Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
Meri szívükben él a dal szeret ele... A MAGYARORSZÁGI Artista Egyesület Liszt ' Ferenc Magyar Rapszódia Bizottsága a Liszt Ferenc-emlékév alkalmából megtartott országos • magyarnóta- és műdalpályáza- tán való részvételéért elismerésben részesítette, 1936-ban. A Magyar Zenealbum 1940. évi országos pályázatán Eldalolom... című művével ért el szép sikert. A Rádió Üjság által 1940- ben rendezett Laszgallner Er- nő-emlékverseny nótaszöveg- megzenésítési pályázaton dicséretben részesült. A Szabad Nógrád 1954. évi, november 10-i száma Példamutató pedagógus címmel a következőket írja róla: „Kajánk Sándor tanárt a járási DISZ-bizottság dicséretben részesíti a haladó zenei hagyományok területén kifejtett eredményes munkájáért.. . Nemcsak zenekart szervezett a nemti iskola úttörőiből, de a népdalkutatásba is bevonta a gyerekeket.”-*• Mindig zenész, akartam lenni. A zene s'zeretetét. útra- valóul a családban kaptam. Apám, aki kántortanító volt Kisterenyén, sokat muzsikált otthon, sokszor ültetett maga mellé, amikor zongorázott. Nővérem operaénekesnő akart lenni, de testi adottságai ezt nem tették lehetővé számára. Amikor Budára, a tanítóképzőbe beiratkoztam csak egy dolog motoszkált a fejemben; minél többet zenélni, gyakorolni. Ez a lehetőségem megvolt, mert a képzőben fakultatív módon történt a zeneoktatás. Zeneiskola akkor még nem volt az országban. 1929-ben fejeztem be tanulmányaimat, de nőm lett belőlem zenész. 18 éves koromban súlyos gégeműtéten estem keresztül, ami akadályozta a terveimet. Nemtibe kerültem tanítónak. Bár a sérülés nyomot hagyott a fiatalember szívében, s bár nem űzhette hivatásszerűen a zenélést, mégsem csüggedt sokáig. Kedvtelésből, szórakozásból folytatta tovább a megkezdet}: munkát. Dalokat gyűjtött, komponált, kórusokat, zenekarokat alakított, és mindig az egyszerű embereket vonta be ebbe a munkába. Az egyszerű embereket, a népet, akiknek dalait a legjobban szerette, s akik é dalokat legszebben tudták visszaadni. FÉNYKÉPEKET MUTAT; a nemti húsztagú kórus, a kis- terenyei kórus szerepléseiről, az úttörőegyüttesekről. Aztán előkerülnek a saját szerzésű művek is. Megszámlálhatatlanul sok van belőlük. Mintegy ötven év termése fekszik előttem. Sanyi bácsinak a visszautasítások sem vették el a kedvét a komponálástól; nem vágyik ő nagy elismerésre; saját szórakoztatására és belső szükségleteinek kielégítésére komponál. — Bemegyek a könyvtárba és lapozgatom a versesköteteket. Ha rátalálok egy szép MATEMATIKA Mint hírül adtuk, a napokiban Salgótarjánban megalakult a Bolyai János Matematikai Társulat Nógrád megyei tagcsoportja, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei Szervezete keretében. Mit végez majd. ez a tagcsoport, egyáltalán milyen jelentősége van a megye szellemi életében, a nógrádi matematikusok társadalmában? Gyakorlatilag az általános és középiskolák pedagógusai köréből, a felsőbb szintű matematika iránt érdeklődőkből került ki tagsága, mintegy hatvanam A tagcsoport megalakulása tulajdonképpen két fő célt saolgál: a szakmai továbbképzést és az oktatási, didaktikai kérdések módszeres megvitatását, a tapasztalatcserét. Szóljunk néhány szót a Bolyai János Matematikai Társulat múlt évi munkájáról. Hazánkban a társulat két nagy sikerű kollokviumot rendezett. Szokásos évi vándorgyűlésüket ezúttal Miskolcon, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös szervezésében, középpontba állítva az országos számítástechnikai fejlesztésnek az általános és középiskolai oktatással kapcsolatos vonatkozásait. Folytatták a továbbképző tanfolyamat az általános iskolai tanárak részére, és a már említett Neumann János §zá/mítógép-tódományi Társasággal közösen számológép-programtervezői tanfolyamot indítottak. Törekedtek az ifjúsági szervezetekkel való fokozottabb együttműködésre, támogatták — és támogatják — például az ELTE Matematikai Tudományos Diákkörének nyári iskoláját. Jelentős új kezdeményezésként szovjet előadókkal és számos külföldi résztvevővel nyári iskolát rendeztek a csoportreprezentációk elméletének időszerű kérdéseiről. Az olvasók egy része számára a szorosan vett Bzalkmai programok továbbsorolása bizonyára nem mindig érthető. Annyi azonban már az eddig elmondottakból is nyilvánvaló, hogy a matematika, amely napjainkban valamennyiünk életébe közvetve, vagy közvetlenül is „beleszól” egyre nagyobb jelentőségre tesz szett a jövőben, így a társulat tevékenysége égetően napi aktualitással bír. Idén tervézik a matematikaoktatási nemzetközi. ‘ tanfolyam megrendezését, a számológép-programtervezői tanfolyam folytatását, továbbá az európai statisztikusok találkozójának 1972-ben esedékes megrendezését is vállalta a társaság a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A szokásos vándornvülé ; pedig a társulat újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából lényegesen szélesebb keretek között, gazdag tudományos programmal kibővítve Debrecenben rendezik meg 1972-ben esedékes egyébként a vezetőség- választó közgyűlés is. Mármost, hogyan kapcsolódik a Nógrád megyéi tagcsoport e szerteágazó, tudományos programhoz. Elsősorban úgy, hogy a megyében időszerű kérdések témaköréből rendez — előreláthatóan havonta egy al- . kálómmal — vitákat, amelyeken a téma neves előn': tartanak tájékoztatót, s vezetik a vitát. Az általános és középiskolások e sorok olvasásakor talán „megrémülnek”. Még „nehezebb” lesz a matematika? Szó sincs róla. Egyébként szakmai vélemény szerint a fegyelmezett gondolkodású, logikai készségekkel-rendelkező tanulóknak e tárgy sem nehezebb, mint a többi. A pedagógusok által vitatott témák pedig közvetlenül ezután sem érintik a tananyagot. Közvetve azonban a „haszon” így is óriási lehet. Hiszen a matematika megszerettetése a matematika birodalmában jártasabb nevelőnek sokkal könnyebb lehet, a továbbképzések pedig közvetlenül is a módszerbeli változatosságot segítik. Reméljük, nagy-nagy eredménnyel (tóth) NÓGRÁD — 1972. március, .!?... versre, költeményre azt hazaviszem, és miután a hangulatát sikerült átvennem, leülök a harmónium mellé. Ahány verssor, annyi ritmika, annyi zenei szín. Petőfi Sándor: Salgó című költeményébe három évi munkát tömörített bele. — Öröm számomra, ha valamit sikerül alkotnom.. Ügy vagyok én, mint a macska a ládába zárt egérrel, ha elkap a komponálási vágy. Megyek az utcán, fütyülök, érzem az ízét, vágyom rá, hogy megtaláljam a dallamot. A macskának is meg kell küzdenie, hogy a ládába zárt egérhez tudjon férkőzni. Valahogy én is' hasonlóképpen kínlódom, míg a dallam a felszínre tör, rpíg az érzésből valóban zene születik. Űjabb dosszié kerül elő Népdalok felirattal. Kajárik Sándor 1943-tól gyűjti a pépdalokat és 1956-tól kezdte a begyűjtött kincset füzetekbe tisztázni. Jelenleg mintegy 150 különleges népdalt tartalmaz a gyűjteménye. — Nemtiben kezdtem a gyűjtést. Tanáremberként végiglátogattam a szülőket,'aztán a beszélgetés befejeztével énekeltettem az idősebb néniket, bácsikat. A legszebb dalok címét egy füzetbe írtam, és a legközelebbi alkalommal már tangoharmoniká- val jelentem meg. Lekottáz- tam a dallamot egy szólamban. Szépek ezek a nóták, a környék népdalanyagának 90 százaléka summásnóta. Itt, Bátonyban, ahol jelenleg lakom 50—60 népdalt írtam össze, ezek között már bányászdalok is találhatók. KAJÁRIK SÁNDOR 1960- tól a nagybátonyl iskolában tanított. 1970-ben nyugdíjazták, de csoportjaitól nem vált meg. A nagybátonyi falusi népdalkórus a Röpülj páva versenyre készül. A közeljövőben megalakuló Ifjúsági énekkar dalanyagát, repertoárját is összeállította már Sándor bácsi. — Csak egy fájdalmam van — mondja. — A 23 tagú bányászkórus, amely másfél éve működik, kezd szétesni. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy nem is csoda, hiszen csupa egyszerű, bányászemberből állt. Erre én most is azt mondom, ami tulajdonképpen munkám eddigi célja volt, hogy egyszerű, kottaismeretlen emberekkel is lehet szórakoztató, művészi műsorokat csinálni. Szívükben él a szép, a dal szeretete. V. Kiss Mária A Tragédia észtül Néhány hónapja hírül adtuk, hogy megjelent Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének észt fordítása, illetve kiadása, sőt Épp Kaidu rendező a művet nyomban színpadra is vitte a többszörösen kitüntetett Vanemuine Állami Akadémiai Színházban. Most a színház, amely eredetileg Tartóban működik, Magyarországon vendégszerepei és műsorán a Tragédia több előadása is ott található. Az észt művészek tegnap, kedden este mutatkoztak be a Thália Színházban a madáchi művel, de az előadást holnap csütörtökön este a Thália Színházban megismétlik. Vidéki turné is szerepel a programjukban, igazán sajnáljuk, hogy Nógrád megye nem esik az útvonalba. a főszereplő Utánam az özönvíz a címe annak a kis játékfilmnek, amelyet a Közúti Balesetelhárítási Tanács készített. A film főszereplője Sztankay István, aki egy sofőrt alakít. A közlekedési témájú film egyébként a ZIL tehergépkocsik által elkövetett szabályszegéseket mutatja be. A megyei közlekedésrendészeti osztályra már megérkezett a KBT filmje, és azt a megye több űzőmében, iskolájában hamarosan vetíteni fogják. Híradó : .rendezni végre közös dolgainkat, /ez a mi munkánk és nem is kevés.” — ezzel a József Attila-idézettel kezdődik a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Híradója. A párt-csúcsvezetőség irányításával kéthavonta megjelenő kiadványban A mérleg két oldala címmel, az elmúlt év gazdálkodásáról; Tervek és gondok címmel, az építésvezetőség munkájáról, feladatairól; Alapszervezeteink munkájából címmel, a hatékonyabb propagandamunka feladatairól olvashatónk. Az 1972. feladatok végrehajtásához munkaverseny-felhívást tett közzé a vállalat gazdasági vezetése, párt- és szak- szervezeti bizottsága. A gépészeti osztály 1972. évi célkitűzéseiről, a kivitelezési munkál? jó előkészitéséről, illetve vállalásairól, s a vállalaton belüli ellenőrzések tapasztalatairól esik még szó. Gondolkodtató betűrejtvény, s a vállalat apró hírei kaptak még helyet a kiadványban. MOZI ÉLET ínyencek hete Érdekes műsorhéttel kedveskedik az állandó mozilátogatóknak, s különösképpen a filmínyenceknek a salgótarjá1* ni November 7. mozi, amely március 23—25-én a Psycho című horrorfilmet március 26—27-én Jancsó Miklós legújabb színes filmjét, a Még kér a nép-ét és március 28— 29-én az Apáról fiúra című szovjet háborús filmet nép című Jancső-filmet, s még a mellette kiálló kritikák is némi fenntartással élnek, részben a korábbi formai elemek ismétlődése, részben szimbolizmusa miatt. A szokásos alkotógárda készítette, forgatókönyvét Hernádi Gyula írta. az operatőri munkát Kende János végezte, a főszerepekben pedig Drahota Andreát, Madaras Józsefet. Jelenet az Apáról fiúra című, szélesvásznú, szovjet filmből mutatja be. A hátborzongató Psycho című filmet csak 18, a Jancsó-filmet pedig csak 16 éven felüliek látogathatják. A Psycho című ameri kai filmet, amely Robert Block művéből készült, a krimijeiről nevezetes Alfred Hichcock rendezte. Hichcock képes a legnagyobb borzalmakat előidézni a filmvásznon, de az iszonyatos eseményeket sajátos humorával, s olykor az események abszurditásával időnként mindig feloldja. Ez a borzalmak szállodájába vezető filmje azonban azok közétartozik, amelyekre azt szokás mondani, hogy csak az erős Idegzetűek és az egészséges szívű emberek nézhetik meg. Ebben a filmben bő tere nyílik a Nyugaton most annyira divatos szadizmusnalc és morbiditásnak. A legellentétesebb kritikai megnyilatkozások kísérték már eddig is a Még kér a Orbán Tibort, Molnár Tibort. Büros Gyöngyit, Balázsovits Lajost, Bálint Andrást és Juhász Jácintot láthatjuk. A legegyértelműbb sikerre az Apáról fiúra című szélesvásznú szovjet film számíthat, amelyet Borisz Vasziljev és Kirill Rapoport forgató- könyvéből, Vlagyimir Rogojov rendezett, az operatőri munkát pedig Mihail Kirillov végezte. A film olyan romantikusa n és érdekfeszitően ábrázolja három ember érdekes történetét, sorsuknak alakulását, hogy a legszélesebb nézőtóbor érdeklődését felkelti. Különös sikerre számíthat a fiatalok körében. Az érdeklődést nyilván fokozni fogja több neves szovjet filmművész felvonultatása a főszerepekben, így például találkozhatunk Álina Pokrovszkaja, Georgij Jumatov, Vaszilij La- novoj, ■ Alekszandr Vojevogyin és Hatalja Rigacsova nevével Országos konferencia Csütörtökön, március 23-án a SZOT, a KISZ és a Művelődésügyi Minisztériüm szervezésében megkezdi több napos munkáját a fővárosban a művelődésiotthon-vezetők III. országos konferenciája. A konferencián megyénket Kiss Aurél, a megyei pártbizottság munkatársa, Fekete Ottó, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője, Venesz Ernő, a salgótarjáni megyei művelődési központ igazgatója, Csizmadia Gézáné, a megyei művelődési központ módszertani csoportvezetője, Hemerka Gyula, a balassagyarmati járási művelődési központ, Beeső Károly, a pásztói járási művelődési központ. Németh Árpád, a rétsági járási művelődési központ igazgatója, Johann János, a karancsla- pujtői művelődési otthon és Budai József, az erdőkürti klubkönyvtár vezetője képviseli. Részt vesz a konferencián az egyik Nógrád megyei szakszervezeti intézmény igazgatója is. Sugár István: A Különös házasság igaz i. A gróf Dőry família Legyünk gálánsak és udvariasak, s kezdjük a bemutatkozást a hölggyel, Dőry Katalin grófkisasszonnyal. A Dőry család, amely egyébként csak az 1600-as évek során telepszik még egy eredményes házasság kapcsán Északkelet-Magyarországon, a Sopron megyei Jobaházáról nyerte nemesi előnevét, s csak a XVIII. század első felében kapja a bárói címet, melyet azután a század harmadik negyedében emel grófi rangra az uralkodói kegy. Katalin kontesz ősei herp voltak mindig túlzottan igényesek politikai magatartásuk megválasztásában. Egyik nagyanyai elődje semmiképpen sem előkelő módon múlt ki, emiatt e földi árnyékvilágból. Rákóczi rebelliója során, Habsburg-hűsége miatt szegény fejét egy kuruc vezér darabokra aprította szablyájával. Katinka kontesz országos port felvert családi botrányának egyik főszereplője: édesapja, Dőry Gábor, annak a Ferencnek a fia, aki a „királyi' pohárnokok főmestere”, Zemplén vármegye főispánja és a héfszemélyes tábla bírája, valamint császári és királyi tanácsos volt. — Dőry Gábor, atyjának még csak szerény nyomdokaiba sem léphet. Nem is gazdálkodik, hanem á nem túlságosan magas, de meglehetősen tekintélyes szepesi kamarai hivatalban, mint tanácsos tevékenykedik Kassán. Nem élheti az arisztokrata urak fényűző életét. Egy kassai házon kívül szüleitől semminemű vagyont, ingatlant nem kap, hogy a még megmaradt családi birtok a felelőtlenül meggondolatlan fiatalember kezén él ne ússzon. Katalin családjában a házassági botrányok éppen édesapjával robbannak ki először. Gábor gróf, már amúgy sem fiatalon, 34 éves korában adja rá a fejét a nősülésre. Első felesége halála után nem sokáig bánkódik, már a következő esztendőben, szülei akarata és beleegyezése nélkül, feleségül veszi báró Vásáros- naményi Eötvös Miklós generális hajadonszűz leányát: Katalint. Ez a házasság fenekestől forgatja fel a Dőryek családi békéjét. Kézzel-lábbal kapálóznak a vékonypénzű, de főúri igényű Eötvös Katának a családba kerülte ellen. A tábornokcsaládban mutatós élethez szokott fiatalasszony nem ösmer határt a költekezésben, s nincs tekintettel férje erősen szűkre szabott anyagi lehetőségére, s arra sem, hogy bizony jómaga egy. fabatkát sem hozott a házasság révébe magával. Az eredmény félreérthetetlen. Felhördül a nagy tekintélyű Dőry Ferenc főispán uram, s egyetlen hold birtokot sem enged át „szó- fogadatlan” fiának. Sőt, az egri püspöknek, gróf Eszter- házy Károlynak kéri a segítségét, hogy — mint írja — „az én rossz fiamnak állapoty- tyában magát közben vetni méltóztassék!”* Elpanaszolja a püspöknek, hogy „szerencsétlen házassága révén... az én engedetlen, rossz fíjan kiért én mindent cs< lekedtem, annyira megálaikt dott, hogy nem gondolva semminemű boldogtalansági val, s Attyának s Annyána intéseivel... tilalmuk eile ezen házasságban eredet Annyira megszomorottunl hogy feltettük magunkba: hogy őtet és annyival is ir kább feleségét, akit akratun és tilalmunk ellen elvett, Iá ni sem kívánnyuk... Jó Atyi és Anyai intéseket adtun eleiben, életének módgyát k rendeltük, de akaratunk: nem követte, sőt annyira ho: ta boldogtalan sorsát, hog amint fölheggyel értem, azo hivataltul is, melyben ... Fe séges Asszonyunk (ti. Mári Terézia) kegyelméből val helyheztetve, Magát megfosj tóttá,... melyeket mindent két az ő szerencsétlen házas sága okozott nékie.. A családi titkok jó ösmerí je az egri püspök, hiszen tábornok úr is kétezer forint jával adós néki mindmáig. D Eszterházy mégis készségese közbeveti magát és sikerül i rábírnia a főispán atyát, hog nyújtson valamelyes anyaj támogatást az adósságba: amúgy is fuldokló Dőry Gá bornak. A püspöki tekintél; szava nyomán, két falunj' birtokát adja kezére, hogy ten gernyi adósságából „megmene kedhessen”. . , . . ,, (é ói utaljuk)
