Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-22 / 69. szám
Az eidrefslvi Aranykalász Termelőszövetkezetben jó ütemben haladnak a tavaszi munkák. Valter József traktoros az őszi vetések fejtárgyázását végzi. Nehéz, lejtős területen fokozott gonddal kell a traktorral dolgozni li oiigre»«zn«i biililött i i Ha szót kapnék... _ A bércéi: Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal főál- iattenyésztőjét, Széles Jánost jól ismeri a falu. Úgy jellemzik őt, hogy megfontolt, nyugodt beszédű fiú. A tehenészetből Kiss Lajos és Id. Kovács István is elismeréssel szólt róla. Hasonlóképpen nyilatkozott a tsz elnöke, Viszmeg János is. Dicsérte, hogy keze alatt félmillió forint nyereséget hozott 1971-ben az állattenyésztés. , Friss volt a diplomája, amikor 1970. decemberében rábízták a tsz állattenyészetének vezetését. Háromszázötven szarvasmarha, 400 juh és félszáz anyakoca tartásáról kell gondoskodnia. De ezt tovább fogják gyarapítani. Korán kel, későn fekszik. Éjjeliőrt keres az istállókhoz, intézi a takarmányozást, több esetben éjszaka is kimegy ellenőrző körútra. Az értékesítés is az ő vállán nyugszik. A tsz-kongresszusre küldöttnek választották az ifjú mezőgazdasági szakembert. Megkérdeztük, mit visz magával? — Először az agrárértelmiség helyzetével foglalkoznék. Ha szót kapnék, elmondanám, hogy a fiatal agrármérnökök korántsem részesülnek olyan megbecsülésben, mint más diplomások. Szórakozásra, kultúrálódásra kevés idő marad az egész napot kitöltő munka mellett. Ezen feltétlenül javítani kellene. Gondolom, ha egy értelmiségi kört létrehoznánk például Bercelen, és havi egy-két alkalommal összejárnánk, sok mindent megbeszélhetnénk. — A fiatalokkal kapcsolatban szeretném, ha a helyi tsz- beii önálló KISZ-alapszervezet jöhetne létre, amely annál fogva, hogy a fiatalok egy helyen dolgoznak, nagyon ütőképes lehetne. El kell mondani, hogy ez a fiatalember társadalmi munkát is végez: a községi KISZ-szervezet titkára. Sajnálja, hogy a munkahelyi megosztottság miatt, nehéz elismerésre méltó eredményeket elérni. A munkaterületén belül például a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezővé tétele izgatja. Az ő munkáját dicséri, hogy 1971-ben a tsz-ben az egy tehénre eső évi tejhozam 1930 liter volt, ami a Palóctáj Tsz Területi Szövetség területén első helyen áll. A vele való beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy gyökeret vert ebben a tsz-ben. A család- alapításhoz szükséges lakást már biztosították. Elmondta még, hogy sok gondot okoz falun az étkezés, a magányos embernek. Eddig nem tudott ő sem a községben hol ebédelni. Ügy érzi, e tekintetben nem egyedül van hasonló helyzetben az országban. Ha szót kap, a kongresszuson mindezekről beszélni fog. K. L. A Tavasz Ruházati áruházban... A balassagyarmati főutcán található az a ruházati kon- fekcióüzlet, amelyről megtudtam, hogy új nevet kapott: a Tavasz-t. Kotner Imre kirakatrendező meg is mutatta a szép emblémát. Az egyik üzletvezetőtől, Kardos Gyulánétól származik az ötlet. Mit lehet kapni egy Tavasz elnevezésű ruházati boltban ilyenkor —• tavasszal... Nehéz számot adni a látottakról. Konfekcionált női, gyermek- és férfiruházatból hárommilliós a raktárkészletük. Ez elég beszédes szám. Gazdag a választék, szűk a hely, kevés a próbafülke, és az eladószemélyzet is. Viszont kedvesek, udvariasak és gyorsak. Mindenütt ott látni őket. Különösen Kardosné, a' népszerű Magdi, aki szinte öltözteti, divattanácsokkal látja el a vevőket. Beszélget, mosolyog és közben árusít. Nem „rámenősen” csinálják a nagy forgalmat. Inkább valami szakma és divat iránti kedvből, a konfekcionált divat is lehet nagyon szép, csinos és még egyéni is — vallják. Kétségtelen, a legmodernebb fazonokkal is találkozni. — Honnan kapják az árut? — Szinte az egész országból — válaszolja széles János üzletvezető. — Ruhagyárakból, ktsz-ekből, htsz-ekből. — Tegnap például Egerben jártunk „friss áruért” — mondja Kardosné. Helyben is van komoly bészerzési forrásunk. A Szabó Ktsz specialitása a laminált tavaszi kabát, svejfolt fazonban és minden színben ... — Mi & sláger? — A műszálas ballon. A közelgő húsvét a gyermekrészlegnél is megmutatkozik. A sok vevőtől nehéz folytatni a bolti sétát. Viszont jól esett látni, hogy az áruház nevéhez illően igazán tavaszias a hangulat a pult mindkét oldalán. Lu Elekes Éva Szakmunkás- tanulók or-zágoá vetélkedője Csaknem száz fiatal szakmunkástanuló érkezett tegnap Salgótarjánba, hogy részt vegyen a Szakma kiváló tanulója országos versenyen. Három szakmában, a kovács, az üvegcsiszoló és az általános lakatos szakmában mérik ösz- sze tudásukat a jövendő szakmunkásai. A háromnapos verseny első napján, tegnap írásbeli dolgozatokat készítettek a fiatalok. Délután városnézésen vettek részt és koszorút helyeztek el a Tanácsköztársaság emlékműnél. A vetélkedő dandárja ma következik. A bányagépgyárban, az öblösüveggyárban és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben bizonyítják gyakorlati tudásukat, 'ügyességüket a fiatal szakmunkástanulók. A záróünnepélyre és az eredményhirdetésre a holnapi napon kerül sor. Ha lassan la, de fokozatosan benépesedik a kisterenyed határ. Igaz, ha a Nap süt, a parasztember nem a naptárt nézi, hanem azt keresi, mit lehet tenni? Vannak olyanok is, akik meg akarják előzni az időt. Türelmetlenek. Nem mindig jó a türelmetlenség, de késlekedni sem szabad. Kisterenyén a Vörös Október Termelőszövetkezetben sem találtuk íróasztalánál Né- rnedi Zoltán föagronómust. — Motorral Indult, ki tudja melyik táblán van most. — kaptam a felvilágosítást Kántor János elnöktől. Itt is megkezdődött valami, ami az idei termés megalapozását jelenti. Tóth Oszkár üzemgazdász közben arról tájékoztat, hogy milyen tervszámokat alakítottak ki az idén. Igaz a tervtárgyaló közgyűlés még hátra van, készülnek rá. Az üzemgazdásznál azonban minden adat megvan. Ebből kiderült, hogy átalakították, leegyszerűsítették a termelésszerkezetet. A lehetőségeket meghatározza a rendelkezésre álló munkaerő, nem beszélve talajadottságokról és egyéb körülményekről. — A háromszáz hold őszi búza jól, mondhatom a tavalyinál is jobban telelt — mondja az időközben megérkezett főagronómus, majd így folytatja. — Ami műtrágya került, azt már az őszszel kiszórtuk. Szépen fejlődnek az őszi vetések. Az. eddiKeszegi emberek- keszegi gondok „A település nem nagy. Ki- lencszáz, ezer lélek lakja. A rétsági járás déli részén a megyehatár mellett bújik meg. Lakóinak egy része helyben, a tsz-ben, vagy a nógrádkövesdi kőbánya részeként működő helyi üzemben dolgozik. Sokan járnak Vácra. Van óvodája, általános iskolája — a valamikori kastélyban — hetente kétszer vetít a mozi. A tanácstitkár Vastag Imréné, a tanács- titkár fiatal asszony. Tőle érdeklődtem elsőnek, mi foglalkoztatja a keszegi embereket, mik a gondjaik, örömeik. — Kicsi a falunk. Rossz az út, pedig orvoshoz csak úgy jutunk, ha bemegyünk Rútságra. Az itt lakók jó része Vácra jár dolgozni. Ha legalább oda jó út vezetne, könnyebb lenne minden. Sokan panaszkodnak a faluban, hogy kevés a járda, nem jut minden utcáim, de reméljük, hogy két éven belül megoldhatjuk ezit a problémát Nagy gond az iskola is, az óvodával együtt Központi fűtést vezettünk be, de sajnos a rendszer nem működik, kénytelenek voltunk olajkályhákat venni. — Milyen a kereskedelmi ellátottság? — Elégedettek vagyunk vele. A boltban mindig elég áru van, ügyes a boltos, csak szűkös a helyiség. Mindig zsúfolt az üdét. A tsz A szövetkezet nem nagy. mégis igen eredményesen gazdálkodik. Egyik legnagyobb jövedelmi forrása a málna. Igen jól fizet, de a szövetkezet vezetői törődnek is vele, hogy jól fizessen. Aki,autóval megy Keszegre, ott hajt el a kísérleti ágyások mellett, melyekben azt igyekeznek kikísérleteznii, mely fajták a legmegfelelőbbek? Ipari melléküzemága is van a szövetkezetnek, amely műanyaghab-dobozokat gyárt. Itt is öregszik a tsz, a fiatalok nem igen akarnak a mezőgazdaságba menni, inkább Vácott keresnek műnkét. A kőbánya 1970-től működik a nógrádkövesdi vállalat üzeme. Pillanatnyilag 40 embert foglalkoztat, de már épül a két új gépsor. Három műszakot akarnak szervezni ha kész lesz, már ehhez készítik a szociális létesítménye^ két is. A bányával megjelent falun az ipar. Hatása érződik Keszegen. Bizonyos fokú vissza vándorlást eredményezett és az új házak építését is meggy őrsi tattá, hiszen alapozáshoz, a nemes vakolatokhoz jutányos áron lehet itt nyersanyagot szerezni. A bányai munkások elégedettek a helyzetükkel, nem vágynak el a faluból. — Munkalehetőség van a faluban, de hogyan pihennek, szórakoznak a kesze- .giek? — faggatom tovább a titkárasszonyt. — Van kultúrház, az iskolaigazgató vezeti, van könyvtár, volt ifjúsági klub is. — Volt? Az igazgató Deresedő, tekintélyes megjelenésű férfi a művelődési ház igazgatója. — Milyen programok vannak a kultúrházban? — Három klubunk működük, legnevezetesebb a színjátszóké Tizenkét éve munkálkodnak nagy sikerrel. Sok versenyt nyertek. Működik egy népfrontklub is és egy politikai klub, elsősorban vezetők számára. A klubtagoknak rendszeresen tartunk különféle előadásokat, évente mintegy tizenöt alkalommal. — Hány tagot tömörít a három klub? — Összesen csaknem százat. — Ha jól számolom, körülbelül négyszáz felnőtt élhet a faluban. A többi háromszáznak milyen művelődési, szórakozási lehetőségei vannak. — Rendezőn bálokat, hármat, négyet egy évben és ugyanennyi TIT-előadást. Azok, akik nem járnak a klubokba, nemigen igényelnek más szórakozást, hiszen ott a televízió. — És a fiatalok hová járhatnak? — Völt. itt egy ifjúsági klub, de feloszlatták. Az óvónő vezette. Az óvónő Törékeny, fiatal lány, első pillanatban fel sem tételezné az ember, hogy túl van a húszon, főiskolát végzett. Űvónő és tanácstag is. — Tahitótfaluból kerültem Keszegre, pályázat útján két esztendeje. Kaptam szolgálati lakást és rám bízták, hogy szervezzem meg az ifjúsági klubot. Nagyon örültem a feladatnak, mindenkit > hívtam, de csak egy húsz fő körüli gárda jött össze rendszeresen. Felszerelést kaptunk, a helyiség a nagyobbik szobám volt. Ismeretterjesztő előadásokat, szórakoztató foglalkozásokat tartottunk, bált rendeztünk a falunak, szép bevételünk volt belőle, magnót vettünk volna. — Volna? — KISZ-szervezet alakult a faluban, engem kértek, legyek a titkára, de nem vállalhattam el. Ügy éreztem, nem tudnék tekintélyt tartani. A klubot közben feloszlatták, azzal, hogy csak értelmiségiek vannak benne, Nem tartom ■ igazságosnak, hiszen három-négy „értelmiségin” — középiskolás diákokon — kívül minden tagunk dolgozott — Most hol szórakoznak ? — A KISZ-szervezet külön helyiséget kapott, ott tartják a taggyűléseket, a sportköri üléseket. Egyébként nincs szervezett szórakozási lehetőség. — Újjáalakítaná a klubot? — Nem hiszem, hogy sikerülne. A régi tagok már nem jönnének vissza, hiszen bántva érzik magukat. Talán nékem sem lennie hozzá erőm. Keszeg olyan falu, mint a többi. Vannak gondjai, örömei. Ha nem is látványosan, de fejlődik. Megkérdeztem a tanácstitkárt: az új házak közül hányba építenek fürdőszobát? — Természetesen mindegyikbe — válaszolta —, anélkül már el sem tudnák képzelni. Gáspár Imre Kisterenyén népesedik a határ gi tapasztalat szerint kifagyás nem volt. A lucernás területet fej trágyáztuk. Holdanként két mázsát használtunk fel a műtrágyából. Azok is szépen fejlődnek. — Én akkor lennék nyugodt, ha már minden a földben lehne — mondta korábban Kántor János, az elnök. A fő- agronómusnak sincs más véleménye. Legalábbis erre utal amit elmond. — Az ősszel sikerült minden területet felszántanunk. A talajt eldolgoztuk, előkészítettük, úgy, hogy szombaton reggel kezdődhet a vetés. A tervben 124 hold tavaszi árpa szerepel. Ezenkívül 80 hold kukoricát vetünk majd, elsősorban a saját igény kielégítésére, és arra, hogy tápot is tudjunk cserélni — mondja a főagronómus. Az üzemgazdász szerint az idén 29 vagon vegyes tápra lesz szüksége a termelőszövetkeze tnek az állattenyésztéshez. — A talajt már 80 holdas területen vetésre előkészítettük. Jelenleg folyik még a pillangós növények fogasolá- sa. Négy gép dolgozik most, műtrágyaszórást, illetve foga- sdást végeznek. Folyamatos ez a munka, de megkezdtük már a talajelőkészítést az erdősítéshez is. Rövidesen megkezdjük a csemeteültetést. Az idén nagyobb ütem lesz. Ezt a munkát egyébként már 1969- ben megkezdtük és folytatjuk úgy, ahogy anyagi erőnk engedi. A vetést két géppel kezdtük és a tagokkal megegyeztünk, hogy mindaddig vetünk — vasárnap Is — amíg be nem fejeződik ez a munka. A 240 mázsa magot Időben becsáváztuk. Sürget bennünket az idő, és hogy úgy mondjam. Kántor elvtárs is, hogy a tavaszi munkákat időben elvégezzük. Már korábban szóltunk arról is hogy a kisterenyed Vörös Október Termelőszövetkezetben megváltoztatták, leegyszerűsítették a termelés szerkezetét. Számoltak a talaj adottságokkal és a munkaerővel is. A növénytermesztésnek kétségtelenül elsősorban a saját állattenyésztést kell kiszolgálnia. Biztosítani a tagok jövedelmét Erre gondoltak a tervezésnél. A szövetkezetnek egyébként két jelentős .melléküzeme is van. A fúró részlegtől az idén mintegy 5 milliós bevételre számítanak. Ezenkívül a kls- terenyei téglagyár a szövetkezet kezelésébe került az elmúlt évben. Itt is tavasz van már, mert megkezdődött a gyers tégla gyártása. A jövőben az alaptevékenységben, tehát a kimondottan mezőgazdasági termelésben sem akarnak lemaradni a melléküzemektől. Erre az őszi mélyszántás, a tavaszi előkészüle-' tek jó alapot adnak. Igaz, hogy most panaszkodnak a gépekre. Sajnos, sok az elhasználódott, már teljesen amortizálódott erőgép. Van olyan is. amelyik a leírásnál csak néhány száz forinttal szerepel a kimutatásban. Ehelyett az idén megérkezett egy erőgép, még egyet várnak a második negyedévben. Egy új kombájnt tavaly állítottak be a betakarítási munkák idején. A termelőszövetkezet fejlesztési alapjából sein kerül másra, mint gépi beruházásra. Az is igaz viszont, hogy felesleges épületeik nincsenek, hiszen állat- tenyésztésben a meglevő férőhelyeket jól kihasználják. Nem nagy szövetkezet a kis- terenyei Vörös Október, de jól számba vették a lehetőségeket és ezek szerint valósulnak meg a tervek. A vetést már megkezdték. B. J. NÓGRÁD - 1972. március 22,, szerda