Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

a a művelődés új otthonában Elkészült a rétsági járási művelődési központ épülete, amely értesülésünk szerint Aszta­los János nevét veszi föl (Koppány György felvétele) A rétsági látogatónak nyomban szemébe tűnik bal­ról a gimnázium új epülete. majd jobbról az új épület, a megyei művelődé® új köz­pontja, amely a tanácsház es a bíróság új épülete mel­lett 'miniden bizonnyal a szépülő község legimpozán­sabb alkotása . leisz. Kicsit büszkeség is az ott lakók­nak. Az új művelődési köz­pont jóformán egy év alatt emelkedett ki ■ a semmiből, hogy ma mór magához szív­ja. szippantsa a tekintete­ket. A toimácsi termelőszö­vetkezet építőbrigádja vál­lalta el a megvalósítás fel­adatát, s vállalását nagyon komolyan vette. A műszaki átadás után tettünk látoga­tást az épületben. , Az épület előtt már a* u:at készítették és a parkíro­zás munkáját végezték a szorgos munkáskezek. Kalauznak az új épület­ben nagyon illetékes sze­mély, Kő-Szabó Imre, a taná­csi hivatal műszaki osztá­ly ának egyik munkatársa vállalkozott, aki személye­sen is eljegyezte magát a kultúrával, novelláit már több lap közölte, köztük a NÓGRÁD is. Nagy öröme tehát neki is ez az új épü­let. amely mint elmondotta, mintegy hétmillió forintba került, s a község és a hon­védség közös művelődési otthonának készül. — Milyen hibákat tárt föl a műszaki szemle? — Elenyésző a Javítaniva­ló — mondja. — Más épít­kezésekkel össze sem hason­lítható. Minden elismerés az építőké. Már csak a beren­dezés van hátra. Megkapó, széles előcsar­nok fogad bennünket, szent­ben a színház- és moziterem faberakáaos falával, jobbra és balra nyíló ajtókkal és egy- majdnem szemben In­duló folyosóval. A berende­zések még hiányzanak, de a látvány már így Is lenyűgö­ző.* A modern építkezés for­máival es vonalaival talál­kozunk. — Itt, balról lesz a klub­szoba — mondja kalauzunk. — Szemben, a másik olda­lon pedig az eszpresszó lett volna. Mint kiderül, az ÁFÉSZ elállt korábbi vállalásától, nem üzemelteti a presszónak készült üvegfalas termet, minthogy időközben meg­kezdték az új, korszerű ét­terem építését, s ez lehető­vé teszi, hogy a jelenlegi Börzsöny Kisvendéglő he­lyén nagy eszpresszót ala­kítsanak ki. — A kulturálódás szem­pontjából ez örvendetes is — állapítjuk meg. — Hiszen a tágas terem, a csodálato­san megválogatott függő­lámpákkal segíti az otthon- jelleg még jobb kialakítását. Megtekintjük az irodahe­lyiségeket, az öltözőket és az emeleten a könyvtártermet, amely végre elhelyezhetővé teszi a járási könyvtár könyvanyagút. Már megér­keztek a könyvespolcok, a lap- es folyóiratállványok, az olvasóasatalok, ifjúsági és felnőtt méretben egyaránt. Utoljára marad az új, kor­szerű színházterem megte­kintése. Hatalmas színpad, villanymotorral működő elő- és háteóíüggönyök, s tágas nézőtér, amelynek nagysze­rűségét csak növeli, hogy elölről hátrafelé keskenye- dik. Jóformán minden, néző közelről és középről, Jó szögből láthatja a színházi előadásokat. — Hányán férnek el a né­zőtéren ? — Kétszázötven ülőhely van, Ez megfelel az Igé­nyeknek. A pompás színházterem­ből csak egy valami hiány­zik: a zenekari árok. Zenés művek előadásához a szín­pad előtt kell elhelyezked­nie a zenekarnak. —■ Mikor adják át rendel­tetésének az új épületet. — Az ünnepélyes megnyi­tóra május X-én kerül sor. Az üzembe helyezés az ün­nepségek egyik fénypontja lesz. Lakos György Cél előttünk.. 