Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
Operai esték A windsori víg nők Falstaff alakját Shakespeare tette népszerűvé. Két drámájában (IV. Henrik, A windsori víg nők) is szerepel, az utóbbinak központi alakja is a pökhendi, potrohos kisne- mes, aki kutyabőréből, a nemesi cím egykori tekintélyéből. korhely életmódjából, élv- és pénzhajhász természetéből akar tökét kovácsolni a polgárság igazi tőkéjével szemben. Ámde a jómódú polgárokkal, akik kezükben tartják a kereskedelmet, a hajózást, a posztógyártást és a serfőzést, valamint az ipar egyéb ágait, hiába próbál versenyre kelni az előkelő, ámde nincstelen, a társadalomban csak csavargóként kezelt „Sír John”. Különösen nem A windsöri víg nőkben, amelyben már közel sem az a rokonszenves, bohém figura, mint a IV. Henrikben, hanem kiöregedett, szellemtelen, kéj- és pénzsóvár csábító. Ügy akar pénzhez és szerelemhez jutni, hogy gazdag polgárasz- szonyokra veti ki a hálóját, abban a' hitben, hogy akkor a férjek pénzeszsákjából az asz- szonyok közvetítésével az ő erszényébe is jut. A pajkos asszonyok azonban háromszor is rászedik. Hol a Temzébe borítják a ruháskosárral, hol az erdőbe csalják, ott látják el a baját, vagyis Falstaff mindig rajtaveszt De most már kevésbé szurkolunk, in- ját nyoIc héttel halála Vígné és Dúsné. a két windsori víg nö: Marsay Magda Liszt-díjas és Varga Magda előtt sekben mindig élményszámba kább csak megbocsátunk neki. tartották meg. (Nicolai tehát ment. Az ifjú szerelmesek ro- A kedves shakespeare-i bohózatot ketten is megzenésítették, a nyolcvanéves Verdi komponált csodálatos opera- buffót belőle, Arrigo Boito szövegére, s a korán elhunyt, német Otto Nicolai zenésítette meg Mosenthal derűs, bohózat! librettóját. Nicolai féktelen vidámsága, zenei szatírákra is hajlamos kedve közelebb áll a shakespeare-i vígjáték játékosságához, nélkülözi ugyanis Verdi öregkori ro- konszenvének tragikus felhangjait, hiányzik belőle a beletörődés, a rezignáció. A bohózat nála nem bonyolódik tragikomédiává. Ezt a szertelen vígoperát adja most elő esténként kettős szereposztásban, három napon át a debreceni Csokonai Színház operatársulata. Kellemes időtöltésként találkozunk Shakespeare tipikus és mégis sajáa Falstaff-témával jóval meg- mantikus szerepében Horváth előzte Verdit, akinek 1893- Bálint és Pallos Gyöngyi árban mutatták be opera buf- fóját!). Nicolai vígoperája azóta ' sikerrel járta végig a világ operaszínpadait. Forró humora, frissen pezsdülő zenéje, az olasz és a német vígopezelmes, hibátlan hangvétele a vígopera líráját méltóan képviselte. Segítettek az operaműfajban oly ritka derűt és játékosságot fokozni . -. Liszt-díjas (dr. Cajus) rában. Szabó László, a társulat egyik karnagya állapította meg: „A zeneszerző a zene kelléktárának annyi karakte- rizáló ötletét vonultatja föl, hogy a rendező és az énekesek csak győzzék kihasználni a lehetőségeket!" A keddi előadás alapján nyugodtan le- tosan jellegzetes alakjaival, a szögezhetjük, hogy Kertész windsori víg nők komédiáid- Gyula, Erkel-díjas rendező jól val, amely még a befejező élt a lehetőségekkel, s a né- tilndérjelenetben sem szakad pes szereplőegyüttes is hibáiéi a polgári életforma való- lanul, színvonalas énekkel és ságvilágától. Indokolt lelkese- játékkal oldotta meg csak lát- déssel állapította meg Engels szólagosan könnyű feladatát. rának ez a melódikus összeöt- és Bán Elemér (Ványadt), va- vözése megalapozta Nicolai lamint a kórus és a balettkar halhatatlanságát. Magyaror- is, különösen a Szentivánéji szágon Verdi Falstaffja szere- álomra emlékeztető, tündéri pelt gyakrabban a műsoron, a harmadik felvonásban. A debreceni Csokonai Színház MÁV Filharmonikus Zenekar felújítása méltó helyet kap a jelentős részese volt az első színház kezdeményezései so- napi sikernek. Nagybátony krónikája Érdekes és jelentős kezdeményezést indított útjára a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház. összegyűjti a nagybátonyi üzemek krónikáját, a régóta ott dolgozó és az újonnan települt gyáregységek történetét egyformán. Máris gyűjtik a dokumentációs anyagot — újságcikkeket, filmeket, terveket, diákat — majd elhelyezik a könyvtár külön e célra fenntartott részében. De nemcsak az üzemek teljes története lesz hozzáférhető ily módon — a FÜTÖBER építésének például minden mozzanatát megörökítették — hanem a Nagybátonnyal kapcsolatos településtörténeti, kulturális, honismereti és egyéb dokumentumokat is elhelyezik a polcokon. Ifjúsági bérlet A szécsényi művelődési központ kísérleti jelleggel ebben az évben diákbérletet hirdetett meg a község két középiskolája és az általános iskolák tanulói körében. A bérlet a Déryné Színház március 25-i Fáklyaláng és június elsejei Rokonok előadására szól. A bérlet után nagy érdeklődést tanúsítanak a község fiataljai, így a művelődési központ úg£ határozott, hogy a Déryné Színház ifjúsági előadásait a jövő évben bővíteni fogják. Ifik klubja Szécsényben a járási úttörőelnökség és a művelődési központ közös szervezésében megalakult az ifivezetők klubja. Nagy Sándor járási úttörőtitkár elmondotta: céljuk a járás úttörőcsapatainál működő ifjúsági vezetők ösz- szefogása, a munkájukhoz való segítségadás. A klub élén öttagú vezetőség áll, melynek elnöke Fülöp Zsuzsanna lu- dányhalászi ifivezető. Egy-egy foglalkozáson ötven-hatvan ifjúsági vezető vesz részt. A programot a vezetőség az „ifik” véleménye alapján állítja össze. II u r U á «• i> o rí r ő A drót húzó asszony Cigarettára gyújt, Románéi a. Leszívja a füstöt, mélyen. Lassan fújja ki, ha idegesebb egy dobozzal is elszív H. Lasz Ioné dróthúzó. A Salgótarján! Kohászati Üzemeltben dolgozik, a dróthuzóban. ' Zaj, zaj, zaj. Műszak után jólesik az otthoni csend. Kisterenyén született, a falu akkor is olyan volt, mint most. Azaz, nem egészen olyan. Nehezeoben éltek az embere*, mert csak egy kereső volt, nem úgy. mint most, hogy szinte mindenki dolgozat a csaladokban. Az apja bányában dolgozóit, a íaiu közepe táján lakta*. Úgy mondták: a kastélyban. Nem magában az épületben, hanem különálló hazban a kastély mellett. Arrafelé sok bányász lakott. Nyolcán voltait testvérek. — Szegények voltunk, örültünk, ha értünk, Ünnepünk nem,gen volt. Csuk egyszer, husegjutaiom-osz- tu&itor. Akkor kaptuk a pénzt, az volt az ünnep, ősszel. A ház, úgy tudom, a nagyapámé volt. Két 6Zoba. konyha, nyári konyha, tizenegyen éltünk itt, amíg meg nem halt, a nagymama is velünk lakott. Mit ettünk? Akkoriban ez nem volt probléma. Amit elénk raktak, babot, paprikás krumplit, vasárnaponként húst. Minden nagy családban így volt. Ruhát? Amit a másik kinőtt, azt viseltük. Sokan voltak, három elemit végzett, dolgoznia kellett Korán megismerte a munkát Egészen kicsi korában otthon az öcséire vigyázott, takarított, segített a ház körül, amit tudott Később néhány háznál takarított, vigyázott a kicsinyekre. Szakmát nem tanult. A bányánál kezdett dolgozni rakodómunkásként palát válogatott az osztályozón 1959- ig. Kisterenyén kezdett, aztán Tarjánba került a Zagy- vai-rakodóra. Csilléket emelgetni nem volt könnyű munka. — Nehéz volt, de bírtam — mondja. — Hogy kerültem oda? Mentem a többi után. A többiek is sokan oda mentek dolgozni. Mikor megszűnt a bánya, áthelyezéssel került ide a gyárba. Közben férjhez ment, most Salgótarjánban bér- hazbun laknak, a lakas tiszta, rendes, egyszobás. Lalszik a háziasszonyi munka. Úgy emlékszik, amikor iskolába járt. böngészett nehány könyvet, meséket. Azóta nem került erre sor. Könyv, színház, mozi? Nincs rá idő, .'Pihennie kell, ha hazamegy, »várja az otthoni munka, nemigen járnak sehova. Úgy véli, mégsem örömtelen az életük. Két iskolás gyermeke van. A fia, János már első éves ipari tanuló, szerszámkészítő lakatosnak készül. A ki6iany, Anikó általános iskolás, negyedikes. A fiú 4.2. a kislány 4,8 átlagot ért el a/, iskolában, jól tanulnak, s ez öröm a szülőknek. A kislány óvónő akar lenni. — Dolgozunk értük. Másban nem tudok segíteni, tanulni maguknak kell, van rá mód.gik, örülök, hogy jól tanulnak. Azt szeretnénk, ha kicsit többre vinnék, mint mi. Az ő útjuk simább, semmi sincs elzárva előlük, aki tanul, viheti valamire. Gyorsan elfogy a cigaretta. a hamutálcának kinevezett virágcserép alján kis szürke kupacba gyűlt a hamu. Az asszony elnyomja a csikket. Köpenye zsebébe süllyeszti a cigarettás dobozt, a gyufát. Nemsokára majd újra előkaparja, sokat szív. Ez is egyfajta ki- kapcsolódás számára. Munka után átöltözik, hazaindul. Otthon vaesoraikészí tés, egyéb tennivaló várja, mindig akad munka. A lakás nem nagy. Főleg munkások falcnak a házban, a bányánál, a tűzhelygyárban, az üveggyárban, a kohászati üzemekben dolgoznak, életritmusukban sok a hasonlóság. A különbséget a műszakkezdések adják, különböző időpontokban berreg fél a vekker. A lakás egy szobából, konyhából, előszobából, spájzból áll, négyen lakják, ha kicsit szűkös is, egyelőre jól érzik magukat otthon. Hálószoba- bútorral, kombinált szekrénnyel, két fotellal, egy dohányzóasztallal van berendezve. Képek is vannak a falon, régebben, a Képcsarnok terjesztőjétől vásárolták. Igen lényeges „berendezési tárgy” a televízió. Gyakran nézik. (te) egyik Marxhoz írott levelében, hogy „mennyi élet és valóság van e shakespeare-i vidám játékban!" (Idézet Bálint Lajos tanulmányából.) Otto Nicolai, a zeneszerző regényes harminckilenc esztendőt élt meg. Még csak tizenhat éves, amikor megszökik a szülői háztól, s hosszas hányattatás után Rómában köt ki. Huszonhárom éves korában orgonista lesz és Baini tanítványa. Bécsbe kerül, ahol két éven át karmestereskedik. Huszonnyolc éves, amikor visszatér Rómába, ahol olasz operákat ir, amelyek nagy sikert aratnak az olasz és bécsi színpadokon. Két alkalom(Bár e vigopera célja mindenekelőtt a szórakoztatás, zenei buktatók jócskán kínálkoznak!). Falstaffot Tóth József énekelte, nagy közönségsikerrel, kitűnően formálta meg a hírmondónak maradt, üres fejű kisnemes alakját. Virágos Mihály Liszt-díjas, tajtékzó, orránál fogva vezetett, féltékeny windsori polgára egyik középpontja a két szálon vezetett történetnek. Amikor Falstaff rajtaveszt, ezt éneke sej- dítette: mindig ő is rajtaveszt valamennyit. Vígné és Dúsné, a két kacér, vidám polgárasz- szony, aki kellő raffinériával irányítja a nők cseleit. A mai Pesten is megfordul. Ha- Liszt-díjas Marsay Magda, s lála évében, 1849-ben fejezte vele együtt Varga Magda színbe A windsori víg nők című te egymást múlta felül, kettőoperáját, a vígopera bemutató- sük és részvételük a négyeMinden hónapban Balassagyarmaton, a Mik- az üzemekben folyó közmű- száth Kálmán Művelődési velődési feladatokról, tenni- Központban havonta rendsze- valókról esett szó. Ezt köve- resen megrendezik a városi tőén a községekben tevékenyssfi “sässs *■<“ *«*““ összejövetelét „Népművelők meg a falusi klubok és könyvfóruma” címmel. A napokban tárak közös feladatait. NŰGRÁD — 1972. március 2&, csütörtök Lakos György Sugár István: A Különös házasság igaz históriája Ekkor még nem sejtette senki emberfia, hogy a véletlen egy groteszk játékaként, 19 év múltán, éppen Dőry Gábor leánya házassága ügyében, ismét Eszterházy Károly egri püspöké lesz a döntő szó... Csakhogy ekkor Dőry Gábor uram nem gyermeke házassága ellen, de éppen annak tűz- zel-vassal való, mielőbbi megkötése mellett kardoskodik... Gróf Dőry Gábor kalandjai Dőry Gábor gróf családja hitelezők napról napra megújuló ostroma közepette tengeti a nagy nevű, de kiserszécsemetével ajándékozza meg fécjeurát. A hat felnövő gyermek közötti öt leány közül a legidősebb: Katalin kontesz, — történetünk hősnője, aki még apja kassai tisztviselős- ködése alatt, 1773-ban látta meg a napvilágot. Gábor grófot zavaros anyagi helyzete arra kényszeríti, ember!” — panaszolja egy pahogy eladósorba jutó leánya- raszt. it, módosabb rokonok védő- — „Amit egyszer magában szárnyai alá adja, ahol azután feltett, avagy elkövetni akart, rangjukhoz-nevükhöz mél- ennek következésétül minden több környezetben és társa- erőszakos módokat elkövetni, Ságban nevelkedhetnek fel. sőt, ha ezekkel célja eléréséakkor kocsijából kivonatott és megbotoztatott. Trágár élete felől, a legalacsonyabb rendű teremtésekkel. örömest hallgatnék, ha ez a vonás karakterisztikájára (jellemére) nem tartoznék...” De hallgassuk csak tovább saját jobbágyainak egyszerű szavú, közvetlen hangú beszámolóját viselt dolgairól. — „Gonosz, káromkodó, erőszakos és parázna ember volt. Nemcsak a jobbágyai, de az egész környék erről a részéről igen jól ismerték és — „Parázna életű, fortélyos közönségesen pogánynak nevezték. .. Soha házából emberek eskü alatt tett tanú- vallomásainak hiteles tükrében — imigyen. — „Gonosz pogányhoz hasonló és legzabolátlanabb indulatokkal teljes természetű” — mesélj rokona, báró Dőry Julianna. No, meg hát a férjhez menés esélyei is hatványozódnak a jómódú és tekintélyes rokonok körében. Így kerül Katinka gróf kisasszony js édesanyja testvére, nagynénje, báró Eötvös Ignácék Borsod megyei sályi kastélyába. Itt röpíti azután Ámor a szerelem eső nyilát nyű arisztokraták szerény, de a kontesz szívébe, vagy ha _ ú gy tetszik, itt kezdi szövögetni a kegyetlen sors, élete tragédiájának szálait: itt ismeri meg későbbi férjét, s egy hosszú életen át, kíméletlenül harcos perestársát, Párdányi Buttler János grófot. .. külsőre azért csillogó életét. Sok-sok álmatlan éjszakát okoz a gróf részére. hogy semmi furfanggal sem tud a foggal és körömmel védett szülői birtokhoz hozzájutni, özvegy édesanyja lelkében örök tövis marad fia házassága. Ismerve pazarlóan költekező életmódjukat, élete utolsó leheletéig sem engedi ki kezéből a Borsod megyei gi- rincsi központtal bírt jószágokat. A Dőry famíliában gyakori vendég a gólya. Az anyagrófnő igazán nem fukarkodik a gyermekáldás terén: tizenöt a különböző rendű és ben boldogulhatott, fegyverrel fenyegetőzni szokott” — vallja Menczel János uram, táblabíró és korábbi ügyvédje. Páratlanul érdekes az a jellemzés, amelyet Kazinczy Ferenc ád róla, ki kora fiatalságában jól, ösmerte Dőry Gábort. Közönségesen egymásokba akadozni és gorombaságokra s erőszakra vetemedni szokott, lármás összecsapások miatt mindenki kerülte. .. minden jók csodálki nem ment a nélkül, hogy a korbács, vagy egy nagy ostor a kezében nem lett volna. Nem nézte az embernek fejét, vagy kezét, hanem csak vakmerőén és méltatlanul ütötte az embereket... Az úrbárium dolgában is ütötte és lehuzatván (ti. a deresre) verette. Senkinek békét nem hagyott..— tanúsítja egy bottyáni jobbágyparaszt. — „A fejér személyeket pe-J dig valahányszor csak szerét tehette, a parázna szándékának végrevitelére mindenféle utakon és módon késztette” — panaszolja el egy parasztleány, Kocsár Anna. akinek húgával is ily cudarul bánt el Gábor gróf. — „A fejér népen is erőszakos lévén..., szóbahozására emlegettek, hogy egy oly’ nagy atyának, mint 'dnyén erőszakot vett, erővel, vármegyénk (ti. Zemplén) fő- hatalommal..— vallja Sü* ispánjának, gróf Dőry Ferenc *ő Antal, őexcellenciájának a fia mint „Engem úgy pofon ütött, No, de lássuk csak azután, alacsonyítja meg magát any- hogy^ orromon-számon vér hogy milyen is Katinka kis- nyira. hogy saját embereivel W — kesergi egy másik asszony családi környezeté- s cselédeivel ölbe kap és a parasztember, nek légköre, s milyen ember vele szemben akadt szekere- — »Nagy arcátlanul egy tót is az apja, e történet egyik két, ha előtte kitérni nem embernek az orrát lecsapta” főszereplője. akartak, vagy nem eléggé , olvassuk egy zsellérje taHű kép rajzolódik ki róla siettek, szüntelen) ostorával núvallomásában. rangú verte és a hír szerint éppen (Folytatjuk)
