Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Munkásélet és -művelődés Pásztói lakatos a Lilla-ciklusrói Juhász Józ£“f, az ÜM szerszám- és készülékgyárának KISZ-titkára, lakatos. Pásztón, közel lakik az üzemhez. Reggelenként hat óra előtt öt perccel már a pad mellett áll. — Nem akarok utolsónak bejönni — mondja. — Meg aztán kialakulóban van egyfajta verseny, anélkül, hogy hivatalosan bárki is meghirdette volna, sietünk be az üzembe, inkább pár perccel előbb jön be a brigád, mint fél perccel később. Fél három után, ha valami teendő adó- oik a KISZ-ben, még itt maradok. Bizony, gyakran kerül erre sor, de szívesen csinálom. Ha hazamegyek, ellátom a jószágot. Csirke, nyúl, disznó van a ház körül. Juhász József egyébként új házban lakik. Saját ház. Három szoba, konyha, fürdőszoba, kamra, előszoba, 1970-ben lett kész. Addig a szülőknél laktak. Van egy kislányuk, hároméves. A ház elkészült, de még nincs hiánytalanul berendezve, lassacskán kerülhet csak sor erre is. Egy szobát rendeztek be eddig, világos, modern bútorral. Rádió, televízió van. Először is parkettázni szeretnének, s csak utána jöhet a többi bútor. A háztartás gépesítését is fokozatosan oldják meg, mosógép, hűtőgép már van. A kiskert Juhász József mindene, krumpli, zöldség terem benne a ház körül, de nemcsak ezért a „közvetlen” haszonért szereti. A kert sok munkát ad, de felüdülést is jelent az ipari munka után. A Népszabadság, a Képes Űjság, a Családi Lap és a Pártélet jár Juhászékhoz. — Ha van időm, munka után, először a külpolitikai jellegű cikkeket, s a rövid híreket olvasom el a lapokból — mondja a fiatalember. — A tévét este a híradótól nézzük, a történelmi filmeket kedvelem. Moziba nem járunk, időnk se igen lenne rá. Színházba megyünk, ide Pásztóra, a Lovász József Művelődési Központba jár a Déryné Színház, amit hoznak, megnézzük. Választék nemigen van, de nagyjából kielégít ez a színházi program. Körülbelül 20— 25 verseskötetem van, fiatalabb koromban próbálkoztam versírással is, ezt abbahagytam, de a verseket továbbra is nagyon szeretem, szívesen olvasok költőket. — Kedvencek? — Nincs kimondottan kedves költőm, általában sok költőt és sok verset szeretek, Petőfit, Vörösmartyt szívesen olvasom, de csodálatosnak tartom Csokonai Lilla-ciklusát is, s még sorolhatnám. Egyébként másodikos gimnazista vagyok, levelező tagozaton. — Miért végzi a középiskolát? — Sok mindenre kíváncsi vagyok az életben, az emberekre, a világra, talán valamit segít ez az iskola abban, hogy általános műveltségemet növelhessem. A fizika, a matematika a legnehezebb számomra, s bizony az időm is kevés. Jó lenne, ha például több időm jutna olvasni, de ez csak remény. Egyébként szeretném, ha a kislányom többre vinné, mint én. Én úgy kerültem a szakmába, ahogy más fiatalok is gyakran ... Szakmát kellett tanulni, s az apám ide íratott. A kistere- nyei fűtőházban bemutatott egy zord, magas embernek — apám maga is vasutas volt —, s azt mondta, ő lesz a főnököd. Szolnokon kezdtem tanulni a szakmát. — Mi szeretett volna lenni? — Gépkocsivezető. De most már nem bánom, hogy lakatos lettem. Megszerettem ezt, s boldogulni tudok vele. Jön a tavasz, minden vasárnapra lesz program, apámnak van egy kis szőlője, azt kell rendbe tenni. Apám kórházban van, vasárnap bizony már meg kell kezdeni a kapálást. Aztán meg a szüleim építkeznek, ott is segíteni kell. T. E. Mire költik a kulturális alapot? Vizsgálatot végez a népi ellenőrzés Sok millió forintra tehető az az összeg,, amelyet a megye vállalatai és szövetkezetei kulturális célokra használnak fel évenként. Az erre szánt pénz felhasználása igen széles körű. Ebből telik a vállalati rendezvények, ünnepségek, kirándulások, tapasztalatcserék költségeire, a sportkörök, művelődési házak, klubok, könyvtárak támogatására, a dolgozók kulturális nevelését, szórakozását szolgáló felszerelések, eszközök vásárlására. A megyei és négy járási Népi Ellenőrzési Bizottság most kezdődő vizsgálata elsősorban arra keres választ, hogy a közművelődési célokra tartalékolt pénz felhasználásában hogyan érvényesül az összehangoltság és a célszerű takarékosság. A művelődésre szánt forintokat úgy használták-e fel a vállalatok és szövetkezetek, hogy azzal — a lehetőségekhez mérten — valóban hozzájárultak dolgozóik igényeinek kielégítéséhez? Vagy kisebbnagyobb részben olyan célokra fordították, amelyek nem tartoznak szorosan a kulturá-. lis-művelődési feladatokhoz. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hat esztendővel ezelőtt már végzett egy igen széles körű vizsgálatot, hasonló témakörben. Az akkori vizsgálat több negatívumot tárt fel a vállalati és szövetkezeti kulturális pénzalapok felhasználása tekintetében. Az összehangolás teljes mellőzésével használták fel a pénzt és nem volt ritka az sem, hogy másra költötték. A mezőgazdasági szövetkezetekben a kulturális alap jelentős részét reprezentációra fordították. Ugyanakkor kevesebbet költöttek ismeretterjesztésre, könyvek, folyóiratok vásárlására, művelődési intézmények támogatására. A most induló vizsgálat arra iS választ keres, hogy változott-e és mennyiben a 6 évvel ezelőtti helyzet. A vállalatoktól és szövetkezetektől a Népi Ellenőrzési Bi- :ottság előzetes tájékoztatást kért a kulturális alap összegére és felhasználsára vonatkozóan. Csupán az adatok alapján, a körülmények alapos mérlegelése nélkül nem lenne indokolt már most véleményt alkotni. Mégsem hagyható szó nélkül — ez már most is látható —, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a kulturális alap nagy részét, sok esetben hetven-nyolcvan százalékát, kirándulásra, külföldi utak költségeire fordítják. A korszerű módszerek megismerését kétségkívül elősegíthetik a tapasztalatcserék és tanulmányutak. Az viszont már vitatható, indokolt-e, hogv tanulmányutakra rendszerint csak vezetők és szakemberek mennek? Helytelen, ha sok ezer forintot felemésztő külföldi út csak olyan tapasztalatokkal zárul, melyet a résztvevők nem tartanak szükségesnek a szövetkezet dolgozóival ismertetni. Tari János megyei NEB Brigádok tál'alá, „Kell «ai a jó könyv u Klagyivik testvérek A vörös hajú, szeplőis, halk szavú kislány, nem akarta elhinni a zsürielrúik szavait: a hetedik osztályosok kategóriájából megyei első Klagyivik Mária, Szécsény. Hosszú másodpercek telték el míg felfogta, hogy nem álmodik, hanem igaz. ö, a pösténypusztai kislány megnyerte a megyei tanulmányi versenyt. Arca, lelke örült a szép sikernek. Hazafelé az autóbuszon százszor és százszor átgondolta a délelőtt eseményeit, azt, hogy mit is mond otthon szüleinek. Aztán mint ilyenkor lenni szokott, kipirult arccal, tágra, nyílt szemekkel csak ennyit tudott mondani: „Első lettem.” Édesapja, aki a bányagépgyárból ment nyugdíjba, nem akart hinni kislányának, de a Marika arcára írt öröm, a kezében lapuló könyv bizonyított. Az anyu csak este értesült a hírről, mikor a termelőszövetkezetből hazatért. Az egész napi munkában a határban elfáradt, de most mégis úgy dukál, hogy ünnepi vacsora kerüljön az asztalra, Marika kedvenc étele. — Nagyon boldogok vagyunk — mesélte a vékony, ősz hajú, főkötősédesanya.— Arra gondolni sem mertünk, hogy a mi kislányunk lesz az első. Másnap Marika volt a sztár az iskolában. Osztálytársak, barátnői csókolták és gratuláltak a szép sikerhez. — Gondoltad a verseny előtt, hogy így fog végződni? — Nem számítottam rá. Igaz. tanárnőmmel, Kollár Istvánnéval nagyon sok feladatot megoldottunk, neki köszönhetem, hogy első lettem. — Kedvenc tárgyad? — Matematika, kémia, fizika. — Jövőre is indulsz a nyolcadikosok mezőnyében ? — Igen. Csak még kémiából is elindulok. Ugyanis vegyész szeretnék lenni. * Bátyja, mikor értesült az eredményről, a gratuláció mellé hozzátette: — Jó neked. Ugyanis ő két nap múlva mint járási győztes, a nyolcadik osztályosok kémavensenyén vett részt. A szemüveges, tudós megjelenésű kisfiúnak nehéz napja volt március 21-én. Reggel 8 órától felvételizett a Bolyai Gimnázium kémia tagozatára, tíz órától pedig a megyei versenyen vett részt. Jancsit sem akármilyen fából faragták, igaz, nem érte el a húga teljesítményét, de nincs mit szégyenkeznie a negyedik hely miatt. Kedvenc tárgya természetesen a kémia. Régen dédelgetett vágya, hogy vegyész lesz. A Klagyivik -testvérek Pös- ténypusztáról járnak be a b/.écsényi Mikszáth -iskolába. A szép sikernek egy kicsit örülnek a pusztaiak is, mert lám, nemcsak városban, de a pusztán is születhetnek szívet és lelket melengető szép eredmények. Szenográdi Ferenc Jelenet a „Bonivur szíve” című film I. részéből, a Tv április 1-i, szombati műsorából 4 NÖGRÁD — 1972. április 1.» szom bot Külföldön a gimnazisták A rétsági gimnázium tanulói közül mór többen jártak külföldön. Kirándulásaikat a szomszédos szocialista országokba szervezték, elsősorban tanulmányi jelleggel. Egy-egy ilyen utazást alapos előkészítés előz meg, amit a tanárok és diákok együttes erővel végeznek. Ezúttal a harmadik B. osztály az NDK-ba látogat. Eddig csak hazai kirándulásokat tettek. Így többek között felkeresték Szegedet és Pécset. Az NDK-ban április 9—19-ig lesznek távol, programjuk változatos; ellátogatnak a drezdai képtárba, városnézésen vesznek részt Lipcsében. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialista brigádjai elkészítették az 1972-es esztendőre szóló brigádvállalásaikat. Művelődési központunk segítségnyújtásul a kulturális vállalásokhoz egy kis füzetet adott ki „Szocialista brigádoknak ajánljuk” címmel, amely vállalási javaslatokat tartalmaz a művelődés különböző területéről. Ezek között szerepelt a „Kell a jó könyv” olvasópályázat is, melyet a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Írók Szövetségével, a KISZ-szel, a SZOT-tal, a Hazafias Népfronttal, a Művelődésügyi és Munkaügyi Minisztériummal, kiadó- és terjesztővállalatokkal közösen hirdetett meg. A brigádok egyénileg vagy csoportosan vállalhatják, hogy a pályázatban szereplő negyvenhárom könyv közül hat művet elolvasnak és válaszolnak a művel kapcsolatos három-három kérdésre, örömmel tapasztaltuk, hogy üzemünkben a vártnál is több szocialista brigádnál szerepel kulturális vállalásként a „Kell a jó könyv” olvasómozgalomban való részvétel. Bekapcsolódott a mozgalomba a Komarov brigád, a Kállai Éva és a József Attila brigád, továbbá a Zója brigád, a kovácsológyári villanyszerelők csoportja és a DEXION- üzem szocialista brigádja. Az ajánlott művek közül legnépszerűbbek Solohov: Emberi sors, Mindlin: A nagykövet asszonya, Turgenyev: Első szerelem, Tyitov—Zlobin: Elfogni élve, vagy ho&tan, Puskin: A kapitány lánya c. könyvek. Könyvtárunk egy-egy brigádnál az ajánlott művekből könyvismertetőket is tart. Előfordul, hogy egyik brigád a másiknak adja át a jó kezdeményezést. Így néhány helyen, mint a Ruttkai brigád, Sugár István: 10. Megjelentem majd Fáy Uramnak, nem remélvén, hogy ebben, melyet meggátolni nem áll hatalmában, legkisebbet is ellenkezne. Hogyha pedig továbbra is valaki ezen állapotban ellene kívánna állani, alázatosan Kérem a Mélitóságos Grófot Méltóztasson ... engem bölcs tanácsával segíteni, és ezen dolgot kegyesen jövendőbéli atyám, az kívánt végre hajtani. Nincs az az Ember, aki ezen feltett szándékomat meggátolhassa. ..” Levele végén pedig arra kéri Dőry grófot, hogy most már ő járjon közben az egri püspöknél „az dolognak kívánt véginek elérésére”. Dőry Gábor jól ösmeri gróf Eszterházy Károly püspököt. Így hát augusztus 13-án ő is tollat ragad, hogy kieszközölje leánya esküvőjének mielőbbi megtartását. „.. .Meg nem foghatom mostan, mi nagyot vétettem, vagy én, vagy is leányom Excellen- tiád ellen, hogy mostan... a hirdetést tilalmazza Excellen- tiád, és így ezáltal a házasságban is akadály vagyon, melyet mindazonáltal mostan is hozzám írt levelében sürget a Gróf Buttier... alázatossan esedezünk, a szokott hirdetést tovább ne tilalmazza Excel- lentiád, annyival is inkább, hogy ... így en.nek halasztha- tása kisebbségünkre vagyon.” A püspök nem várat sokáig magára válaszával. „Hogy Gróf ButtLemek.., kívánságát nem teljesítettem sem bosszúságból nem esett, sem egyéb okbul, hanem, hogy valamint más dolgokban, úgy ebben is a jó rendet akartam megtartani... vagyon is csak curátora (gondnoka) ... attya, annya nem lévén, ily- lyentén dolgokban annak tanácsával éljen! Ugyanazért is várom, hogy szándékát curá- torának jelentse és attul írásban hozza nékem, ha tanácsosnak s lehetségesnek ítélné e mostanában ez házasságot...” Az öreg Dőry természetesen mélységesen elégedetlen a püspök válaszával, s újabb levéllel ostromolja az egyházfőt. „.. .Szabadok lévén mind ketten, sem Anyaszentegyház, sem országunk törvényei meg nem gátolhatják ezen házasságot. .. Ha ezen dolog továbbra haladna, mindnyájunknak gyalázatára lenne...” Az aszkétikus szigorúságé Eszterházyt felháborítja a követelődző hatig, s a maga finoman csiszolt stílusában, megadja a két grófnak a magáét. Dőiy Gábornak imigyen: „.. .Az a fenyegetés pedig, hogy azon ifjú Gróf és az Kisasszony, ha mostanában öszve nem adattathatnak, valamely illetlenségre találnának fakadni, éppen illetlen, és tülem váratlan volt. Meg a Méltóságos Urnák akár kereszténységéiül, akár okosságától többet remélhettem, mintsem, hogy Gyermekére, és háza népére jobban ne tudjon vigyázni, és hogy rosszra ne vetemedjenek, jobb fenyítékben ne tudja tartani őket. Valóban, ha ez megtörténne... az lenne gyalázatjára nem csak az ifjaknak, hanem még az Méltóságos Grófnak is és egész házának. De abbul, hogy a curator híre nélkül most mingyárt az házasság amazoknak meg nem engedtetik. ,. rninémü gyalázat következhessen? Én nem látom, annyival is inkább, hogy soha sem volt mondva, hogy ezen házasság meg nem engedtetik, hanem csak, hogy az illendőség megtartasson,. A fiatal Buttlert pedig még keményebben megleckézteti a püspök-főispán, mondván, hogy „most kintelen vagyok kimondani, hogy pennáját elébb vakarja meg, minekelőt- te nékem akar írni... Mostan pedig én előbbi rendelésemhez tartván magamat, nem ítélem méltónak, hogy sokat írjak...” Buttier és Dőry tűvé tesznek Fáy után négy vármegyét is. Végre-valahára Gesztely- ben bukkannak rá. A fiatal erdőtelki gróf gondnoka túlzottan elsietettnek, korainak találja a házasságot, s úgy véli, hogy mindenképpen tanácsos lesz. ha azzal a fiatalok még kerek két esztendőt várnak. Nagy bosszúsan térnek meg a férfiak Girincsre. De alig fújja ki magát János gróf máris pennát és papirost vesz elő, s levélben ismétli meg gondnoka előtt kérését. ......Kívánom Consiliarius ( tanácsos) Urnák tudtára adni, hogy oly ellökéllett szándékom gróf Dőry Katalint élt November 7. brigád, már pótvállalásként szerepel a mozgalomban való részvéttel. A „Kell a jó könyv” olvasópályázat amellett, hogy rangos kulturális vállalása lehet egy brigádnak, lehetőséget nyújt arra is, hogy a brigád pályázati lapjai reszt vegyenek azon az 1972. decemberében megrendezendő nyilvános sorsoláson, ahol többek között egy Zsiguli személygépkocsit, egy- és kétszemélyes moszkvai, leningrádi társasutazást, továbbá értékes pénz-, tárgy- és könyvjutalmakat sorsolnak ki. Az olvasómozgalommal kapcsolatban gyakran keresik meg brigádjaink személyesen, vagy telefonon könyvtárunkat, s mi minden segítséget megadunk ehhez a szép és nemes, olvasást és irodalmat népszerűsítő mozgalomhoz. Vonsik Ernőné könyvtárvezető venni, hogy attul se tanács, 6e erő, sem adomány, se gazdaság, se szépség el nem vonhat. Consiliarius Uram! Ez nem hirtelen dolog, majdnem egy esztendeje, hogy fontolom, s lelkem üdvösségére... találom. .. Méltóztasson ő Excel- lentiájánál (ti. az egri püspöknél) magát imterponálni (közbevetni), hogy oly erőszakossá«. a dolog ne hátráltassák, hanem mentül elébb öszveadassunk, mivel én Gi-, rincsrül egy lépést sem teszek, míg egy vagy más módon öszve nem szövetkezte- tünik.. A rejtélyes okbul sürgető esküvő ügyében Buttier jelentős segítséget kap erdőtelki plébánosától, Szendrői Kovách Ferenc személyében. A következő nap, melyen Eszterházy keményen megleckéatető levelét megírja, az erdőtelki pap ismét bekocsizik Egerbe, hogy most már személyesen járja ki az ügyet a püspöki udvarban. De Makay Antal kanonok úr is csak a fejét rázza: tartsa csak magát az egyházfői rendelkezésekhez! Jómaga pedig azt tanácsolja levelében János grófnak, hogy „bízza Nagyságod az üdőnek várakozására egy keveset mostani állapotját, reményiem megor- vosoltatik. Mert tellyes reménységem vagyon ugyan abban, hogy azon Drága Kisasz- szonyka, aki oly nagy buzgó szeretettel viseltetik Nagyságodhoz. továbbá is megtartja híven Nagyságodhoz való sze- retetét, és enged Nagyságodnak azon Kisasszonyka. s mindpedig ö Nagyságok Kedves Szülei, egy kévés üdőt, hogy addig... csendességre a dolog lépvén, szerencsésen jövendőben öszvekerülhessemek, nékünk örömönkre...” {Folytatjuk)