9 I rr rr Miiu’iásórok közölt a lőtéren A reggeli napfény bera­gyogja a völgybe zárt lőteret. Csend van. A lőgyakorlatra érkező munkásőrök barátságo­san köszöntik egymást. Sok idő már nincs, hiszen rövide­sen elhangzik a vezényszó. Ezen a reggelen a megyei munkásőrség vezérkara vette birtokába a lőteret. Századpa­rancsnokok, parancsnokhelyet­tesek. törzstagok, s a megyei törzsből azok, akik a lőgya- korlatot ellenőrzik majd. Mód­szertani bemutatóról ván szó, ami az alegységek kiképzésé­hez nyújt rendkívül nagy se­gítséget. A lőgyakorlatra váró mun­kásőrök íelsorakoznajf. El­hangzik a vezényszó is, s Bu­gyin József, a megyei mun­kásőrség parancsnokhelyetie- se jelentést ad Kiss Józsefnek, a megyei parancsnoknak. Szőke László munkásőr is-i merteti a megyei parancsnok utasítását. Közben Kiss Jó­zseffel beszélgetünk. — Ennek a módszertani be­mutatónak az a célja, hogy a rövidesen megkezdődő kikép­zésen az úgynevezett 3-as szá­mú lskola-lőgyakorlatot az al­egységeknél sikeresen hajtsák végre. Anyagismertetés, elő­készítés és tűzvezetés a mai feladat. Éleslövészet lesz pisz­tolyból, géppisztolyból és ké­zigránátdobás szerepel a ki­képzésben — mondja a be­szélgetés során. Kialakulnak a csoportok. A figyelők és rádiósok elfoglal­ják helyüket. Beindul a jól olajozott gépezet. — Itt András, itt András. Hatos jelentkezzék! .Vétel. — Itt hatos, itt hatos je­lentkezem! Vétel. — A lőteret lezárni, a lőte­ret lezárni, a gyakorlat meg­kezdődik, a gyakorlat megkez­dődik. .Vétel. — A lőteret lezárni, a gya­korlat megkezdődik. Vettem. Piros zászlókat lenget a szél. Mintha megindult volna a völgy. Robban a gránát, ke­lepei a géppisztoly, egymás után pattan a pisztoly. A lőállásbán heten vannak. A parancsnoki tisztet Pécsi. Róbert látja el. Tömör sza­vak, parancsok hangzanak ei. — Lőszeres. hét töltényt -adj ki! ■ — Értettem! — Lőszert megvizsgálni! — Parancsnok elvtárs, a lő­iwminifi tíiü/ HfiliH A geppisztolyosok egy csoportja tüzelöállásban szert megvizsgáltam, jó — hangzik egymás után. •— Betározni. Egyik tárba hármat, a másikba négyet! — Parancsnok elvtárs je­lentem, betároztam! — Az egyes számú tűzsza­kaszra előre indulj! Tárat tölts!... Cél előttünk... tűűűz! Ropognak a pisztolyok. A cél mögött porzik a föld. — Üríts, fegyvert biztosíts! — Irány a kettes számú tűz­szakasz, előre indulj! — Tölts ... Cél: a célpont közepe, tűűz!!! Az imitált alakok testét ólomgolyók lyukasztják át. — Parancsnok elvtárs je­lentem, a tüzelést befejeztem — jelentik egymás után a lő­állásbán levő munkásörök. — Üríts!... Fegyvert vizsgá­ra ! .... Fegyvert biztosíts! összeszámlálják a, találato­kat. A lőállásbán levő mun­kásőrök szorongva várják az eredményeket. Valamennyien kíváncsiak, milyen minősítést kapnak a gyakorlat után. A nevek egymás után hang­zanak el. Batta István szuzad- parancsnok kiváló, Lörincz József századparancsnok-he- lyéttes kiváló... és így to­vább. Járjuk a lőteret. Figyelmez­tető táblák egész sora. Őrség­ben levő munkásőrök figyel­meztetnek a fegyelemre. Lő­téren vagyunk, rendkívüli ál­lapotnak megfelelő viszonyok között. Itt mindent komolyan kell venni. — Az eddigi eredmények nagyszerűek — mondja be­szélgetés közben Kiss József megyei parancsnok. Ez biz­tosíték arra is, hogy a pa­rancsnoki állomány jój felké­szült az alegységek kiképzésé­re. Nálunk pedig ez nagyon fontos.' Szinte fülsiketítő a géppisz­toly ropogása. Térdelő hely­zetből küzdik le a célt a mun­kásőrök. Jó eredménnyel. Már-már úgy gondoltam, be­fejezzük a lőtéri látogatást, amikor éles vezényszó csapta meg a fülünket. A céltábla előtt Pécsi Róbert parancsnok áll. .Kezében a pisztoly, a cél­ra tartva. Az előbb még ő vezényelt, most ő hajtja vég­re a parancsot. Az eredmény- hirdetést még megvárom. Mlndhét lövedék talált. Az eredmény: kiváló. — Parancsnoki dicséretben részesítem — hangzik az el­ismerő szó. — A dolgozó .népet szolgá­lom! — így a határozott vá­lasz. Somogyvári László Mikszáih-dombormű Százhuszonöt éve született Mikszáth Kálmán, erre emlé­kezik április 14-én a széesé- nyi Mikszáth Kálmán Általá­nos Iskola. Az ünnepi meg­emlékezés a vendégiskolások közötti tapasztalatcserével kezdődik, majd délelőtt 10 órakor a művelődési házban lesz ünnepi műsor. Megnyitót mond Antal .József, művelő­dési osztályvezető, az ünnepi megemlékezést Csukly László tanár tartja. Dél tájban kerül sor a Mikszáth-dombormű le­leplezésére, amely az iskola falán kapott helyet. Az ava­tóbeszédet Bőviz Ferenc a nagyközségi tanácselnök mond­ja Délután háromtól ötig tart a „Ki tud többet Mik- száthról?” vetélkedő. Hannos minősítő vizsgálatod Tavuly és az idén eddig már 22 vállalatnál, nagyobb gazdasági egységnél végezte el az SZMT munkavédelmi bizottsága a minden részlet­re kiterjedő minősítő, munka- védelmi vizsgálatot. Ezt az el­lenőrzést legutóbb már egyes szociális és egészségügyi in­tézményben is elvégezték. A segítő szándékú vizsgála­tok sok hiányosságot tártak fel és általában elérték a célt, módszerbeli segítséget adtak a hibák kijavításán, és. az elkövetkezendő időkre Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben a csoport- vezetőkig bezárólag megszer­vezték a biztonságtechnikai vizsgát. Az előrehaladás egy­értelmű az érintett vállala­tok munkavédelmi tevékeny­ségében. de azért egyes he­lyeken a vizsgálatok megálla pitásait előírásait még komo lyabban kellene venni a jö­vőben. A inai viszonyok között mindinkább érvényesül az a megállapítás, hogy a műsza­ki fejlesztés a piackutatással kezdődik, és az értékesítés­sel fejeződik be. A piael in­formációk birtokában a vál­lalatok a műszaki fejlesztés­nek mind nagyobb jelentősé­get tulajdonítanak. Célja: a gyártmányok és a gyártás korszerűsítése, a kapacitás bővítése, a, gazdaságosság, a versenyképesség, ezen keresz­tül a piaci Igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás. Kényszerítő körülmények Az elmondottak érvényesek a tanácsi ipari vállalatokra is, amelyek az éves tervek szerves részeként ma már rendszeresen elkészítik mű­szaki-fejlesztési programjukat. Ezek az előbb említett fel­adatok végrehajtását foglal­ják magukba. A műszaki fejlesztés szük­ségességét, ennek felismeré­sét, gyorsabb ütemét, elősegí­tették az extenzív fejlesztés növelésének korlátái: a lét­számhiány, az eszközhiány, a piaci verseny fokozódása, a ;azdaságosság ' növelésének szükségessége, az élő- és holt­munkával való takarékosság. A vállalatok 1971. évi te­vékenységének értékelésénél, ezen belül a műszaki tevé­kenység vizsgálatánál megái­Műazaki íejIesztes — társadalmi szükségszerűség o © szinte valamennyi helyen az alábbi hiányosságok jelent­keznek : A_ fejlesztési tervek kidol­gozásánál az" eddiginél job­ban kell érvényesülni a Köz­ponti Bizottság december ' X-í üzem- és munkaszervezésről lapítottuk, hogy jelentős lé- rŰ termelésben, a gyártássza­pést tettek élőre. Növekedett kosításban, és a kisgépesltés- szóló'határozatának A mű- a fejlesztési térfták száma, ben. Mindezek 1972-ben ked- “é? , , faunák. A mu meggyorsult a gyártmány fej- vezőcn befolyásolják majd t(tobten8* keif01tóma^s/ lesztés, nőtt a technológiák gazdasági eredményüket. kodni « Ä,m d»Lmn ' korszerűsítésére irányuló erő- ,?7< ,,a, UJIloiiio^enioniit«e­f eszí lés. előtérbe került akis- • A Nógrád megyei Textil- klntejtel arra, hogy az ujita- gépesítés, javultak a munka- iP&d Vállalatnál megkezdték *°k szama, az ebből adódó körülmények, csökkent a ne- a géppark korszerűsítését. En- megtakaritas nem, vagy csak héz fizikai munka, javult a nek révén jelentős mérték- kis mértekben növekedett. A gazdaságossági szemlélet. • ben növelték a termelékeny- Programokban sajnos , nem ,, , , ' séget, javították a gépi és szerepel az úgynevezett holt­Az, elképzelések megváló- kézi munka nrúnyát. -Ezen.- munkával — anyag, eszköz, sulásához és 'meggyorsulása- kívül megszüntették a har- £ép — való takarékosság, hoz megteremtődtek a szub- madlk műszakot, mivel a Nincs kellő összhang a válla- jektív feltételek is. A válla- dolgozók jelentős része nő. latok többségénél kialakult Létrehozták a saját modell- tart veszteségek az a vezetőgarnitúra, amely tervező részleget, növelték az szuki-fejlesztesi ma mér látja és társadalmi lag is szükségesnek tartja a műszaki fejlesztést. Megéléukült Az Ipoly Bútorgyárban je­lentős gyártmányfejlesztést hajtottak végre. Az általuk előállított termékek korsze­rűségben, esztétikumban fel­veszik a versenyt az országos vállalatokéval, amit, bizonyít az is, hogy két termékük a elemzőmunka — a fel- - és a mű­___ ___ _____a__, ________ __ _ tevékenység ú j, korszerű alapanyagok fel- között. Bár kisebb mérték- használását. A Nógrád me- ben- de, egyes vállalatok ve­gye! Patyolat Vállalat bőví- zetőioél még érvényesül az a tette szolgáltató tevékenysé- szemlélet, hogy a műszaki gét: két gyorstisztító szalont fejlesztést csak jelentős anya­indított be. Az egyiket Sál- Sí támogatással lehet , megol- gótarjánban. a másikat Ba- óani. A műszaki, fejlesztéssel Va­ló hatékonyabb foglalkozás jelentős belső tartalékokat szabadít fel. Ez egyúttal biz­tosítékot is jelenthet piaci helyzetük stabilizálására, a gazdaságosabb* vállalati tevé- megvalósítására. lassagy arms ton. ÖsszhaDg és szemlélet Ebből Is látszik, hogy a fejlesztői tevékenység megé- kenysé Budapesten, 1871-ben megren- lénkült. Más vállalatoknál is • dezett „Otthon ’72” kiállító- hasonló tapasztalatokat sze- son elnyerte a „Kiváló Áruk reztünk. Mindezek ellenére Fóruma” címet. Jelentős eredményt értek el a gyár- i ----------:---------­t ásíejlesztésnél, a szalagsze- { NÓGRÁD — 1972. április 11., kedd Eíesi József főmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom