Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

Szolidaritás Tizenhat éven At. 1955-től a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és n Nemzetközi Di­ákszövetség határozata értelmében világszer­te a haladó közvélemény április 24-ét a gyar­mati ifjúság melletti szolidaritás kifejezésé­vel ünnepelte. Ám a legújabb kori história örömteli eseményei között tartjuk nyilván a gyarmatbirodalmak széthullását. Az utóbbi két évtizedben kicsire zsugorodott glóbuszun­kon a gyarmatok sötét foltja, bár Dél-A£ri- kában. Portugál-Guineában, Rhodesiában és Angolában, valamint Mocambiqueban má­ig is sárba tapossák az őslakosság alapvető jogait. Helyesen döntött a közelmúltban a DÍVSZ, amikor április 24-ét az imperializmus és a gyarmatosítás elleni harc nemzetközi ifjú­sági szolidaritási napjává avatta. Az egykori gyarmatosítók helyébe újak léptek. Az Egye­sült Államok ma éppoly kegyetlenséggel lép fel Indokínában, mint a hajdani gyarmattar­tók. Az újgyarmatosítás anakronisztikus alter­natívája: véres valóság. S a Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei ellen viselt neokolonia- lista háború a legvéresebb, a legbrutálisabb a gyarmatosító hódítások történetében: bé­kés települések bombázásától védtelen embe­rek lemészárlásáig felvonultatja a népelle­nes bűntettek teljes arzenálját. A gyarmatbk sorsa megpecsételődött. A ko- lonialisták és a fajvédő politika megszállott­jai lassan eltűnnek a politika porondjáról. Nem vár más sors azokra sem, akik nyom­dokaikba léptek. A neokolonialisták éppúgy vereséget szenvednek Indokínában, mint ahogy előbb-utóbb a gyarmatok szégyenfolt­jai is eltűnnek a világ térképéről. gy- g­Az emberek: válaszra várnak AHÄNY EMBER, annyi Vélemény. Azt viszont meg­állapítani, méghozzá elfogad­hatóan, hogy melyik állás­pont a leghelyesebb, már ne­hezebb dolog. Beszélgettünk az egyik tanítóval a párttitkár jelenlétében, csak az arcvo­násaikból lehet sejteni, hogy volna még mondanivalója, de nem mondja. Egyébként az az álláspontja, hogv a párt- szervezet nehéz körülmények demeit között ugyan, de birkózott, hogy érvényesüljön az akara­ta. Egy másik közéleti ember, aki pártbizalmi is, a kérdésre azt válaszolta,. hogy jól szer­vezett az alapszervezet mun­kája. Akkor kezdett gondol­kodni, amikor azt kérdeztük tőle, milyen az alapszervezet­be lépés Iránti érdeklődés? Szó szerint ezt mondta: , — Ezt nem tudom..: \ — Nincs utánpótlás? — Van, de én nem beszél­tem még egyikkel sem. A szerelőműhelyben a traktoros viszont félreérthe­tetlenül beszélt. Azt mondta, az alapszervezetnek nincs te­kintélye, a fiatalok nem lép­nek a pártba, mert nem azt tapasztalják, ami képzeletük­ben egy pártszervezetről él, ■annak vezetéséről és életéről. f Aztán még egy vélemény a ■ község egyik vezetője részé­ről, aki úgy látja, hogy a párttitkár képességét a fel­adatok már túlnőtték. — Akkor a párííítkár mér nem képes az alapszervezet vezetésére? — Nem.. 1 Nem szépítettünk, nem ta­kargattunk semmit. Ügy mondtuk el, ahogyan elhang­zott. Azt viszont előrebocsá- tottuk, ahány ember, annyi vélemény, és nehéz megálla­pítani, melyik álláspont a helytálló. Annyi bizonyos, Csécsén az embereket foglal­koztatja az alapszervezet munkája, mert abban a pár­tot, a község vezető erejét, a dolgozó ember érdekeinek legfőbb képviselőjét látják. Miért éppen a csécsel párt- telapszervezet munkájával foglalkozunk? A községben szembetűnő ellentmondások kerültek felszínre. A mező­gazdálkodásra a megye egyik legjobb adottságaival rendel­keznek. Ezt megerősítette Il­lés István, a tsz főagronómu- sa is. A közös gazdaságot, ha összehasonlítjuk a néhány ki­lométerre levő, szomszédos községével, rendkívül nagy különbséget találunk a -csé- cseiek rovására. Szervezetle­nebb a munka, alacsonyabb a termésátlag, messze lemarad­tak az állattenyésztéssel. Ter­mészetes következménye en­nek a tagság alacsonyabb életszínvonala. A járási párt- bizottság ezt jól látta, java­solta is a tsz-tagságnak, hív­ják vissza a tsz volt elnökét, Zsiga Imrét, és helyette vá­lasszák meg elnöknek Hunya­di Árpádot, aki jó mezőgazda- sági szakember hírében áll, és tiszteletre méltó a politikai múltja is. MEGVOLT AZ ein őkesere. 'A Csécsén történtekért azon­ban -a gazdasági vezetés mel­lett a pártalapszervezet tevé­kenysége sem mellőzhető. Jó! tudta ezt az a levélírónk, aki erre felhívta figyelmünket, kérve a véleményünket. Ez­ért került sor a csécsei párt­alapszervezet munkájának mérlegre tételére. A pártszervezet tevékeny­sége szorosan összefügg az alapszervezet vezetőségének munkájával, az pedig a párt­titkár rátermettségével. Ka- puszta Mihály párttitkár, aki hosszú évek óta irányítja az alapszervezetet, nagyon be­csületes. jó szándékú, igaz kommunista, aki a bányából került a község élére. Sajnos, hogy sokat betegeskedik. Ér- hosszan sorolhatnánk. A jól felszerelt pártszékházat, a mindig népes pártrendezvé­nyeket, társadalmi, nemzeti és munkásmozgalmi ünnepsé­geket. Mindezt olyan lelkiis­meretesen készíti elő, hogy senki sem tudná jobban. Ezek elismerésre méltók. Ez azon­ban a dolognak csak egyik oldala. A másikat Bagi János szerelő, pértbizalmi így fogal­mazta meg: — Hozzáértéssel tömődnek, hogy sikerüljön a május else­je megünneplése. De, ahhoz ezektől a vezetőktől függött, és függ még most is. Takács László pártvezetőségi tag mondta el, hogy a tsz veze­tősége olyan feladatokkal bíz­ta meg az alapszervezet veze­tőségét, mint például bonyo­lítson le tsz-dolgozókkal, -ta­gokkal szemben fegyelmi el­járásokat. Érezte a párttitkár, hogy ez helytelen. A decem­beri taggyűlésen elhangzott beszámolójában többek között ezt mondta: ,,A párt gazdasá­gi irányító és ellenőrző sze­repe nem volt kielégítő”. Le­vonta a következtetéseket is. csak sajnos késő volt, mert ami a tsz-ben történt, azon az önkritikus megállapítással se­gíteni már nem lehetett. Je­lenleg sincs az alapszervezet­ben különösebb változás. Leg­feljebb, hogy felismerték: ten­ni kell valamit, csak még nem határozták meg, mit és mi­lyen formában. Ez a bizonytalanság kihat már nem értenek, hogyan ér- az alapszervezet tevékenységé­vényesüljön ellenőrzése a termelés párt­A pártbizalmihoz hasonlóan többen így vélekedtek, abból kiindulva, hogy ez fontos do­log, mert a termelőszövetke­zet anyagi helyzete a község politikai hangulatának egyik meghatározója. De a pártalap­szervezet tevékenységének el­ismerését, vagy elítélését is ezen keresztül mérik. Ebben is sok igazság van. Külsősé­geiben jól dolgozott az alap­szervezet, de a termelésbe nem tudott hatékonyan _ bele- ték a kérdést. Hogyan váía­re, amit viszont a lakosság előtt nem lehet eltitkolni, kü­lönösen. egy községben. Így aztán az alapszervezet tekin­télye halványodik. Azok a fiatalok, akik már nyilatkoz­tak, hogy belépnének a pártba, most hallgatásba burkolóztak. Azaz, maguk között kimond­ták: amfg az alapszervezet nem áll feladatának megfele­lően a falu élére, nem erősítik meg a pártvezetést, addig nem lépnek be. AZ EMBEREK tehát feltet­avatkozni, annál az oknál fog­va, hogy a pártvezetőségben többségben a tsz-vezetők foglaltak helyet. A párt­titkár pedig anyagilag szolnak erre, az most már a község párttagjain, pártveze­tőségén múlik. Bobál Gyula mu i intik apadná! A Kosponti Bizottság határozatának hétéves tapasztalatai A párt megyei végrehajtó alól. Máé vállalatoknál a nők bizottsága áttekintette a nő- részére a szombat éjszakai politikai határozat időarányos műszakot megszüntették, végrehajtását a megye 64 ipa­ri üzemének munkásnői köré­ben. A határozat nagy politi­kai jelentősége, hogy a társa­dalom minden rétege, de kü­lönösen a munkásnők osztat­lan örömmel fogadták. A vég­rehajtó bizottság megállapítot­ta, hogy a párt-, a szakszer­vezeti vezetés a gazdasági ve­zetőkkel együtt nagy felelős­séggel és hozzáértéssel mun­kálkodik a helyi intézkedési tervek végrehajtásán. Ezt bi­zonyítják az elért eredmények is. Egyenlő munkáért egyenlő bért Az üzemek jelentős többsé­gében a vezetők felülvizsgál­ták azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol nőket Az eddigi jelentős eredmé­nyek mellett azt is látniuk kell a dolgozó nőknek, hogy vannak üzemeink, ahol az automata gépek gazdaságos ki­használása, a vállalat érdeke megköveteli a harmadik mű­szakban való foglalkoztatást. Ezeken a munkahelyeken nem lehet megszüntetni a nők számára sem az éjszakai mű­szakot. Sok hatékony intézkedés tör­tént a nehéz fizikai munka megkönnyítése érdekében. lalkoztató üzemekben, pél­dául a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalatnál, a finomkö­töttárugyár balassagyarmati gyáregységében, a sík- és öb­lösüveggyárban stb. A szak­munkásképzésben több olyan szemléletbeli és más jellegű akadály is van, melyek felszá­molása csak hosszabb idő alatt oldható meg. A munkásnők egy része (a ZIM-ben 55, az SKÜ-ben 43, az öblösüveg­gyárban 45 százaléka) nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel. Egyes üzemekben ezt ügy igyekez­nek ellensúlyozni, hogy dolgo­zók iskolája 7—8. osztályt tettek annak érdekében, hogy a nehéz fizikai m-unkát végző nődolgozókon elsősorban kis- gépesítéssel könnyítsenek. A szolgállatáí-ok , , ,, , , , A megyed tanács a IV. öt­ogialkozatnak. Megvizsgál- év€6 tervben „ mimó £orjntot tak az áltáluk végzett mun­kát, termelési tevékenységük hatékonyságát, és az azért ki­fizetett béreket. Ezeket össze­hasonlították a férfiak ha­sonló teljesítményeivel és bé­rével. Eredményeként az üzemben dolgozó munkásnők közül rendezték. Ezzel a korábban kialakult feszültségeket alap­jában feloldották. Azokon a helyeken, ahol eddig nem állt rendelkezésre megfelelő nagy­ságú fejlesztési összeg, ott a végleges rendezés még tart. Több üzemben erőfeszítéseket szerveznek, s az oda járó dol­gozok kedvezményekben ré­szesülnek. így a Textilipari Vállalatnál, a síküveggyárban stb. A jelenleginél jobban kell a dolgozó nőknek is igényel­niük a magasabb iskolai vég­zettség megszervezését, majd azt követően a szakmunkás- tanfolyam elvégzését. Fejlődés mutatkozik az üze­mi munkásnők körében a po­litikai ismeretek megszerzésé­re való törekvésben is. A párt tömegpolitikai oktatásán, tanfolyamain, előadásos ren­íordít a szolgáltatás fejleszté­sere. A háztartási munka megkönnyítésére, mosás, vegy- tisztítás fejlesztésére 20 mil­lió forintot irányzott elő. Salgótarjánban és a járási székhelyeken vegytisztító sza­nvnir«<vrnpk - húrét lonok létesülnek, illetve léte- dezvényein kívül nőtt az üze- a sültek (Salgótarján, Balassa- mi nők részvétele a munka­gyarmat). A Patyolat Válla- szervezeti oktatásban is. A latnak már harmincegy felve- politikai képzés iránt eisősor- vőhelye van a megyében, ban a szocialista brigádok- mely a közeljövőben újabb ban dolgozó nők körében ta- további nyolccal bővül. pasztaiható nagyobb érdeklő­Tovább növekszik a keres- dés, számuk állandóan nö- kedelmi szerveknek a háztar- vekszik. A fejlődés ellenére ______________________w_tási munkát könnyítő tévé- még mindig nem kielégítő a m ellett a kérdést a "jövőben , Élelmiszer-bemuta- nők politikai, szakmai képaé­tokat, naztartasigep-bemutato- se. kát rendeznek. Egyre széle- sebb körben szervezik meg Nők a vezetésben az élelmiszer és Iparcikk ház­hoz szállítását. A vállalatok a Amíg az utóbbi időben je= saját szolgáltatásaikra fordí- lentősen növekedett a nők Üzemeinkben több mint két- tott összegeket megemelték, aránya a különböző politikai, ezer munkásáét mentesítettek Jelentősen fejlesztik az üzemi mozgalmi szervek vezetésében, a harmadik műszak alól. Ahol étkeztetést, a kereskedelmi addig gazdasági területen sok- a két műszakban való foglal- egységekkel összefogva bőví- kai lassúbb az előrehaladás, koztatás gazdaságosabb, ott tik az üzemi büfék rendsze­rét. Az erőfeszítések ellenére a szolgáltatásban vannak a legnagyobb hiányosságok. Az portvezet'ői munkakörökben üzletekben kevés a félkész növeljék a nők számát, élelmiszer, nincs az üzemek a megyében. csaknem öt- melést. Például a ZIM-ben az környékén élelmiszerüzlet, tej- ezer nő dolgozik már a ruha­üzemek többségében a nagy- és zöldségesbolt, amely meg- iparban. Ezeknek a fejlődő, családos és gyermeküket könnyítené a bejáró nők be- új üzemeknek egyre több egyedül nevelő anyákat men- vásárlását. Nem megfelelő a gazdasági vezetőre van szük­tesítették az éjszakai műszak lakóhelyek gáz- és tüzelőolaj- ségük. A dolgozó nőknek is ellátása. A tanácsi, a politikai bátrabban kell magasabb és mozgalmi szerveknek a sa- szintű iskolákba jelentkez­ját területükön mindent meg niük, majd a felelősségtől nem kell tenniük a szolgáltatás fej- félve vállalni a vezetői meg­lesztése érdekében. bízatást. Ezt jelentősen meg­Az egyedülálló és nagyesa- gyorsítaná, ha a megyében ládos anyák segítésének vál- legalább egy kihelyezett osz- tozatos formái alakultak ki a megye üzemeiben. A családi pótlék emelése a megyében 4590 családot érintett. Az üze­mek saját erőforrásaikból Az eddig elért eredmények továbbra is napirenden kell tartania az üzemi párt-, szak­szervezeti szerveknek és a gazdasági vezetésnek. teljesen megszüntették a há romműszakos termelést. Pél­dául a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalatnál. Van, ahol egyes üzemrészekben tették lehetővé a kétműszakos ter­Törekvés tapasztalható első­sorban a nagyobb számban nőket foglalkoztató üzemek­ben arra, hogy művezetői, cso­Balassagyarmaton Is nagy népszerűségnek örvend a parádi Asztalos Johák fafaragó népművész kiállítása. A parányi, néhány centiméteres alkotások éppúgy kivívták a láto­gatók rokonszenvét, mint a monumentális emberalakok. A palóc népművészeti elemek­kel díszített faragványok előtt sokáig időznek a fiatalabbak, idősebbek egyaránt. Sokan vázlatfüzetbe rögzítik a motívumokat. A tárlat a művelődési központ kiállítótermében . várja a művészbarátokat — kulcsár — tálya lenne a ruhaipari szak- középiskolának. A mozgalmi és gazdasági vezetésnek pedig bátrabban kell bizalmat elő­legeznie minden üzemben korábbinál nagyobb összeget azoknak a munkásnőknek, fordítanak ^ a nagycsaládosok akik jelenleg is szakközépis- megsegítésére. ^ Például a Sál- kólákban és gimnáziumokban gótarjáni Kohászati Üzemek- végzik tanulmányaikat, ben évenként százezer, a A téves szemléletek leküz- ZIM-ben negyvenezer, az öb- déséhez a nőknek is aktívabb­lösüveggyárban 30 ezer forin tot stb. Az üzemek saját üdü­lőikben évente több mint két­ezer gyermeket üdültetnek. Az nak kell lenniük. Bátrabban kell szólniuk az üzemi de­mokrácia különböző fórumain. Tudja minden dolgozó nő. lyekkel támogatják családos anyákat. fejlesztése üzemekben a szakszervezeti hogy csakis szorgalmas, fő­bizottságok különböző segé- gyelmezett, lelkiismeretes a nagy- munka eredményeként való­síthatók meg a tervekben A ....____ '__,_1, megfogalmazott feladatok, A gyermekintézmények amelyek a dolgozó nők éiet­és munkakörülményeit köny- nyítik meg. A tanácsok által tervezett n . Ä ,, 1010 óvodai férőhelybővítéssel Q“i”3”yOZOlt sem lehet a tervidőszakban a ere rím én vele jogos igényeket kielégíteni. A közös gondok enyhítésére a Az eddlgl eredmények biz- társadainru összefogás szép tatóak. Megyénkben két év óta példáival találkozunk Balassa- tö5b gyakorlatl intézkedés gyarmaton^ _ Szecsenyben, _ a történt a dolgozó nők érdeké- retsági ^ jarasban es Paszton. ben, mint korábban egy évti- Itt az üzemek jelentős anyagi zed ftlatt. Tovabbra is feladat támogatást adnak a tanács- a határozat végrehajtásának "vodT“k ePltesehez és folyamatos ellenőrzése, segíté- bővítésehez. Legnagyobbak a gondjaink Salgótarjánban és a salgótarjáni járásban. Az üzemekben kedvező fo­lyamat kezdődött el a nődol­gozók szakmunkássá képzésé­ben. Különösen jellemző ez a nőket nagyobb számban fog­se, számon kérése. Feladat a közvélemény formálása, a nők egyenjogúságának marxista propagálása, a helyes szemlé­let kialakítása. Bodor Lászlóné. az SZMT nőfelelőse NÓGRÁD - 1972. április 23., vasárnap t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom