Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

Fődijat nyart: Marciét E Munkásfiatalok országos versmondó versenye Tegnap forró hangulatban fejeződött be Salgótarjánban a munkásfiatalok első orszá­gos szavalóversenye. A dél­előtti órákban került sor az SZMT székházában a döntőbe került versenyzők zsűrizésére. A zsűri tanácskozása, amelynek során a sorrendet alakították ki. s döntöttek a díjak odaí­téléséről,' igen heves volt, mint mondani szokták: a zsű­ri nehéz helyzetbe került. Mi­ért? Elsősorban azért, mert bár amatőr versmondók tel­jesítményét kellett értékelni, a zsűri nagyon felelősen, szin­te egyenként, minden ténye­zőt mérlegelve döntött. A fiatalok teljesítménye pedig esetenként egymáshoz közel­álló volt. A nyilvános értékelést és az oklevelek átadását élénk hangulat, igazi fesztiválláz előzte meg. A zsűri 25 vers­mondó munkásfiatalt díjazott. Nyolcán arany-, nyolcán ezüst-, kilencen pedig bronz­érmet szereztek. Aranyérmet nyert Merezel Erzsébet (Nóg- rád, Balassagyarmati, Szikszai Gyula (Hajdú-Bihar), Bazsó Erzsébet (Nógrád, Salgótar­ján), Török Ferenc (Komá­rom). Végit Ferenc (Borsod- Abaúj-Zemplén), Kullai Zol­tán (Komárom). Kárász Mária (Zala), Fejes Lajos (Veszp­rém). A verseny fődíját, az egyhe­tes. kétszemélyes bécsi utat Merczel Erzsébet kapta. Egy­úttal neki ítélték oda az Építő-, Fa- és Epitőanyag- ipari Dolgozók Szakszerveze­tének különdíját. a magneto­font is. öten jogot szereztek arra, hogy'a televízió Ki mit tud? selejtezőjébe kerüljenek, így tehát találkozunk a kép­ernyőn Szikszai Gyulával, Bazsó Erzsébettel, Végh Fe­renccel, Kárász Máriával és Fejes Lajossal. Az MSZBT Aurora országos szavalóverse­nyén, amelyet novemberben Salgótarjánban rendeznek meg, négyen vesznek részt, Mci'czel Erzsébet, Török Fe­renc, Kullai Zoltán és Tö­Vészi Endre, SZOT-díjas költő és író a gálaesten beszél a fiataloknak a versülondásról születő város, Ady Endre sza­vaival élve: éhe a szépnek. Sütő Irén és Keres Emil mondott ezután rövid, tartal­mas értékelést a versenyről, s külön-külön az aranyérme­sekről. Kiemelték, hogy a két­napos nagyszerű versenyen inkább a vers szeretete do- 'minált, mintsem az előadói fogások, a technika felvonul­tatása. Érthető is ez, hiszen az üzemekből, gyárakból, munkapadok mellől idesereg- . lett fiatalokat a vers, a szép szó szeretete jellemzi, s sze­rencsére csak néhány esetben volt felfedezhető versmondá­sukban a póz, a modorosság. Az is meghatározza az em­bert, hogy milyen verset vá­laszt egy ilyen alkalomra? A versválasztás majdnem min­den esetben megfelelt a vers­mondó alkatának. mondásából érezni lehetett, hogy ekkor született meg a vers, saját élményanyaga volt az, amit mondott. Szik­szai Gyula versmondása is bizonyította, hogy vannak al­katok, amin túllépni nem le­het. A választott Petőfi-vers Illett lelkivilágához. Kullai Zoltán kitűnő hanganyaggal rendelkezik, jó retorikai érzé­ke van. A gálaest, amely egyúttal a költészet napjának salgótarjá­ni ünnepi rendezvénye volt, délután fél hét órai kezdettel a Megyei József Attila Műve­lődési Központ színháztermé­ben rendezték meg. Orosz László, a verseny zsűrijének elnöke nyitotta meg a gálaes­tet, s röviden értékelte a ver­senyt. Ezt követte a döntőbe jutott versenyzők gálaműsora, s a SZOT-díjas .költők, De- mény Ottó, Papp Lajos és Vészi Endre bemutatkozása. A Salgótarjáni Állami Zeneisko­la az alkalomhoz illő muzsi­kával tette maradandóbb él­ménnyé a műsort. A díjakat Vadkerty Lóránt, a Szakszer­vezetek Nógrád Megyei Taná* csának titkára adta át a fi­ataloknak. * Tóth Elemér Képernyő előtt Hetvenéves iránytű Talán nem a legjelentősebb, mindenesetre a műsorhét egyik legkedvesebb, legkelle­mesebb eseménye volt az az óra, amelyet a bábművészet világszerte ismert és elismert, művészi hitvallásában, tö­rekvéseiben iránymutató, a művészeti ágban nagyrabe- csült Obrazcovval tölthettünk. Hetvenesztendős a mester, aki nem kis hatással volt a magyar — egyébként nagyon nemes hagyományokból táp­lálkozó — bábművészet meg­újhodására is. Obrazcov elbűvölő „tudo­mányának” egyórás műsorral tisztelgett pénteken este a Magyar Televízió. Ez a vál­lalkozás nem csupán az idős mester legjelentősebb műsor­darabjainak keresztmetszete, összegezése volt, hanem bete­kintést nyitott a Világhírű bábművész lelkivilágára is. arra a csodálatosan cíús flórá­ra, amelyben emberek, állatok, növények egyként helyet kap­nak, s éles szemű megfigye­lőjük által olykor a szatíra, az irónia jelmezében, de mindig a meleg humánum foglalatá­ban jelennek meg. A hibák­nak soha szemet nem hunyó, a benső értékeket mindig számba vevő és íelmagasztaló, a gyengék iránti gyöngédség­re vigyázó humánum Obraz­cov művészetének elsőrendű titka. Ezt kellett és kell el­lesni tőle mindazoknak, akik követőiül szegődnek az ősi művészet továbbéltetésében. A képernyő előtti egysze­mélyes bábszínház olyan ma­gasrendű élmény részeseivé tette a nézőt ezen az esten, hogy bizonyára a legemléke­zetesebbek közé sorolhatjuk. Az altatódal szám elbűvölő bája, kedvessége, a Carmen- persziflázs, a duhaj nyúl. a részeg jellem rajza — mely többszöri ismétlésben és vál­tozatban Is friss élmény — mind azt bizonyítják, hogy Obrazcovot méltán tartják a bábművészet nagymesterének, világméretű , megújítójának. Tisztelegtünk a tudósa és ars poeticája előtt, amely a művészeti klisék ellen hang­zott. tisztelegtünk az előtt az emberség előtt, amely Obraz­cov egész magatartásából fe­lénk sugárzik. Amely beara­nyozza köröttünk művészeté­vel a szürkébb valót. A műsort Geszti Péter szer­kesztette — véleményem sze­rint rendkívül lényegre tő­rön. Dicséretes Herczenik Mik­lós operatőri és Rényi Tamás rendezői munkája is. Műfaji megjelenésében más. de magatartásában rokon mű­sornak tekinthetjük Goda Gábor: Poldini úr című regé­nyének tévéjáték-változatát — ugyanezen az esten. Bizonya­ra nem véletlen, hogy a mü- sorszerkesztók egymás mellé sorolták, mert Poldini űr tör­ténete bizonyos rokonságot mutat Obrazcov duhaj nyulá- val; az adott helyzetben való meghúzódás, a kivárás politi­kája, a gondos, sokoldalú orientálódás, a látszat minden áron való fenntartása — ezek a jellemzői itt a kispolgár, az „óvatos duhaj” magatartásá­nak, életelvének. Kesernyés írói vallomás ez a történet a kor egy adóit történelmi szakaszáról, tanul­ságos példázat, amely méltó odafigyelést kívánt. Benedek András forgató- könyve hibátlan dramaturgia keretében alkalmazta filmre a regényt Mészöly Tibor segít­ségével. Gaál Albert rendezői irányításával Tomanek Nán­dor, Komlós Juci. Pálos Zsu­zsa, Balázsovits Lajos. Benkő Gyula, Agárdi Gábor. Molnár Tibor. Keleti László. Simon Géza kitünően látták el fela­dataikat. A történet tanulsága: Poldi­ni úr közöttünk él, nem árt egy kicsit mindig odafigyelni rá,, hogy. nehogy megtévesszen bennünket. Mert Poldini úr már ilyen ... (barna) Diáknap Salgótarjánban Április 14-én, pénteken a salgótarjáni Jóméi Attila Mű­velődési Központban isimét megtartják az immár hagyo­mányosnak számító diáknapot. A program reggel fél 9-kor kezdődik, amikor a „Z, vagy egy politikai gyilkosság anató­miája” című filmet vetítik le. Ezt követően 10.30 órakor Körmendi István, a Magyar- ország munkatársa tart kül­politikai tájékoztatót a közel­és távol-keleti i helyzetről. Délután 2 órakor „Dél-ameri­kai rímek, dél-amerikai rit­musok” címmel Jósé Arza- mendia és Los Fachungos együttese mutatkozik be. 'Sikeres bemutatkozás A Salgótarjánban élő fiatal, tehetséges festőművész, Ló­ránt János jól sikerült és ko­moly érdeklődést kiváltó kiál­lításon mutatkozott be Dél- Dunántúl ..fővárosában” Pé­csett. A kiállítást a Képző- művészeti Alap rendezte, a Képcsarnok Vállalat reprezen­tatív pécsi boltjában. A meg­nyitót Borsos József, a Ma­gyar Rádió pécsi stúdiójának vezetője tartotta, méltatva a tehetséges nógrádi festőmű­vész munkásságát. Az ünne­pélyes megnyitón —. ahol je­len voltak Pécs társadalmi és művészeti életének képviselői — a kiállított képek nagy si­kert arattak. A hetvenöt éves Fábry „Az írás lényege és értel­me, mértéke és értéke: a VOX HUMÁNNÁ”. E mottó jegyében tartotta meg ünnepi Irodalmi estjét a CSEMADOK Losonci járási Bizottsága és helyi szervezete, valamint a Kármán József irodalmi kör. Fábry Zoltánra, az Ismert csehszlovákiai magyar íróra és publicistára emlékeztek, aki tegnap lett volna hetven­öt éves. A Polána Nemzeti Vállalat üzemi klubjában megrendezett irodalmi esten dr. Kovács Győző, az Iroda­lomtudományok kandidátusa emlékezett meg Fábryról. s műveiből az Irodalmi színpad közreműködő tagjai idéztek. A balassagyarmati Mcrczel Erzsébet nyerte a fődíjat, ame­lyet Vadkerty Lóránt, az SZMT Nógrád megyei titkára adott át (Koppány György felvételei) rök István (Csongrád). A leg­eredményesebb megye Komá­rom lett, vándorserleget 1 nyert. Orosz László, a SZOT kul­turális alosztályának vezetője a nyilvános értékelést megelő­ző szavaiban hangsúlyozta a verseny jelentőségét, s köszö­netét mondott Salgótarjánnak. Mint mondotta, alkalmasabb várost nem is igen lehetett volna találni erre a versenyre, hi­szen Salgótarján az a város, amelynek léte a múltban és jelenben, a jövőben is elvá­laszthatatlanul összefonódik a munkásosztállyal, benne az üzemi munkásifjúsággal is. Másrészt Salgótarján most ünnepli várossá nyilvánításá­nak félévszázados jubileumát, s szinte jelképnek is felfog­ható az a tény, hogy az újjá­Merczel Erzsébet versmon­dása a kétnapos verseny meg­határozó élménye volt! Ügy véljük, ő már-már túljutott az amatőr szinten. A balassa­gyarmati Madách Imre Iro­dalmi Színpad joggal lehet rá büszke, Török Ferenc saját ügyié­nek érezte a verset, azonosult vele, talán egy kissé többet figyelt „kifelé”, a jövőben ezen bizonyára változtatni tud. Bazsó Erzsébet Szabó Lő­rinc Tücsökzenéjéből mondott részletet, nyílt, tiszta, derűs volt a vers, a továbbiakban a „bájos” ízeket kell versmon­dás közben elfelejtenie. Ká­rász Mária tiszta, szép vers­mondó ösztönnel rendelkezik, versmondása jó műhelytanul­mány volt. Fejes Lajos vers­NÓGRÁD — 1972. április 11., kedd Sugár István: A Különös házasság igaz históriája 1». — „Ugyan lássa az Isten, panaszolkodik Liza az inas­nak, — hányszor kértem a gróftul egy pár cipőre va­lót, mégsem adott. Hiszen, ha zsidóasszonynál lettem volna oly állapotban, mégis adott volna már annyi kéré­semre. Holott tudja kend maga is, hogy én neki sókat árthatok, sokat használha­tok ! ...” Buttler udvari bolondja Az erdőtelki kastélyban éldegél Dőry László báró, Buttlerné unokatestvére. A szélütött, eladósodott apa ke- kelekótyá fia, Katalin grófnő atyja, Dőry Gábor kirendelt gyámsága alatt élt mindad­dig amíg különös házas- ságs után,’ ő is az erdőtelki kastélyban nem telepedett, a szegényes glrinCsi környe­zetből. — „Teljes bolondnak nem tartom, de egészen okosnak sem ” — jellemzi találóan ezt a családi figurát Buttler inasa. A kissé ütődött 31 éves nőtlen férfit, János gróf tel­jes kénye-kedve szerinti, bi­zarr, reneszánsz ízű főúri szórakoztatására tartja kas-: télyábun. Rendesen abban leli gyönyörűségét, ha né­hány krajcár, vagy netalán forint fájdalomdíj fejében alaposan elveretheti a bá­rót. A dolog már annyira fa­jul, hogyha egy-egy kupa borra megszomjazik Laci bá­ró, maga áll elő, hogy csak bátran húzzák el a nótáját néhány krajcárért a dere­sen. Amikor 1 azután sajgó, s hurkásan dagadt üleppel le- kecmereg a deres padjáról, nagy röhej közepette tartja is már a markát a borra­valóért. • Egy alkalommal Buttler ’„maga mulatságáról akarván tenni,” így szól kedves ud- v ári bolondjához: — „Hallod-é Laci! jó vol­nál te a szamarak királyá­nak! Ülj fel tehát a szamár­ra, majd én megkoronáztat­lak!” Dőry Laci bárónak bezzeg nem kell kétszer mondani — vállalja ő egynéhány fo­rintért még a szamárkirály­ságot is. Nyomban kezdetét is ve­szi a koronázási ünnepély előkészítése. Palástként szép asztali szőnyeget terítenek a hátára és vállaira. A nya­kába csengettyűt akasztanak. Kivezetik ünnepélyes méltó­sággal a kastély előtti fark­ba, ahol felültet ik a már rá - váró szamár hátára. Az egyik inas pedig előkelősködő moz­dulattal, a kobakjába nyom egy hosszú szamárfülekkel díszített papíroskoronát. Két szolgélölány, csatlóssá lépve elő, kantárjánál fogva, ün­nepélyesen kimért léptekkel a gazdasági udvarba vezetik. Itt már várja a friss-sütetű szemárkirályt a kastély és a falu összesereglett kíván­csi népsége. Tapsolják, éljen- zik, nevetik, éltetik. Majd a kastély belső udvarába vo­nul a koronázó menet. — „Éljen a szamarak ki­rálya!” — kiálltja kórusban a nyomába szegődött koro­názó népsereg tarka tömege. Dőry báró — akárcsak a valódi királykoronázásoknál szokás — a kezében tartott „bakter dzsidával”, nagy­büszkén a négy égtáj felé vág. Buttler a pompás mulat­ságot egy csillogó arannyal fizeti meg Laci bárónak. Sőt ráadásul, még egy pár piros csizmát is kap. Egy másik nevezetes alka­lommal pedig — hecc ked­véért, — megesketík a lüké bárót egy cselédlánnyal. — „Házasodj Laci!” —ug­ratja János gróf. — „De mire házasodjam? Hová viszem a feleségem?” — kérdi? — „Adok én neked házat, ahol ellakhatsz!” — biztatja Buttler. Addig-addig évődnek, amíg végül is beadja Dőry Laci báró a derekát. Nyomban meg is kapja a vőlegénynek dukáló rozmaringszálat. A csinos Léna nevű mosólányt vá­lasztják ki a menyasszony sze­repére. Díszesen felöltöztetik, akárcsak valódi menyasz- szonyt szokás. Virágkoszo­rút is tesznek a fejére. Az uradalmi kulcsár pe­dig papnak öltözik. Eekete szoknyát húz magára, reve- x'enda helyett, pántlikával ékes fehér női vászon ka­bátkát kap, papi karing gya­nánt. A kastély összesereglett népe előtt végre előáll az új pár. Lassú, komoly léptekkel haladnak a pap felé. Csak éppen az orra előtt ösmeri fel Laci b kulcsárt, jókora pedrett baj ászáról. Irgal­matlanul feldühödik a vele űzött kegyetlen tréfán — hisz’ szegény feje halálosan komolynak vette a komédi­át... „Ha valóban pap volna, megesküdnék!” — duzzogja. De így? ... Laci értékes lakója a Butt- ler-kastélynak. Mindént tud a vele üdült Dőry Katinka szerelmi üzelmeiről Rankon. Eperjesen és Kassán. Hisz’ még szerelmi, postása is volt Szirmay Jóskához. Hamarosan Szirmay József kapitány úr is a színre lép. Becsülete védelmében Eger­be érkezik, és párbajra hív­ja ki levélben Buttlert. Nem rejti véka alá szándékát, amikor arról ír, „hogy” ha megkaparinthatja, akár úton, akár útfélen, vége lészen életének!” A jelek arra mutatnak, hogy Szirmay komolyan ve­szi fenyegetéseit, és végle­gesen meg akar szabadulni riválisától. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom