Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
ü komba azonnal robbant Továbbra is feszült a helyset Essak-Irorsságban Szerdán Belfastban két an- goi tűzszerész vesztette élétét. amikor hatástalanítani akart egy teherautóban elrejtett bombát. Előzőleg egy ismeret* len telefonáló felhívta a belfasti brit katonai parancsnokság fiigyemét, hogy a Falls Road katolikus negyed egyik Utcájában parkírozó teherautóban nagy hatású robbanószerkezet van élreitve. A bomba azonnal robbant, mihelyt a tűzszerészek kinyitották a kocsi ajtaját. A robbanás színhelyére érkezett angol katonákra a közelben elrejtőzött ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak. Nincs hír arról, volt-e áldozata az öez- szecsapásnak. Miközben — hírügynökségi' jelentése^ szerint — az IRA által meghirdetett 72 órás tűzszünét lejárta után a brit tartományban több fegyveres összetűzés volt, megélénkült Belfast politikai élete. Faulkner északír kormányfő március 22-én az angol fővárosba érkezik, s tárgyalni fog Heath miniszterelnökkel a brit kormány elképzeléseiről. Az észak-írországi politikai élet másik fejleménye, volt szerdán, hogy pénzbírságra és hathónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Bernadette Devlint és 22 társát a newry-j békés polgárjogi tüntetésben való részvétel miatt. Az elítéltek között nyolc parlamenti képviselő is van. Mint hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a tárgyalóterem közönségének rokonszen- ve teljes mértékben Devlin és társai oldalán volt. akik kijelentették, hogy nem hai" landók megfizetni a bírságot... Vád alá helyezésükre az szolgáltatott ürügyet, hogy a Faulkner-kormány már érv évvel ezelőtt tüntetési és felvonulása tilalmat rendelt e. (MTI) Forrponton a ciprusi válság: Iraki javaslat Athén u „drasztikus gyógyszerrel fenyegetőzik Az utóbbi napokban döntő szakaszába érkezett a NATO- hatalmak által hónapok óta szított ciprusi válság. Makariosz elnök — mint már jelentettük — az athéni rendszerhez eljuttatott jegyzékében ismertette álláspontját a junta által támasztott követelésekkel kapcsolatban. Várható, hogy a ciprusi válasz tartalmát rövidesen nyilvánosságra hozzák. Miközben a ciprusi fővárosban és a szigetország más helységeiben a lakosság spontán tüntetéseken fejezi ki, hogy támogatja a kormány politikáját, a NATO-tömb Ciprus szuverenitásának teljes figyelmen kívül hagyásával változatlanul nyomást gyakorol a szigetországra. Így például Luns NATO-főtitkár Rómában az olasz kormánnyal a ciprusi helyzetről tárgyalt „a NATO érdekeltségeivel összefüggésben’. A görög ezredesek — akik mindenekelőtt Washington támogatását érzik maguk mögött — hangsúlyozták, hogy Athén „egy jottányit sem en- gedv követeléseiből, és hogy „drasztiküs gyógyszerhez” folyamodik, ha Makariosz nem tanúsít engedékenységet. Törökország felzárkózott Görögország követeléseihez. Makariosz elnök, miután eljuttatta válaszát Athénba, most a lemondását követelő három ciprusi püspöknek adandó válaszán dolgozik — jelenti a UPI. A ciprusi kormányhoz közelálló körök szerint Makariosz a három püspöknek adandó válaszában kifejti majd, hogy a ciprusi kérdést még mindig nem sikerült megoldani, és hogy csak a ciprusi népnek van joga eldönteni, hogy megtartsa-e mind .elnöki, mind érseki tisztségét (MTI) Alakítsanak hármas föderációt i Irak szerdán váratlanul föderációt javasolt Egyiptomnak és Szíriának. A Bagdadi Rádió, adását megszakítva, beolvasta a forradalmi parancsnoki tanácsnak és a kormányzó Baath Párt vezetőségének együttes üléséről kiadott közleményt, amely a többi között bejelenti, hogy Irak vezetői azonnali találkozót indítványoztak az egyiptomi és szíriai vezetőknek, s eléjük terjesztették a három ország föderációjára vonatkozó bagdadi tervet. A közlemény szerint az új államszövetségre „a harckészség megszilárdítása, az összeomlás megakadályozása, az összeesküvések meghiúsítása, a defetista tervek felszámolása végett” van szükség. Irakot az indította cselekvésre, hogy „tudatában van azoknak a rendkívüli feladatoknak, amelyek ma az arab nemzet előtt állanak, s annak a vezető szerepnek, amely őt az arab egység előmozdításában megilleti” — hangoztatja a közlemény. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az iraki terv címzettjei között nem szerepel Líbia, amely tudvalévőén az Arab Köztársaságok Államszövetségének harmadik tagja. Ismeretes emellett, hogy 1967 óta Irak majdnem teljesen elszigetelődött; viszonya sem Szíriával, sem Egyiptommal nem mondható jónak. Bagdadban mindig nyíltan bírálták a közel- keleti válság politikai rendezésére tett erőfeszítéseket, at ma is erélyesen elutasítják a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát. Egyiptom, Szíria és Irak 1963-ban már egyszer föderációra lépett, de ez kérészéletűnek bizonyult. Az iraki javaslat nem zárja ki a többi arab országot az általa elképzelt állarhszövet- ségből, feltéve, ha magukévá teszik annak programját. Noha Tel Aviv hivatalosan elutasította Husszein király tervét, a Jordán Királyság átalakítására és cáfolta, hogy ez a terv az Izraellel kötött titkos megállapodás eredménye, az arab közvélemény átlátszó manővernek tartja ezt az állásfoglalást. Az uralkodó terve ugyanis lényegéberi a Palesztinái Nemzeti Felszabadító Mozgalom felszámolására irányul és így „elébe megy” Izrael egyik alapvető törekvésének. Nem véletlen, hogy Husszein elképzelése sok tokon vonást mutat Állón izraeli miniszterelnök-helyettes tervével. Az Aüon-terv lényege: a Jordán folyó jelenleg izraeli megszállás alatt álló nyugati partvidékét visszahelyezik az am- mani közigazgatás alá. Jeruzsálem arab negyede és a folyó mentén kialakítandó izraeli „biztonsági sáv” kivételével. A Jordán nyugati partvidéke — az ún. Ciszjordárüa — izraeli katonai felügyelet alatt maradna, hiszen a Jordán menti erődök és félkatonai telepek egész láncolata fi Híncflusztáfií konfliktus tanulsága Bhutto pakisztáni elnök moszkvai útja akárcsak Mudzsibur Rahman sejk, a Bengál Népi Köztársaság miniszter- elnöke minapi szovjetunióbeli látogatása olyan esemény, amely a nemzetközi megfigyelők figyelmét ismét a hindusz- láni félsziget békéjének perspektíváira irányítja. Akik figyelemmel követik a nemzetközi eseményeket, tapasztalhatják, hogy sok dél-ázsiai ország kormánya és társadalma kritikus vizsgálat tárgyává teszi azt a politikát és azt a doktrínát, amely az „oszd meg és uralkodj” imperialista elvet és gyakorlatot folytatta ebben a térségben. Hogy ez mit jelentett az itteni népek számára, azt nem kell 'bővebben magyarázni. Hindusztán 25 éves tragédiájából az ázsiai népek megérthették: a békét és a jószomszédságot nem a Nyugat katonai és politikai csoportosulásaiban való részvétellel lehet biztosítani, hanem épp ellenkezőleg, e csoportosulások visszaszorításával. Mit nyert például Pakisztán népe azzal, hogy korábbi kormánya közreműködésével országát eszközként használták fel abban a pilitikában, amelyet Washington és Peking szőtt a népek egymással történő szembeállítására? A félszigeten csak akkor lesz béke, ha az itténi népek és kormányok maguk , rendezik közös problémáikat. Jelen pillanatban itt hórom ország tesz tanúságot a politikai érettségről: India, Pakisztán és a Bengál Népi Köztársság. A jelek szerint megértették az elmúlt húsz esztendő tragikus leckéjét: csakis a békés együttműködés keresésével biztosíthatják maguknak a nyugodt fejlődésüket, örvendetes, hogy a három szóban forgó országban mindinkább a békés alternatíva kerekedik felül. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony legutóbbi beszédeiben többször is kifejtette, hogy kormánya hű a béke és a barátság elveihez, kész tárgyalni Pakisztánnal az ellentétek leküzdése, a béke érdekében. A Bengál Népi Köztársaság szintén kijelentette, hogy kormánya kész pozitívan közreműködni mindenben, ami a békét és a jó együttműködést elősegítheti. Természetes azonban, hogy minden rendezésnél a Bengál Népi Köztársaság létének politikai realitásából kell kiindulni. Bhutto pakisztánielnök március 11-i kiáltványában szintén a tárgyalásokról beszélt, amelyek meghoznák a békét és előmozdítanák az együttműködést. A Szovjetunió Rahman moszkvai tartózkodása idején megismételte álláspontját ebben a kérdésben. A Szovjetunió — mondotta Koszigin szovjet miniszterelnök, amikor bengál vendégét üdvözölte — őszintén érdekelt abban, hogy a hindusztánl félsziget országai a köztük fennálló problémákat békésen, a barátság és a kölcsönös megértés szellemében rendezzék. Ebből egyértelműen kiderül a Szovjetuniónak Pakisztánnal szembeni álláspontja is. A Szovjetunió ázsiai külpolitikája arra irányul, hogy támogassa azokat a lépéseket, amelyek előmozdítják a kontinens békéjét. A Szovjetunió elutasítja a „divide et impera” politikáját, mert. az csak a nyugati háborús csoportok érdekeit, azokat a terveket szolgálja, amelyeknek- célja a „befolyási szférák” felosztása ezen a területen. A népek szem- beállítása csak az imperialistáknak ke.dvez, azoknak, akik a kis és középnépek barátainak szerepében tetszelegnek. Az ázsiai népek elkerülhetik ezeket a csapdákat, ha határozottan szem beszállnak a háborús tömbök kultuszával, a -nemzetek közötti és vallásközösségi viszállyal. 2 NÓGRAD - 1972. március 17., péntek Február 24 óta az amerikaiak provokációs magatartása miatt szüneteltek, a párizsi V(etriam-kanferencia ülései. Most ismét sor került, az immár 146. tanácskozásra. • Képünkön (fent, balról jobbra) Porter amerikai. Pham Dang Lam sai* goni (lent, balról jobbra) Nguyen Van Tien DIFK- és Nguyen Minh Vy VDK-delegátus Bukaresti cáfolat Románia nem szállít alkatrészt Izraelnek Ehutfo Moszkvában Hallandó találkozni Gandhival Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök csütörtökön hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Bhutto pakisztáni elnök még Moszkvába történt elutazása előtt nyilatkozott két indiai újságírónak. A nyilatkozat szövege csütörtökön jelent meg az indiai sajtóban. A pakisztáni elnök kifejtette, hogy „volt ugyan idő, amikor az volt a véleménye, hogy a politikai és katonai konfrontáció előnyös Pakisztán számára, most azonban a konzultáció politikáját kívánja követni”. Bhutto kijelentette, hogv tárgyalni kíván Indira Gandhi indiai kormányfővel és ezért hajlandó Űj-Delhibe utazni. Bhutto korábbi álláspontját megváltoztatva utal arra, hogy hajlandó elejteni Kash- mírra vonatkozó igényét, mert — mint mondotta — a kash- míri problémát külső beavatkozással nem lehet megoldani. Ismeretes, hogy India és Pakisztán már több véres háborút vívott Kashmir birtoklásáért. (MTI) Népszavazás előtt Franciaország Pompidou elnök csütörtök déLután az Elysée-palatában tartott sajtóertekezleten —általános meglepetésre — bejelentette, hogy rövidesen népszavazást rendeznek Francia- országban a Közös Piac kiszélesítésére vonatkozó szerződés ratifikálásáról. Az elnök ugyanakkor arra hivatkozva, hogy a Közős Piac mostani kiszélesítése az ő személyes kezdeményezése nyomán jött létre, saját tekintélyét is teljes mértékben latba vetettek ratifikálás jóváhagyása mellett Pampido« elnök kijelentette, parlamenti úton is biztosítani lehetne a szerződés ratifikálását, de a francia alkotmány lehetővé teszi, hogy ilyen nagyjelentőségű kérdésekben népszavazás útján döntsenek. Márpedig Angliának és a többi három országnak a Közös Piachoz való csatlakozásával nemcsak egyszerűen a Közös Piac kiszélesítéséről van szó, hanem egy, „új Európa” megteremtéséről, arról, hogy ez az „új Európa” (vagyis a tíz országra bővülő Közös Piac) — az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával egyenrangú világhatalommá váljék. Az Agerpres romáin sajtó- ügynökség jelenti: A napokban az Ál Száj j ad című libanoni hetilapban közlemény jelent meg, amelyet más lapok is átvettek, és amely szerint Románia állítólag fegyveralkatrészeket és lőszert szállít 'Izraelnek, s titkos tárgyalásokat folytat az izraeli féllel a katonai együttműködésről. Az Agerprest felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a szóbanforgó hírek teljesen alaptalanok, a közvélemény megtévesztésére, valamint Románia és a közel- keleti államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés lejáratására irányulnak. Ezeket a híreket azokban a körökben agyal- ták ki és terjesztik, amelyek számára nem kedvező a Román Szocialista Köztársaság együttműködési és békepolitikája, mert inkább a közel-keleti feszültség fenntartása és támogatása áll érdekükben. (Agerpres) Hussxciii liatso szándékai vágná e] ezt ä területet Jordánia többi részétől. Husszein király terve lényegében elvégzi ezt a kettéosztást: szerinte ugyanis olyan új államalakulatot kell szervezni, amely két tartományból állna. Az egyik. Ciszjordánia lenne a Palesztina! tartomány, a.. Jordánon túli terület pedig a Jordániái tartomány. E két terület föderációjából jönne létre az Egyesült Arab Királyság, amelynek uralkodója az egyesített fegyveres erők főparancsnoka maradna és kezében tartaná a föderáció végrehajtó hatalmát. Husszein, eszerint nemcsak trónját őrizné meg, hanem uralmát is a nyugati partvidék palesztin és a keleti partvidék, beduin lakossága fölött. Husszein terve annyiban tér el Allonétól, hogy nem beszél a Jordán-menti erődláncolatról. De az alapvető kérdésben, Jordánia kettéosztásában és egy Izraelen kívüli, — de Izraelnek kiszolgáltatott — Palesztinái terület megalakításában megfelel az izraeli elképzeléseknek. A Husszein-féie „Palesztina” a Palesztinái Nemzeti Felszabadító Mozgalom ellenére jönne létre, s annak a királynak uralma alá kerülne, aki felszámolta országában a gerillák támaszpontjait, véres hadjáratokban tizedelte meg soraikat, vezetőiket elüldözte. Egy izraeli ellenzéki hetilap, a Haolam Házé, amely- nék tulajdonosa az agressziót ellenző Úri Avmeri, megírta, hogy Husszein bejelentését évek ót-a tartó titkos megbeszélések előzték meg. A király Londonban még 1967 végén találkozott Allonnal és Eban külügyminiszterrel. Ezután Husszein a Holt-tenger mellett és Ejlatban 1970 elején ismét Allonnal és Ebannal találkozott, a múlt év elején és nyárén pedig az említett izraeli vezetőkkel ismét a Holt-tenger mellett folytatott megbeszélést. Jellemző hogy egy washingtoni hivatalos szóvivő — Tel Aviv és Amman cáfolatai ellenére — megdicsérte a jordán uralkodót és az izraeli vezetőket azért a „kölcsönös bizalomért” amelyet a titkos tárgyalások során tanúsítottak. Nyilvánvaló, hogy Husszein tervét tárgyalási alapnak szánja, és hogy áldását adta javaslatára az Egyesült Államok is. A leginkább fenyegetett Palesztinái felszabadltásl szervezet árulásnak nevezte az uralkodó tervét és szóvivője kijelentette: „a jordániai rendszer megpróbálkozik azzal, hogy felossza Palesztina földjét maga és az ellenség között. Ez nem más mint a palesztin érdekek kiárusítása.” A jordán király kezdeményezése megosztja az arab erőket,i tovább mélyíti ellentéteiket, tehát gyengíti őket Izraellel szemben. Ezért ítéli el a háladó arab közvéleftiény.
