Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
VftÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOORÁD Al MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 77. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Folytatta munkáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek #1. országos kongresszusa Az országház kongresszusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának második napi munkaértekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségeknek a vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Az elnöklő Hovodzák István felkérésére Potyondi Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizottság jelentését, amely szerint e fontos tanácskozáson valamennyi, tehát 442 küldött megjelent. A statisztikai adatok szerint a küldötteknek 78,4 százaléka férfi és 21,6 százaléka nő. A csütörtöki tanácskozás első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Dr. Dimény Imre felszólalása — A szövetkezeteknek jelentős szerepük volt abban, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság gyorsabban fejlődött — mondotta. — A hazai mező- gazdaság olyan nagy jelentőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérgabonaellátása és a kukoricatermesztés színvonalának növelése. A baromfi- és sertéstenyésztés nagyarányú fejlesztése és a termelési színvonal stabilizálása a nagyobb visszaesésektől mentes hústermelést segíti elő. A miniszter ezután kifejtette, nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyarányú gazdasági és életszínvonalbeli fejlődést akkor, amikor a szövetkezetek gondjairól és problémáiról esik szó. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a fejlődés eredményei mellett az élelmiszer-gazdaságban kétségkívül adódtak olyan feszültségek, amelyek rontják a. népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A miniszter hangsúlyozta, hogy a nehézségek jelentős részét a gazdálkodás régi módszereivel már nem lehet megoldani. Korszerű, nagyüzemi, komplex módszereket kell elterjeszteni például a cukorrépa- és a zöldségtermesztésben. Nagyon fontos, hogy a kutató- intézetek és szakoktatási intézmények nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőknek. Lényeges az is, hogy az új ismeretekkel rendelkező állami gazdaságok és szövetkezetek segítsék azokat a nagyüzemeket, amelyek az új eljárások bevezetésén fáradoznak. Ezután méltatta az egységes szövetkezeti törvény jelentőségét, majd foglalkozott a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok helyzete az elmúlt időszakban javult, ami elsősorban a személyi jövedelmek növekedésénél mérhető le. Fejlődésük azonban nem ad okot elégedettségre: az elmúlt években például ezekben a gazdaságokban nem jutott elegendő anyagi erő az üzemfejlesztési célok megvalósítására. Ebben a tekintetben továbbra is figyelemmel kell kísérni a kedvezőtlen adotságú szövetkezetek helyzetét. Ezután a gazdálkodás terv- szerűségének és a szabályozó- rendszer stabilitásának kérdéseivel foglalkozott és megállapította: a terv megvalósítására a szabályozóeszközök adják meg a nagyüzemek gazdasági tevékenységének kereteit. Figyelmeztetett arra, hogy a stabilitás a szabályozórendszer alapelvére, legfőbb jellemzőire vonatkozik, s nem lehet öncélú, mindenekfölött álló követelmény a szabályozó- rendszer egyes elemeire vonatkozóan. A változó körülmények miatt — éppen a kitűzött terveink megvalósítása érdekében — időnként szükségessé válik az egyes szabályozók módosítása. Idén például a mezőgazdaságban végrehajtott, illetőleg tervezett módosítások — a munkaigényes kultúrák termelésében, illetve a szarvasmarha-tenyésztésben — a negyedik ötéves terv céljainak megvalósítását szolgálják. Jogosnak tartotta a szövetkezeteknek azt a kérését, hogy a szabályozók egyes elemeit és mértékét a tervek időszakában lehetőleg ne változtassák, illetve ha mégis ilyen döntésekre kerülne sor, akkor idejében tegyék közzé a rendelkezéseket. Dr. Dimény Imre azután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővülő kapcsolatairól szólva kiemelte: különösen jelentős a több éves szerződések rendszere, amely lehetővé teszi a biztonságos termékértékesítést és a biztonságos -.-felvásárlást. A tartósabb együttműködés alapul szolgálhat a fejlettebb kooperációs formák megvalósításához is. A miniszter hangsúlyozta, hogy a fejlődést gátló tényezőket fokozatosan fel kell számolni és az együttműködések finanszírozására rugalmasabb megoldásokat kell kidolgozni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszeripari feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői még nem mindenütt ismerték fel a vertikális kooperációk szükségességét. Nem vált eléggé általános szemléletté az, hogy a kooperáció, a vertikális integráció nem valamiféle divat, hanem a termelés hatékonyságának fontos eszköze. — A mezőgazdaságban végbemenő technikai forradalom, az ezzel összefüggő spe- cializálódási, szakosodási folyamatok szükségszerűen írják elő a nyersanyagtermelés és -feldolgozás szakaszainak szervesebb összekapcsolását — mondotta. Amennyiben az érintettek nem ismerik fel. hogy az élelmiszer-termelés növelése, a minőség javítása, a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás tulajdonképpen már a mezőgazdasági nyersanyagtermelés megszervezésével, a termelési rendszereik kialakításával kezdődik, és ebbpl kiindulva nem nyújtanak nagyobb segítséget éppen az ezt boztosító kooperációk létrehozására, akkor nem értik a kor követelményeit, a termelőerők és ezen keresztül a társadalmi haladás fejlődésének fékjévé válnak. A tsz-ek beruházásairól kifejtette: a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási lehetősége a negyedik ötéves tervben, a harmadik ötéves terv időszakához viszonyítva, mintegy 26 százalékkal növekszik. A népgazdasági tervnek megfelelően növelt 1971. évi beruházási előirányzatokat a szövetkezetek 109 százalékra teljesítették. A túlteljesítés annak ellenére következett be, hogy 1970/71-ben korlátozni kelett az építési beruházások ártámogatását. Az építési bruházások korlátozására szükség volt, mert a szövetkezetek 1969/70-ben nagyarányú építkezéseket indítottak — néha erejüket meghaladó mértékben — és sok helyen háttérbe szorult a gépberuházás. — Számítások szerint a tsz- ek idén mintegy egymilliárd forint értékű új építkezést kezdhetnek el — mondotta. — Folyamatban levő beruházásaik döntő része 1972-ben befejeződik. 1973-ban már mintegy 4 milliárd forint értékű új építkezésre kell idejében és jól felkészülni, ami nem kis feladat. A tegnapi tanácskozáson felszólalt dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke is. Beszédének ismertetésére visz- szatérünk. Brnt wo Janos és Boucioi* József látogatása a megyében A salgótarjáni látogatás során Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenó'rző Bizottságának elnöke és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megtekintette a salgótarjáni Arany János úti lakásépítkezéseket. Megyénk vendégei a házigazdák kíséretében az építkezésen A megyei pártbizottság és a megyei tanács meghívására tegnap reggel Salgótarjánba érkezett Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vendégeket a megyei pártbizottság székházában Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Szoó Béla, a megyei párbtizottság titkára, Géczi János, a megyei tanács elnöke és Dev- csics Miklós, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára fogadta. A ' megyei pártbizottságon elvtársi, baráti beszélgetés zajlott le, ahol Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket a megye építőipari helyzetéről és a feljesz- tésd problémákról. A jelenlegi helyzetről elmondotta véleményét Bondor József miniszter, s több témában véleményazonosság alakult ki. A baráti, elvtársi beszélgetés után megyénk vendégei a házigazdák kíséretében megtekintették a józsef-platói, a sebaj-telepi KlSZ-lakásépí- tést. majd ellátogattak az Arany János úti lakónegyed építésére, ahol Kispál József, az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalatának igazgatója, a vállalat párt- és szakszervezeti vezetői fogadták. Brutyó János és Bondor József megtekintették az új toronyépületet, s véleményt mondtak az építkezés technológiájáról, a lakások elosztásáról. Délután az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalata központjába látogattak el megyénk vendégei, ahol az építőipari vállalat jelenlegi helyzetéről, gondjairól, fejlesztésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét a gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőkkel. A beszélgetés során első helyen a vállalat munkaszervezése, s a vállalat előtt álló nagyobb feladatok megvalósítási programja szerepelt. Innen a salgótarjáni síküveggyárba hajtottak megyénk vendégei, itt Palócz Imre, a városi pártbizottság titkára és Juhász Gyula, a gyár igazgatója fogadta, majd kalauzolta őket végig a Zagyva I. üzemen. Megtekintették a présüzemet, a festőműhelyt, és az edzőüzemet is. A Zagyva I. üzemben tett látogatás során Bondor József kedves szavakat írt be Dénes József szocialista brigádja naplójába. „A Petőfi brigád minden tagjának kívánok sok sikert a munkában és boldogságot egyéni életükben.” A délutáni programban a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységének és az új üzem építésének megtekintése szerepelt még. Nagybátonyban a gyáregység bej áratánál Varga László, a FÜTÖBER igazgatója, a gyár párt- és ^tömeg- szervezeteinek vezetői és Ozsvárth Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket. A gyáregység megtekintése után ellátogattak az új építkezés színhelyére is, ahol a munkáról Bondor József elismerően nyilatkozott. Brutyó János és Bondor József tegnap a kora esti órákban visszautaztak Budapestre Megvalósítják a fiatalok javaslatait Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága ■ Számtalan javaslatot, ajánlást tettek a fiatalok a KISZ VIII. kongresszusát megelőző megyei, járási, városi küldött- értekezleteken. Ezeknek az ötleteknél:, kezdeményezéseknek a hasznosítására megyei intézkedési terv készült. A dokumentumba foglaltakat tegnapi ülésén vitatta meg a KISZ megyei bizottsága. A tervben részben azokat a javaslatokat rögzítették, amelyeknek megoldása a KISZ megyei apparátusának feladata, részben pedig azokat, melyeket az illetékes megyei szerveknek továbbítanak vizsgálatra, megoldásra. A küldöttértekezleten hangzott el például az a javaslat, hogy törőd jeniek többet a katonafiatalok és a leszerelt, ismét munkába álló fiatalok érdekvédelmével. A jövőben a járási, városi bizottságok megvizsgálják a leszerelt és ismét munkát vállaló fiúk munkahelyi beilleszkedésének lehetőségeit, anyagi, munkaköri előrehaladásukat — a velük egykorú, de katonai szolgálatot nem teljesített fiatalokhoz viszonyítva. A problémák megoldásáért az illetékes párt- és gazdaságvezatők- höz fordulnak. Sokan szót emeltek azért is, hogy a KISZ fokozottan segítse a fiatal házasok lakásgondjainak megoldását. A KISZ megyei bizottsága megvizsgálja a problémákat és a vizsgálat eredményei alapján a Központi Bizottságon keresztül javasolja a további kezdeményezéseket. A járási, városi bizottságok pedig saját területükön felmérik a társas-, illetve szövetkezeti lakásépítési akció megindításának lehetőségét. Megnézik azt is, hogy a kollektív szerződések és a szövetkezeti alapszabályok tartalmazzák-e a fiataloknak nyújtható kedvezményeket. A pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedése szintén sok küldöttet foglalkoztatott. Váljon ez az érdekvédelmi munka fő kérdésévé — javasolták többen. A pályakezdők segítésére igen célszerűnek látszik, ha évente a szakszervezeti bizottsággal közösen a vállalatnál megrendezik a pályakezdő fiatalok parlamentjét. A gazdasági Vezetők pedig időnként az érintett fél jelenlétében értékeljék a fiatal munkáját. A munkába- lépő fiatalok fogadását, tájékoztatását is meg kell szervezni. Beilleszkedésük segítésére a K1SZ -szervezet patro- nálókat jelöljön ki, a szakmai fogások gyors elsajátítására pedig tanfolyamokat rendezzenek. Főleg mezőgazdasági területen dolgozó fiatalok küldöttei javasolták, hogy több segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági pályaválasztáshoz. Ennek támogatására nagyobb számban kell úttörő mezőgazdasági szakköröket létrehozni. Üzemlátogatások lehetővé tétele, egy-egy mezőgazdasági üzem helyzetének és jövőjének ismertetése ugyancsak eredményes lehet. A középiskolások küldöttei a gazdaságpolitika aktuális feladatairól kértek több tájékoztatást. Szintéri ők javasolták azt is, hogy a tanintézeti KISZ-szervezetek bővítsék, erősítsék kapcsolataikat az úttörőcsapatokkal. Javaslatuk megvalósításához az együttműködést ki kell terjeszteni a tanulmányi munkára és a pályaválasztásra. A tanintézeti követelményekről kölcsönös látogatások alkalmával adjanak tájékoztatást a középiskolások, s több ifivezetőt küldjenek az úttörőcsapatokhoz. — Tovább kell növelni a KISZ befolyását az ifjúsági klubokban — szólt több küldött ajánlása. Az intézkedési terv úgy foglal állást, hogy a KISZ-alapszervezetek az ifjúsági klub vezetőjét válasszák be az alapszervezet vezetőségébe, s a taggyűlés legalább évi két alkalommal számoltassa be a klub vezetőségét a klub munkájáról. Megszívlelendő a küldötteknek az a javaslata is, mely szerint a mozgalmi feladatok végrehajtásában jobban fel keli használni a turizmusban rejlő lehetőségeket. A megyei, járási és alapszervezeti programokba eleve több turisztikával kapcsolatos témát kell beépíteni, s a dió’.{turisztikához (ODOTl hasonlóan ki kell alakítani a dolgozó fiatalok részére is egy átfogó turisztikai programot. A KISZ megyei bizottsága által elfogadott intézkedési tervet követően a járási, városi bizottságok is elkészítik azt a tervet, amely szerint a küldöttek javaslatait megvalósítják majd. Jól odafigyeltek tehát a fiatalok szavára; az ötletek, az ajánlások, az elkövetkező évek programjának gerincét képezik.
