Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

X ars aessl«® saal« a szocialista brigädwezetök (Folytatás az I. oldalról) kodás nehézségeivel, sok eset­ben viselve a női mivoltukból eredő hátrányokat is. A vezetőknek, így a szociá­lis ia brigádok vezetőinek is, jobban szem előtt kell tarta­niuk, hogy a nők élettani sa­játossága és érzelmi élete el­térő a férfiakétól. Ebből adódóan kevés­bé bírják a nehéz fizikai munkát, az egészségtelen munkakörülményeket. Ugyan­akkor gyakran fegyelmezet­tebbek, felelősségteljesebbek es hűségesebbek a munka­helyhez és a közösséghez, mint a férfiak. A társadalmi és er­kölcsi célkitűzések iránt is fogékonyabbak és megnyilvá­nulásaikban humánusabbak. Kedves elvtársak! A brigádok semmi mással nem pótolható ereje abban van, hogy az ember jó olda­lait, a legszebb emberi tulaj­donságokat erősíti, fejleszti és terjeszti a munkásöntudatot és szolidaritást, a segítség- nyútjást, az újért, az igazság­ért, a boldogságért való küz­delmet. A brigádok erkölcsi ereje abban is megmutatkozik, hogy nyíltan és őszintén, keményen, de segítőén fellépnek önma­guk és egymás hibái ellen. Magasabb minőségi követelmények Tisztelt tanácskozás! A mozgalom továbbá ki­bontakozása, fejlődésének gyorsulása, a formális voná­sok kiküszöbölése megkíván­ja, hogy a párt, a gazdasági és a szakszervezeti szervek munkaköri kötelessége legyen a brigádmozgalom vezetése, segítése, a kölcsönös kapcsola­tok gyümölcsözőbbé tétele. Minden eddiginél jobban szükséges felkarolni, népsze­rűsíteni a legjobbak munká­ját, terjeszteni tapasztalatai­kat. A brigádok anyagi, erkölcsi megbecsülése terén is többet, jobbat kell biztosítaniuk a ve­zetőknek, irányítóknak. A jobb munka, a feladatait job­ban ellátó brigád nagyobb rangot, több elismerést érde­mel. El kell érni, hogy az erőfe­szítéseket kövesse a köszönet; hogy javuljon tovább, váljon közvetlenebbé a vezetők és vezetettek érintkezési formá­ja; a szocialista emberség le­gyen az uralkodó az embe­rekkel való bánásmódban; fejlődjön, formálódjon a munkahelyek szocialista szel­lemű légköre. Tisztelt tanácskozás! A szocialista brigádmozga­lom előtt álló távlatok tehát elsősorban minőségi követel­ményeket jelentenek, azt, hogy „szocialista módon dol­gozni, : tanulni ós élni” jelszót egységes összefüggő követel­ménynek tekintjük. A szocialista brigádmozga­lom iránti társadalmi felelős­ség elsősorban a szakszerve­zeti szerveké. Nekik kell kez­deményezni és gondoskodni arról, hogy a sokrétű célok­nak megfelelően fejlődjön a szocialista brigádmozgalom. A feltételek jelentős részét ugyanakkor a gazdasági veze­tésnek kell megteremteni. Nem lehet a brigádmozgalóm és a szocialista munkaverseny a termelés hézagpótlója és nem lehet a rossz gazdasági vezetés ellensúlyozója. A szakszervezetek szerepe a gaz­dasági vezetést a brigádokért vállalt felelősségtől nem men­tesítheti. Ahhoz, hogy a brigádmoz­galom a növekvő, s minde­nekelőtt minőségi követelmé­nyeknek mind jobban megfe­leljen, a brigádélet belső irányítását is ezeknek a cé­loknak, kell áthatniok és ezért megnövekszik a brigádveze­tők felelőssége. A pártszervezetek, szak- szervezeti szervek tevékeny­sége találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás során a brigád­tevékenységgel. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, se­gítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megosztva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értel­me, hitvallása. Ha mindenki megérti céljainkat és törekvé­seinket, ebből következően önmaga termelési és társadal­mi feladatait, akkor gyorsabb ütemben és' hamarabb valósít­juk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyarország fel­építését. BSíszBcu Bála beszéde Elismerjük a brigádok kimagasló eredményeit Tisztelt országos tanácsko­zás! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Először is szeretném átadni önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, Kádár János elvtárs üd­vözletét, és legjobb kívánsága­it. Tisztelettel köszöntőm a szocialista brigádmozgalom képviselőinek ezt a fontos ta­nácskozását. Már csaknem tizenöt éve annak, hogy a szocialista bri­gádmozgalom első hajtásai ki­sarjadtak. Pártunk felkarolta, irányította és segítette ezt a kiemelkedő szocialista kezde­ményezést, amelyben a hata­lomra jutott munkásosztály magas fokú öntudata fejeződik ki; az, hogy munkásosztályunk mélyen átérzi a vezető szere­péből következő felelősséget, és ehhez méltó módon kíván utat mutatni az egész társa­dalomnak; hogyan kell szocia­lista módon dolgozni, tanulni és élni. A szocialista brigádok ki­magasló érdemeket szereztek az utóbbi egy—másfél évtized alatt elért eredményeink ki­vívásában. Több tízezer mun­káskollektívának számottevően megnőtt a szakmai felkészült­sége, teljesítőképessége. Az összefogás, a szervezettség, az egymás iránti segítőkészség is előmozdította, hogy a szocia­lista brigádok eredményeseb­ben dolgoztak és dolgoznak a népgazdasági célok és a válla­lati feladatok teljesítéséért. Azt is jól tudjuk, hogy az üzemekben nagyon sokszor a szocialista brigádok felelősség- tudatán alapuló, áldozatkész erőfeszítése olajozta meg a termelés fogaskerekeit, ha azok akadozni kezdtek. Való igaz, hogy a szocialista bri­gádoknak ez a „vészcsengőre törlént bevetése” sok esetben igen nagy haszonnal járt, mert átsegítette az érintett vállalatokat a zökkenőkön. Ezért elismerés és köszönet jár. Ugyanakkor nagyon is érthető, ha a szocialista bri­gádok nincsenek elragadtatva attól, hogy számos vállalat ve­zetői „tűzoltóbrigádoknak” tekintik őket. Közvetlen, rendszeres érintkezést A múlt évek sok tapaszta­lata meggyőzhette a vállala­tok vezetőit, hogy a szocialis­ta brigádok nagy erőt képvi­selnek, akarnak és tudnak se­gíteni. Saját ér'dekük is, hogy ezt a segítséget állandósítsák, vagyis ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra tá­maszkodni, ha már baj van. Amikor a gazdasági és mű­szaki vezetők leülnek tanács­kozni a szocialista brigádok­kal, kellemetlen igazságok is elhangzanak. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy egyes ve­zetők elzárkózzanak a bri­gádokkal való közvetlen, rend­szeres érintkezéstől. A gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy a brigádok észrevételei, javaslatai ne ma­radjanak pusztába kiáltott szavak. A bürokratikus, te­hetetlen vezetőt nehéz támo­gatni. A papírtologatás, a döntéseket kerülgető vezetők tehetetlensége fékezi az üze­mi demokrácia érvényesülését is. Azt hiszem, ez a tanácsko­zás mindenki előtt világossá teszi, hogy jobban, célszerűb­ben kell hasznosítanunk a szocialista brigádmozgalom­ban rejlő nagy lehetőségeket. Ezt a nagyszerű mozgalmat pedig nem elsősorban szélessé­gében, hanem mélységében kell továbbfejlesztenünk. Ne a létszám gyarapítására töre­kedjünk, hanem munkájuk minőségi színvonalának, a brigádok teljesítőképességé­nek emelésére. Helytelen vol­na persze túlzó maximalista követelményeket állítani a brigádok elé. A mozgalom irányításáért felelős társadal­mi szervek is, és maguk a brigádok, is úgy fejlesszék tovább a munkát, hogy ennek az országos tanácskozásnak eredményeire is támaszkod­va, a szocialista brigádmoz- gaíom minőségileg magasabb lépcsőfokra emelkedjék. Biztató eredmények Kedves elvtársak! A szocialista brigádmozga­lom helyzete, valamennyi to­vábbi lehetősége és feladata szervesen összefügg társadal­mi, politikai és népgazdasági viszonyaink fejlődésével. Pontosan másfél évvel ez­előtt tanácskozott pártunk X. kongresszusa. A kongresszusi határozatok végrehajtása a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden terü­letén folymatosan halad. Központi Bizottságunk ez év őszén megvizsgálja majd a kongresszus határozatainak teljesítését' számba vaszi az eredményeket és hiányosságo­kat, intézkedéseket tesz, hogy még hatékonyabban érvényt szerezzünk a kongresszus cél­kitűzéseinek. A X. kongresszuson elhatá­rozott döntések nyomán ked­vező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fejlődésünk iránya helyes, megfelel a dolgozó nép érde­keinek. A fejlődés menetében megmutatkozó fogyatékossá­gokkal, kedvezőtlen jelensé­gekkel szemben fokozott eréllyel lépünk fel. A gazdasági reform sok és nélkülözhetetlen erőforrást nyitott meg szocialista fejlő­désünk számára. Folyamatosan növekszik a nemzeti jövedelem, a terme­lés, a külkereskedelmi forga­lom, a lakosság fogyasztása és a felhalmozás aránya a nem­zeti jövedelemből. Külön is említésre méltó pozitívum, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentéke­nyen meggyorsult a munka termelékenységének emelke­dése. Ugyanakkor a termelés mennyisége is növekedett. Az idei első negyedév ada­tai bizonyítják, hogy a gaz­dasági nehézségek elhárítá­sát célzó intézkedéseink haté­konyak és éreztetik kedvező hatásukat. Első helyen emlí­tem azt, hogy folytatódik a dolgozók életkörülményeinek javulása. A munkalehetősé­gek kedvezőek, az aktív ke­resők aránya már eléri az 50 százalékot. Januárban, feb­ruárban és márciusban a ki­fizetett munkabérek összege 8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A pénz­bem társadalmi juttatások összege a tavalyinál 17 szá­zalékkal magasabb. Számol­hatunk azzal, hogy az áruel­látás színvonala az idén is a tavalyihoz hasonló lesz, a kis­kereskedelmi forgalom 10 százalékkal — illetve válto­zatlan árakon számolva 7—8 százalékkal — meghaladja a múlt évit. Csak amiért megdolgozott Külön szeretnék beszélni életszínvonal-politikánkról. A mi szocialista építőmunkánk célja, hogy annak eredmé­nyeivel összhangban, rendsze­resen emelkedjék a dolgozók életszínvonala, javuljanak a munka- és életkörülmények. Ezt a célunkat eddig elértük és a jövőben is különleges gondot fordítunk rá. Jól tud­juk, hogy még vannak nehéz anyagi viszonyok között élő rétegek, családok, amelyek­nek életviszonyait javítanunk kell. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondo­lata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, . * „ IIH1M <: ** ' MÍV if.•'IP' ••••' <*• iKÉi"" í” , 'IP •"*: lim*- , .. r- .7*31,1!— »..;«■ . _ K *’ ..." if..í --fra».­V,.. * tart odf:- TBB® Év- ;U' -Sff P é. .. .„-v ■’’S Vvv ■ % Xtp,.•' .7 Ä . V í? 5;" gvr xi :■>> ■ v...^, jap -1.: .. I p...-' > ;!Í|P ,3T.. • ' y.u%#w'ft1-. W»WiwíiíIi<&i£H./SfciiÄÄfa ' ...• - * • MOH T anácskoznak a szocialista brigádvezetők ugyanakkor a családok jöve­delmében további kiegyenlí­tődés jöjjön létre. Ez megfe­lel a munkásemberek igaz­ságérzetének, egybevág a szo­cialista elosztás alapelvével. Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb ér­vényt szerezzünk. Azzal is, hogy a béreket a teljesítmé­nyekkel arányosan, jobban differenciáljuk, és azzal is, hogy a munka nélküli jövede­lemszerzés lehetőségeit befa­gyasszuk. A párt már hosszabb ideje foglalkozik ezzel a problémá­val. A Központi Bizottság ha­tározata alapján kormányzati intézkedések léptek életbe, az­zal a céllal, hogy a munka nélkül, fondorlatos ■ ügyeske­déssel és élősdi módon szerzett jövedelmeket az állam el­vonja. Ha valami, úgy ez az élősdiség tűrhetetlen a szocia­lista társadalomban. Azoknak az elemeknek a zsírosodása, nagylábon élése, akik speku­lációval, adócsalással, vissza­élésekkel, a gazdasági élet különféle nehézségeinek ki­használásával vagy paragrafu­sok közötti bújkálással nagy jövedelmeket zsebelnek be, valóságos kihívás a tisztessé­ges dolgozó emberek sok mil­liós tömegével szemben. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk az ellen, hogy va­laki az átlagosnál többet ke­ressen, ha rendesen megdolgo­zott érte, ha munkájával a társadalomnak átlagon felü­lit nyújtott. Ez összhangban van a szocialista alapelvvel, hogy „mindenkinek munkája szerint”. Ha valaki jelentős értéket teremtett a köz javá­ra, ha sokat dolgozott, kap­jon többet érte. Munka nél-< kül, vagy társadalmilag nem hasznos és csekély munkával azonban ne lehessen nagy pén­zeket keresni. Sajnos, a köz­tudatban ez a két merőben ellentétes jövedelemforrás sok­szor összefolyik. Vannak, akik ezt a két forrást nem tudják megkülönböztetni. Pedig nem szabad, hogy ez összemosód­jék. Biztosítjuk a tervszerű fejlődés'. Elvtársak! Azért, hogy gazdasági gond­jainkkal határozottan meg­birkózzunk, tovább kell fej­lesztenünk és erősítenünk az állam gazdaságszervező mun­káját, javítanunk kell az irá­nyítást, a vezetést. Ez döntő feltétele a termelés, a gazda­sági hatékonyság fokozásának, az életszínvonal-politika terv­szerű és következetes végre­hajtásának. Belső erőfeszíté­seinkkel együtt fejlődésünk nagy emelője a szocialista in­tegráció a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés. Minden olyan állami, gazda­sági szervünknek, amelynek ezzel kapcsolatos feladatai vannak, kötelessége sokolda­lúan támogatni az integráció kibontakozását. Ez alapvető gazdasági érdekünk. Elvtársak! Ha a kedvező és a nem kedvező jelenségeket együtt vizsgáljuk, akkor két dolog nyilvánvaló. Az egyik az, hogy fejlődésünk irányzata alapvetően pozitív, növeksze­nek az eredmények, megvaló­sul a kongresszuson kidolgo­zott politika. A másik az, hogy minden lehetőségünk, esz­közünk és erőnk megvan *hoz- zá, hogy a fogyatékosságokat leküzdve, biztosítsuk népgaz­daságunk tervszerű, sikeres fejlődését. Meggyőződésünk, hogy pártunk irányításával munkásosztályunk, dolgozó né­pünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy megold­ja a szocializmus építésének soron levő feladatait, valóra- váltja a X. kongresszus ha­tározatait. Kedves elvtársak! Országépítő munkánk sike­rei nem kis mértékben függ­nek a nemzetközi viszonyok alakulásától. Tapasztalataink alapján meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocializmus építéséhez nélkülözhetetlen a békés nemzetközi körülmény. Fennmaradásának záloga: a szocialista országok szoros nemzetközi összefogása es együttműködése. Tagjai va­gyunk a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának. E szövet­ségi rendszer biztos támasza országunknak, ilyen erővel a hátunk mögött bizakodva te­kinthetünk a jövőbe. Pártunk és kormányunk mind nemzetközi helyzetünk, mind a belső építés szempont­jából rendkívüli fontosságú­nak tartja a Szovjetunióhoz, nagy szövetségesünkhöz és igaz barátunkhoz fűződő vi­szonyunk ápolását, fejleszté­sét. A Szovjetunióhoz fűződő viszony külpolitikánk sarkkö­ve volt és marad. Á világpolitika nagy kérdé­sei közé tartozik az európai helyzet alakulása. Egyik leg­közelebbi törekvésünk olyan biztonsági rendszer megte­remtése földrészünkön, amely kölcsönös • kötelezettségválla­lásra épül. Legésszerűbb megoldás a tárgyalás A jelenlegi nemzetközi helyzetre az jellemző, hogy számos kedvező folyamat ki­bontakozásával egyidejűleg szüntelen küzdelmet kell foly­tatnunk az imperialista po­litika agressziós, térhódító tö­rekvései ellen. A nemzetközi közvéleményt — az egész magyar népet is — vérig felháborítja az Egye­sült Államok egyre tartó in­dokínai agressziója. , A Közel-Keleten kialakult helyzetet továbbra is aggasz­tónak tartjuk. Az izraeli ural­kodó körök makacsul ra­gaszkodnak korábbi elképzelé­seikhez, az amerikai imperia­lizmus és a nemzetközi cio­nizmus támogatását élvezve, megtagadják az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 1967. novem­beri határozatának végrehaj­tását. A nemzetközi élet legfris­sebb eseménye: az Egyesült Államok elnökének szovjet­unióbeli látogatása. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása dön­tő jelentőségű az általános béke és biztonság szempontjá­ból. Azt valljuk, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása a feszült helyzetben is a legésszerűbb eljárás. Ilyen szemszögből te­kintünk mi, magyarok Nixon elnök szovjetunióbeli látogatá­sára, helyeselve a szovjet és az amerikai vezetők között el­határozott megbeszélések ter­vét. Kedves elvtársak! Amikor majd hazatérnek in­nen, megkérdezik önöktől; mi volt, hogyan volt ezen a tanácskozáson, megkérdezik a saját brigádjaik és a környe­zetükben dolgozó szocialista brigádok is, amelyeket kép­viseltek. Erre a kérdésre per­sze kutyafuttában nem fognak tudni érdemben válaszolni. Es persze azzal sem, hogy „ol­vassátok el, benne van az újságban”. Mert van valami, ami nagyon fontos és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes bri­gádok hogyan alkalmazzák, hasznosítják azt a sok tapasz­talatot és útmutatást, ami itt a tanácskozáson elhangzott. Hogyan használják fel mind­ezt úgy, hogy az egyes bri­gádok, a maguk sajátos fela­datai és körülményei közepet­te, ténylegesen előrelépjenek. Pártunk azt kívánja önök­től, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat. így válik ez a tanácskozás való­di haszonná és, hogy így mondjam, anyagi erővé. Az ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a mun­ka további javításának, a szo­cialista brigádélet kiteljesítésé­nek emelője legyen. Pártunk Központi Bizottsá­ga nevében még egyszer szív­ből köszöntőm a tanácskozás •és a szocialista brigádmozga­lom minden résztvevőjét, és tanácskozásunk eredményei­nek hasznosításához sikert kí­vánok. (MTI) NQGRAD - 1972. május 27., szombat 3 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom