Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
\ Barokk félhomályban Utcák, díszletfalakkal házak, kékeszöld ablakokkal, járdák szürke emberekkel, fejükön kalap, kilógó hajtincsekkel — rohanás, lihegő fújtatás- sal.., embertömegekkel... lökdösnek, szaladnak, tompán ütnek, türelmetlenül pillantanak, intenek, köszönnek, sírnak, nevetnek ... mennek. A lány átnéz rajtuk, szürke karok lökik — mentegetőznek, elkopott kabátok súrolják — kiáltanak, közéjük oson az ősz lehelete, eső esik. Haja vizes, rátapadt arcának gödreire, sietős lábnyomán felcsap a tócsa, a szél arcát veri, kendője leng az ólmos vízviharban, közéjük oson, sietve lép, rohan. A lány elhagyja őket, a térre ér, a téren templom áll, tornván óra jár, újabb órát kínál. .. ezért unottan körbejár ... megáll, egy ajtó nyitva áll, vonz egy avult ház, egy vallásbarikád, pókhálós tapadás, barokk hitvallás ... A lány belép ... félhomályok, sompolygós neszek, a sötét villanások, morgások, monoton mormolások, síkos öpeg csoszogások. A lány beljebb lép. Mária szobrot lát fehér táblákkal, márványon írással — hálával, köszönéssel, köszöntéssel, könyörgéssel ... tisztességgel, szüzek balga bájával — vonakodással. A lány tudja már, szüzessége elszállt varázs, a múlt emlékké vált, szürkén látja csak: kibomló blúzát, odaadó sikolyát — érzi a másik melegét, a másik leheletét, a másik vad szorítását — nem sajnál, nem hálál érzése mássá vált. A lány futni kezd, a homály egyre sötétebb, hívja a barokk nesz, a bódító „vallás szesz” .., aranyfogakkal, sötét üvegszemekkel, redőzött ruhákkal, ruhákon redőkkel, mezítelen Sebestyénekkel, tépett szívű Jézusokkal, könyörgő Máriákkal, felszögeit Krisztusokkal ... ijesztő kavalkád- dal kíséri tétova lépteit. Magához vonzza a sötétség, a szentek szüzessége, hívja őt az ölelni vágyó sok szoborkéz. A lány már fél, tekintete riadtan keresi a nyilakkal kínzott, halott testek bódító tekintetét... Mégis felriad a vezeklő szüzektől, az ódon leheletektől hidegen tekintő szentektől, ott áll már egyedül. A lány rohan nem tudja A bulgáriai öntözőrendszerek kiépítése Bulgáriának sok gondot okoz csekély vízkészlete. Az ebből fakadó nehézségeket csak az öntözés gépesítésével lehet megoldani. A Bolgár Gépesítési Kutató intézetnek a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó részlege számos új berendezést készített a szivattyúállomások és öntözőművek gépesítésére; — ezeket már ebben az évben munkába állítják. A Targovice körzetében levő „Beli Lom” öntözőrendszer teljes gépesítésének munkálatai már befejeződtek. A létesítmény — amely a környező mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vízigényének megfelelően látja el a földeket vízzel — távirányítással működik és biztosítja a víztartalékok célszerű és gazdaságos felhasználását. A távirányító állomás egyúttal ellenőrzi a vízelosztást is. A Sztara Zagore öntözőmű gépesítését folytatják; eddig öt részlege üzemelt, a következő öntözési évadban további öt — központilag irányított — részleg készül el és kezdi meg a munkát. A Vidin melletti óriási öntözőmű Is megkezdi a munkát, ebben az esztendőben. Foglyul ejtett vérrög ötvenegy éves férfit szállítottak be az egyik leningrádi kórházba. A férfi elvesztette eszméletét és az orvosok szívinfarktus következtében a szívműködés megszűnését és a klinikai halál beálltát állapították meg. Az azonnali beavatkozás, — szívmasszázs és áramütés — eredményeképpen 15 perc múlva sikerült megindítani a szívműködést. A vizsgálat megállapította, hagy a klinikai halált az egyik koszorúér teljes elzáródása okozta. A beteg életét csak gyors műtéti beavatkozás mentheti meg. Az elzáródott eret az érfalon belül „foglyul ejtett” vérröggel elvarrták és helyébe az egyik mellkasi verőeret vezették. A műtét során alkalmazták először a leningrádi orvosok által tervezétt és elkészített új értágító berendezést. A beteg azóta jól érzi magát. (BUDAPRESS- APN) merre, nem lel utat, menekül ve, félve. A lány már csak rohanni tud, már csak ösztönös tétovázás vezeti. Eltörpül a halálos vigyorú ölelést váró csont-bőr szentektől, a szívüket felajánló ártatlanoktól, az ordító térítőktől, a szószátyár prédikátoroktól, a megkínzott magasra helyezett, titkon mosolygó semmi mártíroktól ... Űzi lábait a félelem, táncraperdül, körbe-kör- be jár a padok körül és egyszerre megmozdul a súlytalanság . .. elkapja a szédülés. kéz ... fej .. . hit... vigyorgó jóbarát... pókháló ... vonag- lás ... kés ... erényöv ... táb Iák... bűn ... mosolyok ... sikolyok ... s rohanása gyorsul ... védi széttáruló melegét, az ágyak hűvösségétől védi széttáruló ajkait a fa- leheletű csókoktól védi széttáruló combjait matató kezektől... A lány félelmében körbetáncolja a mezítelen Sebestyénekkel, tépett szívű Jézusokkal, könyörgő Máriákkal, haldokló Krisztusokkal, az ijesztő kaválkáddal, parányi életét... rémület kíséri lépteit. Megérinti a fehérséget, eltörli a sötétséget, megöleli a féltéseket, magába fogadja a vinnyogó dallamokat... Rohan, fél... az aranyfogaktól, a sötét üvegszemektől, a szúette testektől, a redőzött ruháktól, mosatlan kötöttségtől, mezítelen Sebestyénektől, tépett szívű Jézusoktól, könyörgő Máriáktól, felszögezett Krisztusoktól, az ijesztő' kavalkáktól... rohan, kikerülve a hideg oszlopokat. Az orgona bőg, ordítanak a szentek, kiáltoznak a Máriák, hörögnek a Krisztusok... s körülötte nem él egy ember sem .,. Áll a szúette bál, s majd egyszerre megáll. Világosság ... a sötétségtől ölelve lassan széttárul, egy rozsdamarta vaskapu, féltés lép a félelem helyébe, fényessé válik a sakktábla padló, helyükre ugrálnak nemmás szentek, a mezítelen Sebestyének, a tépett szívű Jézusok, a könyörgő Máriák, a haldokló Krisztusok... a játékos napfényre megdermed az ijesztő kavalkád. A lány megáll, ujjait végighúzza lobogó haján, ziháló almamellein, remegő combjain és már megy a fiú felé. A lány átöleli a fiút, felmegy a járdára, az emberek folyosójára, s megy az embertömegben ... Nem védi már széttáruló melegét, az ágyak hűvösségétől. Nem védi már széttáruló ajkait, az almaízü csókoktól. Nem védi már széttáruló combjait a simuló tapintásoktól. ... Élni kezd. Morvái László Milyen a személy- és az áruforgalom megyén k ben ? Tizenkét pár szerelvény naponta a fővárosba — Hosszú a menetidő .Növelték a sebességet — Korszerűsítik a külső pályaudvart A megyszékhely. valamint a járások gyors ütemű fejlődése. a bejáró dolgozók sokasága, továbbá az, hogy Salgótarján környéke a megye egyik szép turisztikai területe, indokolja, hpgy a vasút figyelembe véve az új követelményeket a megye másik városában és a járási székhelyeken is a lehetőségekhez képest jó összeköttetést biztosítson a fővárossal, valamint a megyeszékhely és a környékbeli községek között. Jelenleg Salgótarján és Budapest között naponta 10—12 közvetlen, illetve Hatvan állomáson átszállásos személy- vonat közlekedik. Ez kedvezőnek mondható. Balassagyarmat és Budapest között ugyancsak megfelelő az összeköttetés. A Nyugati pályaudvarra Vácon át 6, a Keleti pályaudvarról Aszódon át ugyancsak 6 vonatpár közlekedik. Sajnos, az utazási Idő kedvezőtlen, mivel a 104 kilométeres távolságot három és fél- négy óra alatt teszik meg a vonatok. Aszód és Balassagyarmat között ez év februárjában 5 korszerű, négytengelyes személykocsiból álló ingavonatot állítottak be. Ugyanitt kivonták a kis teljesítményű 375- ös sorozatú mozdonyokat és helyettük a lényegesen nagyabb vonóerővel rendelkező 324-es mozdonyokkal továbbítják a személyszerelvényeket. A pályakorszerűsítés, valamint a mozdonycsere révén mód nyílt a sebesség növelésére. Az új menetrend életbelépése után az óránkénti 30 kilométeres sebességet 40-re növelték. Ez 15—20 perces menetidő-csökkentést jelent az utazóközönségek. Ugyancsak ingajárattal bonyolítják le a személyforgalom egy részét Salgótarján és Somoskőújfalu között. A személyforgalom kulturáltságát szolgálta a nagybá- tonyi vasútállomás felvételi épületének felújítása, melynek során egy korszerű várótermet biztosítottak az utazóknak. A salgótarjáni külső pályaudvaron folyó rekonstrukciós munkák során a régi állomást méltóvá teszik a város dinamikus fejlődéséhez. A megye nagyarányú személyforgalmának zavartalan lebonyolítása mellett a MÁV budapesti igazgatósága fokozott gondot fordít az áruszállítás jó megoldására, tekintettel arra, hogy új üzemek lépnek a termelésbe, a régiék pedig tovább fejlődnek. Ebben az évben a Vegyiműveket Szerelő Vállalat naponta 10—15 vasúti kocsit kér a MÁV-tól áruszállítási feladatai zavartalan lebonyolításához. Üj fuvaroztatóként lép az igénylők sorába az idén a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni telepe. Növekszik teherkocsiigénye a gyorsan fejlődő Ganz- MÁVAG mátranováki telepének, ahol az építkezés befejezése után a jelenlegi termelés megtízszereződik. A megye más részén. így Balassagyarmaton a Magyar Kábel Művek balassagyarmati szabadvezetékgyára a jelenlegi 15—20 tehervagon helyett az év végére 30—35_öt kér termékeinek elszállításához. Rétságon a szivattyúgyár és a Glóbusz Nyomda jelentkezik új szállítási igényekkel. Nagy fejlődésnek indul a nógrádkövesdi kőbánya. Januárban 18 400 tonna követ szállítottak, februárban már ennek dupláját, 36 800 tonnát. Ez a mennyiség a nyári hónapokban várhatóan tovább emelkedik. A növekvő igények kielégítése nagy feladat elé állítja a vasút dolgozóit. A vasút- igazgatóság á jövőben is. akárcsak eddig, igyekszik zavartalanul lebonyolítani a jelentkező személyforgalmat, kielégíteni a régi és új üzemek emelkedő szállítási / igényeit. A jelölő gyűlések Litkén Készül a belterületi birtokív Ami megvalósult, s ami még hátra van EZ AZ ÉPÜLET, a litkei tanácsháza 1910-ben épült, az iskola valószínűleg még régebben, talán a múlt században. — Az apám, sőt apám apja is oda járt iskolába, s ott tanultam én is — mondja Szilágyi Vilmosné titkár. — Ha jön a tavaszi áradás, az iskolakertbe felmegy az Ipoly. Igen, a vasút és az Ipoly között rét terül el, a vasúti átereszeken feljön a víz, néha még a vasutat is elönti. Volt már úgy az évek során, hogy Szécsényből a vonat csak a fürdőhelyig közlekedett, a Bükkaljáig jött, tovább már víz volt. Ott kiszálltak az utasok. Nem csoda hát, hogy Litkén a jelölő gyűlésen, s más alkalmakkor is gyakran szóba került az iskola ügye. A régi, elavult épület szűk is, váltott tanítás folyik, a három tanteremben összevont osztályok tanulnak. Most épül csaknem hétmillió forintos HA NAGY LESZEK Mindegyik diák tudja már Karancskesziben, az általános iskola nyolcadik osztályában, hogyan folytatja iskoláséveit. 36-an végeznek az idén a községben, s közülük 31 középiskolákban, szakmunkás- képző intézetekben vagy szak- középiskolában tanul tovább. Többen a Bolyai Gimnázium szakosított osztályaiba kerülnek, egy fiú Balassagyarmatra készül, a mezőgazdasági szakközépiskolába. Hogy minél hasznosabban teljenek az évzárás előtti utolsó napok is, rendszeresen , összejönnek a fiatalok, és korrepetálnak a nehezebb tárgyakból. Misecs- ka Katalin magyar irodalom- 'ból és nyelvből valamint történelemből foglalkozik a nyolcadikosokkal, többek között Barta Melindával, Gordos Évával, Tóth Erzsébettel, Lip- ták Zsuzsával, Szőllős Juliannával, Zsidai Istvánnal. — kulcsár — _ költséggel az új, nyolctantermes körzeti általános iskola Ipolytarnóc, Egyházasgerge és Mihálygerge tartozik maid ehhez az iskolakörzethez. Az építkezés ez év elején kezdődött még, terv szerint 1973 szeptemberében avatják az új oktatási intézményt. Az iskola mellett két iker szolgálati lakás is felépül majd a pedagógusok számára. Ez öröm a litkeieknek. A község története egyébként változatos, az évszázadok során öröm és gond akadt. Inkább gond. A falu- krónikát Kálmán János tanácselnök, Nagy József iskolaigazgató és Szabó János, a Hazafias Népfront titkára, tszkönyvelő 1969-ben készítette el. Igen, a múlt ismerete is kell ahhoz, hogy a mai feladatok, tennivalók tisztán kirajzolódjanak. így van ez a tanácsi munkában is. Még az iskolaépítéshez annyit, hogy a négyéves fejlesztési alapbevétel mind odamegy. Jó helyre. De régi gond —, s bizony a jelölő gyűlések őszinte hangvétele lehetővé tette, hogy erről is kérdéseket tegyenek fel — az óvoda is. Eredetileg megyei segítségre számítottak, s terveztek egy óvodát, ez ebben a formában most nem valósulhat meg. Azt tervezik tehát, hogy áthidaló megoldásként a régi iskolát átalakítják -majd óvodává, így a litkeieknek ez a gondja Is megoldódna. A község rendezési terve az a téma, amely az emberekkel szót váltva szinte minden alkalommal felszínre kerül. Így volt ez a jelölő gyűléseken, de így van ez manapság is. Kit így, kit úgy érint a téma. S számos vetülete van. Például az új temető kijelölése nem történt meg. De még a járdaépítést is befolyásolja. A Béke utcában majd fel kell újítani a járdát, amely a hatvanas években, épült cementből, s azóta töb- bé-kevésbé szétmállott. A község régi része pedig építési tilalom alatt van. Vagy itt van a Zenész utca, oda meg nem építhetnek járdát, a cigánytelepet távlatilag ugyanis fel kell számolni. Mihálygerge felé új kisajátítás folyik, 22 telek kialakítása vált szükségessé, itt-ott bonyodalom is felmerül a kártalanítás körül. A telekhosz- szak megállapításával ugyanígy' gond van. Ez manapság a legvitatottabb téma Litkén. Részben ezzel is összefügg az, hogy folyik a község belterületének rendezése. Gyakran meglepő dolgok is felmerülnek. — PÉLDÁUL AZ, hogy nagyapáink nagyapjának nevén „futnak” a földek — mondja a tanácstitkárasz- szony. — Szükségessé vált tehát, hogy telekkönyvileg rendbe legyen ez a dolog. Ebben az évben a község belterületi birtokíve elkészül, tavaly ötvenezer forintot fizettünk ezért a megyei földhivatalnak. A birtokív elkészülte után lényegesen könnyebb lesz a kisajátítás. MŰVELŐDÉSI HÄZ, körzeti könyvtár működik a községben. A 100 falu—100 könyvtár mozgalom keretében nemrég hatvanezer forintot kapott a könyvtár könyvbeszerzésre, s ugyanennyit a bútorzat megvásárlására. Így a művelődési feltételek adottak. A község a rárósi napokon rendszeresen jól szerepel. Persze, csak a legfontosabbakról szóltunk, hiszen más kisebb-nagyobb napi gondok, megoldandó feladatok állandóan előbukkannak. A tanácstaghálózat kapcsolata a lakosággal jó, s számos gyakorlati vonatkozása van. T. E. S z á j h ő s A salgótarjáni színházi sorozat júniusban sem ér véget. A szolnoki Szigligeti Színház bemutatja Csurka István: Szájhős című „szánalmas komédiáját” három felvonásban. A komédiát, amelyhez hasonlóan kevés irodalmi alkotás mondott ki eddig ilyen leplezetlenül egyes emberekben élő tendenciákat, neves szereplőgárda adja elő, így: Szom- bathy Gyula, Csomós Mari, Iványi József Jászai-díjas érdemes művész, Schubert Éva meghívott vendég, Polgár Géza Jászai-díjas, Agárdi Ilona, Papp Zoltán, Győző László, Czibulás Péter. A darabot Székely Gábor rendezte. NÓGRÁD = 1972. május 31., szerda \
