Nógrád. 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
Rakétahordozó gyorsnaszádok Izraelnek S«u<lut: nein a csatorna megnyitása a probléma Nixon május végére terve- zett moszkvai látogatása előtt, fokozódik az arab térségre nehezedé amerikai—izraeli nyomán — jelen tette ki Szadat egyiptomi elnök csütörtökön, amikor látogatást tett az egyik légitámaszponton a Ni- lus-delta vidékén. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai fegyverszállítások eszkalációja az egyiptomi nép megfélemlítését szolgálja. Az elnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok négy-öt nappal ezelőtt úgy határozott, rakétahordozó gyorsnaszádokat ad Izraelnek. Az Egyesült Államok további Phantom és Skyhawk típusú vadászbnm- házókat is szállít Izraelnek, s lehetővé teszi, hogy Izrael amerikai fegyverek hazai gyártására rendezkedjék be. A hazug és rosszhiszemű amerikai magatartást leleplezve Szadat rámutatott: a közel-keleti válság részleges rendezésére vonatkozó egyiptomi kezdeményezést úgy értelmezték, hogy az nem az (nz-'sz probléma megoldására, hanem csupán a Szuezl-csu- torna újrameginyitására irányul. „Azt hitték, hogy engem kielégít a csatorna megnyitása, miközben az izraeliek a Sinai-félszigeten vannak — mondotta — Nem a csatorna megnyitása probléma. Nyomban megnyithatjuk és kitisztíthatjuk a csatornát, mihelyt az izraeliek visszavonulnak. Ehhez :cs szükség megállapodásra vagy tárgyalásra, ezért felesleges New Yorkba, vagy máshova menni.” Husszein jordántai király tervéről szólva Szadat annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a terv amerikai kezdeményezés a közel-keleti térségbenSzadat ismételten hangsúlyozta, hogy a felszabadító háború elkerülhetetlen. A belső frontnak azonban még időre van szüksége ahhoz, hogy felkészüljön a naponta várható 1200—1300 légitámadásra, „Nem tűrök el semmiféle repedést a belső fronton” — szögezte le az államfő, majd kijelentette, hogy Egyiptomot két alapvető cél vezeti: nem mond le egyetlen talpalatnyi saját vagy arab területről, nem bocsátkozik alkuba a Palesztinái nép jogairól, amelyeket most Husszein király — kész helyzet elé állítva az arabokat — szabotálni akar. (MTI) Súlyos támadások vietnami falvak ellen Szigorított riadókészültség Saigonban A saigoni amerikai parancsnokság pénteki közleménye szerint az amerikai Légierő csütörtökön — tíznapos szünet után — ismét támadta a VDK területét. F— 105-ös vadászbombázók Qu- ang Binh tartomány felett, a sűrűn lakott Don Hói város térségében szórták le bomba- terhüket. A támadók ellen a VDK légvédelmének MÍG—21- es vadászgépei szálltak fel, s a veszélyeztetett F—105-ös megsegítésére Laoszban bombázó Phantom vadászgépek repültek be a VDK légiterébe. A Phantomok és a MIG- ek között légicsata bontakozott ki, mely során levegő- levegő rakétákat lőttek ki. Ugyancsak pénteken jelentette be a saigoni parancsnokság, hogy Dél-Laoszban a helyi felszabadító erők légvédelme hétfőn lelőtt egy amerikai szállítóhelikoptert. A VDK Külügyminisztériumának szóvivője pénteken nyilatkozatban közölte, hogy a demilitarizált övezettől délre és az amerikai 7. flotta hadihajóin elhelyezett amerikai ütegek március 27—30, között szünet nélkül támadták a VDK területén fekvő falvakat. A nyilatkozat a VDK szuverenitása és biztonsága ellen intézkedett haditevékenység azonnali beszüntetését követeli. A demilitarizált övezettől délre két nap alatt összesen öt támaszpontjukról szorították ki a saigoni csapatokat a felszabadító erők. A központi fennsíkra irányították a kormánycsapatok utolsó rendelkezésre álló tartalékait is. A saigöni helyőrséget a legmagasabb fokú riadókészültségbe helyezték. (MTI) Látogatók áradata indult az NDK-ba A pénteki napon — munkaszünet lévén mind az NDK- ban, mint Nyugat-Berlinben — megindult a látogatók áradata Nyugat-Berlinből a demokratikus Berlinbe és az NDK más helységeibe. Az NSZK és Nyugat-Berlin között az NDK területén át vezető tranzituta- kon is nagy a forgalom. Az NDK hatóságai azonban megbirkóznak a mostani nagy feladattal is, a határátlépőhelyeken továbbra sincs semmi fennakadás. A nyugat-berlini Telegraf című lap pénteki száma ezt a címet adja a látogatásokról szóberlini SPD parlamenti csoportjának elnöke, a nyugat- berlini szakszervezetek elnöke is ellátogatott az NDK fővárosába, sőt, felkereste a vörös városházát, a berlini magisztrátus épületét is. Sőt, mivel az élet néha különös eseteket produkál, Heinrich Lummer, a nyugat-berlini CDU parlementi frakciójának elnöke, az NDK mostani, egyoldalú akciójának egyik leghevesebb támadója, ugyancsak élt a lehetőséggel és felkereste a demokratikus Berlint. Klaus Schütz, nyugat-berlini ló beszámolójának: „Gördülé- kormányzó polgármester „pró- kenyen és barátságosan”. A nyugat-berlini lapok kiemelik, hogy a Springer-sajtónál vagy a Deustche Welle rádióadónál alkalmazott nyugat-berlini újságírók is megkapták a határátlépési engedélyt az NDK hatóságaitól. Walter Sickert, a nyugatbautat” tett az NDK-n keresztül a Nyugat-Berlinből az NSZK-ba vezető egyik tran- zitúton és vissza, s Nyugat- Berlinbe való hazatérése után ő is felismerő szavakkal szólott az NDK hatóságai részéről tapasztalt nagyvonalúságról és előzékenységről. (MTI) Az Eloöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1971-ben egyetemet végzettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avassák: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen: Korenczhy Éva, magyar—latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár: Mátai Mária, magyar— orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár; Sólyom Jenő, fizikus; Szűcs Judit (Rényi Istvánná) fizikus. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen : Dévai György, biológia—földrajz szakos középiskolai tanár; Kiss Sándor, francia—latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostudományt Egyetemen: Mészáros Ildikó, orvos; Széchenyi Béla, fogorvos. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen: Szeverényi Miklós orvos. Az Elnöki Tanács továbbá egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Leiéibe helyezés Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pénteken délelőtt a szovjet kormánynál letétbe helyezte az intenszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszer és szervezet létrehozásáról szóló megállapodás magyar ratifikációs okmányát. Az okmányt I. N. Zemszkov, a szovjet külügyminisztérium főtitkára vette át (MTI) NÖGRÁD — 1972. április 1., szombat Nevetséges kiutasítás A Szovjetunió La Paz-i nagykövete csütörtökön kijelentette, érthetetlennek tartja a bolíviai kormány döntését, amely 119 szovjet állampolgárt szólított fel az ország elhagyására. A nagykövet rámutatott a bolíviai követelés képtelenségére is: ugyanis az országban összesen mintegy negyven szovjet követség! alkalmazott tartózkodik. Mint újságírókkal közölte, a kiutasítottak listája az egyik dolgozó négyéves kislányának nevével kezdődik és számos olyan szovjet állampolgár szerepel rajta, akik valamikor ugyan jártak Bolíviában, de már évekkel ezelőtt elhagyták az országot. A kiutasítottak listáján szerepel például Jevgenyij Jevtusenko, a neves szovjet költő, aki a múlt évben rövid ideig tartózkodott csupán Bolíviában. BeffefeaR«»<6ött a taaR-!xongrc*9s»a’iM!s (Folytatás az l. oldalról) ellenőrzés rendszerét. Az ellenőrzést azonban még tovább kell fejleszteni, nagyobb segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. kifejtette, hogy a mezőgazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgálták a gazdaságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket. ami zavarja a gazdálkodás stabilitását. A bürokrácia elburjánzásáról, az aktagyártásról kifejtette: el kell hagyni minden olyan adatközlést, amely nem függ szorosan össze a fontoeludlmtatlan sabb gazdasági jellegű információkkal. Kitért a szarvasmarha-tenyésztés helyzetére. Figyelmeztetett: ezt a kérdést nem lenét leegyszerűsíteni azzal, hogy csak a pénzügyi vonatkozásait feszegetik; többről van szó. Az állattenyésztésnek ez az ágazata csak úgy dolgozhat a jövőben az eddiginél eredményesebben, ha a fejlesztésre komplex intézkedéseket dolgoznak ki. A legnagyobb baj az, hogy a háztájiban jobban csökken az állatállomány, mint ahogyan a közösben növekedett. Bejelentette: egy részletkérdésben máris sikerült előbbre lépni. A MÉM kilátásba helyezte: az állami szervek rövidesen felvásárol- az ehhez fűzött javaslatokat. ják az egyelőre üszőborjúkat. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőeszközökkel is javítani lehet a gazdálkodás», és hogy a lehetőségekkel él is a termelőszövetkezeti parasztság. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta • a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabály-tervezetet és A tsz-kongresszus állásfoglalása A kongresszus állásfoglalása összegezi a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — az 1967. tavaszán tartott I. kongresszus óta — elért fejlődésének tapasztalatait. Az eredményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus a mozgalom fejlődését és jövőjét érintő kérdésekben. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek eredményei a párt helyes politikáját és a munkásosztálytól kapott aktív támogatást tükrözik. Magas szintű jogszabályokban jutnak kifejezésre a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezetek a népgazdaság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s a szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú. A gazdaság- irányítás fejlesztésével kibontakozott az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmiszer-gazdaságban még nem használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon kj a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére. a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménynyel összhangban álló teljesítménydíjazás!, érdekeltségi módszerek érvényesülését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó állami intézkedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy erősödőt és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését Hasznos kezdeményezés Az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolatát rendező elvek érvényesítésében előrehaladás történt, ami kifejezésre jut a gyakorlatban is. Helyesnek bizonyult, hogy az állami akarat közvetítésében elsősorban az árak ösztönöznek a megfelelő termélésszer- kezet kialakítására, a fejlesztésre. Indokolt tehát az árak szerepét tovább növelni, mind a mezőgazdasági, mind az ipari eredetű anyagok, eszközök tekintetében. A szövetkezés elvének megfelelően jelenleg mintegy 500 szövetkezeti társulás működik. Észak-Írországban aligha lesz békés tartó kisfiú, egy belfasti utcán — mögötte komor tekintetű fegyverrel húsvét. Képünkön: húsvéti tojásokkal hazafelé brit katona, lövésre kész A zöldség- és gyümölcsforgal- mazásban jött létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. Indokolt az is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek más szövetkezeti ágazatokkal szoros együttműködést alakítsanak ki, elsősorban a megyék területéin. A mezőgazdasági termelés sajátosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetkezetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezeteket, hogy területileg képezzenek támogatási alapokat. Helyesnek tartja azt is. ha a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez — az önkéntesség alapján — igénybe veszik a tsz- tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei beváltak, de szükség lesz munkájúk fejlesztésére is. hogy jobban segíthessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését. Foglalkozzanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kongresszus megbízza a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövetkezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentumban a kongresszus felhívással fordul az ország valamennyi mezőgazdasági szövetkezetéhez, hogy segítsék, támogassák az állásfoglalásban foglalt feladatok megvalósítását. A választás A kongresszuson elnöklő Győré Sándor ezután felkérte Fierpasz Károlyt, a jelölő bizottság elnökét, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnökét, hogy ismertesse annak a 23 jelöltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a termelőszövetkezetek .tanácsa. A bizottság javaslatát a kongre&z- szus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a. szavazólapokra. Ezután Pesir István, a szavazatszedő. bizottság elnöke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson részt vevők a parlamentben kijelölt szavazóhelyiségekben titkosan választották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ezután a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztott Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: Szabó István, elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyiri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési. valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek 11. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ént véget, (MTI)
