Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

„Eljöttünk hát babát nézni...n Nevet ad neked a közösség Javában folyik a nagy verseny, a Bartók Béla úti iskola úttörőcsapatának pajtásai tiszte­letbeli kisdobossá fogadják a „kisbabát" és átnyújtják a nyakkendőt MOZIÉLET •• Ünnepi program Jelenet a fűz a Monte Fíoron című filmből Mitől ünnep az ünnep? A nap jelentőségétől, a jókí­vánságoktól, a virágtól, attól, hogy ünnepelt és ünneplő szépen felöltözik. Ez teszi kedvessé és különbözővé minden más naptól. Hétfőn délután a megyei művelődési központ nagy üvegcsarnokában minden pon­tosan úgy volt. mint az „iga­zi” névadóünnepeken. Az asztalon díszes terítő, hatal­mas virágcsokor. Mögötte a városi tanács anyakönyvveze­tője, Balázs Sándorjáé. Az asztalon a vörös bőrbe kötött anyakönyv. Kicsit távolabb négy fotel. Benne ül az „anyuka”, az „apuka”, a név­adómama, névadópapa. A ma­ma kezében hatalmas kau- csukbaba pólyában. Nem hiányzik a nézőközön­ség sem. Igaz, hogy most nem a rokonság, a munkatár­sak és a szomszédok veszik körül az ünnepeltet, hanem a Gyöngyösről, Egerből, Nyír­egyházáról és Tatabányáról érkezett vendégek, a városi tanács képviselői, pedagógu­sok és sok-sok, fehér blúz­ba, sötét szoknyába, nadrág­ba öltözött, kék és vörös nyakkendős úttörő. Mert most tulajdonképpen nem a kisbaba, hanem ők a fősze­replők. A salgótarjáni családi és társadalmi ünnepségeket, ese­ményeket rendező iroda hir­detett meg versenyt a város úttörőcsapatai között névadó­ünnepségeken előadható mű­sorok összeállítására. Nyolc iskola nevezett be a nagy versenyre. Az ő bemutatóikat tartották meg hétfőn délután. Aki ott volt, maradandó él­ményekkel távozott. Megszólalt az elektromos orgona, aztán az anyakönyv­vezető lép az asztalhoz. — Azzal a céllal jöttünk össze, hogy a kicsi gyermek­nek nevet adjunk, s hogy a szülők és a névadó szülők előttem és a jelenlevők előtt letegyék a szülői fogadalmat... Máris ott vannak a bag- lyasaljal iskola úttörői, kisdo­bosai, és felhangzik a dal, a köszöntő. Nagy taps és a Bartók Béla úti iskola követ­kezik. Közöttük még furulyá- sok is, mindenki őszinte örö­mére. A Csizmadia Sándor úti iskola gyerekeit a Gagarin Általános Iskola Űrbébi őrse követi. A kisdobosok karéja körülfogja a „babát”: „Ked­ves kispajtásunk, minden úgy történt, mint a mesében, hiá­nyoztál nekünk, és most itt vagy, megjelentél...” Bemutatja összeállítását a Malinovszkij, a Mártírok üti — ők különösen kitűntek szép énektudásukkal —. a Zagyva- pálfalvi és a Néphadsereg úti Általános Iskola is. Egyik színesebb, érdekesebb, kedve­sebb, mint a másik. Volt ott komatál. babanéző mondóka, gyermekvers és ének. Tiszte­letbeli kisdobosnak és úttörő­nek választották a kisbabát. Nehéz dolga volt a zsűri­nek, amikor tanácskozásra ült össze. Végül is igazságos és megfontolt döntés után nem adták ki a második helyet, hanem az elsőt megosztották a Gagarin és a Mártírok úti iskola tanulói között. Egyfor­mán jó és színvonalas mű­sort mutattak be. Harmadik helyen végeztek a Bartók Béla úti iskola úttörői. Igaza volt Bővíz Lászlónak, az iroda vezetőjének, és Csongrády Bélának, a zsűri elnökének, amikor elmondta, hogy minden iskolát köszönet és elismerés illet a tartalmas és szép műsorért. Egyedül a Rákóczi úti iskola hiányzott, amely benevezett ugyan, az­tán nem jött el, A vetélkedő iskolák, és a műsort megtanító pedagógu­sok jutalmat kaptak. A név­adóünnepek pedig színeseb­bek, változatosabbak, mele­gebbek lesznek. Csatai Erzsébet Táborozási előkészületek Még javában tart a tanítás, még vaskos oldalak vannak hát­ra a tankönyvekből, de a járási úttörőelnökségek, az úttörőcsa­patok vezetői már megkezdték a nyári táborok előkéfezítését. A szécsényi járásból a múlt nyáron közel ezer gyermek vett részt valamilyen formában úttörőtá­borban. Nagy Sándor járási út­törőtitkár ez évi táborozási dosz- sziéja súlyra is sokat elárul. Le­velezések* előzetes felmérések adatai lapulnak a kötegben. — Az idén még nagyobb lehető­séget szeretnénk az úttörőknek biztosítani, mint a mút évben — vélekedett a járási titkár. — Tavaly jól bevált a rárósi váltótábor. Az idén terveznek-e hasonló jellegűt? — A rárósi tábor változatlanul a csapatok rendelkezésére áll. Ezenkívül, még ^ Szigetszentmár- tonba tervezünk egy másik vál­tótábort. Az előzetes felmérések alapján 15 csapat szeretné igény­be venni vagy az egyik vagy a másik tábort. Ez mintegy ötszáz pajtást érintene. — Terveznek-e a csapatok ön­álló tábort? — Igen. Az endrefalvi pajtások a dunaújvárosi Szalk-szigetre ké­szülnek, a ludányhalásziak a Ki- lián-telepre, míg az ipolytarnóci- aik a BaLaton mellett szeretnének tábort ütni. — Országjárásra készülnek-e a csapatok? A nagyobbak közül eddig a szécsényi Mikszáth iskola csapa­táról tudunk, a kisebbek közül pedig mihálygergeiről. Sz. F. Népművelők továbbképzése A közművelődés helyzeté­nek elemzése, a rendelkezés­re álló lehetőségek célszerűbb kihasználása, új formák és módszerek kikísérletezése, il­letve megismertetése, elter­jesztése manapság a közmű­velődés valamennyi munkása számára feladatot jelent. A jelenlegi gazdasági környezet ugyancsak sajátos feladatokat tűz a népművelés elé, s egy- egy' megye, terület közművelő­désének megszervezése, haté­kony fejlesztése különösen igényli az új módszerek is­meretét. Éppen ezért jelentős a Népművelési Intézet to­vábbképzési programján való részvétel. Az intézet a művé­szeti előadók és a népműve­lési csoportvezetők országos továbbképzését április 12-től 14-ig rendezi meg Budapes­ten. Ezen Nógrád megyéből is többen részt vesznek. Négy film között választhat a mozinéző a következő műsor­héten. Március 30—április 2- ig a Sátáni ötlet című színes francia—olasz bűnügyi filmet vetíti a salgótarjáni November 7. Filmszínház. A Tűz a Mon­te Fioron című színes, jugosz­láv—olasz kooprodukciós fil­met április 3—5-ig mutatják be. Hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére kü- lönelőadásokat rendez a No­vember 7. Filmszínház. Ápri­lis 4-én délután fél 2-től a rendkívüli sikert aratott ma­gyar filmet, A tizedes meg a többiek-et játsszák. Április 5- én pedig a Normandia Nye- man című nagy sikerű szovjet —francia filmet vetítik. Magányos és hajthatatlan ember, nagyon egyéni elkép­zelésekkel a mesterségéről és az igazságról — ez Max, a rendőrtiszt, a Sátáni ötlet című film főszereplője. Sikertelen ember, ezért eredeti tervet agyai ki a szakmai babérok megszerzésére. Claude Sautet, rendező film­jéről a Nouvel Observateur a következőket írja: „A humor ellenére összeszorul a torkunk az aggodalomtól. Egy gerincte­len, lelketlen filmművészet közepette Sautet csodálatos er­kölcsi szigorúságának követők­re kellene találnia. Filmje megrázó, feltéve, ha meglátjuk benne a lényeget.” A történet érdekessége mel­lett a főszereplők is a film megtekintésére csábítják az embert. Romy Schneider és Michel Piccoli kettőse már magában véve is vonzó. Azok­nak, akik Az élet dolgai cí­mű filmet korábban már lát­ták, sokat mond a rendező, Claude Sautet neve is. Az osztrák—olasz front egyik szakaszának 1916-ban Leone tábornok teljhatalmú ura volt. A hazafiságra hivat­kozva, valamint rosszul leple­zett háborús kalandorszenve­délye hatására fenntartotta magának a döntés jogát alá­rendeltjei életéről vagy halálá­ról is. Hivatásának megszál­lottja, sőt, odáig megy el, hogy az emberiség természetes állapotának a háborús idősza­kot tartja. Két hadnagy áll ol­dalán. ök egészen más szem­mel nézik a háborút, él ben­nük az élet iránti felelősség: Francesco Rosi rendező filmje ráébreszt bennünket ar­ra, hogy milyen nagy történel­mi idő telt el 1915-től, sőt 1940-től is a mai napig. Gondolkozásra késztet, sőt kényszerít tehát a Tűz a Mon­te Fioron című olasz—jugoszláv film. Nem Ismeretlenek fő­szereplői sem: Mark Frechet­te, Alain Cuny és Cián Maria Volonte’ alakítását már több filmben megcsodálhattuk. A mozihét ünnepi műsorát, A tizedes meg a többiek és a Normandia Nyeman című fil­met nem szükséges külön is­mertetnünk, első bemutatásuk idején nagy sikert aratott mindkettő. A November 7. Filmszínház programja lehető­séget nyújt arra, hogy ismét megtekinthessük a sikeres al­kotásokat. SZOT-díjas költők Salgótarjánban Munkásfiatalok első országos szavalóversenye A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének Nóg­rád megyei Bizottsága és az Ü. M. salgótarjáni öblösüveg­gyár Kossuth Művelődési íláza vezetősége április 8-án és 9-én rendezi meg Salgó­tarjánban a munkásfiatalok első országos szavalóverse­nyét. Az ünnepélyes megnyi­tót április 8-án Varga Gyula, az öblösüveggyár igazgatója mondja, utána megkezdődik az országos vetélkedés. Az or­szágos szavalóverseny gála­estjére egyébként másnap dé­lután hat órai kezdettel a megyei József Attila Művelő­dési Központban kerül sor. A gálaestet megnyitja, s a ver­senyről értékelést mond Orosz László, a verseny zsű­rijének elnöke, a SZOT kul- túrosztályának munkatársa. Ez alkalommal kerül sor a SZOT-díjas költők bemutat­kozására is.„ Halló, itt kórházi stúdió! " Felújítják, friss műsorral látják el a megyei kórház egészségnevelési stúdióját. A kórház vezetékes rádiójában hetente három adásnapon jelentkezik az egészségnevelési csoport műsora. Alkalmanként 40—60 perces műsort adnak a betegeknek. Lesz zene, egészségnevelési előadás aktuális témákról, külön- rovatot kapnak a „hírszerkesztők”, s minden alkalommal je­lentkezik a kórházkultúrát érintő kérdések műsora. Ebben többek között a látogatási rendről, a társadalmi tulajdon vé­delméről, a helyes tisztálkodásról szólnak. Különösen népszerűnek ígérkezik az Egészségügy humora című rádiórovat, amelyet a műsor oldására iktatnak be a szerkesztők. Egyszer-egyszer lírai müveket, elbeszéléseket is felolvasnak, illetve elemeznek majd, a Miért szép? műsor mintájára. A kórházban fekvő betegek különösen fogékonyak az egészségügyi kultúra iránt. A kórházi stúdió tehát nemcsak kellemes szórakozást nyújt a betegeknek, hanem olyan ismere­teket is, amelyeket otthon, a „civil” életben is hasznosíta­nak majd. 4 NÓGRÁD — 1972. március 29., szerda Sugár István: A Különös házasság igaz 7. „Elsőben is én gróf Buttler János móringképpen kötök és assecurálok (biztosítok) mél- tóságos jövendőbéli hitves tár­samnak gróf Dőry Katalin kisasszonynak... harmincezer rénes forintokat oly móddal, hogy azon summával én mos­tani és jövendőbéli, engemet akármiképpen Illető és jöven­dőben illethető vagyonombul és jószágombul szabadossan disponálhasson (rendelkezhes­sen), úgy mindazonáltal, hogy ha az Ür Isten berniün­kén akár fiúi, akár leány! magzattal megáld, azon mó­ringnak a fele, úgymint tizen­ötezer rénes forint szálljon azon magzatunkra, a másik felével pedig halálom után disponálhasson említett jö­vendőbéli hitves társam.” De a Dőryék bölcs előrelá­tással gondoskodnak arról a lehetőségről is, ha netalán megugrana az értékes vőle­gény! „Én gróf Buttler János és gróf Dőry Katalin ezen köz- akaratunkbul és egymáshoz viselt szíves hajlandóságunk­ból tett eljegyzésünk iránt így kötelezzük magunkat, hogy ha valamelyik közülünk ezen eljegyzésiül és annak szentházasság által teendő ef- fectusaitul (végrehajtásától) elállana, az megálló rész a meg nem álló (ti. a szerző­déstől elálló) részen vinculum (kötbér) gyanánt tízezer rénes forintokat in forma liquid! debiti (világos adósság formá­jában) megvehessen.. Mely dolognak és ezen meg- másolhatatlan kötésnek na­gyobb erejére ezen contraotust saját kezünk írásával és pe­csétjével erősítvén, adtuk Pesten...” A móringlevelet nem kisebb személyek hitelesítik, mint bá­ró Splényi János császári és királyi kamarás, pécsújfalusi Péchy Gábor császári és kirá­lyi tanácsos, a hétszemélyes tábla ülnöke, és végül ber- nátfalvi Bernáth József csá­szári és királyi tanácsos és a királyi ítélő tábla ülnöke. A sorsdöntő okmány alján virító öt vérpiros pecsét úgy izziik, mint máglyarakás aljá­ba rejtett parázsló zsarátnok, mely csak a kellő alkalomra, szólj árásra vár, hogy egy fér­fi ós egy nő életében lángra lobbantsa az emésztő pokol tüzét. Szarkák a Buttler- ka-télyban Az öreg Buttler grófot be­tegesen is felcsalogatja a ko­ronázó országgyűlés nagy eseménye Pest-Budára. S ez már nagy szó, mert ő életét birtokain tölti. A vármegyei életben ugyan rangja ós mód­ja szerint részt vesz, de He­ves megye és birtoka határain túl nemigen jár. Így esett azután meg vele az a furcsa história, amelyen a fél or­szág derült... Néhány évvel ezelőtt, a pozsonyi országgyűlésen lété­ben, kedve szottyant, hogy fel­keresse jó barátját, gróf Pálffy Miklós országbírót. Na­gyot néznek a kérésén, hisz’ immár közel húsz esztendeje, hogy a másvilágra költözött a kiváló férfiú. A pesti útra nagy körülte­kintéssel indul. Pénzét, kin­cseit, okmányait őrző hatal­mas vasalt ládáját szobájába hurcoltatja, s a szobát be­zárja. A kulcsot pedig magá­val viszi. így a legbiztonságo­sabb, — mert mit lehessen tudni?... Kellemesen telnek az öreg- úmak is a pest-budai napok, amikor egyszeriben csak leve­let hoz szállására a posta. Hű­séges tiszttartója arról értesí­ti, hogy kastélyának kincseit alaposan megdéasmálták, ki­rabolták. Nyomban befogat és hazarobog Erdőtelekre. Otthon azután kiderül, hogy lezárt szobáját kinyitották ál- nokul, s az egész kincsesládá­ját az ablakon át a kertbe ki­adták. Egy bokor oltalmában felfeszítették, s a tartalmát jól megdézsmálták. Egyezerhá­romszáz forintnak és sok-sok értéltes ezüst- ós aranyholmi­nak kelt akkoriban lába... A kastély cselédsége lapít, hallgat, nem beszél. Csak esz­tendők múltán derül fény a sötét rejtélyre. *' De térjünk most vissza a fiatalokra. János eljegyzése utáni napon, június 1-én, vá­ratlan hirtelenséggel — be sem várva a koronázás ünnep­ségeket, — hintájába _ vágja magát, és hazahajtat. Édesap­ja utálj siet, aki már egy-két nappal korábban elment A fiatal Buttler elutazása előtt még egyszer felkeresi Dőryéket, és arra kéri jöven­dőbeli anyósát, hogy hazatér­tükről értesítsék őt. Java­solja, hogy az Erdőtelekhez közel fekvő, xs részükre is út­ba eső Kálón éjjelezzenek, hogy találkozhasson velük. A Dőry família természete­sen megvárja a koronázást, s csak azután kelnek útra haza­felé. De Gábor gróf — akit sürget a nagy munkaidőben való gazdálkodás gondja-baja — előbb távozik. Katalin, édesanyjával azonban nem si­et. Még néhány kellemes na­pot töltenek előbb még Pest- Budán. Hazatértükben — megbeszélésük szerint — a káli vendégfogadóban szállnak meg, honnan inasukat me­nesztik lóháton Erdőtelekre' — a vőlegényért. Buttler aa örömhír vétele után haladék­talanul átkocsizik Kaiba, hogy viszontláthassa szeretett mátkáját... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom