erősítése érdekében. jljL...........SS?..TÄih«. A z egészségügyi szakaszok részére is megkezdődött a kikép zés rA szervezési munka egyrészt a természetes fluktuációból, valamint az üzemi egészségügyi egységek létrehozása folytán a lakóterületi egészségügyi szakaszoktól — a Vöröskereszt által már kiképzett szakasz beosztottaknak — az üzemi alakulatokhoz történő átcsoportosításából adódó hiányok pótlása, másrészt az 1970—71. évben újonnan szervezettegészségügyi elsősegély- nyújtó és -szállító egységek szervezeti megerősítése jelentette. A fentiek együttesen a szakaszbeoeztottak mintegy 20—30 százalékát érintették. A szervezési munkával párhuzamosan történt a személyi nyilvántartások felülvizsgálata, kiegészítése. A szervezési munka általános erősödéoe mellett, több helyütt nem tartott lépést a kötelezően előírt nyilvántartási, számszerű jelentési fegyelem. Az egészségügyi elsősegélynyújtó és -szállító egységek 1971. évi továbbképzése — a polgári védelem, az egészségügyi szak- szolgálat és a Vöröskereszt együttműködése eredményeként — biztosította: a kiképzett (régi) egészségügyi egységek harckészültségének fenntartását. A továbbképzés során előrelépés történt a parancsnokok helyzetfelismerő, önálló irányító és szervező munkájában, a beosztottak szakmai hozzáértésébe, a sérültek osztályozásánál, ellátásánál és szállításánál. A hevederrel és a szükségeszközökkel történő szakszerű szállítási módot gyakrabban alkalmazták. Az elért eredmények mellett hibaként jelentkezett, hogy a parancsnoki állomány nem rendelkezik eléggé az egységes vezetéshez szükséges egészségügyi -h arcászaití ismeretekkel. A beosztottaknál is fellelhető még a bizonytalanság a kárterületen való működésben, a mentési szak- feladatok végrehajtásában, különösen a rendszeresített védőfelszerelésben végzett tevékenységnél. Eredményesen zárult az elmúlt évben a Vöröskereszt járási, városi és fővárosi-kerületi titkárok háromnapos polgári védelmi továbbképzése. Ez a megnövekedett követelményeknek megfelelően rendszerezte és jelentős mértékben növelte a vöröskeresz, .Elsősegélynyújtó és -szállító egységek tankönyve”. Az alakulatok felszereltségének javítására további kettős rendeltetésű védőruhák és védőcsizmák készültek és tovább folytatódott a felszerelési anyag „közelebb vitele” a felhasználás helyéhez. Jelenleg az anyagok jelentős része a szakaszoknál, illetve a szakasztagoknál van. Az 1972. évi kiképzés legfontosabb feladatai A Polgári Védelem országos parancsnokságának, az Egészségügyi Minisztérium „Irány- elv”-ei alapján a lakóterületen létrehozott egészségügyi elsősegélynyújtó és -szállító Ezt a kiképzési formát a területi polgári védelmi és az egészségügyi szakszolgálati alakulat parancsnokságokkal szoros együttműködésben és konkrét szakmai segítségével kell előkészíteni és végrehajtani. A kiképzés során el kell érni, hogy a parancsnoki állomány megismerje a tömeg- pusztító fegyvereket, azok hatásait, az ellenük való védekezés lehetőségeit, az egységek vezetésének, irányításának és harckészültségbe helyezésének általános feladatait, valamint az elsődleges memtő-mentesítő munkák megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A védelem alapja a felkészülés A tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelemben az egyén számára biztosítani kell a közvetlen és közvetett hatások csökkentésére az egyéni és a kollektív védelem valamennyi eszközét. Az egyéni védelem eszközei csak a járulékos hatások csökkentésére, vagy kizárására alkalmasak, a kollektív védelem eszközei pedig a főhatások ellen is jó védelmet biztosítanak. Az egyéni védelem eszközei viszonylag egyszerűbbek, könnyebben biztosíthatók, a kollektív védelem eszközei bonyolultabbak és sokkal költségesebbek, nehezebben biztosíthatók: A személyek védelme szempontjából a problémákat két csoportra kell különíteni. Egyik csoportba a légutak és a bőrfelület védelmét szolgáló eszközöket, a másik csoportba a fizikai védelmet soroljuk. A fizikai védelem fogalmán ebben az esetben életvédelmi létesítményeket értünk. Tá- gabb értelemben a légutak és a bőrfelület védelmének eszközei is a fizikai védelem csoportjába sorolhatók. A személyek védelme valamennyi járulékos hatás ellen elsősorban a légutak védelmére korlátozódik. A légutak védelme fogalmában kell érteni más, a fejen levő anatómiai kaput — szem, fül, száj — is. A tömegpusztító fegyverek közvetlen, vagy közvetett hatásai ellen a leghatásosabb védelmet a személyek számára a légutak jó elzárásával, a szervezet szűrt levegővel való ellátásával biztosíthatjuk. A hagyományos védőeszközök a tágabb értelemben vett légúti védelmet nem elégítették ki teljesen, mivel a fülön keresztül igen sok szervezet mérgeződött. Ezeknek a keretgázálarcoknak a továbbfejlesztett változatai az úgynevezett sisakgázálarc, korszerű egyéni védőeszközök. Teljes biztonságot nyújt a légutak védelmében valamennyi harcanyag gőz, vagy gáz közvetlen vagy közvetett hatása ellen. A gázálarc által takart felületeken a vegyi harcanyagcseppek szeny- nyeződő hatása ellen is biztos védelmet nyújt. Biztosítják a fertőző aerosolok kiszűrését a belélegzett levegőből, s megakadályozzák a radioaktív aerosolok bejutását is a szervezetbe. A légutak védelmét szolgáló eszközökkel megakadályozhatjuk a mérgező, fertőző, vagy sugárzó anyagok bekeSzükség bőrvédő impregnált papírból rülését az emberi szervezetbe és ezzel megakadályozhatjuk a fejbőrfelület jelentős részének szennyeződését is. Nagy fontosságú a személyek bőrfelületének védelme a tömegpusztító fegyverek járulékos hatásaival szemben, de még ennél is nagyobb jelentőségű a vegyi és biológiai haicanyagok közvetlen hatásai elleni védelemben. A személyek bőrfelületét jó védőképességű anyagokból készült védőruházattal lehet biztosítani. Aszerint, hogy milyen harcanyagról van szó, a védőeszközök anyagaival szemben támasztott köve- ilmények változók. A vegyi harcanyagok csepphatásai ellen nagyobb védőképességű, a mérgezőanyagok felszívódását, illetve átszivárgását megakadályozó védőruházatokra van szükség. Ez utóbbi követelményeket csak sűrűszövésű vászonból készült és műanyaggal, vagy műgumival impregnált anyagok tudják biztosítani. A vegyi harcanyagok gőzhatásai elleni védelemre az előbbiekben tárgyalt védőöltözetek azzal a megszorítással felelnek meg, hogy biztosítani kell a ruházat teljes zártságát és a gőzök, illetve gázok bejutásának lehetőségeit teljesen ki kell zárni. Ezt a követelményt csak olyan védőruházatokkal érhetjük el, amely impregnált anyagokból készültek és megakadályozzák a szennyezett levegő bejutását a védőruházat által lezárt térbe. A radioaktív szállóporok hatása ellen a bőrfelület védelmét az egyszerű, sűrűszövésű és viszonylag jól lezárt védőruházatok biztosítani tudják. Természetesen a radioaktív felhő által szennyezett területen a kiszóródott rendkívül kis méretű porszemecskék bekerülhetnek a védőruházaton keresztül az alsóruházatra is. A vegyi harcanyagok hatásai ellen rendszeresített védőeszközök a radioaktív szállóporok ellen tökéletes védelmet nyújtanak. A bőrfelület védelmét szolgáló eszközök, vegyi harcanyagok és biológiai aerosolok hatásai ellen tökéletes védelmet biztosítanak. A radioaktív szálóporok szeny- nyező hatását is kiküszöbölik, továbbá a radioaktív sugárzásból az alfa-sugárzást teljesen kiszűrik, a béta-sugárzásból 30—70 százalékot visszatartanak, a gamma-sugárzás behatolását viszont nem befolyásolják. Megkezdődtek a kiképzések A megyei polgári védelem parancsnokának kiképzési intézkedése alapján az 1972. évi kiképzési feladatok végrehajtására a megyei polgári védelmi parancsnokság tájékoztatót tartott a megyei, a városi és a járási polgári védelmi parancsnokok, valamint a megyei szakszolgálati parancsnokok részére. A megye törzsparancsnoka a polgári védelem megjelent vezetőit tájékoztatta az 1975. évig terjedő időszak kiképzési feladatairól. Tájékoztatójában rámutatott, hogy a kiképzés új alapokra helyezése, a felkészítés magasabb szintű végrehajtása alapján feladatunk, hogy a parancsnoki és a beosztott állomány alkalmas legyen a hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén a mentő munkák feladatainak vezetésére és végrehajtására. A polgári védelem megyei vezetői a kiképzési feladatok végrehajtása érdekében hathatós támogatásukról biztosítják a polgári védelem törzseit. A tájékoztatóban a megye törzsparancsnoka elmondotta, hogy a megye lakosságának megfelelő felkészítése érdekében elsősorban önmagunkat kell felkészíteni a polgári védelmi feladatokra. Különös gondot kell fordítani a parancsnoki állomány magas szintű felkészítésére, a vezető törzsek szakmai ismereteinek bővítésére. Az elkövetkező években a beosztottak felkészítése elsősorban attól függ, hogy a parancsnoki állomány milyen mértékben sajátította el a felkészítés anyagát, és milyen mértékben lesznek képesek ezt az anyagot a szakszolgálati alakulatok beosztottjai részére továbbítani. 6 NÓGRÁD - 1972. május 6,, szombat A vegyvédelmi alegységparancsnokok eligazítása a gyakorlati kiképzés előtt ÉLETÜNKBŐL A polgári védelem parancsnokainak felkészítése érdekében a városi és járási polgári védelmi parancsnokságok megkezdték a vezető állomány továbbképzését. A továbbképzésen a városi, járási parancsnoki állomány tagjai megismerték a polgári védelem szervezeti felépítését, valamint beosztásukkal járó feladataikat. Gyakorolták a támadófegyverek alkalmazása utáni teendőiket. A foglalkozást filmvetítés követte, amelyből a parancsnoki állomány képet kapott egy-egy gyakorlat polgári védelmi feladatainak végrehajtásáról. A megyei vegyivédelmi szolgálatparancsnokság beindítót- ta kiképzését a járási, városi vegyivédelmi szolgálatparancsnokok és törzseik, valamint a vegyivédelmi szakszolgálati alakulatok parancsnoki törzsei részére. A parancsnoki állomány tagjai négynapos összevonásban kapták meg a beosztott állomány további felkészítéséhez szükséges tudnivalókat. A balassagyarmati és a rétsági járás polgári védelmi parancsnoksága általános tájékoztatót tartott a községi tanácsi vezetők részére. A tájékoztatón ismertették a lakosság kötelező polgári védelmi felkészítésével összefüggő feladatokat, valamint a községi szakszolgálati alakulatok kiképzésének új rendszerét. A községi tanácsvezetők tájékoztatást kaptak továbbá a polgári védelem valamennyi alapvető feladatairól is. Salgótarján város polgári védelmi parancsnoksága ösz- szevont értekezletet tartott a tanácsi alárendeltségbe tartozó üzemek önvédelmi szervezetének parancsnokai számára. Az értekezleten tájékoztatták az üzemek vezetőit az önvédelmi parancsnoki állomány kiképzésének módszereiről, valamint az alegységek beosztott állományának felkészítéséről. A megyei egészségügyi szolgálatparancsnokság kiképzési intézkedésben szabályozta az egészségügyi szolgálat vezetőinek, intézményeinek és önvédelmi alegységeinek felkészítését. Az intézkedésben a szolgálat parancsnoki állománya részére 2x2 napos összevonásban szabták meg a kiképzések időtartamát Ezt írja a jogszabály! A polgári védelmi kötelezettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgálatra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illetve képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok ellátására alkalmasak. A polgári védelmi szakszolgálatra — a nem szakszolgálatosokra vonatkozó rendelkezésekkel egyezően — csak a község, város, városi (fővárosi) kerület területén állandó lakóhellyel rendelkező, vagy ezek területén levő állami, társadalmi és szövetkezeti szervekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyt lehet beosztani, illetőleg kijelölni. (Kormány- rendelet 7. paragrafus 1. bekezdés.) További szabály e vonatkozásban, hogy a polgári védelem államigazgatási szervezeteibe a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban álló személyeket elsősorban munkahelyük, és nem állandó lakhelyük szerint kell kijelölni.
