Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-13 / 86. szám
Színházi esték Kincskereső A kaukázusi krétakör Az európai [ színpadi dramaturgia forradalmasításáról nem lehet Bertold Brecht említése nélkül beszélni. Ez a dramaturgiá azonban nem egyszerűen formai megújhodást hozott a drámairodalomba — elvetve a klasz- szikus szerkesztés addig megbonthatatlannak vélt gyakorlatát, ae elsősorban és mindenekelőtt eszmei magatartásában forradalmasított — a szó szoros értelmében. Brecht az plső marxista alapállású Színpadi írók egyike a polgári Európában, aki — éppen mert korszakos jelentőségét lehetetlen kétségbe vonni — zavarba hqzza a nyugati világ kritikusait. S ha elbagatellizálni már nem lehet, azt szeretnek bizonyítani, hogy a második világháború után az NDK-ba hazatelepülő Brech|t hallgatásba vonul saját színházában, holott az igazság az, hogy az Ensemble együttes élén megnövekednek színészi, rendezői vállalásai, azok a feladatai szaporodnak meg és szorítják vissza némileg az írástól, amit a teoretikus színháztudósból a gyakorlati színházvezetővé válás jelent. így is legérettebb színpadi műveit, adaptációit köszönhetjük ennek a korszaknak. Például A kaukázusi krétakört, amely- lypi mi'-ben készült el. Brecht színpadi formabontása nem az avantgarda színház különcködése, nem külsődleges meghökkentésre törekvés. Sokkal inkább abból az alapelvből ered, melyet Sztanyiszlavszkij a nagy orosz-szovjet rendező és színházteoretikus vallott, hogy az eszmei mondandó érdekében bármi közlési forma, eszköz megengedhető. S mert a klasszikus forma kereteit szűkösnek, kényelmetlennek és kényszerítőnek érzi a mondandók szabad közlését, kifejtését illetően, születik meg a sajátos brechti színpad, amelyben epika és drámai cselekmény ötvöződik, segíti egymást, a gondolatok hiánytalan érvényesülését. A kaukázusi krétakör Brecht egyik legérettebb és egyben legpéldásabban megkomponált műve. A keretjáték, melybe az ősi legenda ágyazódik, tulajdonképpen maga is egy adott történelmi kor vitás jogi esetére keres igazságos döntést. E döntést segít meghozni a „játék a játékban” a krétakör példázatából leszűrhető tanulság. Két kolhoz különös birtokvitája az eldöntendő, ehhez szolgál eszközül az ősi keleti mese, melynek Brecht új értelmezését adja a drámában: azt kell igazi anyának tekinteni, aki a veszélyben magáénak vállalja és felneveli a gyermeket, s nem a vér szerinti, de a bajban gyermekét elhagyó szülőanyát. A marxista alapállású írő az ősi mesében is osztály nézeteket ábrázol, eszerint foglal állást, félreérthetetlenül a kiszolgáltatottak oldalán. A darabot elsőként magyarul a rádió mutatta be, 1956-ban, majd 1961-ben a Madách Színház tűzte műsorára, a dráma kulcsszerepében Psota Irénnel. Az eltelt időszakban A kaukázusi krétakör valamennyi színpadunkon helyet kapott, most a szolnoki Szigligeti Színház társulatának kínált parádés játéklehetőséget. A dráma gördülékeny rendezése Sándor János érdeme, Gruse szerepében Stefanik Irén nyújtott érzelmileg átélt, minden tekintetben meggyőző alakítást. A népes előadási együttes jó egységben szolgálta a mű hangsúlyos mondandóit, a legkiemelkedőbb jellemrajzokat Peczkay Endrétől, Polgár Gézától, Agárdy Ilonától, Huszár Lászlótól, Kaszab Annától, Hollósi Frigyestől, ifj. Újlaki Lászlótól, Halász Lászlótól kaptuk. A salgótarjáni bemutatóval a szolnoki társulat jó szolgálatot tett színházkultúránk ügyének, méltán aratott sikert a dráma a József Attila Művelődési Központ színpadán. (barna) A szécsényi bútorboltban A szécsényi járási Krúdy Gyula Könyvtár vezetősége nagy gondot fordít a gyerekek olvasóvá nevelésére, a könyv, az irodalom megkedveltetekére. A könyvkölcsönzés mellett a kis látogatók szórakoztató, játékos formában ismerkedhetnek meg a könyv világával. A legkisebbek foglalkozásai Kincskereső címen ismertek. A tematika összeállításánál figyelembe vették érdeklődési körüket, életkori sajátosságaikat is. A felső tagozatosok és a közép- iskolások a könyvet kedvelők klubjában találkoznak minden hónapban. Zenés irodalmi ösz- szeállítások, szellemi ki-mit tud?-ok. és a tv-ből jól ismert Kicsoda—micsoda? fejtörő játék szerepel többek között a klub programjában. Gyakran tesznek látogatást a foglalkozásokon a környező falvak gyerekei i6, akik elragadtatással beszelnek ezekről az összejövetelekről és sok új tudnivalót ég tapasztalatot visznek haza falujukba. Kommunista népművelők értekezlete Kommunista népművelők megyei aktíváját rendezik meg április 18-án Salgótarjánban. Az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztálya rendezésében sorra kerülő értekezleten három fontos napirendi pontot vitatnak meg a résztvevők. Rátkai András, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa a közművelőA szécsényi ÁFÉSZ bútorboltjának kirakatában mindig lét az arrajáró valami különlegesen szép, célszerű berendezést. De amint belép az ajtón és tüzetesebben körülnéz, az összezsúfolt áruk nem sokat mutatnak, nehéz közülük kiválasztani a megfelelőt. — Hiányzik a bemutató terem — mondja sajnálkozva a bolt vezetője, Bozsó István. — A havi egymillió forint átlag- forgalomhoz feltétlenül szükséges egy akkora helyiség, ahol legalább négy-öt szoba-, konyhaberendezést be lehet mutatni. Azonkívül kicsi a raktárunk is. A tanácstól kérjük el a lebontásra! „ítélt” megüresedett házakat) erre a célra, s amikor megkezdik a bontást, tovább vándorolunk. Ez így rengeteg munkával, fáradsággal jár és a vagyonvédelem sem kellően biztosított. A boltvezetőnek igaza van. Nagy hiányosság ez, de Bozsó István azt js tudja, hogy egyelőre — beruházási kapacitás híján — nem lehet segíteni rajta.) Jó darabig még a meglevő ) körülmények között kell a lakosság igényeit a lehető legmagasabb színvonalon kielégíteni. S azt el kell ismerni, ho^y a bolt dolgozói mindent élkövetnek ennek érdekében. Nem sajnálják a vasárnapot kém, ha történetesen akkor érkezik egy-egy bútoiszállítrpány, amit a vasúttól át kell venni és raktárakba juttatni. — Csak három éve vezetem ezt a boltot — mondja Bozsó István —, azelőtt tíz évig a négyes számú élelmiszer-önkiszolgáló boltnál dolgoztam. összesen huszonhárom évet töltöttem a kereskedelemiben, négyszer kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. Beneveztünk a munkáver- senybe is, s négy ízben nyertük a Szocialista Brigád címet. Most újra kellett kezdenünk mindent, de talán itt is sikerül kiérdemelni a megtisztelő címet. — Mennyi volt a bolt forgalma három évvel ezelőtt? — kérdezzük. — Épp hogy meghaladta a mostani felét — válaszolja. — A kezdet nem volt könnyű. Nagyon sokat köszönhetek Orosz Mihálynak, a helyettesemnek, aki már hat éve, hogy itt van és mindenre megtanított, amire ebben a szakmában szükségem lehet, ötvenéves kora ellenére, fáradhatatlanul végzi a munkáját, 6ok fiatal képtelen volna így dolgozni. — Milyen terveik vannak? — 1975-re 50 százalékos forgalomemelkedést akarunk elérni. Ha a lakásépítkezés a továbbiakban is a megkezdett ütemben halad, akikor nem lesz nehéz elérnünk. Az új lakásba mindenki új bútort akar, s mi igyekszünk — különösen modern bútorokból — bőséges választékot tartani. A modern bútort a budapesti BUTORÉRT-től, a hagyományosat az orosházi Faipari Vállalattól és az AGRIA Bútorgyártól Egerből, a gyermekbútort a fővárosi VASÉRT faáruosztályától szerezzük be. — Van-e hiánycikk? — Főként a kisebb bútordarabokból. Nehéz beszerezni tévéasztalt, szennyesládát, vizespadot, hagyományos ágyat, kombinált gyermekszéket. Ezeket nem szívesen gyártják, mert olcsók, nem sok a haszon rajtuk. Pedig ezeket a kiegészítő bútordarabokat sokan keresik. Boltunkban többnyire kaphatók ezek is, addig járunk, amíg beszerezzük. el Öregek napja Nógrádon Á község szöntötték idős lakóit kö- Nógrád lakói, a pártszervezet, a Vöröskeresztszervezet, a tanács, a tsz és a faluban működő tömeg- szervezetek) Kedden 130 fős idős emberi hívtak össze, hogy a fiatalabb generáció megbecsülésének jeléül kis ünnepséget rendezzenek számukra. Eljött erre az alkalomra Nógrád községbe a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Such János, ott volt Ált Gyula politikai főelőadó is. Az öregeket Szabó István, a járási Vöröskereszt-szervezet titkára köszöntötte, majd az óvodások adtak szép műsort. Az öregek napja minden vendégének szegfűt nyújtottak át. 4 NÓGRÁD — 1972. április 13., csütörtök Nem csoda hát — az ilyen jó választék mellett —, hogy nem csak Szécsényből, hanem Salgótarjánból, Gyöngyösről, Miskolcról, Nagymarosról is jönnek a vásárlók. S, hogy mennyire elégedettek, arról a vendégkönyv bejegyzései tanúskodnak, amelyek közül csak egyet idézünk: „A kiszolgálás előzékeny, udvarias: mindent megtaláltunk, amire szükségünk volt.. Kemény Erzsébet déspolitika aktuális kérdéseiről tart előadást. Ezt követően a közművelődés helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól tájékoztatja a résztvevőket Fekete Ottó, a megyei művelődésügyi osztály vezetője. A kommunista népművelők aktívájának záróaktusa a művelődési otthon vezetők harmadik országos konferenciájáról tartott beszámoló lesz. Sugár István: Ä Különös házasság Igaz is. Buttler János az őt illető vádakat mereven elutasítja. Merő hazugság az, hogy elűzte volna otthonából feleségét — ellenben az asszony teljesen önszántából, éppen az ő távolléte kihasználásával, távozott mellőle. Tagadja, hogy Dőry Katalint ő becsületében megsértette volna, csak azt ismeri el, hogy szemrehányást tett neki Szirmayval való házasságtörése miatt. Légből kapottnak mondja azt áz állítást is, hogy neki Lizi a szeretője lenne. (?) Nyomatékkai hangsúlyozza, hogy Buttlerné erkölcstelen életével véglegesen eljátszotta minden jogát, mely őt, mint hites feleséget megilletné. Ezek folytán nem hajtandó tehát részére sem tartásdíjat fizetni, sem hitbérét kiadni. Katalin visszafogadásáról, a házassági életközösség helyreállításáról pedig, ezen okból kifolyólag hallani sem akar. Az asszony négyezer forintban mutatja ki évi fenntartási költségét, melyben nem kevesebb, mint nyolc cseléd fizetése is szerepel. Ennyit követel tehát, mint évi tartásdíjat. A küzdelem a peres felek között nemcsak a bíróság pulpitusa előtt folyik, de annál nagyobb körmönfont ravaszsággal a színfalak mögött. Ebben pedig egyikük sem vethet a másik szemére semmit — egy szemernyit sem. Buttlerné tudja, hogy Lizi komornája milyen súlyosan terhelő vallomást tehet majd a bíróság előtt ellene. Megkörnyékezi : pénzt ígér, ruhát, selyemkendőt ajándékoz neki. Csak egy kérése van: „hozzá hív legyen ..Ígéri, hogy „száz forintot, sőt még többet is” ád, csak utazzon el, de jó messzire — például Bécsbe. vagy még messzebbre. Csak sürgősen tűnjön el! Dőry Laci báró is tengernyi bajt hozhat a fejére a per során. Fontos lenne tehát az ügye kimenetelére, ha valamiképpen ki tudná ütni ezt a tromfot férje kezéből. Különböző fondorlatos kísérletekkel próbálkozik, hogy elcsábítsa Buttler udvarából, de a mé- zes-mázos hitegető szép szavak meddők maradnak. Megbízható emberei a felsőerdőtelki korcsmába csalogatják hát, egy kis víg poharazga- tásra Lacit, aki azonban nyomban felösmeri „fortélyos szándékukat”, s elárulja a grófné embereit Buttlernek. János grófnak sem kell több. Menten lefülelteti az embereket. A vallatás tortúrájának pokoli kínjai alatt bevallják, hogy Dőry Katalin megbízásából szánták rá magukat a dugába dőlt emberrablási kísérletre — ugyanis azt a feladatot kapták, hogy mindenképpen rabolják el Laci bárót. Nem vitás, hogy komoly titkolni valói lehetnek Dőry Katinkának az egri püspöki szentszék főtisztelendő bírái előtt... A Buttler házaspár szentszéki pere az egri püspöki palotában folyik. Az első tárgyalási nap 1794. december Könyvespolc a kályha mellett Az öreg 403-as Moszkvics a Molnár családban fontos szerepet tölt be. Molnár Lászlónak mindennapi közlekedési eszköze. Hűtőgépszerelő Rora- hányban, Balassagyarmatról, ahol lakik azzal jár munkába. Más szerepe is van a kocsinak, a család már szinte az egész országot bejárta vele. Ez a munkáscsalád „értelmesen autózik” — ahogy mondani szokták. Miben áll ez? Abban, hogy előre meghatározott céllal vágnak neki mindig az útnak, felkészülnek arra, amit látni kívánnak, így sehol sem teljesen idegenek. Tudják, miféle gyönyörűséget kínál a táj szépsége, a hegyek, a víz, a síkság, ismerik a legfontosabb műemlékeket, tudnak a múzeumokról. Molnáréknak két gyerekük van, a nagyobbik kislány, négyéves, a kisfiú, Lacika, kettő és fél. Salgótarjánban, a munkásfiatalok első országos versmondó versenyén Sütő Irén színművésznő szerint neki is díjat kellett volna átadni, mondjuk ilyent: „A legfiatalabb hallgató", vagy „A közönség díja”. A kétnapos versengést szinte lankadatlan figyelemmel hallgatta végig, s bizonyára örült, amikor édesanyja, Molnárné, Merczel Erzsébet elnyerte a fődíjat. Ezt nem tudtam megkérdezni Lacikától, mert az eredmény- hirdetés közben elaludt, s a gratulációkra sem ébredt fel. Édesapja ölében aludt, jóízűen, kék ruhában. A terembe besütött a meleg nap. Merczel Erzsébet a balassagyarmati kerámiában dolgozik, most otthon van a gyerekekkel, szülési szabadságon. Lakásuk még nincs, a szülőknél laknak, egy barátságos kis szobában, jövőre talán szövetkezeti lakásba költöznek. Várják. A kerámiában a fiatalasszony „prózai” foglalkozása meós, kondenzátort me- óz, műszerekkel. Erről többet is mondott, de — megvallom — nehezen tudtam követni, abba is hagytam a jegyzetelést. — Mióta mond verset? — Nyolc—tíz éve — hangzik a válasz. — Ahogy gyarapszik az ember tapasztalatokban, úgy kerülnek a versek is közelebb hozzá. Én legalábbis így vagyok ezzel. Szeretem olvasni a verseket. — Milyen verseket érez légi Inkáb magáénak? — Inkább a politizáló, a közéleti indíttatású verseket. Azokat a költeményeket, amelyek valami igazságtalanságot, kiáltó társadalmi ellentétet tesznek szóvá, amelyek arról beszélnek, ami nincs jól, amin változtatni kellene. Ezek gondolkodásra késztetnek, s indulatokat váltanak ki, azt sugallják, csináljunk valamit, hogy ne így legyen, változzék, szépüljön az ember világa. — Ügy gondolja, hogy a közönségben is hasonló indulatokat válthat ki az ilyenfajta versekkel ? — Szeretném, ha így lenne. Persze, az is meghatározó, hogy kik előtt, milyen közönségnek mondjuk a verset. Ha például falun parasztemberek ülnek a nézőtéren, az ember inkáb magyarázza a verset, értelmiségi közönség előtt már eltekinthetünk ettől, elég, ha átadjuk. Merczel Erzsébet a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad tagja, alig két éve, újból aktívan kacsolódik a színpad munkájához. Hogyan kezdte a versmondást? — A gimnáziumban volt egy magyar tanárnőm, neki az volt a módszere, hogy például a tárgyalt irodalmi műdből az órákon szemelvényeket olvastunk fel. Az egyik felolvasásom nagyon tetszett neki, s biztatott, hogy mondjak verset. Így kezdődött. Később már nem kellett biztatás. Most — ha van ideje — begyújt a kályhába, mellette a könyvespolc. Leemel egy-egy kötetet, lapozgatja, olvasgatja. Rengeteg verseskötet van a polcokon. Ilyenkor nemcsak olvas, talán nem is tudatosan, de már-már egy újabb verset választ magának.' A versválasztás a legdöntőbb dolog. Szabad idő? Nincs. Ha mégis akad egy-egy félóra, cigánydalokat gyűjt, egyelőre lemezekről, később maga is szeretne megpróbálkozni ezzel. Ratkó József versét mondta el Salgótarjánban, a verseny gálaestjén: „Hanglemez ez a föld ...” Ennek- a versmondó fiatal- asszonynak hangja is ott van a lemezen. Jó, hogy ott van. (tóth) históriája 18-a, de ítéletre csak kerek húsz hónap múltán, 1795. augusztus 8-án kerül sor. A bíróság első lépésként megkísérli a felek kibékítését, a házassági életközösség helyreállítását. Minden jóindulatú szándék kudarcot vall azonban a házaspár makacsságán. Érdekes fordulatot hoz a per folyamán, hogy bár Katinka asszony bűntelennek mondja magái a házasságtörésben, de a házassági életközösség visszaállítása reményében, férje bocsánatát kéri. Megalázkodik. Megígéri, hogy amennyiben Buttler visszafogadja, úgy őt híven szeretni fogja, és sohasem hánytorgatja majd fel korábbi ügyeit. De a fiatal férj hallani sem akar róla! Az egyre szélesebb hullámokat verő per során a gróf azzal kívánja a mérleg nyelvét a maga javára billenteni, hogy tanúkat vonultat fel, akik széltében-hosszában kiteregetik hitvese minden erkölcsi szennyesét. Sőt, fényt derítenek arra is, hogy Szirmay Jóskával már leánykorában is volt nemi viszonya. Tanúk vallják, hogy e szerelemnek bűnös gyümölcse is lett. Tinka kon- tesz gyermeket hozott nagy titokban a világra ... Sőt Keg- levich gróf — kétségtelenül elfogultságból, arról vall, hogy biztos tudomása szerint, a grófkisasszonynak Szirmaytól nem egy, de két gyermeke is született! Ez a házasságon kívül született gyermekkérdés, a per során még egyszer szóba kerül majd egy vallomásban. Amikor ugyanis Buttler felkísérte annak idején feleségét Ránk-Herlányba, ott látta volna Szirmayt a két leány- gyermekkel, „akik Dőry Katalintól lettek.” Erre sebesen hazatért, s így fakadt ki otthon: — „íme, amit eddig fülhegv- gyel hallottam, már most tatom, hogy igaz!” ítél a szentszéki bíróság Az egri udvarlás időszakáról azt vallja Buttler tiszttartója, hogy 1792. farsangvasárnapjának estéjén, amikor a fiatal gróf már a bálból hazatért, s le is feküdt, egyszer- csak megjelent a házban „fehér krádli ruhában” Katinka kontesz, aki ezt a késő éjszakai órát tartotta alkalmasnak, hogy udvarlójával egy kicsinyt elcsevegjen... A kíméletlen támadásokkal szorongatott grófné és tanúi konokul tagadják a vádakat. Buttler örök elve: A TÁMADÁS A LEGJOBB VÉDEKEZÉS! Noha csak alperesként szerepel az ügyben, mégis a közel két esztendeig lankadatlan erővel dúló jogi vitában, a támadó fél mindig a fiatal férj — s az asszony csak védekezésre kényszerül. S a tanúk is pro és contra nem a felperesi beadványban foglaltakat boncolgatják, hanem az alperesből szinte jelképes felperes vádlóvá feltolakodott Buttler János gróf állításait erősítgetik, magyarázgatják, szépítgetik —. vagy éppen cáfolják. (Folytatjuk)
