Nógrád. 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

Felfedező ütőn Sal gótarjdnban Egy új telep kitárulkozik TUDJA-E, hol a Mező Im­re út? — kérdeztük néhány napon at idősebb, és fiatalabb salgótarjániaktól. Sokféle vá­laszt kaptunk, « város külön­böző pontjaira irányítottak bennünket, mondván: amilyen gyorsan változik, formálódik Nógrád megye székhelye, ne­héz pontosan tudni, hogy ez vagy az az utca merre van. Akadt válaszoló, aki percekig ráncolta a homlokát, aztán visszakérdezett: nem lehetne valamilyen könnyebb kérdést? Salgótarján egy alapos is­merője így okoskodott: ha út, akkor ott csatornának is len­nie kell, ennélfogva legbizto­sabb, ha a Víz- és Csatorna- művekhez fordulunk informá­cióért, mert ott aztán alulról és felülről egyformán ismerik a várost. Ez a megoldás nem lett volna céltalan, de ben­nünket kimondottan az érde­kelt: az utca embere meny­nyire ismeri azt a várost, ahol él? Szégyen, nem szégyen, sa­ját tájékozottságunk is megle­hetősen hézagos volt. Csak úgy körülbelül sejtettük, hogy az utca valahol a Sebaj-tele- pen van, ám, hogy új-e, vagy régi, azt még csak nem is gyanítottuk. A városi taná­csain dolgozik egy asszony, közös ismerősünk azt terjesz­tette róla, hogy ő „Salgótar­ján lexikonja”, kívülről, fej­ből, ha úgy tetszik kapásból megmondja még a legeldugot­tabb zug helyét is. Nem csa­lódtunk benne, az ő Informá­ciója egy kicsit közelebb se­gített bennünket a Mező Im­re úthoz, de még azután is keresnünk kellett. Az Ybl Miklós úton rózsa­fákat ápolt egy háziasszony. Amikor megszólítottuk, ránc­ba szaladt a holmoka: — Hallottam már róla, de, hogy erre van-e, vagy más­felé, azt bizony meg nem tu­dom mondani. Lehetséges: Aki a nyugalmat, csendet, a városban nehezebben fellel­hető teljes pihenést keresi, annak számára ezek az érvek feltétlenül meggyőzőek. Per­sze azzal is számolnia kell, hogy azért a Mező Imre úton még azokat a dolgokat is megtalálja, amelyek, az épít­kezéssel, a növekedéssel jár­nak. A nagy eső például lemosta a partot a kétszintes házak mellett. Olyannak tűnik a kör­nyék, mintha most indult volna meg valamilyen eróziós folyamat: vízvájta csatornák éktelenrtik a házaik környé­két. Ez az állapot másnak is feltűnt. Láttuk, hogy férfiak — néhol pedig nők — kapá­val, lapáttal igyekeznek el­tüntetni az eső nyomait. Majd ha a házak környékét begyepesítik — bizonyára nem kell rá sokáig várni — nem lesznek ilyen sebek a partoldalon. SZÓVAL: megtaláltuk a Mező Imre utat, csak éppen a házsaámokkal akadtak gondjaink. Címünk a 31-be szólt, Boldvai Gyuláékkal sze­rettünk volna beszélni. La­kásukat azonban aligha talál­juk meg, ha nem jön arra a hírlapkézbesítő, aki mindenkit ismer itt, alti csak valamilyen újságot járat. Hogy mi a baj a házszámokkal? Nem nagy ügy az egész, a gond az utca újdonságából származik. A la­kásajtók a domb felé nyílnak, így hát a számtáblákat a hát­„„„ , ,rQ . „ só traktusnak számítható ab­megöriz egy keveset az erdők , , ,, . , ,,, , _. l akokban helyezték el, mar Pedig az ő házától már alig háromszáz méterre van a mi sokat keresett utcánk. Végében, pontosabban a sar­kán egy nyugdíjba helyezett, elszállításra váró pavilon áll: falán még ott az „Élelmiszer” felirat, de nem messze tőle már új