Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

Korszerű csomagolás FeBbeesiilhefietlen segítség, ha... A salgótarjáni öblösüveggyárban megkezdték az üvegáruk korszerű csomagolását. Első­ként a Pécskő elnevezésű vizespohárkészlet kerül forgalomba ízlésesen csomagolva Koppány György felvétele Sluuka* és üzemszervezés Tartalékok művezetői — Mindennap háromszor Legalább négy ember nevét — Igaza van a főmérnök­zörget, hol cső, hol bakelit, felsorolhatnám, akit a for- nek. Van annyi tartalék, ta- gumialkatrész, vagy éppen gácsolástól a hegesztőgépig Ián több is, amit ki lehetne görgőagy kell. A havi gyártási bárhova állíthatnék. Ennél aknázni. Mi kellene hozzá? programot tíz nappal előbb még többen vannak akik va- Mindenekelőtt jó anyagellá- megkapja. Ugyanakkor meg- lamennyi gépen egyformán tás. Az azonos méretű görgők- kapja a darabolórészleg is. tudnak dolgozni. Mindezt bői jobban össze kellene ír- Az ütemet már ők beszélik azért mondom el, hogy a rész- ni a megrendelést, ha nagyobb meg, mi kell korábban és mi leg önállóságáról, légköréről szériában gyártunk, kevesebb ér rá képet kapjon — mondta. a gépállás. Állítom, ha a bel­Ezt Máté Sándor, a zagyva- .jaVÍtanl *Ud‘ pálíalvi bányagépgyár termeié- ^a.?.k^Jfr,u * ““ff“ si osztályvezetője mondta — A termelés, a munka ,rakt®:fí,’ _ el Ulefalvi Ivánról, a görgő- megszervezese már nem ilyen JííK,! üzem művezetőjéről. Tőle és egyszerű. Háromműszakos j^kaícé® 'S?ny;^elonk Németh Endre főmérnöktől gyártás folyik, ami biztosítja a a? k.t . SePeket tudom, hogy a művezető rész- gépkihasználást. De itt spéci­lege kulcsüzem. Az általuk ális gépek vannak, és hét ®^k.*r,orp°s ^®pe.1?de:ze?.®lkReI gyártott görgők 40 százalékát, gép munkáját összhangba kell 5? ki.csokk®n* néha többet, itt használják hozni. Van persze több gép ?~ma meg jelentos veszte­fel a szállítószalagok gyártá- is. A baj akkor kezdődik, ami- seglao- sánál. A többit alkatrészként kor valamelyik kulcsgép el- értékesítik. romlik. Ilyenkor torlódás ke­Az idén ián ezer különböző letkezik, a munkát mégis úgy Gyorsabb lenne a hiba el­mérem enrs )1 várnak ettől a kell szervezni, hogy ne legyen hántása. A munkaintenzitásban Segtőffmi a gyár tervé! kiesés. A gépek gyorsasága, nálunk nincs tartalék, de a ben 52 milliós árbevételt je- teljesítőképessége sem egyfor- £ ip,nf a ipfc7ám ötven és ma* 6y«rhoeszKoz-gazdalkoaas ja­negyven gépre, emberre - Sokféle méretben gyárt- a darabolóval való szabott műszaki normában juk a görgőket. Ideális lenne. m“d illefahd.° lián" műve dolgoznak. Vajon itt, műveze- ha nagyobb szériában gyárt- zet~ eíalvx Ivan müvé­től részleg szinten, ahol a hatnánk, kevesebbszer kellene * _ . . tervet valóra kell váltani, mi- átállni. Egyik gépen két óra bouo Janos lyen az önállóság, az üzem- elegendő az átállásra, de van és munkaszervezés? ahol két műszak is kell hoz­zá. Mindez azt bizonyítja, hogy ügyesen kell a termelést szer­— Lakatos voltam, majd vezni. MEO-s. Levelező úton gépész- A termeléshez rengeteg rak- technikusi oklevelet szereztem téri anyag, alkatrész, félkész 1964-ben. Hét éve vagyok itt éru kell. Januárban a görgő­művezető. Állítom, nálam job- agyellátás akadozott. A kotlá­ban nem ismeri az itt dolgozó szati üzemektől, ha beérkezett embereket senki. Van vitánk a gépkocsi, szinte megrohan- is a helyi társadalmi szer- tűk, és azonnal munkába vet- vekkel, a bizalmiakkal, a tűk. Márciusban, áprilisban a műhelybizottsággal. Jó is ez, bakelitfedelet vártuk több­mert a végén azért mindig kö- szőr is. A különböző méretű zös nevezőre jutunk. Jutalma- cs° s®m v°tt mindig időben zásnál és béremelésnél is ez biztosítva. Ilyenkor felszapo- van. Még eddig mindig érvé- rodik a félkész termék, zsúfolt- nyesült a közös javaslatunk, ságot okoz. A munkás dolgo- Vannak nődolgozóink is. Ok zik, mert helyet kell csinálnia, az idei béremelésnél többet Átrakja, forgatja az anyagot, kaptak, de megérdemlik. Ko- az idő a termelés számára rábban volt aránytalanság, elveszett. Most is 2700 darab Most már mondhatom, férfi, úgynevezett függesztett gör- nő a végzett munka arányú- gőt az udvaron tárolunk. Nincs ban, egyforrha a bérezésnél — még itt a hozzá szükséges mondja a művezető. lánc> emiatt nem tudjuk be­— A fegyelem? Általában fejezni. Időveszteség és feles­jó, de előfordul késés, bár leg- leges anyagmozgatás, amikor többször az autóbusz miatt. újra rnunkaba kell venni Akad vagy öt olyan fiatalem- mondja. bér, akire több időt, energiát Mielőtt a görgőüzembe men- tóell fordítani, mert néha-néha tem, a gyár főmérnöke úgy rászolgálnak a beszélgetésre, vélekedett, ha az objektív és Van, aki ért a szóból, de leg- szubjektív okokat számításba utóbb két esetben fegyelmire veszi, legalább 20 százalék is sor került. írásbeli figyel- termelésnövelési tartalék van a meztetést kaptak. Ez hasz- görgőüzemben, nált. Van aztán néhány olyan — Mennyi? — kérdez visz- munkatársam is, akinél ha sza a művezető amikor meg- rajtam múlna, nem ragaszkod- említem neki és a véleményét nék a 15 forintos plafon- kérem. Először elgondolkodik órabérhez. Többet adnék ne- azután a következőket rr.ond- kik, mert tudom, mit érnek. ja. NEM VOLNA rá szükség, ha nálunk a szerződéses fegyelmet minden üzem, gyár, vállalat betartaná, és azon fáradozna, hogyan tudná önzetlenül segíteni a másikat — mond­ta a napokban az egyik nagyüzem első szá­mú politikai vezetője, amikor a szocialista szerződések létéről, fontosságáról és hatásáról érdeklődtünk. Valóban, a szocialista szerződések kritikái egy régebb óta vájúdó gazdasági jelenségnek, amelyet máig sem sikerült száműzni közéle­tünkből. Ugyanakkor jó eszköz arra — ha ko­molyan vesszük a benne foglaltakat —, hogy egy-egy jó és fontos ügy szolgálata kapcsán elháruljanak azok a bürokratikus akadályok, amelyeket egyesek törvényeink, rendelkezé­seink mögé bújva mesterségesen a gyorsabb fejlődés elé állítanak. Mögöttük megtaláljuk a kényelmeskedőket, a Pató Pál módszerhez szokott személyeket vagy kisebb csoportokat A szocialista szerződésekben foglaltakat legtöbb helyen komolyan veszik az érdekel­tek. Ez vonatkozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a METALIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat KISZ-szervezetei, valamint a MÁV és a gyár szállítási részlege között ki­alakult szocialista munkakapcsolatokra Az öblösüveggyár, a EIM salgótarjáni gyárával, az ÉMÁSZ-szal a vízművel, a balassagyarma­ti határőrséggel és a Rákóczi úti iskolával áll szocialista szerződésben. A kapcsolatok alapvetően politikai jellegű. Esetenként tesz­nek szívességet egymásnak egy-egy öntvény, vagy alkatrész gyors elkészítésével. A szer­ződésben foglaltak végrehajtása segítette a gyárat a takarékosabb energiagazdálkodás megvalósításában. A MÁV ddlgozói pedig a kért teherkocsikat időben és megfelelő nagy­ságban adják át a gyár dolgozóinak. Ezzel segítik a folyamatos termelést és a készáruk mielőbbi elszállítását. Nem ilyen kedvező kép tárul elénk, ha az egyes építőipari vállalatok, vagy más gyá­rak, üzemek, szocialista szerződési kötele­zettségeinek megvalósítását vizsgáljuk. En­nek okát a többi között abban kell keresni, hogy a vállalati önállóság kiterjesztésével, a vállalati érdekek előtérbe kerülésével a köl­csönös kötelezettségvállalást az egyik, vagy másik fél az utóbbi időben kisebb, vagy na­gyobb tehertételnek tekintette; olyan papír­nak vélte, amely csak újabb kötelezettsége­ket jelent. Hatására ma már elég gyakran olyanokat vállalnak, ami munkaköri köteles­ségeik közé tartozik. Olyanokat, amelyelmek elvégzése az érintett üzem, gyár, vállalat jól felfogott egyéni érdeke is. A rossz módszerek bármilyen árnyékot vessenek is rá, a munkát gyorsító, az embe­ri kapcsolatokban a bürokratizmust is sok­szor száműző kezdeményezésre —j továbbra is nagy szükségünk van. Gondoljunk csak a Központi Bizottság 1971. december elsejei munka- és üzemszervezési határozatára. Ha valaha, altkor most, a határozatban foglalt feladatok végrehajtásában sokat segíthetnek azok a kölcsönös megállapodások, amelyeket a szocialista szerződések1 rögzítenek. Üzemlátogatásaink során gyakran panasz­kodnak a dolgozók; akadozik az anyagellátás, nehezen lehet megszerezni egyes alkatrésze­ket, emiatt állnak a gépek, vagy berendezé­sek stb. Számításokkal is bizonyítják, hogy az előbbiek milyen káros hatásúalt a ter­melés alakulására De ki meri állítani, hogy a mi megyénkben is mindenki azon fáradozik, hogy mielőbb el­háruljanak az emberi lustaságból, kényelmes­ségből, rosszindulatból, vagy más okokból létrejött mesterséges akadályok a folyamatos termelés Útjaból. Hogy mindenkit egyformán áthat és tettre ösztönöz, a szocializmus ma­gasabb szinten építésének újabb, megnöveke­dett követelménye, hogy minden rendelet, utasítás az előbbi célt szolgálja, hogy min­denki megértette: ha bürokratikusán, lélekte- lenül dolgozik, akkor fékezi az általános fej­lődést. Pe sokan talán nem is .gondolnak er­re. Aztán az igények egyre növekednek, tel­jesítésük elől ugyan ki lehet térni, de csak igeig-óráig. A szocialista szerződések politikai és gaz­dasági fontosságát érzékeltette a megyei pártbizottság és a megyei tanács, amikor a megye dolgozóinak továbbfejlődése a köz- gazdasági tudományok gyorsabb térhódítása, a hatékonyabb gazdálkodás megvalósítása érdekében szocialista szerződést kötött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temmel. Ez a ma még beláthatatlan elő­nyökkel járó magas szintű együttműködés valószínűleg arra készteti megyénk termelő, gazdálkodó — ipari, mezőgazdasági — egysé­geinek gazdasági és társadalmi vezetőit, hogy felülvizsgálják a szocialista szerződések­nél alkalmazott eddigi módszereiket, és meg­szabadítsák ezt a kezdeményezést a rárakó­dott formalitásoktól, hogy az újra olyan vonzó, a közös ügyet segítő legyen mint né­hány évvel ezelőtt, illetve kialakulásának fénykorában volt. SZÜKSÉG VAN erre, mert a szocialista szerződések szervesen hozzátartoznak azok­hoz az eszközökhöz, melyek segítségével me­gyénkben is sorra-rendre folyamatosan, a rea­litásoknak megfelelően megoldjuk a reánk váró és önként vállalt gazdasági, gazdaság- politikai és társadalompolitikai feladatokat. V. K. A szerkesztőségi szo­bában a tőle meg­szokott elmélyült- séggel állította ösz- sze az orvosok Ba­lassagyarmaton meg­jelenő lapját. Az én szememben ma is olyan, amilyennek néhány évtizeddel ez­előtt megismertem. Talán az arcbőre színe lett egy árnya­lattal fakóbb. Tekin­tete élénk, mindenről érdeklődik. Dr. Bar­tha Elemér egész életén keresztül ilyen volt és ilyen is ma­rad. A bölcs ember gondolatával ma­gyarázza életfelfogá­sát. — Tudja, barátom, az életet szolgálatnak kell tekinteni... Március végén ün­nepség volt a balas­sagyarmati kórház­ban. Negyvanhat éves kórházi szolgálat után nyugállomány­ba vonult a köztisz­teletnek örvendő het­venkét éves szemor­vos. Értékes fárado­BULGÁRIA A falu uibanizálódása A gazdaság gyors fejlődése tesítésével és a város és a fa- falvakban mezőgazdasági ter- Bulgáriában új problémát ál- lu közötti szociális különbsé- mékfeldolgozó iparvállalatok lított a társadalom elé — a gek végleges kiegyenlítésével építését, ez önmagában nem városok szakadatlan növeke- lehet megvalósítani. A falu- képes rögtön szabályozni az dését, amelyekben eddig in- bői a városba történő vándor- embereknek a városból a fa- tenzívebben nőtt az ipar. 24 lás valószínűleg a jövőben luba történő mechanikus év alatt a bolgár városi la- sem fejeződik be véglegesen, áramlását. Minden egyes fa- kosság 3 800 000 fővel nőtt, a fejlesztési prognózisok azon- luban és minden egyes kör­akik főként faluról jöttek. Ez ban új formákat javasolnak, zetben lehetetlenség saját a folyamat, amely természe- amelyek lehetővé fogják tenni ipart létesíteni. A városok to­tes volt a szocialista építés e folyamat normalizálását. vábbra is vonzási központok első éveiben, most bizonyos Annak ellenére, hogy a már maradnak sok ember, külö- szabályozásra szorul, amelyet meglevő agráripari komplexu- nősen a fiatalság számára, főként az ipar helyes körze- mok előirányozzák a bolgár Ezért most egyes körzetekben gyorsabb közlekedési kapcso­latot létesítenek a falvak és a városok között. Ezáltal létre­jön a kerületi székhely és a körülötte elhelyezkedő falvak közötti aktívabb kapcsolat. A saját határai közé zárt „auto­nóm város” fogalma fokozato­san eltűnik és átalakul „kör­zeti várossá”, amely fel fogja használni a környező falvak munkaerőkészletének egy ré­szét, és felkínálja nekik saját szociális szolgáltatásainak egy részét, kulturális intézményeit, kereskedelmi hálózatát. Nem búcsúztatjuk - köszöntjük! zását megköszönték az államigazgatás vezetői, tanításáért hálásan megszorítot­ták kezét orvostár- ?ai, munkatársai, a kormány pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával fe­jezte ki elismerését a főorvosnak, aki a kormánynak, felette- y seinek, munkatársai­nak az elismerést nagyon őszintén meg­köszönte. Engedtessék meg, hogy betegei nevé­ben is köszönetét mondjunk ennek az igaz embernek. Va­lamikor régen, ami­kor a cselédet sze­génységi bizonyít­vánnyal jogosították fel a kórházi ágy használatára, egy ta­nyasi beteg szemű gyerek kért bebocsá­tást a balassagyar­mati szemészetre. Fé­nyesség volt számá­ra a kórházi tiszta­ság. A tanyai hideg után szokatlan a kór­terem melege. Fé­lénken várt a bebo­csátásra. Nem tudta, hogy végveszélyben van a szeme világa. Nem tudta, csak a maró fájdalmat is­merte. Attól szere­tett volna szabadul­ni. Félelme, fájdal­ma a kórterem szö­gébe szorította. És akkor a keskeny ar­cú orvos odakuporo­dott az árvánál is riadtabb tanyasi fiú­hoz. — Mutasd, bará­tom! Hangjában szülői melegség, kezének tapintásában gyen­gédség, mosolyában biztatás. Heteken át ápolta a beteg fiút, és ha látását már nem is tudta teljes ragyogásával vissza­adni, megmentette a szeme világát. De sok emberrel cselekedett hasonlóan! Ügy, aho- O ^em mehet gyan vallotta: az éle­tet szolgálatnak te­kintve. Betegei nevé­ben köszönjük dr. Bartha Elemérnek a tetteit. Nem, Bartha Ele mért nem búcsúz­tatni kívánjuk. Negy­venhat évi kórházi szolgálat után is itt marad közöttünk. Gazdag tapasztalata­it kamatoztatja a szerkesztői szobában. Hetenként két napon a szemészeten gyó­gyít. A munkából részt kér. Mert az egész életét tekinti szolgálatnak. Itt maradt közöt­tünk, ahol élete nagy részét élte. A kórházi szolgálati szobájában 150—200 kötetnyi, hallatlan értékű könyvtára magára vonzza a lá­togató figyelmét. Kü- lön-külön minden kötet hozzánőtt. Most ezt is felajánlotta fiatalabb orvostársai­nak. el közülünk. Itt van, itt marad élete végéig, és szolgálatban — mindannyiunk örö­mére. Bobál Gyula A jól szervezett közlekedés lehetővé fogja tenni, hogy a körzet legtávolabbi falvából is legfeljebb 30—45 perc alatt el lehessen jutni a városba. A városban összpontosulnak majd a színházak, az opera, a hangversenytermek, a felső- és középfokú oktatási intéz­mények, a szakosított és álta­lános üzletek. A falu ki fogja elégíteni a család anyagi, hétköznapi szükségleteit, igyekszik megőrizni a táj szépségét és a bolgár falu ha­gyományos életmódját — a tágas udvarokat, az egycsalá- dos vagy legfeljebb a kétcsa- ládos házat. A falvak általá­nos közművesítése pedig — csatornázás, vízellátás, kor­szerű lakóház — és mezőgaz­dasági építkezések — elő fog­ja segíteni a városi és falusi életforma közötti különbségek fokozatos megszűnését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom