Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

i Fóliasátor a mezőgazdaságban lesen el képzelhetetlén lesz, hogy egy korszerűen gaz­dálkodó mező­gazdasági üzem raktárában ne álljon készen­létben néhány tekercs mű­anyagfólia. A polietilénből vagy lágy PVC-ből készí­tett, véko- nyabb-vasta- gabb fóliák ugyanis olyan sok előnyös tu­lajdonsággal rendelkeznek, hogy alkalma­zást területük szinte korlát­lan. ' Átlátszó­ságuk verseny- képessé teszi őket az üveg­gel, ami első­sorban a me­legházaik, haj’- tatóházak esetében Jelent nagy előnyt. Nemcsak azért, mert törhetetlenek, hantem azért is, mert összehasonlítha­tatlanul könnyebbek az üveg­nél. Ráadásul a fóliatető alatt a növények fejlődése is gyorsabb; részben azért, mert a fólia teljes egészében át­ereszti a növények számára oly fontos infravörös sugara­kat, részben pedig azért, mert megakadályozza a talajban levő víz elpárolgását, mind­amellett erősen páradús, „mikroklímát” is biztosít. Hát­rány viszont, hogy a fóliák „öregednek”, átlátszóságukat néhány év alatt elveszítik. A képen látható hatalmas fóliasátor — valahol az Egye­sült Államokban — az önálló, kettős falú szeletek („hurkák”) olyan sokaságából áll össze, amelyek felfúj hatók. Így a könnyű, de mégis feszes és teherbíró tetőzet öntartóvá válik, nincs szükség belső túl­nyomás alkalmazására az „építmény” alakjának megtar tásához. Kétségtelen, hogy egy- egy ilyen hatalmas fóliasátor létesítési költséged elég tete­mesek, ám az is igaz; hogy primőrök termesztése révén, igen hamar megtérül a be fektetés. Ellenálló rákfajok Több mint száz éve pusz­títja rákpestis az európai rá­kot. A megmaradt állomány is fokozatosan csökken. Ugyanakkor az 1880 környé­kén az USA-ból behozott Cambarus rákok állandóan terjeszkednek, főleg a szeny- nyezett vizekben. Svédország­ban az ötvenes években si­került meghonosítani- egy ..á. Cambarusnál jóval nagyobb, szintén amerikai származású rákfajt, amely közeli rokona az európai, kipusztuló félben levő, nemes ráknak. Nagyra nő és közvetíti ugyan a rák­pestist, de maga nem beteg szik meg benne A betegsé­gekkel szemben rendkívül el lenálló rákfajnak nagy jövő­je van Európában. Jelenleg Finnország telepít b*lőliik jer lentősébb mennyiséget. Történelem előtti ujjlenyomatok A történelem előtt vagy a korai történeti időkből szár­mazó kerámiákon talált ujjle­nyomatokból egy svéd archeo­lógus szerint következtetni le­het arra, hogy készítőik mi­lyen néptörzshöz tartoztak. Kétszáz ősi görög és ciprusi kerámiákon talált ujjlenyo­matot analizáltak. A mykénéi lenyomatok átlag 20 százalék ívet, 65 százalék hurkot és 15 százalék csavarulatot mutat­nak Az ezeréves krétaiaknál ez az átlagos gyakoriság 4, 42 és 54 százalék. Egyelőre — a vizsgált anyag kis száma miatt — még nyitott kérdés, vajon az ujjlenyomatok vizs­gálatának módszere valóban hasznos eszköze lesz-e a ré­gészeknek a történelem előtti időkben keletkezett tárgyak Időrendi és néprajzi meghatá­rozására. Óriási öntecsek ( A Szovjetunió egyik ko­hászati üzemében — a vi­lágon először — sikerült ösz- szehegeszteni két, elektro- s alakos eljárással gyártott, sok tonnás öntecset. Ezzel megoldódott az óriásöntecsek előállításának kérdése a költ­séges ciklopkemencék építése nélkül. Az eseményt kommentálva, B. Pa.ton akadémikus, az ívhegesztési Kutató Intézet igazgatója kijelentette: Az elektrosalakos acélgyártás számtalan előnnyel rendel­kezik a többi módszerrel szemben. Napjainkban az ön­tecs súlya elérte a 40 tonnát, de holnap még nagyobb súlyt érhetünk el. Az elektrosa­lakos ácélgyártás lehetővé te­szi, hogy több — egyenként 80—100 tonnás — öntecset összehegesszünk. Ilyen félter­mékből könnyedén előállít­hatjuk — szinte veszteség nélkül — a legnagyobb tur­bina forgórészét. „Merülő csészealj” A kutatók mind nagyobb figyelmet fordítanak a víz alatti világ titkainak feltárár sára,. Okuk vari rá, mert az előzetes becslések azt mutat­ják, hogy a világtengerek biológiai tartalékai, ásványi kincsei, többszörösen felül­múlják a szárazföldi készle­teket. Az óceánok mélyének ku­tatásában nagy nehézséget jelent a búvárgömbök felüle­Hl! téré ható hatalmas nyomás, amely tízméterenként egy atmoszférával növekedik. A másik probléma az oxigén és az energia biztosítása. Ko­moly gondot okoz — az űr­repülésekkel ellentétben — az irányítóközponttal való összeköttetés fenntartása, va­lamint a víz alatti jármüvek pontos irányítása is. A képen látható francia gyártmányú „merülő csésze­alj” a közepes tengermélyse- gekbe való hatolásra alkal­mas. Saját hajtóműve nincs, helyváltoztatásra tehát nem képes, csupán arra szolgál, hogy a tengerfenékre „leültet­ve” tartós megfigyeléseket végezzenek a benne helyet foglaló „akvanauták”. Erős fényszóróival jól megvilágít­ható a sötétségbe boruló mélytengeri környezet. TUDOMÁNY- ' TECHNIKA Ozon és légkör Földünkön 150 obszerva­tórium figyeli a légkör ózontartalmát. Miért ilyen vonzó ez az igen kis meny- nyiségben előforduló gáz? Özön nélkül nincs élet — így lehetne tömören megha­tározni az atomos állapotban levő oxigén szerepét. Az ózon elnyeli az ultraibolya sugara­kat, megóva ezzel az élő ter­mészetet a Nap perzselő le- helletétől, de egyben lényege­sen befolyásolja az éghajlatot is. Az ultraibolya sugarak el­nyelésével ugyanis az ózon növeli a légkör hőmérsékletét, és a széndioxiddal együtt úgynevezett melegházi hatást fejt ki, 18 fokkal növelve bolygónk felületének hőmér­sékletét. Az ózont tehát nem is olyan régen még a természet jóte­vőjének, a mikrobákat pusz­tító, légtisztító anyagnak tar­tották. Kiderült azonban, hogy erŐ6 oxidáló hatása miatt az ózon veszélyessé is válhat. Ha egy liter levegőben kétszázad milligramm ózon van, akkor már erősen ingerli a léguta- kat, egy milligramm pedig már halálos tüdőgyulladást okoz. Olyan nagyvárosok le­vegőjében mint Los Angeles, a sok autó miatt ózonfeldúsu- lás figyelhető meg, ami a füsrtköd egyik kellemetlen ha­tását okozza. Egy elméleti modell segített a „rejtelmes” gáz egyik titká­nak megfejtésében. Észrevet­ték, hogy a trópusok felhőze­tében kevés az ózon, és nagy magasságban helyezkedik el. A sarkvidéki zónákban for­dítva — sok van belőle, és vastag rétegben a földfelszín­hez jóval közelebbre hatol. De miért? Elektronikus számító­gépek segítségével elvégzett elméleti számításokkal kimu­tatták, hogy ez a jelenség a levegő függőleges irányú mozgásával kapcsolatos. Észa­kon a hideg légtömegek le­ereszkednek és magukkal ra­gadják az ózont is, míg a trópuson a felfelé áramló me­leg levegő a felszíntől távo­labbra visa azt. Az ózon tanulmányozása számos eddig ismeretlen lég­köri folyamatra derít Tényt. A világviszonylatban végzett, ózonnal kapcsolatos megfi­gyelések statisztikai értékelé­se alapján nemrég érdekes kö­rülményre figyeltek fel. Kide­rült, hogy a csökkent napte­vékenységgel egybeeső évek­ben az ózontartalom csökken és fordítva. Ha kutatásokkal is sikerül igazolni ezt az ösz- szefüggést, először kapunk bizonyítékokat arra vonatko­zóan, hogy a Nap ultraibolya sugárzásának változása az égi­test aktivitásával kapcsolatos. Egy feltevés szerint az ózon kapcsolatba hozható a titok­zatos természeti jelenségként szolgáló ezüstös, vagy mez06z- férabeli felhőkkel. Ezen fel­hők keletkezési mechanizmusa mindmáig vita tárgyát képezi. A feltevések szerint az ózon szempontjából jelentős szerep jut a nitrogénnek. A levegő­ben található nitrogén-oxidok és a salétromsav az ózonnal reagálva csökkenti annak nyomását. Emiatt a levegő ke­vésbé hévül fel, azaz csök­ken az északi és a déli félte­ke közötti légáramlás. De, hogyan játszódik le az ózon újraeloszlása a légkör­ben. Ez a meteorológia szá­mára igen fontos, mivel a sztratoszférában lejátszódó légmozgás megfigyelésének egyetlen útja az ózon nyo­mon követése. Az is nyilván­való, hogy hamarosan a pi­lóták az időjárás előrejelzése mellett ózonprognózist is fog­nak használni, hogy kiküszö­bölhessék a veszélyes ózon- dús légtereket. Ami pedig az ózon mozgását illeti, kiváltá­sában valószínűleg az elnyert ultraibolya sugarak hordozta hóenergia hatása é6 az azt követő légmozgás a döntő. Műemlék mentés Manchesterben Manchester városának át­építése során szükségessé vált a város történelmi magját képező piactér két régi kocs­májának felemelése, 5 lábbal a jelenlegi talajszint fölé. A két épület 1328 körül épült, s már 'mindkettő eléggé rossz állapotban van, ezért évek­kel ezelőtt lezárták. Törté­nelmi nevezetességüket öreg­bíti az is, hogy a város régi részében csupán ez a két épület élte túl az 1940-es „karácsonyi blitzet”, aho­gyan Manchesterben az ak­kori német bombázást neve­zik. Mindkét épület rövl- debb-hosszabb ideig aByron- esalád otthona, majd kocs­mát rendeztek be bennük. „Lifteznek"- a hajók A folyókra épített vízierő­művek gyakran akadályozzák a folyamatos hajóforgalmat, hacsak zsilipéit mellékágak­kal, vagy ún. hajóliftekkel meg nem oldják e problémát. Ez utóbbi megoldást válasz­tották a krasznijári vízierőmű­nél, hogy a Jeniszej folyót szabaddá tegyék a hajóforga­lom — kisebb és közepes fo­lyami hajók — számára. A folyó bal partján egy 1250 méter hosszú sínpályát építe­nek, amelyen egy hatalmas méretű „vagon” közlekedik majd. A vízzel feltöltött „va­gont”. s a benne levő hajót, melynek együttes súlya eléri a nyolcezer tonnát, tizennyolc nagy teljesítményű motor von­tatja fel a gát koronájának magasságába, majd bocsátja le a túlsó oldalon, A szoká­sosnál jóval nagyobb nyom­távú sínek alá különleges, nagy teherbírású vasbeton tömböket helyeznek. A számítások azt rriu tátják, hogy a hajóknak ilyen modem való „áttelepítése” sokkal ke­vesebbe kerül, és jóval gyor­sabban megy, mint a zsilipo- léssel, és duzzasztással való át­emelés. Ez lesz egyébként a világ legnagyobb hajóliftje. Terjeszkedés a tengerre Monaco terjeszkedni sze­retne, s mivel földje nincs, s francia területre építkezni nem akar, a tengerből hódít el egy 15 ezer főnyi telepü­lés számára elegendő terü­letet. Ebben az évben befe­jeződik egy több mint ezer méter hosszú hullámtörő építése, s sok millió keszont süllyesztenek a monacói hí­res sziklatömb lábaihoz a tengerbe, kb. 16 méter mélységbe. A víz elzárása és a gát feltöltése óriási munkálatokat igényel, de a szakemberek szerint meg­éri a munkát is, a ráfordí­tást is. Az emberalkotta „telkeket” kiparcellázzák, s. jövőre elkezdődhet az_ épít­kezés. 500 millió dollárba kerül a program, amely há­rom „hiánycikket” ajánl: csendet, tiszta levegőt és tiszta vizet. Ezt manapság drágán kell ^megfizetni. Az építkezéseket az egyéni épí­tők kötelesek a vállalkozás koncepciójával összhangban végrehajtani, az új telepü­lést ugyanis úgy alakítják ki, mint a színpadi nézőte­reken az üléseket, hogy a Földközi-tenger pompás látványát semmi se zavarja meg. A legmélyebb ponton kapnak helyet az üzletek, a forgalom a föld alatt bo­nyolódik le. | NOGRAD — 1972. mátcius 5., vasárnap 11 rv

Next

/
Oldalképek
Tartalom