Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-26 / 97. szám
A művészek és a közönség találkozója MOZIÉLET , sA/etft hisznek ú kis hazugne’: A HAZAFIAS Népfront Salgótarjáni városi Bizottsága és a megyei Jóásef Attila Művelődési Központ a hét elején megrendezte a művészek és a közönség találkozóját a központ űvegeaarnokában, a második salgótarjáni tavasz tárlat művei között. Ezzel a találkozóval módot kívántak nyújtani arra, hogy a város 50 éves jubileuma alkalmából rendezett tárlat alkotóiról és alkotásairól ki-ki elmondja a maga véleményét, s az érdeklődő közönség baráti beszélgetést folytasson a képzőművészekkel, képet kapjon a kiállítás értékeiről, megvitassa a felmerülő gondolatokat. Szabó Ferenc, a népfront városi titkára köszöntötte a megjelenteket, Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese pedig elöljáróban szólott a kiállítás helyi művészetpolitikai szempontjairól, a tematikus képző- művészeti pályázat eredményéről. Az a törekvés, hogy a kiállításra oárki beküldhetett pályaművet, kultúrpolitikailag helyes, a lektorátus zsűrijének feladata volt az így összegyűlt anyag szakmai értékelése és szelektálása. Véleményem szerint a zsűri általában eleget tett ennek a követelménynek, jóllehet egy-két esetben dilettáns munka is helyet kapott, például Erdős Mihálytól, Szappan Jánostól. Természetesen, nem „égbekiáltó” vétek ez. az eljövendő tárlatok komolysága szempontjából viszont — úgy érezzük — csak haszon származhat a némiképp következetesebb zsűrizéstől. Már most, miről esett szó a művészek és a közönség találkozóján? Néhány gondolatot emelek ki a sok közül, a beszélgetés sorrendjét figyelmen kívül hagyva. Többen foglalkoztak —Czinke Ferenc, Iváriyl Ödön. Kerekes László stb. — a közvélemény és a művészet viszonyával. Ez valóban igen lényeges kérdés. Egyáltalán mit fejez ki a közvélemény fogalma? Az Esztétikai Kislexikon, meghatározása szerint: „A közvélemény fogalma azt fejezi ki, hogy bizonyos nézetek, vélemények, állásfoglalások a népességben, vagy annak egyes rétegeiben, csoportjaiban igen elterjedtek nagyon hatnak”. A közvélemény-kutatás teendője, hogy az egyes csoportok, vagy akár egy-eay nagyobb társadalmi réteg értékszemléletét — például reprezentatív, vagy egyéb módszerrel — megállapítsa oly módon, hogy abból következtetések levonására is mód nyíljon. Ez Igen jelentős lehet a művészek szempontjából is. E következtetéseket azonban csak akkor szabad levonni, ha konkrét kutatás előzi ezt meg. A közvéleményre, közönségre való hivatkozás „általában” nem vezet célra, hiszen nélkülözi a tartalmi elemeket, nem számol a közönség összetételének heterogenitásával, így maga a fogalom válik üres absztrakcióvá. AZT SZOKTAK mondani, hogy minden könyv olyan okos, mint aki olvassa, minden művészet olyan nagy, mint amekkorára szemlélőié, befogadója nőni képes. A műértés egy-egy művészeti ág kifejezőeszközeinek, jelrendszereinek ismerete. Senkit sem Szónokképző tanfolyam Harmadik napja tart a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban a központ, valamint a családi ünnepeket rendező iroda közös szervezésében a szónokképző tanfolyam. Ezen a tanfolyamon a salgótarjáni társadalmi szónokok vesznek részt, délelőttönként előadásokat hallanak a családi ünnepekről, a szónoki beszédről, a fogalmazásról, stilisztikai kérdésekről, délutánonként pedig gyakorlati próbákra és bemutatókra kerül sor. A szónokok felkészülnék egy-egy eseményre, beszédeiket magnóra veszik, nyilvános fellépésüket pedig a beszéddel együtt, megbírálják. A mai napon a tanfolyam befejeződik. Mészáros Ágnes a Rádióban Az utóbbi hetek szavalóversenyein és a Ki mit tud? megyei döntőjén sokan megismerhették Mészáros Ágnest, a balassagyarmati járási művelődési központ munkatársát, a Madách Imre Irodalmi Színpad tagját, aki minden alkalommal kiérdemelte a zsűri és a közönség elismerését, rokon- szenvét. Mészáros Ágnes április 26-án, a Rádióban szerepel. A Kossuth adó ugyanis 20.48 perces kezdettel hangképeket ad a balatonszánszói országos József Attila szavalóversenyről, s a műsor keretében az első három helyezett be is mutatkozik. A balassagyarmati Mészáros Ágnes ugyanis mintegy 70 döntőbe jutott közül a harmadik helyen végzett. Falukrónikák A megyei művelődési központ keretében működő honismereti kör megtartotta soron- következő foglalkozását, amelynek keretében mintegy 30 résztvevő jelenlétében megvitatták a honismeret jelentőségét és szerepét. A történelemtanárokból, s más társadalmi gyűjtögetőkből, újabban több fiatalból tevődő tagok beszámoltak munkájukról, gondjaikról. Szóba kerültek a falukrónikák is. Többen felvetették, hogy a községi taa napirenden nácsok korábban patronálták a krónikaírást, most mind a támogatás, mind a krónikaírás munkája kezd ellanyhulni. Ennek egyik oka, hogy a krónikák hivatalos jellegéhez szükség van arra, hogy a krónikaírók betekintést nyerjenek a községi határozatokba, a helyi termelőszövetkezeti adatokba, de egyes helyeken nemcsak ezek a szervek, hanem még az ÁFÉSZ vezetősége is elzárkózik a megbízható adatok kiszolgáltatása elől. Divatbemutató a gimnáziumban Szokatlan helyen, szokatlan manekenekkel mutatta be ifjúsági ruhaújdonságait a Centrum Áruház a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban. A teenager ruhákat, öltözékeket a 3. C osztály 13 tanulója, köztük három fiú öltötte fel és mutatta be a diákokból álló közönségnek. A divatbemutatónak rendkívül nagy sikere volt, amit csak fokozott, hogy a Centrum Áruház három ruhadarabot kisorsolt a közönség között. A résztvevők elégedetten nyilatkoztak az üzletben is kapható divatkreációkról. Mozisok tapasztalatcseréje 'A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat tapasztalatcserelátogatáson látja vendégül május 6—7—8-án a besztercebányai szlovák filmkölcsönző vállalat negyven küldöttét. A vendégek a hivatalos eszmecserén kívül kirándulást tesznek Salgótarjánban, Budapesten, az ezeréves Székesfehérvárott, Veszprémben, Nagyvázsonyban, Tihanyban és Hévízen. A besztercebányai vállalat június 24—25—26-án a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat küldöttségét fogadja viszontlátogatáson. 41 NÓGRÁD — 1972. április 26,, szerelő Jelenet A szemtanú című filmből lehet elítélni, ha a képzőművészet történelmileg kialakult jelrendszereit nem, vagy alig ismeri, hiszen ez a rendszer sokkal áttételesebb, mint például az élő besziédé, vagy akár a tudományé. Lukács György szerint például a tudomány úgy mutatja meg a világot, mint amilyen önmagában. a művészet pedig úgy világítja meg a dolgokat, mint amilyenek számomra. Radics István — részben ezzel összefüggésben — . arról beszélt, hogy az esztétikai nevelést nem lehet elég korán kezdeni, 6ajnos, azonban az általános és a középiskolákban ez a „tantárgy” igen kevés óraszámot kap. eszközei, lehetőségei korlátozottak. Nem lehet tehát csodálni, ha a most felnövő nemzedék is sok esetben bizonytalanul áll majd a tárlatok műalkotásai előtt, s régen elavult „mércékkel” mond véleményt, s például egy alkotás értékét csak azzal lesz képes mérni, hogy: lakásomban faira akaisztanám-e, vagy sem? Ez — természetesen — nem kizárólag az egyén hibája, társadalmi eszközök szükségesek a társadalmi fejlődés egyenetlenségéből következő hiányosságok felszámolására, vagy legalábbis csökkentésére. Az effajta művész-közönség találkozók haszna e szempontból is igen jelentős, a kezdeményezést ezért is örömmel üdvözölhetjük. Persze, számos kérdés hangzott el a fentieken túl egy- egy műalkotással kapcsolatban is, például’ Szatmári Béla nonfiguratív munkáiról, azok szerepéről, funkciójáról. A találkozó — úgy véljük — hozzájárult néhány alapvető kérdés tisztázásához, bizonyos gondolkodási folyamatok elindításához, amelyek azt célozzák, hogy a művészet és a közönség közelebb kerüljön egymáshoz. Ez nem megy egyik napról a másikra, mindannyi- unknak van tanulnivalója. A KÉSŐIG nyúló beszélgetés során Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas grafikusművész felajánlotta a Salgótarjáni városi Tanácsnak négy lapból álló sorozatát. Tóth Elemér Izgalmas, érdekfeszítő filmet kínál műsorán a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Április 27—május 3. között a Szemtanú című színes, angol bűnügyi filmet tűzte programjára a mozi. Olvasóink bizonyára ismerik a kedves tanmesét, a Vigyázz, farkas!-t. A tanmese főhőse addig ijesztgeti környezetét, hogy jön a farkas, míg végül, amikor tényleg ott a farkas már senki sem hisz neki. Nos. A szemtanú alapötlete éppen ez. Ziggy. a szőke 11 éves kisfiú élénk fantáziával megáldott gyermek. Mindenféle izgalmas történetet talál ki, melyeknek természetesen ő a főhőse, s ezekkel, mint megtörtént dolgokkal traktálja hozzátartozóit, a nővérét és a nagypapát. Egy napon azonban olyan dolog történik, amit a kisfiú még élénk fantáziájával sem tudott volna kiagyalni. Külföldi államfő látogatását várják a szigeten. A fogadásra nagy tömeg gyűlik ösz- sze, természetesen ott van Ziggy is. Hogy jobban lásson, a szomszédos épület egyik emeleti ablakában helyezkedik el. Jönnek a motoros rendőrök, majd nagy, nyitott gépkocsin a magas rangú vendég. Lövés dördül el, a politikus holtan hanyatlik hátra, majd még egy lövés, amely a sziget rendőrfelügyelőjét találja el. Senki sem tudja, ki adta le a gyilkos lövéseket, csak egyedül Ziggy látta, hogy a gyilkos egy egyenruhás rendőr volt. Nővére és nagyapja azonban már megszokták, hogy mindenféléket kitalál. Ki hisz hát a rémült kisfiú „meséjének”? Senki. És amikor végre hitelt adnak szavainak, már késő. Két felnőtt és egy gyermek halála újabb vétségként szárad a gyilkos és cinkostársa lelkén. Sőt, kis híján Ziggy is nagy árat fizet azért, hogy véletlenül jó helyet talált az államfő fogadásakor. A film izgalmas mese, amely mindvégig fenn tudja tartani a közönség érdeklődését, sehol sem lankad. Jó példa arra, hogy egy régi ötletet hogyan lehet új érdekességgel felruházni. A kis Mark Lester nagy meggyőződéssel játssza Ziggy szerepét, jó partnere Susan George, a nővér és Tony Bonner, a nővér udvarlója szerepében. A kis Mark Lester egyébként a híres angol gyermekszfnészképző iskola tanítványa, már több filmben is játszott. Az Öli- ver című filmet nálunk is bemutatták, amelynek címszerepét ő alakította — kirobbanó tehetséggel és sikerrel. Sugár István: 211. 4. Az esketési szertartás gróf Eszterházy Károly egri püspök szigorú tilalma ellenére, s engedélye nélkül történt. 5. Az egyházi szertartáson csak egyetlenegy tanú volt jelen, az előírt kettő helyett. Az anyakönyvbe is csak hamisan, csalárd módon került a második név bejegyzésre. 6. A házasság megkötésére pedig csak erős fenyegetés, fegyveres terror, kegyetlen fogva tartás hatására volt kénytelen adni a fejét. Gróf párdányi Buttler János valóban elégedett lehet Sávoly Sámuel uram munkájával, mely egyetlen kiskaput sem hagy — legalábbis abban a hitben ringatják magukat —, melyen át Dőry Katalin asz- szony most megugorhasson a válást jelentő sarokba szorítás elől... A grófnő helyzete a per kezdetén nem látszik túlzottan nehéznek és bonyolultnak, hiszen nem csupári tudja, hogy férje alaptalan, valótlan dolgokat állít, de az esküvőjüket megelőző levelezés is a birtokában van. No meg férje egyik ügyvédje jelentette ki néhány éve egyik házassági perükben: — „Valóban ... nem lehet a házasság érvényességét kétségbe vonni!” De nem is vonta azt az eltelt 29 esztendő alatti tengernyi házassági vita, pereskedés során sehol, sem a gróf, sem egyetlen ügyvédje sem kétségbe. Pedig bízvást megtehette volna... De mit is írt Buttler esküvője utáni napokban nővérének, Juliannának, Laczkovics Györgynének? „Kedves Nénik'ém! Hozzád való szeretetem késztet engem arra, hogy tudósítsalak házasságlépésemnek megtételérül, melyet is az folyó holnapnak 20-ik napján tettem, Gróf Dőry Katalinnal, aki is magát barátságodba ajánlja.. Akinek a neve olyan eszeveszett kényszer hatására kerül csak be a házasultak ma- tikulájának lapjára, az biz’ nem szokott mézeshetei első napjaiban ilyen leveleket írni legközelebbi vérrokonának, nővérének ... A hitvesi válasz Dőry Katalinnak is kiváló, az egyházjogban járatos, az egri szentszéki bírák körében puritán jogászi fegyvereiről ismeretes prókátort sikerül megnyernie ügye védelmére. Nagy János, az egri érseki líceumi jogakadémia tudós professzora készörömest vállalja e semmiképpen sem köny- nyűnek ígérkező feladatot, hisz’ első pillantásra is tekintélyes ügyvédi honoráriumot remélhet a bonyolult perből. Ennek a nagyon-nagyon furcsa házasságnak amúgy is any- nyi intimitásába bepillantottunk már — nem hagyhatjuk ki tehát, hogy ne lapozzunk bele. a Nagy János fiskális úr által, a grófné védelmére szerkesztett replikájába. .......Férjem Gróf Buttler J ánosnak minden előterjesztései, s feladásai, mellyeken Kereset, s Vád Levelét, Acti- óját (perét), fundálta (alapozta). igazságtalannak, Égbe ki- áltónak, s büntetésre méltók ... ezek azok a fő pontok. mellyek által 35. Esztendőkkel ezelőtt, a Törvények értelmében történt Szent Házasság kötelékeinek felbomlanl kellene, ha én olly boldogtalan volnék, s legkevesebb eredeti Irományaim sem lennének, mellyekkel Férjemnek helytelen, s mesterségesen kikoholt hamis vádjait meg nem semmisíteném... Egyik ezen Levél közül az, mellyet boldogult Gróf Eszterházy püspök, a Girincsi Plébánusnak írt vala. melly által a most említett Püspök néki meg engedi Kihirdette- tésünket és öszvekelésünket. A másik levél pedig az, amit az akkori Erdő Telki Plébá- nus Kováts Ferenc Űr a Girincsi Plébánusnak, Olajosinak írt, ebbe rekesztve (azaz csatolva) megküldvén Gróf Buttler szabad álla- potja felül költ Dimis- soriális (elbocsátó) Levelét. ugyanazon érkezett Levélbe azt is jelentvén .., hogy a meg történt háromszori kihirdetés iránt szólló Attestá- tumot (bizonyítványt), egybekelésünkre rendelt napra, személyesen magával fogja hozni Girincsre. amint, hogy valósággal el is hozta. ... Bátorkodom, Gróf Buttler János férjemnek, hamisan kigondolt panaszos kitételeit, s vádjait számos, s a legnagyobb hitelességű eredeti irományoknak előmutatásá- val meg cáfolni. Említett Férjemnek elő adott azon első állítását, nevezetesen: hogy ő erőszakkal kínszeríttetett a vélem való házasságra, több és kifogást nem szenvedő meghite- lesített tanúim fenekestül felforgatják, kik egyszersmind szembetűnővé teszik ezen kérdésben lévő állításnak, nem egyébre, mint koholt hazugságra lett építését, ... Gróf Buttler János se álnoksággal, se erőszakolt moSsásadok múlva*', Aztán lassan kialudt a középkor fénye. Múltak a századok, s eljött az idő, amikor a nők hivatalosan is átléphették az egyetemek küszöbét. Boleslaw Prus (1847—1912), a neves író és Varsó krónikása, említést tesz „Krónikáiban” három lengyel nőről, akik külföldi egyetemeken orvosi diplomát szereztek. A krakkói alma mater a nőket csak 1879-ben volt hajlandó a férfiakkal egyenrangúnak tekinteni, s felvenni hallgatói közé. Kilenc évtizeddel később, 1970-ben a lengyelországi orvosok száma 49 283 volt, közülük 23 477 nő. A 13 611 fogorvos közül 11 067 a nő. A páciensek az orvosnőkhöz már jó néhány évtizede hozzászoktak, s a mérnöknő, vagy a professzornő sem ejt ma már bámulatba senkit. A múltra pedig csak egy imakönyvbe bejegyzett vezeklő fohász emlékeztet. .. Futószalagon T—54 Sz. Legördült a futószalagról Moldáviában az első T—54 Sz. A gépre tágas, nagy felületű üvegablakkal ellátott vezetőfülkét szereltek, biztosítva a traktoros kilátását. Forró nyári időben mesterségesen növelhető a fülke páratartalma, hidegben pedig fűthető. A kabinban a traktorkezelő ülésén, kívül van hely a pótkocsin dolgozó munkás számára is. A hidraulizált irányítás nagymértékben csökkenti a traktoros fizikai igénybevételét. Az új traktorba 55 lóerős D— 50 L típusú motort szereltek. Később a motor teljesítményét 70 lóerőre növelik. A T—54 Sz. típusú traktor el tudja végezni a cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos összes munkát — beleértve a betakarítást is. A traktor kukorica és más kapásnövény művelésére is alkalmas. A T—54 Sz. típusú traktor első 100 darabja februárban gördült le a futószalagokról. dokkal, hanem önkéntes szabad akaratjából, igiretihez képest jött légyen hozzám Girincsre. ... Ki kinszerítette a Grófot 1792. Esztendei 19. Júliusba Erdő Telken írott, s hozzám Girincsre küldött Levél írására? (Ebben a levélben, mint már olvastuk, azt jelentette be a gróf, hogy csak pillanatnyi elfoglaltsága akadályozza meg abban, hogy Girincsre menjen, de amint elintézi ügyeit, fel fogja keresni. Mint láttuk, meg sem várta a bejelentett időt, már korábban elment menyasszonyához!) Ki erőltette, ki kinszerítette 35. Esztendők folyamata alatt, ezen hallatlan Történetet mért hallgatta el, s ezek iránt való panaszával mért most. miért nem előbb állott elő. Vaj! Mi könnyű lett volna pedig még akkoriban mindjárt, ahogy a Gróf Girincsi fogságából kiszabadult, Egerbe jönni, és ott azon alávaló véle- való bánást, mellyet állítása szerint mi. Édes Atyámmal rajta elkövettünk, úgy ezen célba vett házasságot úgy mint most elő adja minden kör- nyülállásival, törvénytelenségeivel Gróf Eszterházy Püspöknek fel fedezni és azonnal ezen most megindított Váltó pernek végét foganatossan sürgetni ? ... Egyébként már ez előtt több versben folytatván Pörök a Szent Szék előtt általunk, mióta olly szerencsétlen vagyok Férjem Gróf Buttlernek nevét viselni, miért nem vitatta rágalmazásai, s vádaskodásai mellett ezen boldogtalan Házasságot, melyet, most olly szerencsétlennek kíván tekinteni. Miért vonakodott ezen örökös Vállást tárgyazó Per elkezdésétül addig mig Eszterházy Püspök, Fáy Bertalan, a Girincsi Plébánus Olajosi, s több tekintetre méltó emberek életben Voltak, s ki nem haltak, akiknek törvényes Házasságunkról tudományok volt. (Folytatjuk) j