önkiszolgáló bolt vár­ja a vevőket. — Ezzel már csak a Mű­vész-telepen találkozhat majd, mert hamarosan elszállítják — mondta egy frissen szerzett ismerősünk. — Nem kár érte, ez a telep már kinőtte... UTCÁNKAT egyébként egyik oldalon félig kész családi há­zak, a másikon emeletes tár­sasházak övezik. Az erkélye­ken száradó fehérnemű, szel­lőző ágynemű. Ha nem is 6zép ez a látvány, valami ott­honosságot, állandóságot mé­gis kölcsönöz a környéknek. A legmegragadóbb azonban a gyerekeket sétáltató fiatal mamák és az önfeledten, tel­jes elmerültséggel játszó ap­róságok látványa. Kis túlzás­sal: az egész telep játszótér Forgalom csak annyi van, amennyit az AGROFIL Vál­lalat teherkocsijai csinálnak. Amikor ott jártunk éppen egy deszkabódét szállítottak az új városrész patak felölj sarká­ra. Apropó; patak. A város központjában alig van kedve ránézni az embernek. Itt azonban még valósággal csa­logat egy mosakodásra. Vize tiszta, a környező dombok ol­daláról lecsorgó csapadék illatából. A lakótelep pedig szinte belesimul a vidék hangulatába. — Ezt a csendet, ezt a jó levegőt sehol máshol nem ta­lálhatja meg — így ajánlotta ki­adó, szobáját egy ismerősünk. — Bogy messze van a köz­ponttól? Nekem fel se tűnik. Az autóbuszjárat nagyon ahol elhelyezték. Ez azonban átmeneti állapot: ahogy állan­dósul maga a telep, úgy ren­deződnek majd az ilyen, csak az idegennek feltűnő dolgok. Különben sem az utcatábla a lényeg, hanem az, hogy öt­venéves, nyújtózkodó, a nagy változások kamaszkorát élő városunk ezzel az általunk most felfedezett teleppel is ideális: ha itt átmegy a hídon, valamelyik új utca itt a kő- azonnal a megállóhoz jut és s^p"üí~ gazdagodik zelben, tőlem azonban lehet a öt perc múlva már a város- ’ J óasef-platón is... központban van. Sz. I. Épül, szépül Cserhátsurány Nógrád megye községei kö­zül az utolsókkal együtt vil­lamosították Cserhátsurányt. Ma már nem szégyellik ezt a községbeliek, hiszen távol es­nek a világ zajától, hegyek, völgyek zárják el a falut. De az már mégsem járja, hogy a főút mentén több mint öt- százméteres szakaszon még 1972-ben sincs közvilágítás, sötétben botorkálnak az em­berek, ha este a tejcsarnokba vagy az italboltba mennek. Ezt többen és sokszor szóvá tették. Megegyezlek ez EiVlÁbZ-ezal Kevés a pénz, nincsenek tervek, mit lehetne tenni? A napokban Majdan András ta­nácselnök örömmel újságolta, hogy megegyeztek az ÉMÁSZ- szal. A vállalat soron kívül és társadalmi munkában elkészí­ti a terveket és nemcsak hoz­zákezdenek. hanem még má­jusban befejezik a munkát, a községben kígyóinak a régen várt villanyégők. Hogyan csinálták, miért si­kerül? Az elnök nem titkol­ta, öt cserhátsurányi ember 'dolgozik az ÉMÁSZ építőcso­portjában, a község és a vál­lalat között jó a kapcsolat, s igy megállapodást írt alá Mol­nár Róbert szocialista brigád­vezető és a tanácselnök. Tudnak-e a megállapodás­ról és betartják-e? Kérdé­sünkre Scholtz Lajos, az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságának főmérnöke válaszolt. Elmondotta, hogy a terveket soron kívül jóvá­hagyták. Tegnap közölte az É.MÁSZ, hogy Cserhátsurány- ban a munkát elvégezték, a megállapodásnak eleget tet­tek, műszaki átadás után a Rákóczi és a Szabadság úton kigyúlhai a villany. Pa reel lázás a kastélytábián Cserhátsurány község ősz- szevont rendezési tervét a ta­nácselnök irodájának falán láttam. A térképen nagyven- nyolc kocka mutatja, hogy merre terjeszkedik a falu. Hat fiatal házas már építke­zik. ahol új otthonok épül­nek, ott már van villany. Ha­marosan követik a többiek, járda és víz is lesz erre, ha összefog a falu, akkor nem is sokára. A falu különböző részében öt cigány család kapott tel­ket. OTP-hitellel építettek. A krónikásnak ezt is érdemes feljegyezni. Ki a falu legszegényebb em­bere? Alighanem Jónás Já- nosné, akit a községben ci­gány Mari néninek emleget­nek. Hetvenéves lehet, vagy talán több is. A faluban nincs senkije és semmije. Amikor eljön az ideje, gyógynövénye­ket gyűjtöget, abból kap egy kis pénzt és segéllyel támo­gatja, eltartja a község. Iskola é9 pedagóguslakás Ebben a községben szeretik a gyerekeket, ez látszik öl­tözékükön, jólneveltségükön, ezt tapasztaltam, bárkivel be­széltem. És munkájuk után becsülik .a pedagógusokat. Mi bizonyítja ezt? Szerintem az, hogy szép körzeti iskolát épí­tettek, a ' régi kastélyban olyan tantermeket rendeztek be. amilyet a körülmények engedtek. Ezek után az idén két pedagóguslakást tervez­tek és Cserhátsurányban azon gondolkodnak, hogy a megyé­től kapott 350 ezer forintot hogyan toldják meg a köz­ségfejlesztési alapból, meny­nyi anyagot, fuvart és egyéb segítséget lehet szerezni hely­ben. Amikor az új lakások he­lyét mutatták, a szomszéd­ságban szilikátblokkból emelt pilléreket láttam. Kérdésemre Lágymányosi József iskola- igazgató elmondotta, hogy a ré­gi épületet felújítják, öt tan­termet és egy pedagógusla­kást újjá varázsolnak. Az ikola sportpályája mel­lett parkosítanak. Jó talaj kell. hogy megfoganjon és szépen fejlődjék a virág és a csemete.. A szülők és a peda­gógusok összefogása szüksé­ges — parkosítás és az okta­tó-nevelőmunka során is. ■ F. L. Salgótarjániakkal as ország nyugati kapujában Huszonnégy hónapra csökkentik a határőrök szolgálati idejét A meghívó, amelyet a BM állomáson rendkivü’ udvaria- Csak pillanatok telnek el: Határőrség országos parancs- san fogadlak bennünket. Terepruhába öltözve a gépko- noksága küldött, az ország Gyors volt a hivatalos ügyek csivezetők rohannak ki elsők­nyugati határára invitált, intézése, most már perceken Egész napos, gazdag programot belül indulhatunk úticélunk ígértek. Nem csalódtam. Ráa­dásul valóban kellemes meg­lepetésben is részem lehetett. Hiszen a sajtótájékoztató után, amelyet Szabó Gusztáv vezérőrnagy- a BM Határőr­ség országos parancsnoka tar­tott utunk egyenesen az or­szág nyugati kapujához, He­gyeshalomra, a FEP-re, a for­galomellenőrző pontra veze­tett. végállomása, Salgótarján felé. — Csoportunk negyvennégy főből áll — mondja a közben odaérkezett Gellérthegyi Gyu­la. a ktsz műszaki-gazdasági tanácsadója. — A ktsz már nek. Aztán jönnek a többiek. A riadó- és zárócsoport tag­jai, kutyákkal. Már tudják, hogy az elektromos jelzőbe­rendezés melyik szektorában történt a határsértés. Parancsok hangzanak eh Rádión összeköttetésben van a parancsa jk és a szolgálatukat korábban elhatározta hogy £ — ? ^fedték m nnrínlrinb lrmrrtZ..IImnín ti 'Z1 — ' Salgótarján— Bécs — Hegyeshalom a nyomokat. A kutyák segít­ségével 12 perc alatt kézre, került a határsértő... Csökken műszakiak. kiemelkedő fizi­kaiak egy csoportját lapaszta- latcserére küldi Ausztriába. A kellemest, a kirándulást a hasznossal kötöttük össze. Jártunk Salzburgban, Hals- tadtban és Bécsben. A bécsi r _ házigazdák szakmai bemuta- a szolgálati idő tót rendeztek számunkra. Bécs mellett egy lakótelep építke- Válóczi András őrnaggyal zésén a panelos házépítési sétálunk az igazán korszerűen módot tanulmányoztuk, új felszerelt átkelőállomáson, anyagok felhasználásával, új Arról beszélgetünk, hogy a technológiák alkalmazásával, nyugatról jött utasok mintegy De figyeltük a munkaidő-ki- társszervekkel a 50 százaléka itt lépi át a Ma- használást es mást is. Később L, I , gyár Népköztársaság határát, nz ottani építőipari szakszer­s hogy Hegyeshalom politikai vezet vezetőivel folytattunk határ, a két világrendszer ta- tapasztalatcserét. Az egyhetes ................... — • ■ út hasznos volt számunkra. l álkozópontja. Ez így is igaz. A Nyugatról jött turista, dip­lomata, kereskedő itt találko­zik először a magyarokkal, határőrökkel- vámosokkal, s itt szerzi első benyomását ha­zánkról. Éppen ezért nagyon Elfogták a határsértöt Nincs sok idő a beszélgetés­re. A gépjárművek egymás után érkeznek a határállo­Szabó Gusztáv vezérőrnagy; országos parancsnok mondot­ta el: — Az ország határának vé­delméhez elengedhetetlen a rendőrség­gel, munkásőrséggel, a hon­védséggel és más fegyveres alakulattal való együttműkö­dés. De nagyon fontos a la­kosság önkéntes segítségnyúj­tása, vagyis az, hogy az or­szághatár védelmét tegyük társadalmivá. Számok igazol­ják, hogy szükség van erre, hiszen a határsértők mintegy 30—70 százalékát éppen a la­tentes az itt dolgozók kultu- mksra sz;nte követelik a he- kosság segítségével fogtuk el; ...Ili __ . . ,1. .1« ft . t I -.-I 1 - l>/.n itl fr.lt 7 . _ _ _ . ... - _ r últ munkája, akik közül töb ben oroszul, angclul. németül, franciául és románul is he­lyet maguknak. Válóczi And- Annak ellenére, hogy minden rás őrnagy mondotta, hogy a látogatás előtti napon 1170 szélnek. Megtudom, hogy a gépkocsi haladt át a sorom- * "j?" pón. de volt már 3780 autós- ered- forgalorn is. Ha viszont szük­séges, 4500—5000 gépkocsi át- ...... . engedésére is felkészültek, ezt autóbusz, salgótarjam. Való- tudják naponta biztosítani, színű érdekli, kik az utasai méghozzá gyors és udvarias fordul hozzám dr. Aoel Lasz- okmánykezeléssel. Búcsúznom ló ezredes, a határőrség poll- j^gll a salgótarjániaktól. vízumkiadást is már saját ha­táskörben látják el ményesen. — Nézze csak. Ott áll egy tikai csoportfőnöke. Erzsébetpuszta. Itt találha­Olasz személyautó. Panorá- tó az ország legnyugatibb ha­ma nyugatnémet autóbusz. ------- ­T artálykocsi és teherautó. Köztük pillantom meg az Ika­rus autóbuszt, rajta a felirat „Volán Salgótarján”. Az utasok egy része még a biztosi lőtt ahhoz, hogy a ha­tárőrség minden körülmények közöt: ellássa a feladatát. Tavaly 16 millió utas jött át a magyar határállomáso­kon. Volt határsértés, hamis okmánnyal való kísérlet, s még ki tudná leírni, hogy mi minden történik az ország nyugati kapujában, az or­szághatárokon. Egy azonban biztos. Jól képzett határőrök, tiszthelyettesek, tisztek és fő­tárörőrse. Szép és felelősség- tisztek őrködnek dolgozó né­telj es munkát látnak el a pünk, szocializmust építő tisztek, a határőrök. Az ál- munkánk felett. Olyanotc, lamhatár sérthetetlensege fe- akik vaiialják az áldozatot is lett őrködnek. Méghozzá jól. azért> hogy betöltsék hármas , , ,, .. . Négy év óta az őrshöz tartó- hivatásukat: őrizzék a határt, feketekávét szürcsölgeti a te- zó határszakaszon nem volt biztosítsák az átkelést a há­remben, mások már elfoglal- büntetlen határsértés. Erről tárrendet. Hiszen munkájuk; ták helyüket. Kész az útlevél- több kitüntetés is bizonyságul békében "is harci feladat És kezelés, a vámvizsgálat. Min- szolgál. képesek erre. Ezért is szülel Járjuk az őrsöt. Örömmel tett a határozat, hogy még nyugtázzuk, hogy kulturált ebben az évben megvalósít- körülmények között élnek az ják: az eddigi 27 hónapról 24 itteni katonák, a határőrök, hónapra csökkentik a határ- Aztán megszólal a jelzőberen­dezés, a duda. Szinte meg­den rendben van. Gyarmati Dénessel, az IBUSZ salgótar­jáni irodájának főszervezőjé­vel váltok szót. — Salgótarján—Bécs—He­gyeshalom—Salgótarján az úticélunk. A Salgótarjáni Épi- mozdul az egész őrs tő- és Tervező Ktsz-szel vol- — Razzia, riadóóó!.;; — tunk Ausztriában. Nagyszerű hangzik az ügyeletes parancs­volt az út. Itt pedig a határ- nők vezényszava. őrök szolgálati idejét. Az embert ma már a technika is segíti, mégpedig jó eredmény­nyel. Somogyvári László Briliánsok hegyikristálybél Gyönyörű briliánsok min­tái láthatók a szverdlovszki ékszercsiszoló gyár múzeumá­ban. Csak a tapasztalt éksze­rész veszi észre, hogy ezeket a brilánsokat hegyikristály­ból csiszolták. A gyár speci­ális képzettségű szakemberei kivételes pontossággal utánoz­ták kristály csiszolással a drá­gaköveket. A gyár múzeumában az Ural-vidéki kőcsiszoló-művé- szet több mint 600 termékét is kiállították, ezeket valódi és féldrágakövekkel díszítették. A Jelenkor májusi száma A nagy sikerű interjúsoro­zatban ezúttal Zelk Zoltán nyilatkozik a folyóiratnak. Ezt követi a költő két új ver­se. A lírai rovatban emellett — többek között — Arató Károly, Csordás Gábor és Gyurkovics Tibor költemé­nyeit olvashatjuk. A szépprózai írások sorában „öt szentimentális történet' címen Lázár Ervin sajátos hangulatú elbeszélései, Kani- pis Péter novellája szerepel ás Kolozsvári Grandpierre Emil önéletrajzi regénye foly­tatódik. Jelentősen gazdagítja a számot Bertha Bulcsu Ba­laiton-szociográfiájának részle­te. A művészeti rovatban Fu- taky Hanjal pécsi ég Taxner Ernő budapesti színházi be­számolója olvasható; az iro­dalmi tanulmányok közül Tüskés Tibor írása hat új köl­tő pályakezdését elemzi, Ká­rolyi Amyé pedig „Az isme­retlen Imre Farkas” költésze­tét vizsgálja. A májusi „Jelenkorit gaz­dag kritikai rovat zárja. Az illusztrációk a pécsi Modern Magyar Képtár új szerzemé­nyei közül Forgács Hanm Er­zsébet több grafikáját mutat­ják be. Salgótarjánban, a megyei tanács előtti gépkocsi-parkírozónál két helyén is kinn van a tábla: BEHAJTANI TILOSt, kivétel a tanácsi gépkocsi. Mint a képünk jól mutatja, ennyi magán gépjármű-tulajdonosnak azonban úgy látszik, hiába van kinn a tiltó tábla, mégis jogtalanul elfoglalják a helyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom