Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
- UTanulják a demokratizmust Uj jcaueaslcafofk lllagybätonyban Dropka Istvánná, a Buci. pásti Harisnyagyár nagy- bátonyi üzemének szakszer- vezeti titkára a jegyzettömbje^ forgatja: — Legutóbb, február végén a brigádvezetőknek tartottunk tanácskozást. Elég sokian felszólaltak ezen a megbeszélésen. Érdekli talán, hogy milyen észrevételeket és javaslatokat tettek? Bólintok. Hogyne érdekelne. Hiszen ezek a tanácskozások az üzemi demokrácia fórumai. Ha jó a munkahelyi légkör, itt mindenki nyíltan és őszintén elmondhatja, hogy mi bántja, s mivel elégedett. A résztvevők érdeklődése, a hozzászólások hangvétele és tartalma egy kicsit mindig érzékeltetni képes a dolgozók közérzetét és hangulatát. Mi a különbség? — Elsőként Gyökér Sándor gyáregységvezető mondott rövid vitaindítót. Beszélt az üzem múlt évi eredményeiről, idei feladatairól. Valamennyien tudjuk, hogy nehéz év elé nézünk. A dolgozók száma alig emelkedik, a termelés viszont tovább nő, nem is akármilyen mértékben. Milliós tételekről van szó. Ennyivel akarunk többet adni. Ehhez kérte a brigádok segítségét. Azt is fejtegette, hogy mi a különbség az egyszerű munkabrigádok és a szocialista brigádok között? — És mi a különbség? — kérdezem. — Lehet-e erről egyáltalán valami újat mondani? — Újat nem — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyökér Sándor üzemvezető. — Az a helyzet, hogy mi még fiatal üzem vagyunk. Ha meg akarjuk szervezni a szocialista brigádmozgalmat és a munkaversenyt, előbb még az alapfogalmakat is tisztázni kell. És sohasem árt erről újra és újra beszélni. A munkabrigád tagjainak csak az a fontos, hogy a munka jól menjen. A szocialista brigád nem elégedhet meg ezzzel. Ennél jóval nagyobbak a követelmények. Főleg emberi vonatkozásokkal egészül ki a lista, nagyobb fegyelem, önképzés és közösségi széliem. Kettő a sok közül Érdekes és megszívlelendő észrevételeket és javaslatokat tettek a brigádvezetők Kézfogás a A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 1970 óta áll kapcsolatban a Besztercebányai Vendéglátó Vállalattal. Évente kötnek 'együttműködési megállapodásokat. Legutóbb a magyar vállalat vezetői látogatták meg szlovák kollégáikat, hogy megbeszéljék 1972-re vonatkozó közös terveiket. Megállapították. hogy az 1971-es évi együttműködési megállapodás valamennyi pontját mindkét részről teljesítették. sőt túlteljesítették. A két vállalat közötti kapcsolat igen sokrétű. Az« 1971- es salgótarjáni szlovák hetek re mindnyájan, emlékszünk. Besztercebányán is volit magyar hét. A rendezvénysorozatot ez évben megismétlik, de Balassagyarmat lesz a szlovák hetek színhelye. Vannak a megállapodásnak olyan pontjai is, amelyek Pálházi Pál műszerész, aki társadalmi munkában elkészíti a versenyhíradót ezen a tanácskozáson. Nincs arra mód, hogy valameny- nyit ismertessük, néhányat mégis érdemes kiragadni a többi közül. Vasicsek Lajosnénak például egészen „pajzán” ötlete támadt. Azt javasolta, hogy rendezzenek ismerkedési esteket más üzemek férf ibrigád j ai val. — Nem kell semmi rosszra gondolni — nevet Gyökér Sándor. — Arról van szó: a férjek nem nagyon ismerik, hogy mit csinál a feleségük az üzemben. Ezért kellene kölcsönösen meglátogatni egymást, hadd ismerkedjenek meg a házas- társ üzemével és munkatársaival. Mi örömmel üdvözöltük a kezdeményezést... Az is felvetődött a megbeszélésen, hogy a dolgozók elvárják: egyforma mércével, megnyugtató módon és rendszeresen értékeljék a munkaversenyt, s annak alakulását állandóan figyelemmel lehessen kísérni. Válaszul Pálházi Pál műszerész felajánlotta, hogy társadalmi munkában elkészíti a versenyhíradót. A többi, az értékelés megbízhatósága és rendszeressége már csak az üzemvezetésen múlik. Na és a problémák? Szakács Valéria feltétlenül szükségesnek tartja a dolgozók rendszeres szakmai továbbképzését, ami — kis „jóindulattal” — akár határon át nem eléggé köztudottak. Például az. hogy magyar felszolgálók és szakácsok vesznek részt a következő évben szlovákiai versenyeken, szakmunkás- és tanulócseréket szerveznek a két vállalat között, miáltal mindkét vállalat dol- dozóinak módjuk lesz újabb ismeretek elsajátítására. Nemcsak a termelés terén, hanem a pihenésben is ielentős szerepet kap a nemzetközi kapcsolat. A két vállalat vezetői az elmúlt évhez hasonló keretek között 10—10 napos turnusokban megszervezik a dolgozók csereüdültetését. A jól dolgozó szakemberek jutalmaként kölcsönösen kirándulásokat rendeznek négy- ötnapos időtartammal egymás országaiban, történelmi, művészeti és turisztikai nevezetességek megismerésére. Ezen kívül közös soorUnérkózése- ket is terveznek. bírálatnak is felfogható, de ezzel is nyílt kapukat döngetett. A dolgozók mintegy harminc százaléka már elvégezte az alaptanfolyamot, s a tervek szerint a jövőben az üzem mindenki számára kötelezővé teszi a minimális textilipari szakmaismeretek elsajátítását. — Hol maradtak a kritikai észrevételek? Mi erről az szb-titkár véleménye? — Ez volt nálunk az első ilyen tanácskozás. Ha szenzáció nem is volt, ez azért nem jelent problémát- lanságot. Elmondjuk mi magunk között ezeket is. Ügy gondolom, annyi máris bizonyos, hogy ezután a dolgozók bátrabban állnak elő panaszaikkal és észrevételeikkel. K. S. Hat alapszervezet tartozik a nézsai csúcsvezetőséghez. Ebben a körzetben a párttagok száma ielenleg 135 fő. Különösen az utóbbi időben jelentős a csúcsvezetőséghez tartozó pártalapszervezetek tagfelvételi tevékenysége, arriióta a járási pártbizottság és a csúcsvezetőség is megvitatta az alapszervezetek ez irányú feladatait. Szükség volt erre, hiszen a korábbi négy évben Keszegen két. Nézsán öt. Legénden öt tagot vettek fel a párt soraiba. Alsópe- tényben egy tag felvételére került sor. ez is 1967-ben. A csúcsvezetŐ6ég még 1970- szeptemberében foglalkozott az alapszervezetek tagfelvételi munkájával. Az ülésen a konkrét tennivalókat is meghatározták. A többi között kimondották, hogy minden csúcsvezetőségi tag saját alap- szervezeténél segítse a tagfelvételi munkát. Vegyenek részt az alapszervezeti üléseken, s vállaljanak feladatot a párttagságra való felkészítésben. Ez a munka az elmúlt időszakban eredménnyel járt. A csúcsvezetőség 1970 szeptemberi ülésétől az alapszervezetekbe 23-an kérték felvételüket. közülük 21-en már megkapták párttagsági könyvüket is. Ezenkívül 15 jelentkező felkészítése folyamatban van. A most felvett párttagok ielentős részben már előzőleg is dolgoztak tömegszervezetekben, ahol pártmegbízatásként végezték társadalmi tevékenységüket. Rendszeresen részt vettek a párt nyilvános rendezvényein. A pártba került fiatalokat most a KISZ- azervezetek patronálásával bízták meg, míg az idősebbeket a orooagandaanvagok .erjesztésére és a bizalmi teendők ellátására kérték fel. Ma szövetségi küldöttgyűlés A tagok képviseletében A küldöttek, akiket a salgótarjáni, szécsényi és pásztói járás termelőszövetkezetei bíztak meg képviseletükkel, ma reggel elfoglalják helyüket a Kohász Művelődési Központ ez alkalomra szépen feldíszített termében, hogy megvitassák a három járás mezőgazdasági üzemeinek gondjait és feladatait. Rájuk hárul a tanácskozáson az is, hogy megválasszák a képviselőket, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülésére, és a mezőgazdasági dolgozók kongresszusára. A résztvevők soraiban helyet foglalt' Katona Károly tsz- elnök, a mátramindszenti tsz-parasztok képviselője. Négy község parasztsága adott megbízatást neki, hogy szóljon a mezőgazdaság egyetemes érdekében, a tsz-dol- gozók szociális juttatásának javításáért és méltó képviseletet biztosítson a mátraaljai közös gazdaságnak. A tanácskozás előtti napokban kerestük fel a küldöttet. Sűrű az elfoglaltsága. A kiterjedt gazdaság gondjai ott összpontosulnak irodájában. Ezekkel a gondokkal nem lehet nagyvonalúan foglalkozni. Munkatársaitól is pontos tájékozódást kér, alapos megfontoltságot minden döntés előtt. A következő nap járási párt-végre- hajtóbizottsági ülésre várták. Tagja ennek a fontos testületnek. Még hátra van számára a napirendi pontok tanulmányozása. Szokásához híven ezt is nagy gonddal végzi el. Szó esett a mai szövetségi küldöttgyűlésről. Megjegyezte: — Erre is olyan figyelmet kell fordítanom, hogy megbízóim ne csalódjanak bennem... Katona Károly tíz esztendővel ezelőtt kapcsolódott be a szövetkezeti mozgalomba. A föld szeretetét a csaldájától örökölte. Néhány holdon gazdálkodva éltek Dorogházán. Ö munkahelynek a bányát választotta. A földtől azonban nem tudott megválni. Munka után apjának segített. Szántott, vetett, aratott, állatokat nevelt. Mint fiatal bányászd, a rendszer hűséges hívét, megbízták: segítsen a szocialista mezőgazdaság megszervezésében. Ezzel véglegesen a mezőgazdasághoz szegődött. Falujában brigádvezetőként kezdte, majd elnökhelyettesként dolgpzott. Közben elvégezte Zsámbékon az elnökképző iskolát és amikor a Zagyva és a Mátra közötti kis termelőszövetkezetek elhatározták, hogy egyesítik birtokaikat, Katona Károlyt megválasztották a mátramiindszen-t ti egyesített tsz-ek elnökének. így emlékezik erre: — Tudtam, nagy felelősség hárul rám ... Ez a felelősség indította arra is, hogy elvégezze a felsőfokú mezőgazdasági iskolát. Jól képzett, munkára kész szakembereket tömörített maga mellé, akiket türelmesen nevelt, tanított. A kitartó munkának fokozatosan érett a gyümölcse. Megváltozott . a mátraaljai földek vetésszerkezete. Megyei viszonylatban is ügyeimre méltó állattenyésztés van itt kibontakozóban. Még sok gonddal járó munka ez,, de végső soron beérik és jövedelmet hoz a tagoknak. Fokozatosan, minden eredményért szívósan megküzde- nek a Mátra alján. Az eredmény viszont nem marad, el. 1966-ban, a közös gazdaság összvagyona 14 millió 999 ezer forint volt, 1971-ben pedig 36 millió 374 forint. A szövetség küldöttgyűlésén ott foglal helyet Katona Károly Mátramindszentről, és a hosszú évek alatt szerzett tapasztalataival látja el a közös gazdaságok tagjainak, alkalmazottainak méltó képw seletét. ■T— _ b < Gépek a A keszegi tsz évről évre nafev gondot fordít gépparkjának rendbentartására, a kiöregedett erő- és munkagépek újakkal való felcserélésére. Az 1971. évi gazdálkodás jövedelméből hét—nyolc- százezer forint értékű erő- és munkagépeket vásároltak. Többek között három MTZ-t, három pótkocsit, két Orkántsz-ben silót, két rotációs fűkaszái,1 egy trágyamarkolót, egy talajmarót. Ezzel a beruházással a kenyér- és takarmánygabona termelésének és betakarításának teljes gépesítése mellett. folyamatosan megoldó dik a szántóföldi pillangós takarmánynövények gépi termelése és betakarítása is. Fiatalokkal, munkásokkal A néz* a? csűcsvezetőség tagte.vételi munkája Szembetűnő a nézsai csúcs- A tagépítő munkának ez az vezetőséghez tartozó alapszervezetek tagfelvételi tevékenysége. Persze ez azért is gyorsnak látszik, mert amíg az elmúlt négy évben az alap- szervezetek összesen 15 tagot vettek fel. ezzel szemben most egy év alatt az új párttagok száma elérte a 21 főt. Csupán az elmúlt hónapokban Legénden három. Alsópe- tényben egy, Nógrádsápon újabb két taggal erősödött az alapszervezet. Keszegen két fiatal nő felvétele kerül rövidesen az alapszervezetek vezetőségi ülése elé. Nógrádsápon sem álltak meg a tag- építo munkával. Feltétlen dicséretes, hogy az úi párttagok zöme fiatal, és munkás, hiszen, mint a csúcsvezetőség titkára mondotta, ma számukra is legfontosabb, hogy a párt munkásjellegét erősítsék. Ha azt vizsgáljuk, melyek voltak azok a tényezők, amelyek leginkább elősegítették a tagfelvételi munkát, néhány esetben általános, de egyedi tapasztalatokat is szerezhetünk. Mindenképpen elősegítette az alapszervezetek tevékenységét a kedvező politikai" légkör. A dolgozók bíznak szocialista rendszerünk szilárdságában, elismerik a párt irányítását és vezető szerepének fontosságát. helyesnek ítélik meg a párt politikáját. egyik oldala. A haásik, hogy az alapszervezetek komolyan felmérték helyzetüket, és megállapították, hogy a fokozott követelmények végrehai- tásához szükséges az alapszervezetek tagságát számbelileg is megerősíteni. Szükség van arra. hogy friss erők kerüljenek a politikai munkába. Rendszeresebbé vált az emberekkel való foglalkozás is. Egyéni beszélgetéseken, brigádigyűléseken, falugyűléseken és rétegtalálkozókon beszélgetnek az emberekkel. A csúcsvezetőség is rendszeresen visszatér a tagfelvételre hozott határozat teljesítésére, s a végzett munkáról beszámoltatja tagjait. Javította a szemléletet az is. hogy a gaz- < daságvezetők időről időre kikérik a pártszervezetek véleményét a nagyobb döntések előtt. Pozitívnak kell tekinteni azt is, hogy az alapszervezetek nem mindenáron a létszámgyarapításra törekedtek, a \ felvételeknél minőségi követelményt is támasztottak. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a 23 felvételt kérőből kettőt azzal utasítottak el. hogy az elkövetkezendő időben fejtsenek ki fokozottabb társadalmi tevékenységet Az igazsághoz tartozik, hogy a nézsai űsúcsvezetőséghez I NÖGRÁD - 1972. tartozó alaoszervezeteknél néhány tényező még ma is gátolja a tagfelvételi munkát Legénden például az tapasztalható. hogy az idősebb párttagok „toborzásnak” vélték a tagfelvételi munkát. Ügv gondolták, hogy ezzel fellazítják a párt sorait. Más alapszervezetben túl magas mércét kívántak állítani a pártba jelentkezők elé. mondván, hogy régen komoly harcot kellett folytatni azért, hogv valaki párttag lehessen. Egyes alapszervezetekben a fiatalokat'is idegenkedve fogadták, félve, hogy azok nem fogják megállni a helyüket. Elhangzott olyan kérdés is. milyen előnyöm lesz abból, ha párttag leszek? — például anóg- rádsipeki alapszervezetnél. A nézsai csúcsvezetőségnél azt vallják, hogy a szemléletben kell minél előbb vátozást elérni, hogy több nő. fiatal és fizikai dolgozó kerüljön a párttagság soraiba. Az eredmények ellenére sem állnak meg a nézsai csúcsvezetőséghez tartozó hat alapszervezetnéL Számos más politikai és gazdasági munkájuk mellett egvik legfontosabb feladatuknak a tag- felvételi munkát tartják ma is. Többet és eredményesebben kívánnak foglalkozni a párttagok ideológiai nevelésével. Megnyugtatóan intézik a problémákat, hogy a párton kívüliek is bizalommal forduljanak az alapszervezetek vezetőségéhez. Az elkészített és az elfogadott munkaterv végrehajtása azt bizonyítja, hogy a nézsai csúcsvezetőség jó úton halad, az alapszervezetek a következő hónapokban is új tagokkal erősödnek majd. Somogyvári László március 9„ csütörtök 3 % v
