Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP N OCR Á P M t G Y Et BIZOTT5 AGA ES A AAEGYEt TANÁCS LAPPA XXVIII. ÉVF., 125. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÄJUS 30., KEDD Oefefeaeödtel« ca szoujet—amerikai tárgyalások Nixon ma utazik haza Kijevből Amerikai látogatásra hívták meg a Szovjetunió vezetőit Köszöntjük Castrót! A Magyar Népköztársaság és a forradalmi Kuba kap. csolatainak történetében ki­magasló esemény dr. Fidel Castro Rüz mostani látogatá­sa. Barátságunk nem tekinthet hosszú múltra vissza, hiszen a a sziget felfedezése óta fej­letlen országként számon tar­tott Kuba népe alig tizenhá­rom évvel ezelőtt valósította meg forradalmi törekvéseit, lé­pett a szocialista fejlődés út­jára. Országaink tizenkét éve létesítettek diplomáciai kap­csolatot, államközi viszonyun­kat a kölcsönös jóakarat és a barátság jellemzi, Fidel Castrót nem szükséges különösebben bemutatni ol­vasóinknak. Személyében Ku­ba forradalmi népének elis­mert vezetőjét, kedves vendé­get, kiváló harcostársat kö­szöntünk. Azt az embert, aki fiatal ügyvéd korában, a pol­gári karrier küszöbén fel mer­te emelni szavát a nyomorgó népért, aki 1953. július 26-án, maroknyi csapatával megroha­mozta a santiagói Moncada- laktanyát. Moncada azóta jelkép lett Kubában. Az az iskola, amit a Batista-diktatúra fellegvárá­nak falai között berendeztek, híven tükrözi azokat a válto­zásokat, amelyek a tőkés rab­ságból, kizsákmányolásból fel­szabadult szigetországban végbementek. Csak egyetlen utalás: Kuba ma Latin-Ame- rika egyedüli országa, ahol leküzdötték az analfabétiz­must: a hat éven felüli lakos­ság 95 százaléka tud irni-ol- vasni. S ha ehhez hozzávesz- szük azokat a gazdasági si­kereket, amelyeket a forradal­mi nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetunió és a szocialista országok se­gítségével az ország építésé­ben aratott, nyugodtan el­mondhatjuk: a latin-amerikai holnap országának vezetőjét köszöntjük Castro személyé­ben. Keserves esztendőket élt ál a blokád megfojtással fenye­gető időszaka alatt Kuba népe. Napjainkra azonban, ép­pen azért, mert az ország meg­találta helyét a szocializmust építő nemzetek nagy családjá­ban, már csak rossz emlék a sanyarú korszak: a szigetor­szág gyarapodása egyenes vo­nalú. Fidel Castro a fejlődés jelenlegi szakaszát így értékel­te: a forradalom „túlélésének időszaka” befejeződött és a védelem mellett már van elég erő a gazdasági problémák megoldásához is. Castro értékelése azt mutat­ja, hogy az a szerep, amit a kubai nép halált megvető bá­torsága mellett a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió betöltötték, meg­hozta a maga gyümölcsét. A testvéri együttműködésnek kö­szönhető, hogy Kuba ipara, kereskedelme most már sem­milyen vonatkozásban sem függ az Egyesült Államoktól. A nép, a kommunista párt veze­tésével maga irányítja sorsát, formálja szocialista jövőjét. Nem jelentéktelenek azok a kapcsolatok sem, amelyek ha­zánk és Kuba között kiala­kultak. Az utóbbi időben erő­teljesen növekedett műszaki és tudományos együttműkö­désünk. Erőnkhöz mérten ott segítünk és azzal, ahol és amivel tudunk. Az eszmék és érdekek azonossága alapján a nemzetközi porondon is szoros együttműködés alakult ki. Ál­láspontunk voltaképpen azo­nos a világpolitika minden nagy kérdésében, s Fidel Cast­ro mostani körútja, országunk­ban sorra kerülő látogatása, a szocialista országok egységét erősíti. Igaz, elvtársi szeretet­tel köszöntjük tehát Kuba forradalmi népének nagy fiát, Fidel Castrót. Minden tekintetben kedvező a vásár mérlege Jövőre két helyen leßz a BNV — A HUNGEXPO vezérigazgatójának nyilatkozata Hétfőn bezárta kapuit az 1972. évi Budapesti Nemzet* közi Vásár amelynek ered­ményeiről, tapasztalatairól és jövőjéről Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója nyilatkozott. — Ha abból indulunk ki, hogy a BNV-n az idén min­den eddiginél több, 40 kül­földi ország kereken 1700 ki­állítóját láttuk vendégül, több mint egymillió látogatót — közöttük a hazai és a nem­zetközi politikai és gazdasági élet számos vezető képvise­lőjét — üdvözölhettünk, el­mondhatjuk: a BNV vonzó­ereje megfelelt az előzetes várakozásoknak, sőt azokat több tekintetben felül is múl­ta. Ez mindenképpen siker és biztató jel a jövőre nézve. — Ennél is fontosabb azon­ban számunkra, hogyan tel­jesítette a vásár elsősorban, külgazdasági kapcsolataink egészséges fejlesztésében, a szakemberek tájékoztatásában, a termelők és a fogyasztók egymáshoz közelítésében reá hárult feladatokat. — Az idei BNV újabb bi­zonyítéka annak, hogy a nem- zetözi munamegosztás fejlő­dése ma már nem épülhet csupán a hagyományos áru­csere-forgalomra. Örömmel láttuk mind a hazai, mind a baráti országok árubemutató­in azokat a termékeket, ame­lyek a gyártásszakosítás. a termelési kooperáció eredmé­nyeit tükrözték. A nagysza­bású kiállítás a kibontakozó szocialista gazdasági integrá­ció előnyeit is kézzel fogha- tóan bizonyította. — Kedvező jelnek tekint­hetjük. hogy az idei vásár fogadta a legtöbb kiállítót és látogatót a fejlődő országok­ból! — Ami a BNV jövőjét ille­ti, a látogatók maguk is ta­pasztalhatták, hogy további fejlődése nem oldható meg jelenlegi helyén, a Városli­getben, amely az érvényes kormányhatározat értelmé­ben 1974-től ismét igazi liget, park lesz. Az új vásárterü­leten. — amelyet jövőre a BNV egy részének megren­dezésére már hasznosítunk — lehetőség nyílik a kiállítói igények jobb kielégítésére, s további előrehaladására a vá­sár szakosításában. Jövőre, május 18. és 28. között a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt még két helyen, egyrészt a jelenlegi területen, másrészt az új vásárvárosban rendez­zük meg, az ideihez hasonló általános árumintavásár jel­leggel. A vásár gazdája a HUNGEXPO 1973-ban is tel­jes értékű szolgáltatást nyújt a hazai és a külföldi kiállí­tóknak. Arra törekszünk azon­ban, hogy 1974-től májusban a tavaszi BNV-t már a beru­házási javak és a termelő- berendezések bemutatójaként rendezzük meg. míg szeptem­berben az őszi BNV-n. a fo­gyasztási cikkeket sorakoztas­suk fel — fejezte be nyilat­kozatát Földes László. (MTI) Kádár János fogadta Tutarinov vezérezredest Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Fock Jenőnek, a kormány el­nökének társaságában — hét­főn fogadta I. V. Tutarinov vezérezredest, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselőjét, aki végleg elutazik hazánkból; valamint a főparancsnok újonnan kinevezett képviselő­jét, V. K. Andrjuscsenko al­tábornagyot. A fogadásnál je­len volt Czinege Lajos vezér- ezredes. honvédelmi minisz­ter. Moszkvában szovjet részről Brezsnyev, az SZKP főtitkára, amerikai részről pedig Nixon elnök aláírta a két ország kapcsolatait szabályozó alapelvekről kiadott okmányt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára hétfőn a Kremlben meg­beszélést folytatott Richard Nixonnal, az Egyesült Álla­mok elnökével. A szovjet— amerikai kapcsolatok számos kérdéséről, valamint egyes nemzetközi problémákról konstruktív véleménycserét folytattak. Richard Nixon, az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke, aki egy héten át a szovjet fő­városban tárgyalásokat foly­tatott a Szovjetunió vezetőivel, hétfőn délután, helyi idő sze­rint nem sokkal fél hat előtt elutazott Moszkvából. Az elnököt a vnukovói re­pülőtéren Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin miniszterelnök és több más hivatalos személyiség bú­csúztatta. Nixon melegen vett búcsút a búcsúztatására megjelent szovjet személyiségektől. Nixon felesége, valamint kí­séretének tagjai (Rogers kül­ügyminiszter kivételével, aki a szovjet fővárosból Bonnba repül a NATO miniszteri ta­nácsának ülésére) beszálltak az IL—62 típusú különrepülő- gépbe. A program szerint Nixon hétfőn este Kijevben megko­szorúzta a második világhá­ború halottainak emlékművét, majd részt vett azon a dísz­vacsorán. amelyet az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és az Ukrán Minisztertanács adott tisztele­tére. Kedden délelőtt rövid városnézésen vesz részt, s ennek során meglátogat egy tudományos kutatóintézetet. Az amerikai elnök és fele­sége kedden, helyi idő szerint délben utazik el a Szovjet­unióból Iránba. Hétfőn kora délután a moszkvai Kremlben a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Enöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa foga­dást adott Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége tiszteletére- A fogadáson megjelent Brezsnyev, Voronov. Grisin, Kirilenko- Koszigin, Kulakov, Mazurov, Pelse, Podgomij« Poljanszkij. Szuszlov. Selipin, Seleszt, Gyemicsev, Ponomar- jov. Szolomencev. Usztyinov, Kapitonov, Katusev, továbbá a Szovjetunió kormányának szá­mos tagja és több más szov­jet személyiség. Ott voltak továbbá az elnö­köt elkísérő amerikai szemé­lyiségek, és a Moszkvában akkreditált diplomáciai képvi- >gletek vezetői. nyilatkozat a szovjet-amerikai kapcsolatok alapelveirfil Gyermekeink boldogságáért Összeült a salgótarjáni szülők parlamentje Érdekes és újszerű kezde­ményezéssel lepte meg a sal­gótarjáni szülőket a Hazafias Népfront megyei és városi bi­zottsága, Salgótarján város Tanacsa, a megyei úttörőel­nökség, és a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont: első alkalommal ösz- szehívta a salgótarjáni szü­lők parlamentjét, a megyei művelődési központ üvegcsar­nokába. Tegnap a kora délutáni órákban gyülekezni kezdtek a szülők és pedagógusok, hogy részt vegyenek a plenáris ülé­sen, és elmondják véleményü­ket a három szekció valame­lyikében. Kevéssel fél három után kezdetét vette a plená­ris ülés, amelyen Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese elnökölt, és Szabó László, a Magyar Üttörők Szövetségé­nek titkára mondott beszédet. Szabó László beszédében két általánosan ismert szólás-mon­dást idézett, amelyek jellem­zőek a szülők nevelési elkép­zeléseire. Az egyik: világszerte minden szülő tudja, hogyan kell a mái gyermekét nevelni. A másik: meg lehet a neve­lést tanulni könyvből is, de minden gyerekhez külön könyvre van szükség. Ezek a szólás-mondások megszabják, hogy a nevelés rendkívül sok­oldalú és bonyolult feladat. A társadalom célja, hogy állam­polgárai boldogan éljenek, és az utódok még boldogabban. A család is azt tűzi ki célul, hogy boldogságban éljen, s majdan gyermekeik még boldogabban. Az előadó kitért a társada­lomban előforduló konfliktu­sokra is. Hangoztatjuk, hogy minden ember boldoguljon a munkája alapján, de minden felnőtt és fiatal olyat is ta­pasztalhat, hogy valaki nem a munkája által boldogul. Egyes szülők például más gyerekek rovására kívánják saját gyer­mekük boldogulását biztosíta­ni. Társadalmunk feladata az, hogy úgy elősegítse minden gyermek boldogulását, hogy az ne menjen más gyermekek ká­rára. Mitől lesz boldog a gyer­mek? Erre három fő csoport­ban adhatjuk meg a választ: 1. ha azok a jó és nemes készségek, amelyek minden gyermekben megvannak, ki­bontakozhatnak ; 2. ha a gyermek megtalálja helyét a társadalomban; 3. ha jól tud bánni szabad idejével, értékesen tudja fel­használni pihenőidejét. A három kérdés kapcsán az előadó hangsúlyozta, hogy a minden gyermekben meglevő pozitív készségeket segíteni kell, hogy támogatni kell a társadalomba való beilleszke­dését anélkül, hogy ez megal­kuvással járna együtt; s hogy irányítani kell a család és a társak közösségének alakító erejét. Befejezésül az előadó hang­súlyozta, hogy a család és a társadalom hat egymásra, de a két hatásból mégis a társa­dalmié a meghatározó, ha a szülők, családtagok alkalmaz­kodnak a társadalmi célkitű­zésekhez, helyes irányba ha­lad a gyermek nevelése. Ezt követően három szek­cióban folytatódott a szülők parlamentjének vitája. Ve- nesz Ernöné továbbképzési felügyelő és Czégény Sándorné nevelő irányításával a kis­gyermekkor nevelési problé­máit, Szabó Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztály­vezető-helyettesének vezetésé­vel a kamaszodó gyermek vi­lágképének kialakulását és formálását, Nádházi Lajos, az oktatási igazgatóság vezető­helyettese irányításával pedig az önálló felnőtté válás folya­matának problémáit vitatták meg, majd a szekcióvezetők összefoglalói után a zárszó következett. A szovjet—amerikai kapcso­latok alapelveiről közzétett nyilatkozat szövege a követ­kező; A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok az Egyesült Nemzetek alap­okmányában vállalt kötele­zettségeikből és azon törekvé­sükből vezettetve, hogy egy­más között megszilárdítsák a békés kapcsolatokat, és a le­hető legszilárdabb alapot te­remtsék meg ezekhez, felismerve annak szükségessé­gét, hogy minden erejükkel törekedniük kell a háborús veszély elhárítására és olyan feltételek megteremtésére, amelyek elősegítik a feszült­ség enyhítését a világban, az általános biztonság és a nem­zetközi együttműködés meg­szilárdítását, vallva, hogy a szovjet—ame­rikai kapcsolatok megjavítása és azok kölcsönösen előnyös fejlesztése többek között a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén megfelelnek majd ennek a célnak, és elő­segítik a fokozottabb kölcsö­nös megértést és a gyakorla­ti együttműködést, anélkül, hogy bármely mértékben sér­tenék valamely harmadik or­szág érdekeit, elismerve, hogy ezek a célok mindkét ország népének érde­keit tükrözik, megállapodtak az alábbiak­ban: Először. Abból a közös meg­győződésből fognak kiindulni, hogy a nukleáris korszakban nincs más alap egymás közöt­ti kapcsolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ideológiá­jában és társadalmi rendsze­reiben meglevő különbségek nem jelentenek akadályt olyan normális kapcsolatok fejlesztésében közöttük, ame­lyek a szuverenitás, az egyen­lőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvein alapulnak. Másodszor. A Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy je­lentőséget tulajdonít az olyan helyzetek keletkezése meg­akadályozásának, amelyek a kétoldalú kapcsolatok veszé­lyes kiéleződését idézhetik elő. Ebből kiindulva, minden le­hetőt megtesz, hogy elkerülje a katonai konfrontációt é6 megakadályozza a nukleáris háború kirobbanását. A felek mindig önmérsékletet fognak tanúsítani egymás közötti kapcsolataikban és készen fognak állni a tárgyalásokra, a nézeteltérések békés eszkö­zökkel történő rendezésére. A megoldatlan kérdésekkel kap­csolatos eszmecseréket és tár­gyalásokat a kölcsönösség szellemében, az álláspontok kölcsönös figyelembevételével és a kölcsönös előnyök alap­ján folytatják majd A felek elismerik, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen, vagy közvetett úton való megszerzésére, a másik fél rovására történő előnyszerzés­re irányuló kísérletek össze­egyeztethetetlenek a fenti cé­lokkal. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bé­kés viszony fenntartásának el­engedhetetlen előfeltételei a felek biztonsága által diktált érdekek elismerése, az egyen­lőség elvének alánján, az erő­szak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzés­ről történő lemondás. (Folytatás a 2. oldalon^ L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom