Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK £8 KISDOBOSOK HÍRADÓJA Úttörők a biztonságosabb közlekedésért Most, amikor a közlekedési szabályok megszegőit a koráb­binál szigorúbban büntetik, új közlekedési őrsök alakultak a szécsényi járásban. Tányérsap­kás, karszalagos, tárcsával rendelkező úttörők teljesítenek szolgálatot három községben; Szécsényben, Ludányhalászi- ban és Endrefalván. A tanítás megkezdése előtt és befejezése után a forgalmas átkelőhelyeket teszik biztonsá­gosabbá. Elsősorban isko ás társaikat, de a felnőtteket is védik a balesetektől. Bár néhány felnőtt még mosolyog rajtuk, ők magabiztosan és felelősségteljesen végzik fela­datukat. Mikor többen össze­gyűlnek a járdán, a két tár­csás pajtás egyszerre az út­testre lép, és mindkét oldal­ról megállítja a forgalmat. A járművezetők zöme figye­lembe veszi őket, de akadnak sajnos, akik nem. A Szécsény központjában levő forgalmas kereszteződésnél például a Rákóczi iskola közlekedési őr­se teljesít szolgálatot. Közvet­lenül a közelükben voltak a szolgálatban levő rendőrök. Egy kerékpáros — figyelmen kívül hagyva a pajtások for­galmat leállító jelzését — nyugodtan tovább kerekezett. Ezt követte egy nagyon helyes cselekedet. A rendőrök megál­lították, és figyelmeztették a szabálysértő kerékpárost. Az endrefalvi és ludányha- lászi úttörők is példában vég­zik feladatukat. A közlekedési őrsök megalakítását Gyetvai István pásztói rendőr szorgal­mazza a járásban. Sok gyermekbalesetről hal­lani. Az előző években járá­sunkban is volt rá példa. Ne­mes tett megvédeni embertár­saink életét. Ezért teljesítik komolyan és felelősséggel szol­gálatukat a tizenéves közleke­dési „rendőrök”. Nagy Sándor szécsényi járási úttörőtitkár Kisdobos sportvetélkedő Ludáoyhalásziban A Ludányhalászi Általános Iskola tornaterme kisdobosok buzdításától volt hangos, Ide jöttek versenyezni Endrefalva és Litke kisdobos küldöttei. A helybeliekkel együtt tehát három . község csapatai verse­nyeztek. A tréfás, vidám, de erőt és ügyességet igénylő versenyszámokat Tóth Dezső, ludányhalászi testnevelő állí­totta össze. A helybeliek je­lentős előnnyel indultak, hi­szen tornateremmel csak ők rendelkeznek. Itt látszott iga­zán, hogy mennyit jelent a tornaterem a gyerekek szá­mára. Üdvözöljük az ilyen kezdeményezést, hiszen a kis­dobosokkal néha a .kelleténél kevesebbet foglalkozunk. Sze­retnénk, ha járáson belül vagy azon kívül is hasonló verse­nyekről hallhatnánk. £omoly munkát jelentett az úttörő­vezetőknek a verseny előké­szítése, de megérte, mert kö- áel ötven pajtásnak egy vi­dám, emlékezetes délutánt adott. Nagy Sándor szécsényi járási úttörőtitkár Erdők, mezők titkai őrizd a természetet! Kirándulás (Részlet a raj naplójából) Nemrégiben egy sikeres ki­rándulás leírásával gazdago­dott a raj naplónk. Kirándu­lást szerveztünk, melynek az volt a célja, hogy megismer­kedjünk az erdő titkaival. Már korán reggel csomagok­kal megpakolva érkeztünk a buszmegállóhoz. Fél nyolc le­hetett, amikor kiértünk Ereszt- vénybe. Az idő is nekünk ked­vezett, melegen sütött a nap. A legtöbb utas kiszállás után a Napsugár Étterem teraszára igyekezett. Ez alól mi sem bújtunk ki, hisz’ jólesett a szomjoltó üdítő ital. Aztán rajvezetőnk egy felszólítást intézett hozzánk: „Irány az erdő!” Követtük őt.Mire kiér­tünk egy nekünk is megfelelő tisztásra, a nap már magasan járt a fák között. Előkerültek a bográcsok,. a nyersanyagok és elkezdődött az ebédfőzés. Míg a lányok készítették az ebédhez 'szükséges kellékeket, a fiúk rőzsét szedtek. A gu­lyáslevesből mindenki kapott egy merőkanállal. Nagyon fi­nom, ízletes volt. A délutáni program amolyan szabad foglalkozás volt. Min­denki azt csinált, amihez ked­ve volt. Az élelmesebb gyere­kek kihasználva a jó időt, na­poztak. Egyik osztálytársam, Helga, virágcsokrot szedett, volt benne ibolya, kankalin és itt-ott még harangvirág is. A többiek közös játékkal szóra­koztak. Az otthonról hozott uzsonna elköltése után hű- vösödni kezdett. De rövid idő múlva már 6enki sem fázott, mert a kis tábortűz pirosra festette a gyerekek arcát. Tá­bori dalokat énekeltünk, be­szélgettünk egymással. Azzal a reménnyel búcsúz­tunk az erdőtől, hogy lesz még alkalmúnk megismételni ezt a vidám napot. Rózsa Jolán 4. b. oszt. tanuló, Gagarin Ált Iskola BafassegyarmatrSI fefentftfk Naponta két előadás, kivé­ve vasárnap, amikor matiné is van. Havonta filmklub, sok-sok nézővel. Előfordul­nak kivételes alkalmak is, amikor napi három, sőt. négy előadás van. A legutóbbi nagy siker a Mikszáth-évforduló kapcsán a nagy palóc regényeiből ké­szült filmek vetítése volt, amelyek telt házak előtt zaj­lottak. A Különös házasság, a Beszélő köntös. a Noszti fiú esete Tóth Marival című filmek zsúfolt nézőtér előtt peregtek a balassagyarmati Madách Fimszínházban. — Az elmúlt hónapokban bevételünket huszonhétezer, forintos többlettel zártuk — mondja Gyarmati Pál üzem­vezető. Majd így folytatja. — Ebből következik, hogy a lá­togatottság is örvendetesen nő. Aztán már fordul Is, mert kezdődik az előadás. Torda Tibor feleségével együtt látja el már közel húsz esztendeje a gépészi teen­dőket. Két hatalmas, modern gép kapcsolása közben vál­tunk néhány szót Torda Tibor nagyon jó is­merője a mozinak, a vetítő­gépeknek. de jó ismerője a közönségnek Is. Előfordul, hogy panaszkodnak a moziba járók, hogy egyesek bekiabá­lásokkal, ostoba megjegyzé­sekkel teszik kellemetlenné a filmek nézését. — Valóban így van? — Előfordul. Elsősorban a fiatalabb gyerekek, renitens- kedő fiatalemberek választ­ják a feltűnésnek ezt a mód-., ját. Amj rajtunk múlik, mi mindent megteszünk, hogy ezeket . a kellemetlenkedőket elhallgattassuk. Hozzátenném, hogy Gyar­mati Pál üzemvezető egyúttal a gyámhatóság vezetője is Balassagyarmaton. Ha ő meg­jelenik a nézőtéren, elcsende-, sednek a megjegyzések, mert a fiatalok jól ismerik. Az is-J kólákból, a tanintézetekből, na meg a ‘munkahelyekről is. Fontos ember a pénztáros Is egy moziban. — A balassagyarmati film­színházat a jó filmek mozi­jának tartják,.. — Ez igaz — válaszolja Mihály Lászlóné, a pénztáros* —Bár ez relatív dolog. Van­nak törzsvendégeink, akik minden filmet megnéznek. Vannak, akiknek a legjobb film sein elég jó. Még jobb lenne a gyarmati mozi. ha a későn jövők a híradó alatt, vagy már a nagyfilm vetítése közben nem járkálnának, és nem zavar­nák az idejében • érkezőket. Ha a székek számozva len­nének és nem kézzel muto­gatva kellene az ülőhelyeket megkeresni.... Akkor minden bizonnyal még szívesebben látogatnák az emberek a Ma­dách Filmszínházat. R. O. Ifjú vöröskeresztesek Budapesten Minden évben meglátogat­nak egy-egy nagyobb egész­ségügyi intézményt a Bolyai Gimnázium Vöröskereszt szer­vezetének tagjai. Először a megye egészségügyi centru­mainak munkájával ismerked­tek meg, az egészségügyi vi­lágnapon pedig felkeresték az egészségügyi felvilágosító központot és a Vöröskereszt országos központját. Az egészségügyi felvilágo­sító központban dr. Gálffy Zol­tánná fogadta a salgótarjáni gyerekeket. Az előadóterem­be kalauzolta őket, hogy két érdekes filmet vetítsenek le a kedves vendégeknek. Az újonnan elkészült amerikai felvilágosító filmek a Mi a stresszhatás? és az Allergia voltak., A szakmai „mozi” után a vendéglátók beszámol­tak a központ szerteágazó munkájáról, Végezetül, min­denkit megajándékoztak né­hány propagandafüzettel. Nagy szeretettel fogadták a nógrádi gyerekeket a Magyar Vöröskereszt Országos Köz­pontjában is. Tapasztalatokat szereztek itt a fiatal vöröske­resztesek az alkoholellenes országos bizottság fáradságos munkájáról, bepillantást nyer­tek a Vöröskereszt házi nyom­dájának tevékenységébe is. A propagandaosztályon tír. Veres Pállal igen érdekes beszélgetés alakult ki. A té­ma : o mai fiatalság problémái, az RH faktor szerepe a mai anyák életében. A nap nagy élményének bi­zonyult a dr. Ortutay Zsuzsá­val' való találkozás. A Vörös- kereszt főtitkárhelyettesével — ott volt a központ több munkatársa is — meghitt hangulatú beszélgetés alakult ki. Főleg családvédelmi té­mákról, a fiatalok és az idő­sebbek közötti konfliktusok­ról, az Iskola vöröskeresztes munkájának eredményeiről, gondjairól folyt a szó. Ezt a kapcsolatot a továbbiakban is érdemes lesz tartani, erősíte­ni — kirándulások, tapaszta­latcserék, levelezés útján. Nagyon érdekes program volt az ifjú vöröskeresztesek számára a Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeum anya­gának megtekintése. Utolsó állomás az V. kerü­let tanácsának preventív ott­hona volt. Marosvölgyi Lajos Igazgató elmondta, hogy az otthont a zöldövezetben sze­gény pesti negyed gyermekei részére hozták létre. Az itt lakó fiúk olyan szülőké, akiS családi okok vagy nagy el­foglaltságuk jniatt gyermeke­ik nevelését ’hétközben nem tudják ellátni. Az épület egyébként régen egy gazdag pesti bankár nyári rezidenci­ája volt. A Bolyai Gimnázium ifjú vöröskereszteseinek naplójá­ba bejegyzett sorok is a szép kirándulás emlékét őrzik: „Kívánom, hogy mai prog­ramjukra egész életükben, választott szép pályájukon emlékezzenek!” dr. Gálffy- né. „.. .Kölcsönösen sokat ta­nulhatunk egymástól. Az őszinteség még néha nehéz. Bízom abban, hogy a mai if­júság legyőzi a múlt minden maradványát és őszinte, má­sokon segítő, jobb társadal­mat teremt. Ebben az ifjú vöröskeresztesek élen járnak." — Ortutay Zsuzsa. „Legyetek egészségesek, meg­elégedettek és nagyon boldo­gok. Tanuljatok, hogy taníta­ni tudjatok, dolgozzatok, hogy példaképek legyetek mások számára. Erezzetek nagy fele­lősséget magatokért, családo­tokért, és az egész társada­lomért!” — dr. Lévay Károly. Örsi gyűlésen megbeszél­tük, hogy kirándulni me­gyünk. Az erdőbe érve taní­tó néni közölte velünk, hogy számháborúzni fogunk. Nagy örömmel vettük tudomásul és rögtön két csapatra osz­lottunk. Éppen egy sűrű bokor tö­vében lapultam, amikor fáj­dalmas csicsergést hallottam. Nagyon riasztóan hangzott. Odafordultam. Kis madarat láttam véresen feküdni a fű­ben, Szóltam a tanító néni­nek, aki rögtön odasietett és felvette a vergődő kis jószá­got. Megállapította, hogy meg- csúzlizták és a szárnyán el­törött egy csont. Amikor az izgalmas játéknak vége lett kipihentük' magunkat. Néma csend volt, mindenki tudott a szegény kis madárról., Ek­kor a tanító néni megszólalt: „Látjátok” — és a madárra mutatott — ..ezt olyan ember csinálta, aki nem szereti a természetet és értelmetlenül pusztítja a madarakat. Kér­lek benneteket, hogy ti ne tegyetek ilyeneket! Őrizzétek a természetet!” Felvettük a madarat és szomorúan indultunk' vissza az iskolába. Elhatároztuk azonban, hogy a kis madarat meggyógyítjuk. Szárnyát be­kötöztük. Én hazavittem és az őrs tagjai heteken át sze­retettel ápolták, finom mag­vakkal táplálták. Gyógyulása után szomorú szívvel és még­is boldogan eresztettük szá­don. A madárka példájából őrsünk tagjai megértették, hogy a természetet védeni kell, oktalanul pusztítani nem szabad Gombos Éva 4. a. osztály Gagarin Ált. Isk. Három ineeszt ünnepeltek Á pataki 3471 sz. úttörő­csapat pajtásai méltóképpen ünnepelték a tavasz nagy év­fordulóit. március 15-ét. 21- *t, ■ és április negyedikét. A március 15-i eseményekre, annak vezetőire emlékezve 'Petőfi Sándor életét kutatási napló formájában dolgozták fel a hetedikes pajtások. 12 feladatot kellett kidolgozni. Sok új verssel ismerkedhet­tek meg így a gyerekek, de sokat megtudtak Petőfi és Arany barátságáról, és Petőfi katonaéletéről, szerelméről is. A tanácsköztársaság évfor­dulójának napján számhábo­rún vettek részt az iskola ta­nulói. Az őrsöknek, nyolc ál­lomáson kellett keresztülha­ladniok, A feladatok fokról- fokra nehezedtek. Titkosírá­sos üzenet megfejtése, a mo­csáron való át jutás téglákon kersztül. sebkötözés, aknake­resés; bizonyultak a legne­hezebb műveleteknek. A cél­nál minden őrs kapott egy csomag cukrot. A napot szám- háborúzással fejezték be a pajtások. Április negyedikét, felsza­badulásunk ünnepét is ben­sőséges légkörben ünnepelték a pataki iskolások. A kis há- házi ünnepség mellett, havon­ta megjelenő lapjukban, a PATAKI PAJTÁSBAN is méltó helyet kapott a felsza­badító harcokról szóló meg- emlékezes. 4 NÖGRÁD - 1972, április 21., péntek Sugár István: A Különös házasság igaz 25. Hogy valójában kt is ez a leány, a különös házassági his­tória egyik örök és megfejthe- tetlennek maradó rejtélye. Egy azonban bizonyos — s minden bizonnyal itt van elrejtve a ti­tok nyitja —, néhány esztendő múltán ez a Buttlerné kör­nyezetében élő leány, már nagyszelessényi Kádas Erzsé­bet néven szerepel, s mint ilyent, korán elhunyt nővére yermekének mondja... De vajon egy karácsonymezei földbir­tokos miért nevelteti élete egész tartama alatt gyermekét egy súlyos anyagi gondokkal küszködő, különváltan élő ász- szónknál? ... Valószínűnek lát­szik, hogy egy titkos szerelme gyümölcse szerepel unokahúga nevén. Buttler ki is jelenti a bírák színe előtt: „Készebb vagyok inkább meghalni, sem mint­hogy a grófnőt visszafogad­jam!” Így hát az újabb Ítélet fenn­tartja a házaspár ágytól és asztaltól való különélését. Sőt, — Buttler legnagyobb örömére —, csupán hárorriezer forint­ban szabja meg a grófnő tar­tásdíját. Döry Katalin alapjában el­vesztett perét az esztergomi prímási szentszéki bíróság előtti fellebbezéssel kívánja egyenesbe hozpi, ami — meg­lepően váratlan fordulati t! —, sikerül is neki. A hercegprí­más elnöklete alatt hozott íté­let megváltoztatja az egriek első fokú döntését. Alapvetően elmarasztalja a férjet, ki­mondván, hogy az asszony, az ő hibájából volt kénytelen a házastársi otthont elhagyni. S a grófnőnek rangjához méltóbb, ötezer forint tartásdíjat szab ki. Most viszont János akarja visszaadni feleségének a köl­csönt. Ö fellebbez. Méghozzá a római apostoli szentszékhez! Mielőtt azonban a töméntelen .irat tovább vándorolna, kerek ■ egyesztendős egyezkedésre, al­kudozásra hagynak időt Butt- leréknek. De a gróf egyre csak Lejjebb akarja srófolni a fize­tendő summát, hitvese viszont egyre kevesli azt, sőt, ismét felveti hajlandóságát a házas­élet felújítására! Katalin azonban javaslatát hallatlanul ostoba diplomáciai tálalásban produkálja, mert amikor ja­vasolja férjének, hogy fogadja őt vissza,' ugyanakkor azt vág­ja a fejéhez, hogy egy közel­ben lakó református ‘vallású hölggyel folytat parázna vi­szonyt. Buttler válasza elkép­zelhető. Rómában, a kassai püspököt jelölik ki a per felülvizsgála­tára. A kassai szentszéki bí­róság végül is, 1821. őszén to­vábbra is kénytelen jóváhagy­ni Buttlerék különélését! Ez­zel azonban alapjában semmi a világon nem oldódott meg, sőt, csak tovább mélyült a lassacskán velejéig elkesere­dett két ember közötti áthidal­hatatlan szakadék. — Így ér­lelődik azután meg Buttler Já­nosban a gondolat, hogy az eddigieket toronymagasságban felülmúló perben próbálja szétrobbantani áldatlan há­zasságuknak a törvények ér­telmében sziklasziiárdan ösz- szekovécsolt bilincseit... Megindul az évszázad pere Amikor a kassai püspök szentszéki jogerős ítéletével ágytól és asztaltól elválasztot­ta a Buttler házaspárt, s ezzel áldatlan viszályukat viszony­lagos nyugvópontra hozza, azok már 48 évesek, és immá­ron 27 esztendeje, hogy elő­ször felborult házasságuk egyensúlya. Buttler János gróf 29 évvel menyegzője után, ott áll hatalmas vagyo­nával —. de utód nélkül! Ha Katalinnal kötött házassága termékeny lett volna, s az öreg kastély és lombos park­ja csendjét csak egyetlen gyer­mek sírása, kacagása, vagy hancúrozása is felverte vol­na, bizonyosan nem kerül sor az évtizedeken át dúló házas­sági monstreperre. János gróf részére ismétel­ten vissza-visszatérő, keserű panasz, hogy felesége nem tudta gyermekkel megajándé­kozni. Ügy érzi, hogy Dőry Katalin magtalansága egész élete célját, mérhetetlen va­gyonát is meddővé teszi. Meg­válaszolatlan a nagy kérdés; ki örökli a mesés Buttler-va- gyont? Közel az ötvenhez. itt az utolsó lehetőség, hogy sor­sán változtasson ... * Néhány évi békés szélcsend után, a gróf egy ügyes fiská­lissal, nagyidéi Sávoly Sámu­ellel, a báró Orczy família jogtanácsosával és Nógrád vár­megye törvényszékének ülnö­kével tárgyal a kritikus ügy­ben, akinek már korábban is igénybe vette hasznos, jó szol­gálatait. A fiatal, ambiciózus ügyvédnek már messze földön patinás neve van, s aprócska tyúkperekkel nem is foglalko­zik. Egri irodájában is egy­másnak adják a kilincset a te­kintélyesebbnél tekintélyesebb kliensek. Sávoly prókátor uram felvi­lágosítja Buttlert, hogy a ka­tolikus egyház nem ösmeri a szentszéki házasság felbontá­sának fogalmát! Az egyházi törvénykönyv paragrafusai szigorúan körülírt esetekben azonban módot és lehetőséget adnak, hogy az egyházi bíró­ság útján, szigorúan körülírt esetekben érvényesíttethesse­nek egy-egy házasságot. Olyan okot, okokat kell tehát kifun- dálniok, tűzön-vízen át keres­niük, melynek alapján majd semmivé foszlik a girincsi frigy, és melyek végső soron, megnyitják János gróf előtt egy újabb házasság kapuját. Mielőtt azonban Sávoly fis­kális úr, az első jogi lépést megtenné, tanácsa nyomán, Buttler alkudozásba kezd fe­leségével. Nagy diplomatiku­san merész javaslatot terjeszt a grófnő elé: hajlandó neki élete végéig évi háromezer fo-*" rint évjáradékot fizetni, meg­fejelve még százezer forint kárpótlással. S ennek a ha­talmas summának a fejében „csupán” egyetlenegyet kér: Ne fejtsen ki a meginduló per során semminemű ellenállást! Azaz magyarán: ne védje ma­gát! Hitvese belátására apel­lál: ő gyermeket akar, jogerős, törvényes örököst, és perében nem a bosszú és gyűlölet ve­zérli ! (Folytatjuk) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom