Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
I Tehát akkor gép! f A termelőszövetkezet! beruházások összegét, irányát, sőt lélektanát vizsgálva, jelentős változások tanúi lehetünk ezekben, az években. A klasszikusnak nevezhető állapot — a hatvanas évek elejétől 1967-ig — az volt, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztésre szánt anyagi erejüknek nagyjából felét építkezésre, a másik felét pedig főleg gépekre költötték. A hatvanas évek végén ez a helyzet rohamosan és kedvezőtlenül megváltozott Az építési beruházások aránya 1969-re már kétharmadára emelkedett. 3 970-ben pedig hajszálra megközelítette a háromnegyed részt. Gépekre tehát csupán az összeró egyhar- mada, majd annál is kevesebb, egynegyede jutott. Tavaiy ez a folyamat megállt, sőt valamicskét enyhült is. 1971-ben már lényegesebb volt a gépberuházások aránya. Sem a csökkenés, sem a lassú emelkedés magyarázatát nem kereshetjük egyszerűen a szövetkezeti vezetők hangulatában, annak változásában. A hatvanas évek végén kezdődtek ugyanis a nagy fejlesztési programok és velük a 70 ’százalékos állami dotációk. Az állam tehát — az ösztönzők eszközeivel — valósággal beterelte a szövetkezeteket eibbe az utcába. Közben azonban aggasztó jelek is mutatkoztak. Az építőkapacitás már reménytelenül nem fedezte az igényeket, ami törvényszerűen a kivitelezői árak emelkedéséhez vezetett. Az állam ennek a veszélyes tünetnek a többi között úgy igyekezett elejét venni, hogy erőteljesen korlátozta az építési célú hiteleket. Tavaly, az esztendő második felében viszont külön hiteleket nyitott meg gépvásárlásra. Az idén a hitelszűke tovább tart. Ami erő építkezésre van, azt főleg arra fordítják, hogy befejezzék az építési kon junktúra éveiben elkezdett nagyberuházásokat, a szakosított telepeket. Remélhetőleg ez az idén sikerül is, azonban ez a tevékenység az országban mindössze két-háromszáz tsz-t érint. Ezenkívül van még bizonyos pénz az újabban preferált — állami előnyben részesített — építkezési célokra. Ezek főleg kiegészítő- és feldolgozóüzemek, tehát termelőszövetkeNemzetközi megérlé^re nevelés 8 hazai iskolákban Az ENSZ nevelésügyi intézménye, az UNESCO, csaknem 20 esztendővel ezelőtt indította el a „nemzetközi megértésre nevelés” elnevezésű pedagógiai kísérletét. Jelenleg 50 ország több mint ezer oktatási intézményében valósítják meg az UNESCO nevelési programját. Hazánkban eddig 26 intézmény vesz részt az úgynevezett asszociált iskolák tevékenységében. Budapesten tíz, vidéken pedig 16 gimnáziumban foglalkoznak tervszerűen a nemzetköziség elmélyítésével. A középiskolákon kívül is egyre több, hasonló módszerrel működő UNESCO-kör létesült az egyetemeken, és újabban a művelődési házakban. Eg évvel ezelőtt, négy nemzetiségi — egy-egy szerb—horvá' német, szlovák és román is kola — is csatlakozott ae UNESCO-programhoz. zeti takarmánykeverők tejes húsüzemek, öntózőmű- vek, útépítés stb. A szakemberek egy részének azonban az a véleménye, hogy a beruházási lendület ezeken a területeken is alábbhagy. Ennek több oka van. Egyik, hogy megszűntek a 70 százalékos dotációk, ma már az 50 százalékos állami támogatás is kiemeltnek számít. A másik, hogy a beruházó termelőszövetkezetiek letétbe kell helyeznie a beruházási összeg 30 százalékát, plusz ezenkívül még 20 százalékot arra az esetre, ha a létesítmény többe kerül, mint amennyit terveztek. Annyi pénze, hogy mind a két összeget letétbe helyezze, nagyon kevés termelőszövetkezetnek van. És ha van is, tétovázik. A harmadik ok ugyanis, hogy a nagyberuházások miatt jó néhány erős, sőt kiváló közös gazdaság a legsúlyosabb anyagi helyzetbe, a szanálásig jutott. S ez riasztó példa a többieknek is. Előtérbe kerül tehát ismét a gépesít®. Teljes joggal, hiszen ma a termelő- szövetkezetekben minden nyolcadik traktor 12 évesnél idősebb, ami gépeknél már matuzsálemi kornak számít. Egy jellemző riasztó adat: az elmúlt öt évben a téesz közös vagyonban az épületek értéke másfélszeresére emelkedett, miközben a gépek értéke abszolút összegben 16 százalékkal csökkent! Többféle ok vezet tehát oda, hogy a szövetkezetek az idén és a következő esztendőkben fokozott érdeklődéssel forduljanak a mechanika, a gépek felé. Kérdés azonban, hogy mit vásároljanak. Itt két irányzat ütközik. A húsprogram befejezésével párhuzamosan az állam újabb programokat szervezett. Fel kell lendíteni a zöldség-, a dohány- és a cukorrépa-termesztést. Mivel a kézi munkaerőnek szűkében vagyunk, ez a célkitűzés gépeket kíván, korszerű, bonyolult berendezéseket, amelyek sokba kerülnek. De az állam segít, hogy a tsz-ek megvásárolhassák ezeket. A gyakorlatot figyelve azonban úgy látjuk, a gazdaságok közben — vagy talán inkább — arra törekednek, hogy a búzatermesztéshez hasonlóan komplexen, tehát minden munkafolyamatra kiterjedően gépesítsék a kukoricatermesztést is. Végeredményben mindkét Irányzat hasznos, de kérdés, hogy a tsz-ek anyagi ereje, illetve az állami gépkínálat bírja-e majd mind a kettőt egyidő- ben? Nálunk a mezőgazdasági gépkínálat a hazai gépgyártás, de talán még inkább a külkereskedelmi szerződések függvénye. Ebből következően a kicsit hozzáértők is tudják, hogy • nem valami rugalmas. Hirtelen fordulatokra, a kereslethez való gyors alkalmazkodásra nem képes. Az Agrotröszt- nek most jelentős készletei vannak és érdeke, sőt gazdasági létszükséglete, hogy ezeket eladja. Nem bizonyos azonban, hogy ennek a készletnek az összetétele pontosan megfelel a főagro- nómusok nyilván még ezután kialakuló igényeinek. Ezért egy tanáccsal fejezzük be az írást: akinek van pénze gépre, az vásároljon gépet, de mielőbb döntse el: mit alkar, milyet akar? Azért is, hogy amiből kevés van, mihamarabb megkapja. De azért is, hogy a mezőgép-kereskedelem, képes legyen pontosabban felmérni a valóságos igényeket. S ezekhez — ha nem az idén, hát jövőre — any-' nyira alkalmazkodjon, amennyire csak lehetséges. Földeák! Béla esti ifjúság gondjait keil megoldani, ahol élnek Be&zélgetes Nagy Zoltánnala rétsági járási pártbizottság titkárával A rétsági járási pártbizottság a közelmúltban immár másodszor tárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatából adódó járási feladatokat, amelyek megvalósítására már korábban intézkedési tervet fogadott el. Hol tart most a határozat, illetve az intézkedési terv végrehajtása, erről beszélgetett munkatársunk Nagy Zoltánnal, a járási pártbizottság titkárával„ —- Egy év munkája alap- Diósjenőn, ahol fórumot szer- ján megállapítható, hogy az veznek, vagy a vezetői meg- ifjúság helyes megítélésében beszélésekre meghívják a fiaegységes szemlélet alakult ki talok képviselőit. Véleményem járásunk területén is. A he- szerint mégis ez a terület az, vezetek többségénél külön lyes szemlélet formálásához ahol nem vált altalanossa, VlzSgJiták a nártfaesá nevelés maguk a fiatalok is jelentő- hogy rendszeresen bevonják a és tagfelvétefj alakusen hozzájárulnak, amikor ön- fiatalokat a döntések előkészí- .. s. ]Q,. . . ala!pJ zetlenül részt vesznek azok- tésébe. A vezetői megbeszélő- .. ' . ,|t - e" a ban az akciókban, amelyek az seken még nem állandósult a - , ,.g . f Jv adott község, vagy üzem te- KISZ képviselőinek részvétele. - . ... . ' §°K kintélyét rfövelik, mint pél- A fiatalok még nem ismerik aj|nl|s iav ló tendenciát m dóul a faluszépítés, kommu- megfelelően a község, az üzem, tat elérL =0 nista vasárnap, vagy közhasz- a téesz előtt álló fejlesztése- Ne’m mefifelelően alakult a°, nú munka végzés© írót foioriotnirat a fofiíioti ® didKiui a zjl feladataikat. A pártvezetőségekbe beválasztott fiatal kommunisták megbízatásként a KISZ-szervezetek segítségét kapták. Rendszeresebbek a beszámoltatások a végzfett munkáról. A KISZ-szervezetek tevékenységét az eltelt időszakban minden pártszervezet megvizsgálta.' A pártvezetőségi üléseken a KISZ-titkár részvétele elősegíti, hogy közvetlenül ismerik meg a párt előtt álló feladatokat, a KISZ irányába tett intézkedések meggyorsulnak. Az alapszer— Ez az értékelés hogyan bizonyítható az életben? — Az.eltelt időszakban például változott az a régebbi felfogás, hogy a fiatalok csak harminc éven felül alkalmasak vezetőnek, vagy közéleti két, feladatokat. A területi szervek egy része nem igény- mindössze“? 5 százalék li az ifjúság véleményét, se- minaossze 5>5 százalék. gítő-, tenniakaró készségét. — Hogyan biztosítják az ifjúság ideológiai nevelését? — Az' ideológiai nevelés, véleményem szerint több formában valósul meg. Az utóbfunkciók betöltésére. Az első Jö,év-oen„a. számszerűség meljelentős eredmény a pártvezetőség választásánál jelentkezett, amikor a harminc éven aluli vezetőségi tagok száma megduplázódott, és ezen belül- a huszonhat éven aluli ta— A felvett fiatal párttagok többsége pártmegbízatásként a KISZ-munka segítését, patro- nálását kapta. 1970-től több mint 100 fiatal kapott ilyen feladatot. Ezek az intézkedések elősegítették a párt- és a KISZ-szervezetek reális kapcsolatának fejlődését Az ifjúság kérdéseire, gondjaira gyorsult a reagálás, például helyiségbiztosítás, anyagi eszközök juttatása, Nógrád, Diósje- nő, Nézsa, Alsópetény, Tolmács községekben. A pártlett minőségi javulás is tapasztalható. A marxista—leninista középiskola tanfolyamain Rétságon, Nagyorosziban, Nézsán és Romhányban például a hallgatók 40—50 sok =száma”eevről"tizenhárom-. százalékát teszí ki a KISZ- szervezetek titkárai, vezetésére nőtt. A tanácsválasztásnál korosztály. A párt alsóbb szin- 8» k rendszeresebben hatvanötről nyolcvanöt főre tu . oktatásain, teli tanfolya- reszt vesznek a KISZ ren- növekedett a harminc éven í?am 18 szep számmal találunk y 1 * aluli tánácstagok száma, ezen tlatalokat, es nem utolsó- — A pártszervezetek rendjelül is jelentős a huszonhat a5í., ? K. ^ keretei kő- szeresen foglalkoznak az ifiven aluliak aránya. zott több mint négyszáz fia- júság munkahelyi gondjaival, — Itt kell elmondanom, hogy pal ismerkedik a part politi- nem egy esetben a pártszer- az ifjúsággal való intenzívebb a7„a/„f „arfa„,al™ f fejlődési vezet javaslatára vizsgálja alapjaival, a párt és kommunista ifjúsági mozgalom harcaival. — Hogyan ítélhető meg a pártszervezetek tevékenysége? — A pártszervezetek nafoglalkozás jobban felhívta a közvélemény figyelmét azokra az akciókra, amelyeket fiataljaink végeznek. A fiatalok igénylik, hogy a községék, termelőszövetkezetek, üzemek, párt-, gazdasági, állami vezetői vegyenek részt az ifjúság rendezvényein, a fiatalságot foglalkoztató kérdésekre ad- gyobb részénél változott a janak választ. Jó formája ala- pártirányítás módszere, ered- kult ki ennek Rétságon és ményesebben oldják meg a Főagronómus Palotáson Az almást megnyesték. Az — Amikor 1966 nyarán visz- dolkodni úgy, hogy a mai le- asszonyok kátránnyal „gyó- szakerültem a főagronómus hetőségekkel is számoljunk, ez gyítják” a frissen vágott sebe- mellé gyakornoknak, a tanul- jellemzi őt. két. A szőlőből a venyigét takat és az itteni lehetősége- — Közepes a gépesítés színhordják. A metszéssel végez- két, adottságokat hasonlítót- vonala. Építőipari beruházás tek már. Vetőmagot raknak tam össze. Haladunk mi előre tavaly sem volt és most Sem kocsira. Délután földbe kerül, évről évre, de még nagyon tervezünk. A meglevő épüle- Korán jött a tavasz, a lehető- sok tennivaló van előttünk, teltben a férőhely-kihasznált- séget ki kell használni. A fő- hogy valóban korszerű nagy- ság jó. Gondolkodunk azon, agronómug telefonál: — Ha üzemről beszélhessünk — hogy a piachoz igazodva a nem adták még fel, holnap mondja, azután sok példával'* baromfitenyésztés csökkenését délig odaérünk a 15 mázsa lu- bizonyítja is: a szarvasmarha-tenyésztés fejeemamagért. — Területileg adott a nagy- lesztésével ellensúlyozzuk. Itt Megkezdődött. Amiről eddig üzem, de szervezetileg még is a minőségi fejlesztés az. elbeszéltek, tervezéskor papírra erősíteni kell. Mire gondolok? sődleges: Ehhez viszont a ta- vetettek, . meg kell valósítani. Arra például, hogy még job- karmánytermelés hozamát is Mindent idejében. Ilyen a ban tömbösítsük a területet. A növelni kell, mert ez az alapmezőgazdaság. Örökös ver- termelési koncentrációkat ki- feltétel Sok minden kellene, senyfutás az idővel. A késés- alakítjuk, mert ma például de nyújtózkodni csak addig bői csak kár származhat. még mind a négy üzemegy- lehet, ameddig a takaró ér. Vida Istvánt, a fiatal főág- ségnél termelünk 15—20 féle — Meghatározza a terme- ronómust csak harmadszorra növényt. Nemcsak a növény- lést a rendelkezésre álló mun- értük el. Nem is csodáihoz- termesztésben, hanem az ál- kaerő is. Van már húsz hold tunk ezen, mert van dolga lattenyésztésben is a koncent- almásunk, új telepítésű 60 elég. Nagy a határ. Palotás, rációra van szükség. A kor- hold málnásunk és 47 hold Héhalom, Szarvasgede, és Kis- szerű üzem- és munkaszerve- szőlőnk. Munkaigény® nővé- . - , bágyon területe tartozik az zés alapfeltétele ez. A specia- nyekkel csak olyan mértékig teagronomusnal Túlságosán ma még a napi munkán túl jelentkező állandó gond a egyesült termelőszövetkezet- lizált termelés sem alakult foglalkozhatunk, amennyi hez. Megyénk egyik legna- még ki úgy, ahogy kívánatos munkaerő van. Van víztáro- gyobb, 6300 holdas mezőgaz- lenne. így a gépsorokat 1 sem lónk és öntözéses területünk, dasági nagyüzeme ez. Innen lehetett kialakítani, ami Tavaly még csak 300 ezer indult, ide jött vissza Vida pedig szükséges . lenne. A köbméter vizet használtunk István, ahol az apja is foga- nagyobb táblák előnye még fel az idén már egymillió t,ősként dolgozik. A szécsényi nem érvényesül. Bonyo- köbméter a tervünk. A talajmezőgazdasági technikum lult, sokrétű a termelés művelésben is van még javi- után a közös gazdaság ösztön- nálunk. Ahogy már mondtam tanivalónk. . A talajerő-után- 'díjasaként Gödöllőn az agrár- is, ebben a gazdaságban nagy pótlásban is csak fokozatosan tudományi* egyetemen az álta- lehetőségek vannak, de még tudunk előbbre haladni, iános mézőgazdaság-tudomá- sok kell hozzá, hogy azokat Még egyszerennyi sem lenne nyi karon szerzett öt éve ag- hasznosíthassuk. sok. A föld meghálálja .. ezt, rarmérnökí oklevelet. Türelmetlen talán a főagro- mert terem, de meg is követePróféta lesz-e saját falujá- nómus? Ahogv hallgatom nein li a magáét, ban? Ez a kérdés, ha nem is kis szenvedéllyel mondott - Ügy érzem, inkább a jövő- szó szerint, de sokszor fel- szavait egyre inkább meggyő- ről beszélgetünk, mint a je-' merült benne. A beszélgető- ződöm: nem türelmetlenség. Lenről. Csak később derül ki. síink során ezt érezni lehet, hanem inkább igen egészséges hogy a gépesítés színvonalá- Többre vágyik, többet szeret- elégedetlenség ösztönzi nap nak növelése, új agrotechnikai ie. Itt, ezen a területen töb- mnt nap az eredményesebb módszerek meghonosítása, az bet, amelynek főagronómusa. munkára. Távlatokban gon- üzemszervezés korszerűsítése sok időt igényel a napi teendők szervezése, irányítása. Kevés a szakember, több kellene és a tervekben ez is sze repel. Addig pedig a munkaideje napról napra hosszú lesz még. A fiatalos energia, lelke- . sedés bizonyára gyümölcsözik majd a nagyközösség hasznára. Nemi is akar ő mást, mint hasznosítani1 a tudását, szolgálni a közösséget. Erre vall . hogy mindig több® számban beszél, ha valaminek a megvalósításáról szól. önmagár végső soron annyit tudtom meg. amennyit itt papírra vetettünk. Bodó János meg a gazdaságvezetés, hogy a fiatalok jobban beilleszkedjenek az üzemen, a tsz-en belüli életbe. — A pártszervezetek mellett hogyan foglalható össze az állami, gazdasági és tömegszervezetek tevékenysége? ' — Ezt summázni lehet. Az állami, a gazdasági és tö- .negszervezetek *a határozat alapján, intézkedési tervekben határozták meg feladataidat. A tanácsi szervek elsősorban a tárgyi feltételek biztosításában tettek jelentős előrelépést. A járásban az ifjúsági klubok száma ma már eléri a huszonegyet. Igaz, a élszéreltségben még van javítanivaló. Ugyancsak a takácsi szervek a KlSZ-szerve- zeteknek járási szinten 95 zer forint anyagi támogatást nyújtanak. Sportolásra 56 ezer forintot biztosított a tanács. Hogy csak a legfon- osabbakat említsem: a gazdasági szervek is megtették a maguk intézkedéseit. A társadalmi szervek is segítik a ha- árózat végrehajtását, amit sszegezve, úgy lehetne megfogalmazni, hogy valamennyien a KISZ kommunista jellegének erősítésére törekszünk, cleológiai és, gazdasági segítségnyújtással egyaránt. — összegezve megállapítható, hogy az ifjúság nevelése jobban társadalmi feladattá vált, s ma már azt valljuk, logy az ifjúság, gondjait ott kell megoldani, ahol élnek. A párt-, állami, gazdasági és -ömegszervezeték, valamint -mozgalmak területén jelentős előrehaladás van a szervezeti feladatok végrehajtásában. A ír talmi munka megvalósítása elkezdődött, a kezdeti ered- méíiyek már jelentkeznek. Cé- unk az, hogy a korábban ho- ;ott intézkedési terveinket végrehajtassuk, s ezzel meg- alósítsuk az ifjúságpolitikai tározatból adódó, reánk eső latiatokat — mondotta a iszélgetés befejezéseként Nagy Zoltán elvtárs. Somogy vári László NÓGRÁD — 1972. március 17., péntek 3
