Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Salgótarján jobb ellátásáért

A Bncs megyei Tiszakécské ől rendszeresen és nagy mennyiségben szállít árut a salgótarjáni piacra a Béke Termelőszövetkezet. Az elmúlt évben egymillió forint értékű zöldárut és baromfit értékesített a salgótarjáni piacon. Képünkön: a 120 vagonos hűtő- házból szállításra készítik elő a tarjáni piacra a húsvéti rozmaring almát

A hatezerholdas ga d-sógnnk nagy !■ 'ű gyű íöksöse, szőlője és kertészeié van. Csak fóliasátrakból 18 holdon nevelnek primőr árut. Háromszázezer fej salátát adtak el a me! eg vízzel fütött fóliasátrakból. A salgótarjáni piacra is innen kerül az áru, ezenkívül számos nyugat európai őrs 'gbnn ismert a termék

A sa!g jta.júni húsé'' itüsiioz is ho ’'járul a tsz. Ken iszeres. nagyobb mennyiségű baromfit küld a tarjáni piacra. Nemcsak saját árudájukat látják el, hanem más szövetkezeti ára-'aknait szállítottak az elmúlt évben. Ezek a csirkék a húsvéti ünnepi asztalra kerülnek

Koppé ny György képriportja

Munkások a bérekről, a megélhetésről

Memzetiszvnű és piros zászlókkal...

Újsághír: a Tanácsköztársaság évfordulóján a megye 12 üzemé- ,ben 550 taggal megalakult a KISZ.

(Nógrádi Népújság 1957. március 23.)

— Az acélárugyári kultúrott- honban találkoztunk. Meghívót kapott a MAF1SZ mind a 140 tagja. Eljött 30, vagy 40. Pontosan erre már nem emlékszem. Az úgynevezett kisszínpados teremben felolvastuk az MSZMP KB felhívását. Novák István elnökölt, ö a párt és a fiatalok kapcsolatáról, Krenács Rezső a KISZ feladatáról beszélt. Célkitűzésünk is volt: megnyerni a fiatalokat, minden üzemben létrehozni az alapszervezeteket Kezdetben hat alapszervünk volt. Az öntödéknél, a Kovácsológyárban, a huzalműben, a hengerműben és a nagyirodán.

— A kilenctagú vb-ben ott dolgozott Lorkó Jolán, Demény László, Polaneczki Gizella, Schré- ter István, Vonsik József.

— Fontosnak tartottuk a lapterjesztést. Hetenként 300 példányt adtunk el a KISZ lapjából. A lapot nemcsak a fiatalok, az idősebbek is vásárolták és olvasták. Az első jelentős megmozdulás hazánk felszabadulásának ünnepére történt. Ekkor 200-an jöttünk össze. A gyárkapunál gyülekeztünk, külön vonultunk fel. Nem volt még jelvényünk. Nemzetiszínű és piros zászlókat vittünk. A menet élén egy felirat volt, rajta ez állt: KISZ.

— A tizenöt éves évfordulóra legalább annyi alapitó tag jött össze, mint amennyi ifista. Jól éreztük magunkat. Beszélgettünk, felelevenítettük az emlékeket. Erre a találkozóra azok is eljöttek, akik már nem a gyárban dolgoznak, de az alapításkor még itt voltak. Ezekről az alapító tagokról elmondhatom, hogy szívesen segítenek most is a fiataloknak, ha kérik őket. A kapcsolatom nekem sem szakadt meg, mert párt-vb-tag vagyok, és az a feladatom, hogy patronáljam a KISZ-t.

(Elmondta: Papanitz Sándor,

aki 1957-ben mint kovácsológy lakatos, 26 évesen az acélóra gyári nagyüzemi KISZ titkára volt.)

Sz. L.

Negyedik ötéves tervünk alapvető feladatként szabja meg, hogy a lakosság életszínvonala tovább javuljon. Különösen fontos a munkásosztály helyzetének további javítása. Most nem a statisztikai adatokat vizsgáltuk, hanem a kohászati üzemek kovácsoló gyárrészlegének munkásaival beszélgettünk a bérekről és a megél hetesről.

Csonka Béla betanított munkás a B-üzemben.

— Átlagosan 2300—2500 forint között keresek havonta. Ezért a pénzért nagyon meg kell dolgozná. Van rosszabb és álcád jobban fizető munka. Az utóbbi három évben nem nőtt a bérem, 1968-ban is ennyit kerestem. Nem a bér kevés, a piac lett nagyon drága. Ezt azóta érezzük, amióta Nagylócról Salgótarjánba költöztünk. Itt lakást vettem, havonként 480 forint az OTP- törlesztás. Három gyerek van, egy idő óta az asszony sem dolgozik, mert beteges. Az elmúl hónapban a nagyobbik lányomat felvették hatórásnak. Nagyon drága a piac, sok a levonás. Nagyon nehéz a megélhetés. ..

Gál László láájtoló, B-üzem.

— Harmincnégy éves vagyok, tizenkét éve dolgozom a gyárban. Csit-árról járok be naponta. Elégedett vagyok a keresettel. Különösen 1968- tól, az új mechanizmus bevezetése óta nőtt a bér. Az idén is javult, a nyereségrészesedésem is több volt.

— Az árak, a megélhetés? Ezen egy kicsit gondolkodni kell. Hogy is mondjam? Baj. hogy az építőanyagárak drágultak. Építkeztünk, mert az apósom háza régi, kis épület volt. Most már nagy ablakok, új ajtók vannak rajta, magasabb lett a ház és új a kerítés is. Belekerült vagy százezer forintba és ma is sokat dolgoztunk rajta. Az a szerencse. hogy özvegy apósom jól bírja magát, a tsz-ben ■dolgozik. A háztájiban és

' ben megterem a lesszük- r.’resebb. Fe’o'Vem eomdos- a családról. A két fid nő. Ha szorgalmasak lesznek,

taníttatni szeretném őket.

Egyelőre az a baj, hogy a motoromra egyszerre csak az egyik gyereket tudom felül- tetná. Ok már az autót nézegetik, nekik talán már Zsigulijuk lesz. Ha még bírok, szívesen segítek. Az a fontos, hogy rendes ember legyen belőlük.

Buda Ferenc, a B.-üzem 51

éves főművezetője.

— Tizenöt évvel ezelőtt az apósom házában laktunk, hat gyerekkel szoba-konyhás lakásban. Amikor 34 éves voltam, és gépen dolgoztam, mint most Gál László, legfőbb vágyam az volt, hogy az apósom házához egy szobát hozzáragaszthassunk. Ott lakunk ma is. Házra nem telt, de három fiamat ki taníttattam, a lányom férjhez ment, két iskolás gyerek van még a családban. A sok lakásigénylő között jó besorolást kaptam, ezért bizakodunk, hogy az újjáépülő Salgótarjánban hamarosan nekünk is szép lakásunk lesz.

Németh László, az A-üzem

29 éves munkása.

— Tizenöt éve, jóformán gyerekkoromban kezdtem a gyárban. Szakmám nincs, segítő vagyok, de sok mindent megtanultam itt és szeretek dolgozni. Három-négy éve a keresetem 2500—2600 forint volt. Mostanában 2700—2800. Az elmúlt évre különösen nem panaszkodhatom. Nagy melegben sokat kell dolgozni, de ha többet teljesítünk, többet fizetnek. Zabaron lakunk, a feleségem az állami gazdaságban dolgozik, átlagosan 1400 forintot keres. És 400

Csonka Béla 2. betanított m.

Gaál László 3. sajtoló Németh László 3. segítő Bódi Józscfné sorjázó Kajzinger József hasse! Uov. Oláh Béla 13. melegítő Rigó Antal segítő Fülöp Sándor 4. melegítő

négyszögöles földet kap. Gyerekünk nincs, megterem ami kettőnknek kell. A kenyeret, ruhaneműt mi is a boltban, vásároljuk. Jobban boldogulnánk, ha nem emelkednének az árak. Építkezni kezdtünk, kétszoba-konyhás lakásra gyűjtünk. Az anyag nagyobb része mar megvan, igaz a pénzünk is fogytán. Felépítjük a házat, csak a kereset és a megélhetés legalább így maradjon.

*

Halász Árpád, a gyárrészleg főmérnöke és Molnár Béla számvitelvezető elmondta, hogy a kovácsoló termelése az előző évihez képest 113 százalékkal, a termelékenység 123,4 százalékkal nőtt és a korábbi éveknél több nyereségeit értek el. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy növekedtek a keresetek, év közben az üzemben 256 ezer forint nyereségelőleget fizettek ki. A bérek alakulását kedvezőnek tartják. A több bér nagyobb alkalmait adott a differenciálásra. De ezzel a vezetők nem lehetnek elégedettek, mert a nagy melegben nehéz munkát végző munkások átlagosan csak háromnégy százalékkal keresnek többet a kedvezőbb körülmények között dolgozó társaiknál.

Most a munkások és közvetlen vezetőik mondták el véleményüket. Ehhez az újságíró nem fűz megiegyzése- ket, csupán a bérosztály hivatalos kimutatását ismerteti a bruttó bérek utóbbi hároméves alakulásáról.

éves bruttó kereset

1969.

1970.

1971.

25 818

26 085

22 954

32 430

35 050

39 431

25 897

26 527

32 212

24 045

22161

24 361

33 584

38 400

38 536

18 196

20 950

23 344

24 ?01

26 126

32 161

26 397

26 864

28 394

Berek és

Következik:

életkörülmények.

F. L.

név beosztás

!

Dr. Bencze Barna fehzóla’ása a tsz kongresszusán

éé ^ •** Cl

oiled

Ifc.’

c;

sÍéF'' É&"©Ia.f<ü«£

TT.

A termelőszövetkezetek j esszur-án szót kapott és felszólalt dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke, megyénk egyik küldötte. Felszólalását kivonatosan az alábbiakban közöljük:

— A feladatok sokirányú" á- ga és nehézségeinek súlyosbodása ellenére megyénk mező- gazdaságában nagyarányú fejődést tapasztalunk. Az életínvonal a párt politikai bányelveinek megfelelően nőtt, esetenként ennél nagyobb arányban is. Tovább erősödött a termelőszövetkezeti önkormányzat, terebélyesedett a demokratizmus, melyeket a tu- atformálás előrehaladása kí- ;ér, )

— Az elmúlt évek során ■zámos negatív jelenség, el- entmondás keletkezett közös gazdaságainkban, amelynek a .elismerése és megoldása alap- /ető feladatunk. Ezekről részletesebben is szólni kívánok, mert megyénkben a 73 száza- 'ákos mértékű kedvezőtlen .ermőhelyi adottság miatt még

vetelt szocialista államunktól

is és közös gazdaságainktól is.

ciélezettebb formában jelent- Az ide befektetett saját erő iteznek, különösen a tokesze- forr£s és hitelvonzat, az össz- gény es biztonsági alappa alig bekerülés 45_47 százalékát te- endelkezo termeloszovetkeze- szi ki Azok az üzemeink, me- „ein Den. iyek 300, vagy ennél nagyobb

Részletezte az ellentmondó- férőhelyszámú korszerűsített ■;okat, majd állattenyésztésünk tehenészeti telepet létesítettek, helyzetéről a következőket 3—5 millió forintos hitelterhet mondta: vállaltak magukra.

— Nógrád megyében nagy Ezek visszafizetése a 3—4 hagyományai vannak a éves hitellejárati időt figye- szarvasmarha-tenyésztésnek. lembe véve, aránylag magas \z elmúlt évek során olyan fejlesztési alapképzést tesz intézkedések realizálódtak, szükségessé, melyet a szövetsziilt. A hiányzók befejezésére aligha kerül sor a következő középtávú időszakban, mert ezek a termelőszövetkezetek a szanálási behatároltság miatt beruházásokban korlátozottak.

A szarvasmarha-férőhelyek gondja, amely forrás hiányá- korszerűsítésére irányuló tő- ban ugyancsak korlátozottan rekvéseink közös gazdaságaink valósulhat meg. A megyénkben

zetek között ezeket a közös gazdaságokat találjuk elsősorban.

A még szanálásra nem került termelőszövetkezeteknél is hasonló helyzet van kialakulóban a szarvasmarha-férőhelyek bővítőre miatt, és félő, hogy előbb-utóbb a szanálás sorsára jutnak. Ezt az ellentmondást megítélésünk szerint, árpolitikai változtatásokkal, mérsékeltebb elvonási és kedvezőbb dotációs politikával lehetne feloldani. A még jelenleg is nagy mértékű hitelte- herrel bíró gazdaságokat esetenként preferált elbírálással kellene illetni. Ismételten felvetődhet a hitelek elengedésének, illetve a középtávú hitelek hosszú távúra történő változtatásának gondolata. A jelenlegi szanálási eljárások pénzügyi rendezésénél az ilyen jellegű fejlesztési alaphiányt már konkrétan, egyedi elbírálással lenne célszerű rendezni. A szarvasmarha-ágazat nyereségrátájának növelése érdekében kormányzatunk és szaktárcánk már több fontos intézkedést tett. Ennek ellenére nagyon alacsonynak tartjuk még napjainkban is a tehenészeti ágazathoz kapcsolt nyereséget. Nógrád megyében a dotációs juttatásokat is figyelembe véve veszteséges a szarvasmarha-tenyésztés, -tartás ágazata.

Ezen túlmenően jelentkezik a már meglevő sz kosított tehenészeti telepek feltöltésének

teherbíró- képességeit erősen meghaladta. A megtérülési viszonyok e beruházásoknál a leglassúbbak, mert politikai tényezők is közrejátszanak Ellevő, mintegy 520 szabad, szakosított tehénférőhelyet csak hosszú lejáratú és lehetőleg kamatmentes hitellel tudnánk rövid időn belül betelepíteni.

kezeti jövedelem alig fedez. Egyéb fejlesztésre, bővítésre ezek a gazdaságok anyagi forrás hiányában nem is gondolhatnak. Tizenöt szakosított hely-ellátottságának mérté- szarvasmarhatelep megépíté- :. Ezen célok valóra váltása sét kezdtük meg, amelyből jelentős anyagi áldozatot kő- napjainkig 11 teljesen elkéaaelyek nyomán 62 százalékos nértékűre nőtt a korszerű zarvasmarha-f érőhelyek ará- aya. Ezt meghaladóan nőtt a ahénállomány korszerűbb fémondhatjuk, hogy az itt ke- Erre saját erőből csak hosz- letkező nettó jövedelem még a szabb távon — négy-öt év

hitelek kamatainak visszafizetését sem teszik lehetővé. Nem véletlen, hogy az elmúlt két év során szanált termelőszövetkemúlva — nyílna lehetőség, ami a tehénállomány mennyiségi és minőségi fejlesztésére irányuló program sikerét veszélyeztetné.

r

NÓGRÁD — 1972. április 1., szombat